Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)

1970-03-04 / 53. szám

Közeledés a fél millióhoz esz orszug kapuidban Csempészek és álturisták EGY ESZTENDŐVEL ez­előtt azt irtuk, hogy 1969-ben várhatóan tovább emelkedik majd a turistaforgalom a ba­lassagyarmati határátkelőhe­lyen. Teljésedett-e az előrejel­zés, vagy túl optimisták vol­tunk? Ezzel a kérdéssel ke­restük fel B. Varga Sándor al­ezredest és Soós Béla vámőr főhadnagyot. — Nemhogy optimisták let­tünk volna, de várakozásunk még szerénynek is bizonyult — kaptuk a választ 3. Varga Sándor alezredestől. — 1968- hoz képest több mint 26 szá­zalékkal nőtt tavaly az ide­genforgalom a határátkelő- helynél. Az év során csaknem 397 ezer ember lépte át a ha­tárt. a sorompót több mint 53 ezer 800 jármű előtt en­gedtük fel. Érdemes az ada­tot az 1965-ös évhez is viszo­nyítani, akkor ugyanis mind­össze 187 ezer 580 fő és 29 ezer 409 jármű volt a forgal­munk. A tavalyi forgalom felül­múlta ugyan a várakozást, de túl nagy meglepetést mégsem szerzett. A modem népván­dorlás korát éljük, egyre na­gyobb az igény a világlátás iránt. Az autó is kilép lassan a luxuscikkek sorából, hasz­nálati eszköz lesz. A korjelenség', a mai nép- vándorlás természetesen a korábbinál nagyobb megterhe­lést ró az átkelőhelyen szol­gálatot teljesítőkre. Az új határátkelőhely azonban állja a próbát, állta még május 25- én is, amikor egyetlen nap alatt több, mint 24 ezer em­bert bocsátottak át a határon, több soros kocsioszlop várako­zott sorára. Akkor volt ugyan­is a nevezetes magyar—cseh­szlovák labdarúgó-mérkőzés, a határállomás eddigi legna­gyobb erőpróbája. Az átkelésnél mintegy 90 nemzet képviseltette magát. Leggyakrabban lengyelek, ma­gyarok, jugoszlávok érkeztek a határhoz, de nem ritkán jor- dán, amerikai, brazil, kubai, osztrák, nyugatnémet turisták is kérik átbocsátásukat. Jól bevált a két éve engedélye­zett vízumkiadás, megkönnyí­ti. meggyorsítja a Magyaror­szágra való beutazást. Népsze­rűségére jellemző, hogy szin­te minden harmadik utas itt váltja ki vízumát. Májustól felállították a megyei IBUSZ határkirendeltségét is, amely év végéig több mint 6 millió forintos forgalmat bonyolított le. az 1969. évi valutabevétel­ből származó összforgalma pe­dig megközelíti a 22 millió forintot. S ha e bevétel nem lenne korlátozott, s nemcsak három alkalmazott foglalkoz­na vele, az összeg jóval maga­sabbra rúghatna. Az itt átkelő utasok többsé­ge becsületes, „igazi” turista A kivételeket a vám- és ha­tárőrszervek kiszűrik. — Tavaly közel 700 ezer fo­rint értékű csempészárut fog­laltunk le — mondja Soós Bé­la vámőr főhadnagy. — Akadt még olyan „bátor” ember is, aki egyszerre 238 ezer forint értékű aranyat, ékszert, táska­rádiót akart átcsempészni. Túl ártatlannak mutatkozott, túlságosan is precízen „dolgo­zott”, — ez lett a veszte. Má­sik esetben egy gyakran át­kelő utast füleltünk le. A „turista” minden átutazásakor ismerősökre, kartársakra hi­vatkozott, természetesen tá­vollevőkre. Aranygyűrűt, szeszt próbált csempészni. A KORÁBBI JÓ tapaszta­latokat idén is hasznosítják. Továbbra is alkalmazzák a magyar és a csehszlovák uta­sak egyoldalú ellenőrzését — ez segít a tumultus elkerülé­sében. Várható, hogy az idén csökken a tranzitutasok szá­ma, s többen lesznek azok, akiknek útieélja Magyaror­szág. Feloldották a finnekkel érvényben levő vízumkény­szert, amitől ugyancsak az ide­genforgalom lényeges emelke­dése várható. Zsúfoltságtól azonban így sem kell tartani, hiszen ha megnyitják az Ipolyság—Para- sapuszta határátkelőhelyet, a forgalom megoszlik majd a két állomás között. Feladatukat kitűnően végre­hajtották az átkelőhely dolgo­zói, s ezért magyar és cseh­szlovák részről egyaránt több elismerést kaptak. Nagy gya­Mai műsor KOSSCTH RADIO: 8.Ü5: műsor- ismertetés. — 8.20: Kedvelt régi melódiák. — y.uii: Rádiószínház. — 10.05: Zenekari muzsika. — 11.30: \ Szabó csalad. — 12.20: Ki nyer ma? — 13.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Falusi percek. — 13.20: A magyar néphadsereg művészegyüt­tesének énekkara népdalokat éne­kel. — 13.45: Néhány tapasztalat az Észak- Amerikában járt mező- gazdasági küldöttség útjáról. — i.4.00: Mai magyar kamarazene. — 14.20: Petress Zsuzsa és Szabó Mik­lós cnekel. — 14.45: Válaszolunk hallgatóinknak! — 15.12: Kóruspó­dium. — 15.20: Magyar századok. — 16.05: Bach-müvek. — 16.28: Ne­gyedszázad emlékezetes regényei. — 16.58: Hallgatóink figyelmébe! — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 19.00—20.15: Esti Krónika. — 21.02— 21.22: Beszélgetés egy versről. — 2.2.15: Sporthírek. — 22.20: A mo­dern filozófia problémái. — 22.35: Népi zenekarok műsorából. — 23.10: A soproni Liszt Ferenc szimfonikus zenekar hangverse­nye Sopronban. — 0.10—0.25: Tánc­zene. PETŐFI RADIO: 8.05: Hacsatur- ján: Hegedűverseny. — 8.45: Tal­lózás a világsajtóban. (Ism.) — 9.00: Nóták. — 9.30: Artur Rubins­tein Chopin-műveket zongorázik. — 10.00: A zene hullámhosszán. 11.55: Néhány perc tudomány. — 12.00: Operarészletek. — 13.03: A Zeneművészeti Főiskola énekkara Kodály-kórusokat énekel. — 13.25: öngyilkosság a Sándor-palotában. 14.00: Kettőtől hatig. - 18.10: Kis magyar néprajz. — 18.15: Mezei Kálmán népi zenekara játszik, Bé- keffy Sarolta énekel. — 18.45: Pro és kontra. — 19.00: Táncritmusban. — 19.30: Pályaválasztás. — 19.45: Jó estét, gyerekek! — 19.50: Az eu­rópai szimfonikus könnyűzene. — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: Az if­júsági rádiószínpad bemutatója. — 21.19: Cigánydalok, csárdások. —. 21.47: A pálya kezdetén. — 22.07: Dohnányi Ernő zongoramü- vészete. — 23.15: Operettrészletek. 24.00—0.10: Hírek, időjárás. TELEVÍZIÓ: 9.00: Műsorismerte­tés. — 9.01: Viktor Csernyisov há­rom napja. Magyarul beszélő szov­jet film. (Ism.) — 10.40: Bohóc a városban. -~,11.10: Sportmozgások fizikája. Román kisfilm. — 11.20— 12.15: Történelmi lecke. — 18.30: Az olvasat művészete. — 18.50: Napilapok, hetilapok. — 19.05: Es­ti mese. — 19.15: Petrovics Emil. — 19.25: Aktuális riportmüsor. — 19.55: Szünet. — 20.00: Tv-híradó. — 20.20: Pamir ’69. — 20.50: Szem­besítés. — 22.00: A szeretet ünne­pe. Riportfilm. — 22.20: Tv-híradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 19.00 és 23.00: Tv-híradó. — 19.40: Szovjet dokumentumfilm Lenin életéről. — 20.15: Estély. (Tv-játék.) — 21.15: Közv. a műkorcsolya VB-ről. korlati tapasztalattal, szaktu­dással és nyelvtudással ren­delkeznek. öt nyelven beszél­nek. de más nyelvek sem ide­genek tőlük, minden egyes nemzet turistájával megértetik magukat. Nyelvtudásuk bőví­tésére idén újabb tanfolyam ipdul — német nyelv, magas fokon. Amit eddig hallottunk a ba­lassagyarmati határátkelőhe­lyen, mind szép és dicséretes dolog. Ügy tűnik, hogy min­den tökéletes rendben van, ha . .. ha például nem csurog­na a reprezentatív épület te­teje, nem potyogna olykor nedves malter a turisták fe­jére, ha csaknem két év óta nem folynának még mindig a garanciális javítások, ha az egyetlenegy propagandatáb- lárj kívül egyéb útbaigazító, felvilágosító táblákat is talál­nánk, ha nem domborodna sa­lak- és kátránykupac az átke­lőhely mentén, — a turisták első, nem éppen kellemes be­nyomásának „megalapozása” céljából stb. I. Nem lenne haszontlan egy IBUSZ-ajándékbolt sem, ahol ae utasok elkölthetnék mara­dék pénzüket. S az idegenfor­galom fokozódásának idejére nem ártana a balassagyarmati üzletek áruellátását javítani. Az Idegenforgalmi Hivatal nem ad elegendő színes pros­pektust, amit a hazánkat kí­váncsian felkereső turisták rendelkezésére bocsáthatná­nak. Nemrégiben ismét ígéretet kapott az átkelőhely, hogy na­pi két helyiautóbusz-járat szállítja ki az állomásra az utasokat. ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó... Jelen­leg azonban még három kilo­méterről gyalogolnak az uta­sok az átkelőhelyig — megra­kott bőröndök, szatyrok alatt roskadozva. Szerencsésnek mondhatja magát, aki taxit tud szerezni, ilyen szerencsés utas azonban kevés van. Még jó, hogy mindez nem nyomja rá annyira bélyegét az átkelőhely dolgozóinak mun­kájára, hogy elvenné a turis­ták kedvét az utazástól. Elég nagy szépséghibák azonban . ahhoz, hogy megszüntetésük­höz mielőbb' hozzálássanak azok, akiknek kötelességéhez tartozik. A TAVALYI ÉV, az átke­lőhely első leijes eszuróbje olyan jó) sikerült, hogy jutal­mul — és egyben további fej­lődési lehetőséget is biztosít­va —, a belkereskedelmi mi­niszter az átkelőhely több munkatársát idegenforgalmi tapasztalatcserére hívta meg. Győrben. Miskolcon, Sopron­ban jártak többek között, hogy ellessék a jó módszereket, s azokat munkahelyükön alkal­mazva, még jobban megszeret­tessék a turizmust. Szendi Márta Honismeret Érsek vadkerten Eredményes honismereti te­vékenység folyik Érsekvadker- ten, ahol ez évtől megindult a Icrónikaírás is. Különösen tár­gyi, néprajzi anyag gyűjtésére fektetnek súlyt a községben. Megszervezték a kutatócsopor­tot, továbbá az információszol­gálatot. Egyébként, a téesz- krómkót már elkészítették, il­letve hosszabb idő óta vezetik A helytörténeti és honismere­ti munkába mind a fiatal, mind az idősebb korosztály bekapcsolódik. A több évre szóló program során Érsek - vadkerten feldolgozzák napja­ink történetét, a község múlt­ját, s tárgyi, néprajzi anya­got gyűjtenek. 6 NÓGRAD — 1970. március 4., szerda Több importra számíthatunk GB-határozat a lakosság jobb áruellátásáról A Gazdasági Bizottság a Belkereskedelmi Minisztérium jelentése alapján megtárgyalta az idei exportnak és import­nak a belföldi áruellátással összefüggő kérdéseit, s meg­állapította, hogy árucserefor­galmunk ebből a szempontból általában kedvezően alakul. A szocialista országokkal kötött külkereskedelmi meg­állapodások a tavalyinál több áru behozatalát teszik lehető­vé, s a belkereskedelem köz­vetlen választékcseréjében is valószínűleg elérik a tervezett forgalmat. A dollár viszony­laté piacokról a fogyasztási cikkimport várhatóan 14 szá­zalékkal haladja meg a ta­valyit. A növekedés egyebek között a fejlődő országokkal kötött nagyobb volumenű megállapodások és a jugosz­láv áruk import liberalizálá­sának eredménye. Az 1970-re tervezett na­gyobb kiskereskedelmi forga­lomhoz szükséges árualap nagy részét már lekötötték a hazai iparnál, és importból csupán 1,9 milliárd forint ér­tékű árut — ruházati- vas- és műszaki cikkek, élelmiszerek, tüzelőanyag — hiányzik a várható kereslet és kínálat összhangjához. Az eddigi tár­gyalások nyomán a belkeres­kedelem reális lehetőségnek tartja hogy számos, még hi­ányzó cikkből az ipar növelje termelését. Látható azonban már az is. hogy néhány termékből a ha­zai ipar nem fogja tudni ki­elégíteni a fogyasztók igé­nyeit. Ezért a Ga .dasági Bi­zottság hozzájárult a már jó­váhagyott fogyasztási cikkim- portkeret 5 millió dolláros nö­veléséhez. Egyben felhívta az érdekelt minisztereket, hogy — a lakosság ellátásának 1970. évi javítására hozott kormány és GB-határozat végrehaj­tása érdekében — kísérjék fo­kozottabb figyelemmel válla­lataik tevékenységét, hassa­nak oda, hogy a termelő vál­lalatok tegyék meg a szüksé­ges intézkedéseket az áruala­pok növelésére. A lakosság el­látását zavaró jelenségek megszüntetésére a miniszteri hatáskörben biztosított eszkö­zöket is alkalmazzák a felelő­sökkel szemben. (MTI) Egymillióért állatok Több mint kétmillió forint jövedelmet hozott tavaly az állattenyésztés a hollókői Pe­tőfi Termelőszövetkezetben. Értékesítettek 165 hízott marhát, s több mint sízáz ju­hot. A nyolcszázezer forint többletbevételt úgy érték el, hogy köziben, végrehajtották a szarvasmarha-állomány tbc- mentesítését. A kiselejtezett jószágok pótlására csaknem 120 állatot vásároltak kere­ken egymillió forintért. Az erőfeszítések eredménye nyil­ván már a következő években jelentkezik a magasabb hoza­mokban. Mosolyogva nyit ajtót, ma­dár ül a vállán a nyakvédő hajlatában és fejét odasimít­ja a színész arcához. Simi ku­tya is ott sertepertél körülöt­te, vendégköszöntő farkcsóvá­lással. Kibédi Ervin, a Vidám Szín- pad művésze, a kedvelt ne­vettető, szereti az állatokat. Konyhájuk mellett kis szoba, a falon csupa üvegház. A műszálra erősített faágon, al­vásra készen pintyek ülnek koszorúban. Kivájt dísztök belsejéből élő, fekete gyöngy­szemek fénylenek elő, toll­pihecsomók hegyesedő csőr­rel. A vidám színek között szomorú szürkeség: — Ez a kis toprongyos a legöregebb. Nyolc éves. Min­den áldott este védelmezőn körbeülik a többiek. Az a kék- és ez a sárgamellényes egy venezuelai pár. A piros, a tigrispinty, Afrikában, Indiá­ban, Ázsiában él. Ökegyelme arikai. — És sorra veszi, be­mutatja valamennyit, ráérősen elidőz pintybirodalma előtt. Ügy tűnik, karaktereket, jel­lemeket formálnak a színek ezekből a madarakból: piros mefisztó szemöldökével kajá­nul vigyorog az egyik, meg­közelíthetetlen szigorúság fe­kete-fehér apácaruhájában a másik, a kis toprongyos a meg­testesült csalódás. Sárgaréz házában kismókus szunyókál: Menyus. A beszéd­re föleszmél és hirtelen le­szalad gazdája lábához. Vil­lámgyorsan töri a mogyorót, nem is töri: fűrészeli. Hatal­mas farkát könnyedén libeg- teti maga után, szétdobálja a héjjat. Aztán kis bőröndben turkál, kiemel egy gesztenyét EDI és bűntudattal, hátranézeget­ve viszi házába a szokatlan időben szerzett kincset. Ott elfészkelődik és halkan mű­ködésbe lép a fűrészgép. Az olajkályha egyenletes meleget áraszt, a neoncsövek náppali fényt. Az orchideák és broméliák jólesően nyújtóz­kodnak, azt hiszik napfényt kapnak melegebb égöv alatt. Pedig csak egy mini-botanv kuskert lakói. — Mi ez, egzotikus kert? — Sokan feltették már a kérdést, és én sokszor vála­szoltam — rosszul: orchidea- gyűjtő vagyok — mondja. — Pedig dehogy vagyok én gyűj­tő. Egyszerűen csak természet- szerető vagyokj Próbálom megteremteni közvetlen kör­nyezetemben azt a világot, amelyben jól érzem magam. Nincs időm a természetet 'jár­ni, ezért hát idehozom ma­gamnak. Külön kalitkájában a na>- narancssárga-harzi kanári eb­ben a pillanatban rázendít végtelen énekére. A nyarat idézi, az eget egyenes vonal­ban ostromló pacsirtákat. De meditációra nincs idő, máris előkerülnek a fiókból a tranzisztoros csodák. — ön- előhivós fényképezőgép és automatikusan működő dia­vetítő. Zúg a filmfelvevő is, az ősz s a tél, tavasz, és a nyár utánozhatatlan színeit rajzolja a fehér vászonra. Meg­örökíti a virág nyílását, a szél hangját, ami ugyanott, ugyan­akkor soha többé nem hajló­dat ja úgy a fákat — megmen­teni és visszaforgatni valamit az időből, az ismételhetetlen valóságból. Onody Éva Wubk ÖHyvtáwk Különös gondot fordítanak ez évben a klubkönyvtárak tárgyi és személyi feltételei­nek javítására a balassagyar­mati járásban. Jelenleg hét községben, Ipolyvecén, Ipoly- szögön, Nógrádmarcalon, Csesztvén, Cserháthalápon, Herencsényben és Becskén működik klubkönyvtár. Gon­dot okoz, hogy ezekben az in­tézményekben egyelőre lassú a népművelési célkitűzések megvalósításának üteme, s ez elsősorban a tárgyi, illetve személyi feltételek hiányára vezethető vissza. Szükség van továbbá a községekben a nép­művelésre fordítható anyagi lehetőségek koncentráltabb felhasználására is. Több szakmunkás A pásztói Béke Termelő­szövetkezetben évről évre több a szakmunkások száma. Jelenleg mintegy nyolcvan szakmunkás dolgozik a közös gazdaságban. A legtöbben, csaknem negyvenen a szőlő - és gyümölcstermelésnél tevé­kenykednek. Ez érthető, hi­szen a szőlő és a gyümölcs gyorsan fejlődő, jól jövedel­mező termelési ágazata a szö­vetkezetnek. De legalább egy tucat szakmunkás dolgozik a növénytermesztésiben is. A szövetkezet vezetősége ko­rántsem elégedett a szakmun­kások számával. Oktatásuk, képzésük az idén is tovább folyik a közös gazdaságban. Rajzfilmek Azt hiszem, hogy egy második díványt kell majd vásárolnunk Magyarországon rajzfilmeket csak a felszabadulás óta ját­szanak. Macskássy Gyula, aki­nek nevéhez az elmúlt 25 év alatt igen sok jelentős alko­tás kapcsolódik, teremtette meg a magyar rajzfilmgyár- tást. Filmjei, elsősorban a Canmes-ban díjnyertes Párbaj, egy új stílust teremtettek. Macskássy mellett az utóbbi tíz évben új, fiatal rajzfilm­rendezői nemzedék nőtt fel. Filmjeikkel mind belföldön, mind külföldön nagy sikereket értek el. A jelentős filmek kö­zül kiemelkedik a Koncertis- simo, Gémes József filmje, az Átváltozások, Kovásznai György filmje, a Piros pöttyös labda, a korán elhunyt Csor­nák Tibor alkotása, Nepp Jó­zsef Gusztóv-sorozata és még sok más mű. Rajzfilmművészetüwk e si­kereket elsősorban a gazdag gondolati tartalom, azexpresz- szív kifejezési forma, és az egyéni hangvételű grafika al­kalmassá val érte el. A rajzfilmgyártás ma önálló stúdió szervezetén beiül folyik. A stúdió művészeti vezetése saját hatáskörében gyártatja a legalkalmasabb forgatóköny­veket. Az évi körülbelül húsz, állami támogatással készülő film mind tematikailag, mind stílusát tekintve rendkívül szí­nes képet tükröz. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom