Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)
1970-03-04 / 53. szám
Moziélet Jelenet a Krebsz, az isten cfmfi új, színes, magyar tilni- komcdjából A Strauss család életéről szől A valcerkirály című ameri. kai—osztrák produkció. Jön: Krebsz, az isten Két bemutatót és egy felújítást tart a műsorhéten a salgótarjáni November 7. Filmszínház. Március 5-től 8-ig kerül kö aönség elé a Krebsz, az isten című, új. színes magyar film, mely egy szépségverseny sza^ tírikus, nevettető történetét adja. A remek ötletekre épített filmkomédia ragyogó színészi alakításokra nyújt lehetőséget, mindenekelőtt Kállai Ferencnek, Garas Dezsőnek és Iglódi Istvánnak. A felszabadulási filmsorozat keretében március 5-én, délutáni előadásban felújítja a filmszínház a Szomjúság című, kiskatonák bátorságáról, helytállásáról szóló szovjet alkotást Március 12-től 14-ig tekinthetjük meg A valcerkirály című színes, zenés, amerikai— osztrák filmet, amely a Strauss család ■ életét eleveníti meg. BESZAM1THATÖ-E AZ IPARI NYUGDÍJBA A TERMELŐSZÖVETKEZETBEN ELTÖLTÖTT IDŐ? D. S. olvasónk levele szerint édesapjának az 1953 és 1959- ben tsz-ben töltött éveit nem számították be a rokkantnyugdíjba. Azt is kérdezi, hogyan lehetséges, hogy ah orvosi bizottság a múlt évben 100 százalékos munkaképesség-csökkenését állapította meg, ebben az évben pedig III. csoportba tartozónak nyilvánította. Sajnos, nem tudunk kedvező választ adni. Már többször megírtuk, hogy az ipari nyugdíjhoz szükséges szolgálati időbe nem lehet beleszámítani a tsz-ben szerzett nyugdíjeveket. A jogszabály azonban lehetőséget biztosít arra, hogy a termelőszövetkezeti tag, ha korábban az iparban dolgozott, a tsz-nyugdíjtörvény alapján menjen nyugdíjba. Ebben az esetben már figyelembe veszik az iparban és a tsz-ben igazolt szolgálati időket. Ilyenkor azonban a nyugdíjkorhatár a férfinél 65. életév (nő 60) és minimálisan 10 nyugdíjévnek kell lennie. Az egyes munkaviszonyok között — ideértve az ipari nyugdíj és a tsz-tagság közötti időt is — azonban 5 évnél nagyobb megszakítás nem lehet. A tsz-ben töltött idő azonban az ötéves megszakítás Idejébe nem számít bele. Áthidalja a kiesett Időt, mondhatjuk azt, hogy a munkaviszony szünetel, annak folyamatosságát a tsz-ben töltött idő nem szakítja meg. de munkaviszonyként nem lehet figyelembe venni. Abban sem látunk semmi rendkívülit, hogy édesapját most III. csoportbeli rokkanttá nyilvánították, sőt örvendetes, mert ez azt jelenti, hogy egészségi állapota javult. Édesapja éppen úgy vállalhat munkát, mint bármely más öregségi nyugdíjas. Arra a kérdésére, hogy mikor kaphat nyugdíjat, a kővetkezőket válaszolhatjuk: A rokkantsági nyugdíj megszűnése után 5 éven belül eg- alább 24 hónap szolgálati Idő esetén kérheti, hogy ennek átlaga alapján állapítsák meg a nyugdíjat. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha időközben az öregségi korhatárt nem tölti be. Ha azonban a nyugdíjkorhatárt időközben betölti és szolgálati évei elérik a 25 évet, kaphat öregségi nyugdíjat, vagy egyéb feltételek hiányában a III, csoportbeli rokkantsági nyugdíjra lehet jogosult. Ügy látjuk, hogy olvasónk édesapját is emiatt sorolták be a III. csoportba. Az 1/1909. (IV. 1.) SZOT számú szabályzat (járadék ótcserélési lehetősége nyugdíjra), amely rendelet után érdeklődik, apja esetére nem vonatkoztatható. Egyébként apja a társadalombiztosítási szerv határozata ellen felszólamlással sem élt. Azt sikerrel nem is támadhatta volna, mert bár 1962 és 1963 években munkaképtelenségi járadékos volt, és ezért mentesült a kötelező nyugdíj járulék fizetése alól, az 1/1969. SZOT számú szabályzatban előírt feltételeknek azonban nem felel meg. A Magyar Közlöny ez év április 1-i számában találja meg a járadéknak nyugdíjra való átcserélésére vonatkozó rendelkezéseket. Oc «vagy kriimplifttid? Hadiút Szombathelyen a Romkertben. Építették a rómaiak idején. Elég jó állapotban van. Salgótarján—Litke közút. Hossza 21 km. Állapota? Kutyául néz ki! Gidres- gödrös, mint egy csatatér, vagy kevésbé harciasán fogalmazva, akár egy krumpliföld. Felfagyott a kemény télen Telek Vilmos útőr 27 éve gyógyítja a sebeket. Nehéz ügy — mondja. Salgótarjántól Ka- rancskesziig kilenc szakaszon tengeribetegséget lehet kapni. Mozog az altalaj, hengerezni kellene — vélekedik. Ha kitavaszodik néhányon munkához látnak. Betömik a gödröket. Mint minden évben. Azután a kátyúk újratermelődnek. Mint minden évben. Talán egyszer megérjük — nem csak MZ/X hogy alaposan rendbe hozzák. Másutt is. És akkor elveszíti aktualitását kaján kis dalocskánk: „Árok is van, gödör is van, Jó út akad, de rossz több van...” — R — KÉPES REJTVÉNY Az itt látható új iskola olyan városban áll, amely 1951-ig falu volt. Fejlődése azóta rohamosan meggyorsult. A legutóbbi népszámlálás alkalmával már 25 ezer lakosa volt. Szép, új részei épültek, mint például Kökönyös és a képünkön iskolájával bemutatkozó Kender- löld. KÉRDÉSÜNK: Melyik új városunkról van szó, és mi a város gazdaságföldrajzi jelentősége? Megbeszélés a végzett munkáról A Nógrád megyei Polgári Védelmi Parancsnokság értekezletet tartott a járási polgári védelmi törzsparancsnokok számára. Azon az elmúlt év feladatainak végrehajtását értékelték, és megbeszélték a következő időszak főbb feladatait. Takács Ferenc alezredes, a megyei polgári védelem törzsparancsnoka elismerően szólt a megye területén a polgári védelem átszervezésével összefüggő feladatok végrehajtásáról. Kiemelte a pásztói járás területén végzett munkát. Igen sok szó esett az állampolgárok felkészítése új rendszerének kialakulásáról, a Politikai Bizottság 1969. augusztus 13-1 határozata tükrében. Szó volt az újonnan szervezett polgári védelmi erők kiképzési módszereinek kialakításáról — a végnélküli kiképzés — megszüntetéséről. Értékelték az elmúlt év sajtó- és propagandamunkáját, olyan formában, hogy a társadalmasítás kiszélesítésére a jövőben nagyobb gondot kell fordítani éppen a lakosság felkészítése érdekében. A résztvevők — hozzászólásaikkal és a helyi sajátosság figyelembevételével hasznos tapasztalatokat adott az elkövetkezendő feladatok végrehajtásához. A „romhányi arany barna” útja Debreceni laptársunkban, a Hajdú-Bihari Naplóban olvastuk: „Romhányi aranybama. Ez az ismeretlen kifejezés a kályhacsempe színét jelenti. Öt -romhányi aranybarna« kályha sorakozik a tiszacsegei művelődési otthon tv-termében. A szokatlan látvány egy nem mindennapi kiállítást dokumentál: a Hajdú-Bihar megyei Kéményseprő és Kályhás Vállalat rendezésében cse- répkályha-kiállítás nyílt Tisza- csegén.” A március 8-lg nyitvatartó kiállítás ideje alatt állandó szakmai tanáccsal szolgálnak, bemutatják a vegyes fűtéses, folytonégő, termokoksz és a fatüzeléses cserépkályhák, kandallók működését. A kiállítás keretében megrendeléseket is felvesznek, s a március 31-ig megvásárolt és felrakott cserépkályhák ára 10 százalékkal olcsóbb. Wesselényi Miklós Fordul a történelem... Elindultunk a demokratikus fejlődés utján 10. Április 4-én a Vörös Hadsereg teljesen felszabadította Magyarország területét, ezzel a helyzet teljesen megváltozott. A kormány ugyan még ideiglenes volt és a novemberi választásokig az is maradt, de nem működhetett tovább Debrecenben. Április végén Budapestre költözött. Az ellentétek, amelyek a debreceni korszakban is itt-ott megmutatkoztak, most,«hogy az egész országra kiterjedő tevékenységről volt szó, még inkább jelentkeztek. Ennek egyaránt bel- és külpolitikai okai voltak. Amikor azonban a kormány a fővárosba költözött és teljes egészében felmerült a demokráciáért folytatandó harc szükségessége, már nem volt többé vita a párton belül. A Magyar Kommunista Párt május 20—21-én összeült első országos értekezlete programot dolgozott ki az ország gazdasági rekonstrukciójára és útmutatást adott a főbb politikai irányelvek tekintetében. Mindkettőre nagy szükség NÓGRÁD — 1970. március A., szerda volt. Hiszen az országban még éppen csak megkezdődött a romok eltakarítása. Április— májusban megindult Budapesten a rendszeres közszolgáltatás. Május 1-én nemcsak a nagy munkásfelvonulás mutatta a bizakodást, hanem az is, hogy ezen a napon jelent meg a Nagykörúton Budapest egyik jellegzetes színfoltja, a hatos villamos. Politikai szempontból a helyzet kevésbé volt örvendetes. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy az angolszász-hatalmak és főleg az Egyesült Államok a Németország elleni háború befejezése után, — sőt bizonyos értelemben már az előtt, amikor a fasizmus feletti győzelem már biztosnak látszott — a hidegháború útjára lépett. Roosevelt halálával az Egyesült Államok politikájában lassú, de állandó változás következett be. Washington mindinkább bátorítani kezdte a jobboldali és szovjetellenes erőket. Ez pedig nem maradhatott következmények nélkül. Az angolszász-hatalmak és a velük együttműködő jobboldali magyar emigráció élénk figyelemmel kísérte az itthoni helyzetet és egyre fokozottabb mértékben támogatta a hazai jobboldali elemeket. A felszabadulás után a két munkáspárt mellett, a magyar közélet legjelentősebb politikai pártja a kisgazdapárt lett. A kisgazdapárt összetétele azonban nagyon heterogén volt. Valóban haladó gondolkodású polgári politikusok mellett soraikat a különböző árnyalatú .jobboldali elemek töltötték fel. A nyugati hatalmak természetesen figyelemmel kísérték ezt a fejlődést, és nem egészen jogtalanul. A kisgazdapárt jobboldali szárnyában látták politikájuk letéteményesét. A kisgazdapárt vezetősége és főleg annak a Kis Üjság köré tömörült legmozgékonyabb és politikailag legaktívabb csoportja gyorsan reagált a nyugati szövetséges hatalmak kezdeményezéseire. így Budapesten a kisgazdapárt azoknak az erőknek a gyűjtőtábora lett, amelyek a fővárosban túlsúlyba jutó munkáspártok ellenpólusát képviselte. Más polgári pártok, mint a polgári demokrata párt, vagy a radikális párt összefogtak ugyan bizonyos csoportokat, de semmiesetre sem tömegeket. Ez a politikai szituáció azért volt érdekes és azért vezetett a helyzet lassú, de állandó kiéleződéséhez, mert hiszen az Ideiglenes Nemzeti Kormány nem maradhatott örökké ideiglenes és az ország felszabadulása után legfőbb ideje volt annak, hogy választások útján az országban végre állandó kormány legyen. Különben Is a kormányzat megerősítését általános demokratikus választások útján, nemzetközi szerződések írták elő. A potsdami egyezmény (1945 július), Magyarország diplomáciai elismerését az ország mielőbbi demokratikus berendezésétől tette függővé: a békeszerződés megkötését és az ország felvételét az ENSZ-be stb. A szeptember I6-i VIII, törvénycikk november 4-re tűzte ki a választások időpontját és meghatározta, hogy azon mely pártok indulhatnak. Törvény szerint a választásokon Indulhatott a Magyar Kommunista Párt, a Magyar Szociáldemokrata Párt, a nemzeti parasztpárt, a független kisgazdapárt, a polgári demokrata párt és a polgári radikális párt. A polgári pártok közül a kisgazdapártról már szóltunk, a demokrata párt a régi Rassay-féle polgári liberális vonalat képviselte, míg a radikális párt folytatása volt annak a nagy múltú pártnak, amely az 1918-as polgári forradalom előkészítésében oly nagy szerepet játszott, a Galilei Kör, a Huszadik Század es a Világ révén. Számottevő tömegek azonban csak a két munkáspárt és a kisgazdapárt mögött álltak. Bizonyos jobboldali körök elsősorban katolikus oldalról szerették volna feltámasztani a régi Wolf-fe- le néppártot is, amely a háború utolsó szakaszában ugyan németellenes volt, de azt megelőzően messzemenően kiszolgálta a Horthy-rendszert. Az Országos Nemzeti Bizottságok engedélyezték is indulásukat a választáson, de a koalíció balszárnya végül is megaka- dalyozta a rossz emlékű áldemokrata párt indulását. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a november 4-i szavazás az első demokratikus választás volt Magyarországon. Míg 1935-ben a lakosságnak mindössze 27,9 százaléka volt választásra jogosult, 1945-ben 72,8 százalék. 1935-ben a jogosultak 79,8 százaléka élt választójogával, 1945-ben 89,9 százalék. A választási küzdelem heves volt, élesen kirajzolódtak a bal- és a jobboldal körvonalai. A választások utáni kormányalakítási vitában a kisgazdapárt haladó szellemű elemei kerekedtek felül és a párt a koalíció fenntartása mellett döntött. így Tildy Zoltán elnökletével megalakult az új koalíciós kormány és a felszabadult ország véglegesen elindult az újjáépítés és a demokratikus fejlődés útján. (Vége)
