Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)

1970-03-04 / 53. szám

Moziélet Jelenet a Krebsz, az isten cfmfi új, színes, magyar tilni- komcdjából A Strauss család életéről szől A valcerkirály című ameri. kai—osztrák produkció. Jön: Krebsz, az isten Két bemutatót és egy fel­újítást tart a műsorhéten a salgótarjáni November 7. Filmszínház. Március 5-től 8-ig kerül kö aönség elé a Krebsz, az isten című, új. színes magyar film, mely egy szépségverseny sza^ tírikus, nevettető történetét adja. A remek ötletekre épí­tett filmkomédia ragyogó szí­nészi alakításokra nyújt le­hetőséget, mindenekelőtt Kál­lai Ferencnek, Garas Dezső­nek és Iglódi Istvánnak. A felszabadulási filmsoro­zat keretében március 5-én, délutáni előadásban felújítja a filmszínház a Szomjúság cí­mű, kiskatonák bátorságáról, helytállásáról szóló szovjet alkotást Március 12-től 14-ig tekint­hetjük meg A valcerkirály cí­mű színes, zenés, amerikai— osztrák filmet, amely a Stra­uss család ■ életét eleveníti meg. BESZAM1THATÖ-E AZ IPARI NYUGDÍJBA A TERMELŐSZÖVETKEZET­BEN ELTÖLTÖTT IDŐ? D. S. olvasónk levele szerint édesapjának az 1953 és 1959- ben tsz-ben töltött éveit nem számították be a rokkantnyug­díjba. Azt is kérdezi, hogyan le­hetséges, hogy ah orvosi bi­zottság a múlt évben 100 szá­zalékos munkaképesség-csök­kenését állapította meg, eb­ben az évben pedig III. cso­portba tartozónak nyilvánítot­ta. Sajnos, nem tudunk kedve­ző választ adni. Már többször megírtuk, hogy az ipari nyug­díjhoz szükséges szolgálati idő­be nem lehet beleszámítani a tsz-ben szerzett nyugdíjeveket. A jogszabály azonban lehető­séget biztosít arra, hogy a ter­melőszövetkezeti tag, ha ko­rábban az iparban dolgozott, a tsz-nyugdíjtörvény alapján menjen nyugdíjba. Ebben az esetben már figyelembe ve­szik az iparban és a tsz-ben igazolt szolgálati időket. Ilyen­kor azonban a nyugdíjkorha­tár a férfinél 65. életév (nő 60) és minimálisan 10 nyug­díjévnek kell lennie. Az egyes munkaviszonyok között — ide­értve az ipari nyugdíj és a tsz-tagság közötti időt is — azonban 5 évnél nagyobb meg­szakítás nem lehet. A tsz-ben töltött idő azonban az ötéves megszakítás Idejébe nem szá­mít bele. Áthidalja a kiesett Időt, mondhatjuk azt, hogy a munkaviszony szünetel, an­nak folyamatosságát a tsz-ben töltött idő nem szakítja meg. de munkaviszonyként nem le­het figyelembe venni. Abban sem látunk semmi rendkívülit, hogy édesapját most III. csoportbeli rokkant­tá nyilvánították, sőt örvende­tes, mert ez azt jelenti, hogy egészségi állapota javult. Édes­apja éppen úgy vállalhat mun­kát, mint bármely más öregsé­gi nyugdíjas. Arra a kérdésé­re, hogy mikor kaphat nyug­díjat, a kővetkezőket válaszol­hatjuk: A rokkantsági nyugdíj meg­szűnése után 5 éven belül eg- alább 24 hónap szolgálati Idő esetén kérheti, hogy ennek át­laga alapján állapítsák meg a nyugdíjat. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha idő­közben az öregségi korhatárt nem tölti be. Ha azonban a nyugdíjkorhatárt időközben be­tölti és szolgálati évei elérik a 25 évet, kaphat öregségi nyug­díjat, vagy egyéb feltételek hiá­nyában a III, csoportbeli rok­kantsági nyugdíjra lehet jogo­sult. Ügy látjuk, hogy olvasónk édesapját is emiatt sorolták be a III. csoportba. Az 1/1909. (IV. 1.) SZOT számú szabály­zat (járadék ótcserélési lehe­tősége nyugdíjra), amely ren­delet után érdeklődik, apja esetére nem vonatkoztatható. Egyébként apja a társada­lombiztosítási szerv határozata ellen felszólamlással sem élt. Azt sikerrel nem is támadhat­ta volna, mert bár 1962 és 1963 években munkaképtelenségi járadékos volt, és ezért mente­sült a kötelező nyugdíj járulék fizetése alól, az 1/1969. SZOT számú szabályzatban előírt fel­tételeknek azonban nem felel meg. A Magyar Közlöny ez év április 1-i számában talál­ja meg a járadéknak nyugdíj­ra való átcserélésére vonatko­zó rendelkezéseket. Oc «vagy kriimplifttid? Hadiút Szombathelyen a Romkertben. Építették a ró­maiak idején. Elég jó állapot­ban van. Salgótarján—Litke közút. Hossza 21 km. Állapo­ta? Kutyául néz ki! Gidres- gödrös, mint egy csatatér, vagy kevésbé harciasán fogal­mazva, akár egy krumpliföld. Felfagyott a kemény télen Telek Vilmos útőr 27 éve gyó­gyítja a sebeket. Nehéz ügy — mondja. Salgótarjántól Ka- rancskesziig kilenc szakaszon tengeribetegséget lehet kapni. Mozog az altalaj, hengerezni kellene — vélekedik. Ha kita­vaszodik néhányon munkához látnak. Betömik a gödröket. Mint minden évben. Azután a kátyúk újratermelődnek. Mint minden évben. Talán egyszer megérjük — nem csak MZ/X hogy ala­posan rendbe hozzák. Másutt is. És akkor elveszíti aktua­litását kaján kis dalocskánk: „Árok is van, gödör is van, Jó út akad, de rossz több van...” — R — KÉPES REJTVÉNY Az itt látható új iskola olyan városban áll, amely 1951-ig falu volt. Fejlődése azóta roha­mosan meggyorsult. A legutóbbi népszámlálás alkalmával már 25 ezer lakosa volt. Szép, új részei épültek, mint például Kökönyös és a képünkön iskolájával bemutatkozó Kender- löld. KÉRDÉSÜNK: Melyik új városunkról van szó, és mi a város gazdaságföldrajzi jelen­tősége? Megbeszélés a végzett munkáról A Nógrád megyei Polgári Védelmi Parancsnokság ér­tekezletet tartott a járási polgári védelmi törzspa­rancsnokok számára. Azon az elmúlt év feladatainak végrehajtását értékelték, és megbeszélték a következő időszak főbb feladatait. Ta­kács Ferenc alezredes, a megyei polgári védelem törzsparancsnoka elismerően szólt a megye területén a polgári védelem átszervezé­sével összefüggő feladatok végrehajtásáról. Kiemelte a pásztói járás területén vég­zett munkát. Igen sok szó esett az állampolgárok fel­készítése új rendszerének kialakulásáról, a Politikai Bizottság 1969. augusztus 13-1 határozata tükrében. Szó volt az újonnan szerve­zett polgári védelmi erők kiképzési módszereinek ki­alakításáról — a végnélküli kiképzés — megszüntetésé­ről. Értékelték az elmúlt év sajtó- és propagandamun­káját, olyan formában, hogy a társadalmasítás kiszélesí­tésére a jövőben nagyobb gondot kell fordítani éppen a lakosság felkészítése érde­kében. A résztvevők — hoz­zászólásaikkal és a helyi sa­játosság figyelembevételével hasznos tapasztalatokat adott az elkövetkezendő fel­adatok végrehajtásához. A „romhányi arany barna” útja Debreceni laptársunkban, a Hajdú-Bihari Naplóban olvas­tuk: „Romhányi aranybama. Ez az ismeretlen kifejezés a kály­hacsempe színét jelenti. Öt -romhányi aranybarna« kály­ha sorakozik a tiszacsegei mű­velődési otthon tv-termében. A szokatlan látvány egy nem mindennapi kiállítást doku­mentál: a Hajdú-Bihar me­gyei Kéményseprő és Kály­hás Vállalat rendezésében cse- répkályha-kiállítás nyílt Tisza- csegén.” A március 8-lg nyitvatartó kiállítás ideje alatt állandó szakmai tanáccsal szolgálnak, bemutatják a vegyes fűtéses, folytonégő, termokoksz és a fatüzeléses cserépkályhák, kandallók működését. A ki­állítás keretében megrendelé­seket is felvesznek, s a már­cius 31-ig megvásárolt és fel­rakott cserépkályhák ára 10 százalékkal olcsóbb. Wesselényi Miklós Fordul a történelem... Elindultunk a demokratikus fejlődés utján 10. Április 4-én a Vörös Had­sereg teljesen felszabadította Magyarország területét, ezzel a helyzet teljesen megválto­zott. A kormány ugyan még ideiglenes volt és a novemberi választásokig az is maradt, de nem működhetett tovább Deb­recenben. Április végén Bu­dapestre költözött. Az ellen­tétek, amelyek a debreceni korszakban is itt-ott megmu­tatkoztak, most,«hogy az egész országra kiterjedő tevékeny­ségről volt szó, még inkább jelentkeztek. Ennek egyaránt bel- és külpolitikai okai vol­tak. Amikor azonban a kormány a fővárosba költözött és tel­jes egészében felmerült a de­mokráciáért folytatandó harc szükségessége, már nem volt többé vita a párton belül. A Magyar Kommunista Párt má­jus 20—21-én összeült első or­szágos értekezlete programot dolgozott ki az ország gazdasá­gi rekonstrukciójára és útmu­tatást adott a főbb politikai irányelvek tekintetében. Mindkettőre nagy szükség NÓGRÁD — 1970. március A., szerda volt. Hiszen az országban még éppen csak megkezdődött a romok eltakarítása. Április— májusban megindult Buda­pesten a rendszeres közszol­gáltatás. Május 1-én nemcsak a nagy munkásfelvonulás mu­tatta a bizakodást, hanem az is, hogy ezen a napon jelent meg a Nagykörúton Budapest egyik jellegzetes színfoltja, a hatos villamos. Politikai szempontból a helyzet kevésbé volt örvende­tes. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy az angolszász-ha­talmak és főleg az Egyesült Államok a Németország elleni háború befejezése után, — sőt bizonyos értelemben már az előtt, amikor a fasizmus fe­letti győzelem már biztosnak látszott — a hidegháború út­jára lépett. Roosevelt halálá­val az Egyesült Államok po­litikájában lassú, de állandó változás következett be. Washington mindinkább báto­rítani kezdte a jobboldali és szovjetellenes erőket. Ez pe­dig nem maradhatott követ­kezmények nélkül. Az angol­szász-hatalmak és a velük együttműködő jobboldali ma­gyar emigráció élénk figye­lemmel kísérte az itthoni hely­zetet és egyre fokozottabb mértékben támogatta a hazai jobboldali elemeket. A felsza­badulás után a két munkás­párt mellett, a magyar köz­élet legjelentősebb politikai pártja a kisgazdapárt lett. A kisgazdapárt összetétele azon­ban nagyon heterogén volt. Valóban haladó gondolkodású polgári politikusok mellett so­raikat a különböző árnyalatú .jobboldali elemek töltötték fel. A nyugati hatalmak termé­szetesen figyelemmel kísérték ezt a fejlődést, és nem egészen jogtalanul. A kisgazdapárt jobboldali szárnyában látták politikájuk letéteményesét. A kisgazdapárt vezetősége és főleg annak a Kis Üjság köré tömörült legmozgékonyabb és politikailag legaktívabb cso­portja gyorsan reagált a nyu­gati szövetséges hatalmak kez­deményezéseire. így Budapes­ten a kisgazdapárt azoknak az erőknek a gyűjtőtábora lett, amelyek a fővárosban túlsúly­ba jutó munkáspártok ellen­pólusát képviselte. Más pol­gári pártok, mint a polgári demokrata párt, vagy a ra­dikális párt összefogtak ugyan bizonyos csoportokat, de sem­miesetre sem tömegeket. Ez a politikai szituáció azért volt érdekes és azért vezetett a helyzet lassú, de állandó ki­éleződéséhez, mert hiszen az Ideiglenes Nemzeti Kormány nem maradhatott örökké ide­iglenes és az ország felszaba­dulása után legfőbb ideje volt annak, hogy választások útján az országban végre állandó kormány legyen. Különben Is a kormányzat megerősítését általános demokratikus válasz­tások útján, nemzetközi szer­ződések írták elő. A potsdami egyezmény (1945 július), Ma­gyarország diplomáciai elisme­rését az ország mielőbbi de­mokratikus berendezésétől tet­te függővé: a békeszerződés megkötését és az ország fel­vételét az ENSZ-be stb. A szeptember I6-i VIII, tör­vénycikk november 4-re tűz­te ki a választások időpont­ját és meghatározta, hogy azon mely pártok indulhat­nak. Törvény szerint a válasz­tásokon Indulhatott a Magyar Kommunista Párt, a Magyar Szociáldemokrata Párt, a nem­zeti parasztpárt, a független kisgazdapárt, a polgári de­mokrata párt és a polgári ra­dikális párt. A polgári pár­tok közül a kisgazdapártról már szóltunk, a demokrata párt a régi Rassay-féle pol­gári liberális vonalat képvi­selte, míg a radikális párt folytatása volt annak a nagy múltú pártnak, amely az 1918-as polgári forradalom előkészítésében oly nagy sze­repet játszott, a Galilei Kör, a Huszadik Század es a Vi­lág révén. Számottevő töme­gek azonban csak a két mun­káspárt és a kisgazdapárt mö­gött álltak. Bizonyos jobbol­dali körök elsősorban katoli­kus oldalról szerették volna feltámasztani a régi Wolf-fe- le néppártot is, amely a hábo­rú utolsó szakaszában ugyan németellenes volt, de azt meg­előzően messzemenően kiszol­gálta a Horthy-rendszert. Az Országos Nemzeti Bizottságok engedélyezték is indulásukat a választáson, de a koalíció balszárnya végül is megaka- dalyozta a rossz emlékű álde­mokrata párt indulását. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a november 4-i szava­zás az első demokratikus vá­lasztás volt Magyarországon. Míg 1935-ben a lakosságnak mindössze 27,9 százaléka volt választásra jogosult, 1945-ben 72,8 százalék. 1935-ben a jo­gosultak 79,8 százaléka élt vá­lasztójogával, 1945-ben 89,9 százalék. A választási küzde­lem heves volt, élesen kiraj­zolódtak a bal- és a jobbol­dal körvonalai. A választások utáni kor­mányalakítási vitában a kis­gazdapárt haladó szellemű elemei kerekedtek felül és a párt a koalíció fenntartása mellett döntött. így Tildy Zol­tán elnökletével megalakult az új koalíciós kormány és a felszabadult ország véglege­sen elindult az újjáépítés és a demokratikus fejlődés útján. (Vége)

Next

/
Oldalképek
Tartalom