Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)
1970-03-05 / 54. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP NÓGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVF.. 54. SZÁM ARA; 80 FILLER 1970- MÁRCIUS 5.. CSütORTOK Huszonöt éve történt (3 oldal) Pályázati felhívás (4. oldal) Az olvasók fóruma (5. oldat) ÚTLEVELÜNK * A négyes számot viseli, mert az idén alkotott törvény- erejű rendeletek sorában a negyedik az Elnöki Tanács most megjelent útlevélrendedete. Nem a nagy horderejű, nagy fontosságú alaprendeletek közé sorolják majd ezt a jogszabályt a paragrafusok értői, szakemberei, mégis figyelmet érdemel a megszületése, mert az állampolgárok személyes ügyéről van szó. Mindannyiunkéról, hiszen éppen ez a rendelet mondja, ki: minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy útlevelet kapjon és külföldre utazzék, ameny- nyiban a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelel. Az utóbbi* egy—másfél évtized helyes politikai gyakorlatának megfelelően már jó ideje ennek az elvnek az alapján intézik a hatóságok az útlevélügyeket. Magas szintű jogszabályba foglalása tehát azt jelenti, hogy most mindenki számára megismerhető paragrafusok révén „törvényes” formát kap a sok év alatt kialakított és bevált gyakorlat. De sokkal fontosabb ennél a dolog elvi oldala: az, hogy ezzel a rendelettel is tovább szaporodnak az állampolgároknak törvényes jogokat adó és a jogok gyakorlását biztosító i előírások, paragrafusok, kormányzati kötelezettségek. X., vagy Y. elvtárs közbenjárása, a „szocialista” összeköttetése reménye helyett tehát a törvény szelleme és betűje védi ügyünk, útlevelünk dolgainak mindenkire egyformán érvényes szabály szerinti intézését. Szóból ért a magyar — tartja a népnyelv, s az utóbbi évben a politika is igazodik ehhez: nevén nevezzük a dolgokat. hogy mindenki értse, miről van szó. Ez az elv tükröződik az útlevélügyben szintén most megjelent kormány- rendeletben is, amely érthetően, világosan kimondja, kik kaphatnak és kiknek nem adnak útlevelet. Mert természetes, hogy nem mindenkinek nyújthatjuk át a Magyar Népköztársaság címeres útlevelét. A közvélemény egyetértésével találkozik, hogy nem. számíthat útlevélre a bűnöző vagy az a személy, akinek külföldi tartózkodása sértené, veszélyeztetné államunk biztonságát, az állam, a társadalom magától értetődő önvédelme ez, mindenütt a világon tartalmaznak ilyen előírásokat az útlevélszabályok. Sok korábbi félreértést, meg nem értést tisztáz az a mondata a rendeletnek, amely a külföldön tartózkodás anyagi feltételeinek hiányát is az útlevél kiadásának kizáró oka; közé sorolja. Sokan utaztunk az elmúlt években — esztendőnként átlagosan egymiliióan, — s még többen szeretnénk. Az anyagi lehetőség azonban határt szab kívánalmainknak : egy bizonyos időszakban csak annyian utazhatunk, a irányunknak jut az ország külföldi pénztartalékaiból, idegen valutáiból. Mert felelőtlenség lenne üres zsebbel a világba ereszteni az embereket, menjenek, s szerezzenek maguknak dollárt, márkát, frankot, lírát, ahogy tudnak. A pénz nélkül utazó turista szánalmas látvány, szinte teljesen ki van szolgáltatva annak az országnak, amelybe érkezett, ha akarna sem tudna a Magyar Népköztársaság állampolgárához méltó magatartást tanúsítani, amelyet pedig Immár az új rendelet paragrafusa megkövetel minden külföldre utazó hazánkfiától. Az Elnöki Tanács új törvényerejű rendeletével és a kormányrendelettel együtt a kormány hivatalos lapjában, a Magyar Közlönyben nyilvánosságra került, mindenki számára hozzáférhetővé vált az új jogszabály belügyminiszteri végrehajtási utasítása is. Az ügyek intézésének ez a nyilvános kezelése a Belügyminisztérium munkájának újabb területéről tünteti el a személyi kultusz éveiben mesterségesen kialakított misztikumot, újabb színt rajzol közéletünk terebélyesedő demokratizmusának sokszínű palettájára. A világgal való érintkezésünket, külföldi útjainkat köny- nyíti, segíti ez a rendelet, azt az elvet szolgálja, amelyet kormányunk követ: az országok, a népek közötti kapcsolatok sokoldalú fejlesztésére törekszünk. A külföldi utazások hozzásegítenek bennünket, hogy jobban megismerjük a ..szomszéd rétjét”, amely távolról nézve mindig zöldebb, jobb, reálisabb összehasonlításunk legyen, hol állunk a világban. Sokan éltek és élnek azzal, hogy kormányzatunk zöld utat nyitott a külföldi utazásoknak. Ezt segítik elő a most megjelent új jogszabályok. Sz. G. •• Ülésezik az országgyűlés A népgazdaság fejlődése biztató Szerdán délelőtt — a hagyományok szerint — ismét felkerült a nemzeti lobogó a Parlament déli kupolájára, jelezve, hogy tanácskozik az ország legfelső törvényhozó testületé. Az országgyűlés idei első ülésszaka a kormány elnökének expozéját, valamint a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját, és az ezek feletti vitát, s képviselői interpellációk meghallgatását tűzte napirendjére. A téma tárgyalását megelőző nagy várakozásról és érdeklődésiül tanúskodtak a zsúfolásig megtelt diplomáciai és vendégpáholyok, s az üzemek, vállalatok dolgozóinak figyelmes sokasága a karzatokon: A megszokottnál nagyobb számban vonultak fel a külföldi sajtó budapesti tudósítói is. A kormány beszámolója, amelyet Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke ismertetett a képviselőkkel, s amelyhez Péter János külügyminiszter fűzött kiegészítéseket hazánk nemzetközi tevékenységéről, igazolta az érdeklődök várakozását: sokoldalúan elemezte belpolitikai és gazdasági helyzetünket, eredményeinket és gondjainkat, s részletesen ismertette közeli és távolabbi jövőnk terveit, feladatait. Életünk nyugodt, szilárd A képviselők helyeslő véleményével találkozott a kormány elnökének megállapítása: hazánkban a politikai élet nyugodt, szilárd, a népgazdaság fejlődése biztató, társadalmi életünk kiegyensúlyozott. A harmadik ötéves terv idején a nemzeti jövedelem a tervezett 19—21 százalékkal szemben kb. 40—42 százalékkal növekszik. Az ipari termelés 1970-ben kb. 33—34 százalékkal lesz magasabb mint 1965-ben volt, s ez megfelel a harmadik ötéves terv idejére tervezett növekedésnek. Ahogy terveztük, a növekedési ütem a vegyiparban, az energiaiparban és a gépiparban a legerőteljesebb. Kedvező jelenség, hogy múlóban van a mennyiségi szemlélet, az intenzívebb, a hatékonyabb gazdálkodás körül előtérbe. Tovább folytatódik a termelés szerkezetének előnyős átalakítása is. A termelés szerkezeti változásában elért eredmények azonban még kezdetiek, jelentősebb változást a negyedik ötéves terv időszakában várunk. Van elegendő kenyérgabonánk A mezőgazdasági termelés 1966—1970 között a tervezeti 13—15 százalékkal szemben 16—17 százalékkal emelkedik. Ezen belül a növénytermelés gyorsabb, az állattenyésztés a szükségesnél mérsékeltebb ütemben nőtt. (Gombaszögi Jenő. Somogy megyei tsz-elnök délutáni felszólalásában rögtön helyi példákkal illusztrálta, milyen károkat okoz a népgazdaságnak, hogy az állattenyésztés fejlődése nem érte el a kívánt mértéket.) A harmadik ötéves terv időszakában sikerült teljesíteni az ország egyik nagyon fontos agrárpolitikai célkitűzését: megoldottuk, az ország biztonságos kenyérgabona-ellátását. A kormány elnökének beszámolója részletesen foglalkozott az életszínvonallal kapcsolatos kérdésekkel is. Mint Fock Jenő mondotta: a tervezettnél erőteljesebb gazdasági fejlődés lehetővé tette, hogy a lakosság életszínvonala, jövedelme, fogyasztása, anyagi és szellerrti szükségleteinek kielégítése is az előirányzottnál jobban emelkedjék. A lakosság egy főire jutó reáljövedelme a számított 14—16 százalék helyett 30—32 százalékkal, a fogyasztás pedig 18—20 százalék helyett 31—33 százalékkal nőtt. A reálbér a tervezett 9—10 százalék helyett előreláthatóan 15—16 százalékkal növekszik. A kormány elnöke azonban hozzátette: az életszínvonal alakulását jelző számok az átlagot jelentik. Ettől felfelé és lefelé is meglehetősen nagy eltérések lehetnek és vannak is. Az olyan családoknál például, ahol nőtt a keresők száma, ott a reáljövedelem, illetve az életszínvonal az átlagot lényegesen meghaladó ütemben növekedett. Azoknál a családoknál azonban, amelyeknél betegség, munkaképtelenség, vagy más ok miatt egy kereső kiesett, vagy nyugdíjba ment, még életszínvonal-csökkenés is bekövetkezett. A kormány változatlan törekvésé a reálbérek ■és a reáljövedelmek emelése. Ennek azonban az anyagi fedezetét is meg kell teremteni. A kereskedelmi forgalom gyors fejlődése is jelzi élet- színvonalunk emelkedését. Mint Focit Jenő beszámolójából kitűnt, fél évtized alatt — a harmadik ötéves terv éveiben — 45—47 százalékkal nő a kiskereskedelmi forgalom, s főleg a tartós fogyasztási cikkek, a jobb és korszerűbb termékek vásárlása emelkedik dinamikusan. Népünk növekvő jólétét mutatja, hogy gyakorlatilag már minden második háztartás rendelkezik mosógéppel és televízióval, minden negyedik hűtőszekrénnyel és porszívóval Az életkörülményeket javította az is, hogy jelentősen növekedett a lakásépítés üteme: a tervben előirányzott 0 ezer lakással szemben 17—318 ezer lakás épül fel a mostani ötéves tervben. 8 Fock Jenő, a kormány elnöke expozéját mondja Az áruellátás problémáit taglalva a miniszterelnöki expozé, bíráló megjegyzéseket tett azzal kapcsolatban, hogy míg 1968-ban észrevehetően javult, a múlt évben, nem tartott mindenben lépést az igényekkel az áruellátás. A helyzet visszásságát több képviselő is meggyőző példákkal illusztrálta délutáni felszóialá- sáfcan. Kiemelt hangsúllyal szólt a kormány elnöke gazdasaga életünk egyik legfontosabb eleméről, a termelékenység alakulásáról. Mint mondotta, az elmúlt négy esztendőben éves átlagban az előirányzott 4,5 százalék helyett csak 3 százalékkal emelkedett az iparban a termelékenység. Oláh György. Heves megvei képviselő igen szemléletes tényekkel és érvekkel húzta alá Fock Jenő megállapítását: a term elékenysf % növekedését gátló okok nagy része időleges és megszüntethető. Élni kell az ösztönzéssel A kormányelnök expozéja energikusan bírálta azt az általános jelenséget, hogy a vállalatok nem használják ki megfelelően a bérek és a részesedési alap adta ösztönzési lehetőségeket. Sok helyen előfordul, hogy azoknak a bérét emelik — függetlenül munkájuk mennyiségétől és minőségétől —, akik a vállalattól való kilépéssel fenyegetőznek. A vállalatok helytelen munkaerőgazdálkodásának következménye, hogy az utóbbi két évben romlott a munkafegyelem. Sok helyen attól félnek, hogy ha megbüntetik a fegyelmezetleneket, azok elhagyják a vállalatot. Ez igen» valószínű — tette hozzá Fock Jenő —, de bizonyos, hogy az általános munkafegyelem megjavulása több eredményt hoz mint néhány ember hiánya. A kialakult helyzet alapján többen javasolták, hogy változtassák meg a Munka Törvénykönyvet. A kormány azonban — jelentette ki a képviselők helyeslése közepette Fock Jenő — továbbra sem akarja adminisztratív intézkedésekkel az üzemhez kötni a dolgozókat. Azt viszont a közvéleménnyel együtt elvárja, hogy az illetékesek éljenek az érvényben levő jogszabályokkal, s határozottan járjanak el a fegyelmezetlenekkel szemben. A gazdaságirányítási reform eddigi két évének tapasztalatairól szólva a kormány elnöke és a felszólalók többsége is hangsúlyozta: a "eíorm kibontakozasa mélyreható, hosszabb folyamat, így tehát a népgazdaság egészét érintő változások rövid idő alatt nem következnek be. -Az első három évet a reform bevezetésere és megszilárdításara szántuk. Ebben az időszakban hatottak és még ma s hatnak azok a körülmények, amelyek a népgazdaság korábban alakult szerkezetéből és színvonalából, a gazdálkodás reform előtti rendjéből adódnak. E tényezők szerepe és jelentősege azonban évről évre csökken. A reform bevezetésétől eltelt időszak eredményei azt igazolják, hogy az aiopelvek helyesek. Helyesen értelmezzük az elveket , A kormány elnökének beszámolójában, s több képviselő felszólalásában is lényeges helyet kapott a reform végrehajtásával kapcsolatos negatív jelenségek, fogyatékosságok bírálata. Mint többen is megállapították: amellett, hogy a gazdaságirányítás mai rendszere egészében jól szolgálja a gazdaságpolitikai céljainkat, és a fejlődés tervszerűségét, még korántsem sikerült minden elgondolásunkat megvalósítani. Ebben szerepet játszottak a szabályozó rendszer egyes fogyatékosságai, valamint az, hogy az irányító szervek nem mindig értelmezték helyesen az elveket, egyes káros jelenségeket későn észleltek, illetve nem léptek fel kellő időben, határozottan a visz- szásságokkal szemben. A kormány elnöke ismertette beszédében a készülő negyedik ötéves terv irányelveit is. Mint bejelentette: az új ötéves tervet az év közepén terjesztik az MSZMP KB elé, s előreláthatólag októberben— novemberben nyújtják be megvitatásra, jóváhagyásra, törvényalkotásra az ország- gyűlésnek. A terv kialakuló fő elgondolásai eddigi gazdaságpolitikánk folytatását tűzik ki célul. A termelés gyorsabb ütemű bővítésére, az ipari szerkezet átalakításának folytatására, a műszaki fejlesztés ütemének gyorsítására, a termelékenyebb munkára, a rugalmasabb külkereskedelemre ösztönöznek az új ötéves terv irányelvei. A lakosság jelentős részét érintő fontos célkitűzése a tervnek, hogy egyharmaddal több lakás felépítését irányozza elő, mint amennyi a mostani ötéves tervben készül. A képviselők helyesléssel fogadták Fock Jenő beszámolóját azokról az intézkedésekről, amelyeket a dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek javítására az utóbbi időben tett és a közeljövőben tervez tenni a kormány. A kormány nemzetközi tevékenységéről a Minisztertanács megbízásából Péter János adott számot a képviselőknek. Mint a miniszter beszédéből kitűnt, a kormányt a múlt évben is az a helyes törekvés vezette, hogy nemzetközi kapcsolataink építése is országunk helyzetének további javulását szolgálja, s erejéhez képest mindent megtegyen hazánk a béke megőrzése, a háborús feszültség csökkentése érdekében. (Az országgyűlés ma délelőtt foly. tatja a vitát). l
