Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)

1970-03-28 / 74. szám

Fossunk együtt! A húsvéti asztal Itt van a húsvét, számta­lan beszerzési gondjával. Jó, ha már napokkal előbb elha­tározzuk, mi legyen a főzés ünnepi programja — ez vo­natkozik valamennyi nagyobb ünnepre — és lehetőleg ma­radjunk meg eredeti elképze­lésünk mellett. A legjobb előre megvásárolni az elálló dolgokat, a sonkát, tojásit, a süteményhez valókat és fű­szerféléket. A főzésben mindig töreked­jünk változatosságra. A két­napos ünnepen úgy variáljuk az ételeket, hogy ne legyen egyhangú, akár vendégeket várunk, akár nem. Húsvétra ajánlanék étrendet. Az első napon húsleves, sültcsiirke gombával, naramcsitorta. A második napon citromos be­csi nálLtle vés, rántott sertéska­raj zöldborsós rizzsel, töltött akna. Négytagú családim számítva az ünnepekre vegyünk egy kg karajt, egy tisztított barom­fit, egy tortakariikát, .egy kg almát. Amit lehet, készítsünk el előre, hogy az ünnepein ne csak a családunk, hanem ml is pihenhessünk, A zöldséget például nyugodtan megtisztít­hatjuk előtte való nap — hi­deg vízben félretesszük — ha hűtőszekrényünk van, esetleg a levest is megfőzhetjük. A tortát pedig nyugodtan elké­szíthetjük. Jó erős húsleveshez hideg vízben kezdjük el a főzésit, így a hús tápláló nedvei fo­kozatosain és tökéletesen ki­oldódnak. a leves ízletesebb és tartalmasabb lesiz. Ha forró vízben kezdj ük el a húsievést, akkor a hús külső rostjai a hő hatására össze- húzódnak és bár az így főtt hús tápdúsabb, szaftosabb, viszont a leves gyengébb. A baromfit szeletelés nélkül egészben főzzük meg félpuhá­ra — bezöldségelés és kellő fűszerezés mellett —. hogy könnyen, kiemelhessük. Még forrón kenjük be vajjal, picit sózzuk, borssal hintsük meg es a sütőben gyakran locsol­hatva süssük meg pirosra. A megfőtt zöldséget lyukas ka­nállal kiemeljük, apró kocká­ra vágjuk, s félretesszük a másnapi Levesbe. A leszűrt húslevest ketté­osztjuk. Első nap csigatészitá- val tálaljuk. Ugyanabból másnap merőben más jellegű citromos be csinált készül. De most nézzük a recepteket. Gombamártás: húsz deka gombát vékonyra szeletelünk, sós víziben megfőzzük, majd 5 d'kg vajon, húslével tovább puhára pároljuk. Közben 3 dkg vajból, 4 dkg lisztből vi­lágos rántást készítünk, egy fél hagymát belereszelünk, borssal ízesítve egy dl tejfel- léi sűrűre főzzük, s ráöntjük a gombára. Hogy kiadósabb legyen, csináljunk hozzá krumpli,pürét és azzal tálal­juk. Savanyúságot adjunk mellé. Citromos becsinált: három dkg vajból és elegendő liszt­ből világos rántást készítünk, a kihűlt húslevest rászűrjük és felforraljuk. Egy egész cit­romot karikázunk bele és vé­gül 2 dl tejfölt adunk hoz­zá. Végül az egészet öt per­cig forraljuk, rámerjük a már említett zöldségkockáikra. Ha maradna belőle a következő napra. a citromszeleteket szűrjük ki, mert keserű lesz tőle a leves hosszabb állás után. Narancstorta: a kése torta- lapot három részre vágjuk szét és a következő krémet csináljuk hozzá: gőz fölött 4 tojás sárgáját sűrűre főzünk 21 dkg porcukorral, 2 evőka­nál tejjel, 2 narancs lereszelt héjával és kifacsart levéveL Ha már jó sűrű, levesszük a gőzről, kihűlésig verjük, s hozzáadunk 20 dkg előre ki­kevert vajat. A tapolcai és a tetejét ezzel a töltelékkel kenjük be. Szétszedett rta- rancsgerezdekkel díszítjük. Töltött alma: egy leg almát meghámozunk, magházét óva­tosan kikaparjuk, s tiszta víz­ben pár percig főzzük, míg üveges lesz. Lyukas kanállal egyenként kiszedjük, lecsur­gatjuk, s üregébe lekvárt te­szünk. Mélyebb üvegtálra rak­juk, s leöntjük a következő krémmel. Két egész tojást, 15 dkg cukorral, 2 csomag va­níliás cukorral, 1 evőkanál liszttel, 5 d'l tejjel sűrűire fő­zünk. Kissé meghűitve tegyük az almára. Cukrozott tejszín­habbal díszítjük, amelybe egy kevés olyan lekvárt keve­rünk, amivel az aknáit meg­töltöttük. Vacsorára majonéaes burgo­nyát készíthetünk a sonkához. A karikára vágott, meghámo­zott burgonyát sós vízben megfőzzük. Ecetes vízzel le­öntjük, majd tízperces állás után leszűrjük róla. Ezután ráöntjük az alábbi módon ké­szítendő majonézt: két tojás sárgájához egy egész citrom levét csavarjuk, csészében, fakanállal ágyneművé kavar­juk. Két evőkanál porcukor­ral, sóval, egy kávéskanál mustárral elegyítjük, s csep- penként adagolunk hozzá 2 dl „Lucullius” olajat. Nagyon finom a kereskedelemben kapható jugoszláv Olíva­olaj is. Végül egy dl tejfölt kavarunk bete és hidegre tesszük. Még néhány hasznos ta­nács: nagyon jól hasznosítha­tó és finom ízű az újfajta fő­zővaj, nyugodtan kipróbál­hat juk. A húsvétira főzött tojás fi­nomabb tesz, ha a sonka le­vében. fő meg. A sonka levét tegyük félre bablevesnek. A citrom és a narancs hé­ját ne dobjuk el. Mossuk meg jól, mielőtt lehámoz­nánk, szeleteljük vékony da­rabokra és tiszta vízben főz­zük puhára. Szűrjük le, hús­darálói! darálj ulc le és kris. tálycukor között tömören nyomkodva rakjuk légmente­sem zárható üvegbe. Egész év­ben. használhatjuk. Ne dobjuk ki a Isávózaccot, jó ízű tejeskávét csinálhatunk vele. De erről majd Legközelebb. Dr. Monoki Ferencné Mai műsor KOSSUTH rtAblO: 8.2«: Lányok, asszonyok. — 3.40: Zenekari mu­zsika. _ 10.03: Egy rádiós napló­jából. — 10.50: Kazacsay Tibor: Pantomimszvit. — 11.05: Rádió- szmliáz. Ki beszél? — 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Zenei anyanyel­vűnk. Citera. — 12.30: Melódiakok­tél. — 13.50: Olvasmányélmények. — 14.00: Csárdáscsokor. 14.08: Kó­ruspódium. — 14.20: Kis magyar néprajz. Szerkeszti: Ortutay Gyu­la. 15.20: Csak fiataloknak! Komjáthy György tánczenexúűso- ra. — 16.07: Húszas stúdió. „Pár­huzamos életrajzok.’» — 17.05: Gigli művészi pályája. Carelli Gá­bor előadása. IX. rész. 17.31: Ku­tya és oroszlán. Raksányi Gellert vallomásai önmagáról, szerepeiről. — 18.10: Lemezmúzeum. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: 139-660. A Magyar rádió automata közönség- szolgálata. — 22.20: Táncoljunk! — 24.00: Hírek, időjárás. — 0.10— 1.56: Melódiakoktél. PETŐFI RADIO: 8.55: Nóta- és népdalest. - lo.OO: A zene hul­lámhosszán. a Petőfi rádió dél­előtti műsora. — 12.00: Virágénc­feek. — 12.10: Kilke-forditó párt­titkár. Emlékműsor Lukács Lász­lóról. r- 13.03: Hugenották. Rész­letek Meyerber operájából. — 14.00? Napraforgó. . . a Gyermek- rádió órája. — .15.00: Orvosi taná­csok. — 15.05: Svéd Sándor nóta- felvételeiből. — 15.26: Földes An­dor Bartók-műveket játszik. — 15.45: Egy hír a mikroszkóp alatt. 16.05: Közvetítés bajnoki labdarú­gó-mérkőzésekről. — 16.20—18.00: A hét műsorából. — 18.10: Szeretlek Ágnes! Tóth Eszter rádió játéka. — 19.00: A Lorántffy Zsuzsanna ka­marakórus énekel. — 19.05: Se­bestyén János csembalóestje. — 19.50: Jő estét, gyerekek! — 20.00! Esti Krónika n. — 21.16: Iliász. Homérosz eposzának rádióválto­zata. — 22.23: Színház Óbudán. Dr. Szép Zoltán riportja. — 22.42: Alexander Kipnis Schubert-dalokat énekel. — 23.00: Hírek, időjárás. — 23.15: Két versenymű. — 24.00—0.10: Hírek, időjárás. TELEVÍZIÓ: 9.30: Műsorismerte­tés. — 9.31: Nótasző. — 9.50: Viri- nea. Magyarul beszélő szovjet film. — 11.35: Teleimpex. Külkereskedel­mi és világgazdasági híradó. — 14.48: Műsorismertetés. — 14.50: Reklámműsor. — 14.55: Telesport. — 16.50: Kertbarátok. Műsorvezető: Szemes Mari. — 17.20: Hírek. — 17.25: Hajnali kivégzés. Magyarul beszélő szovjet film. — 18.45: Tv jelenti. Aktuális riportműsor. — 19.30: Cicavízió. .. — 19.40: Kedves verseim. Mádi-Szabó Gábor miiso­ra. — 19.58: Szünet. — 20.00: Tv­híradó. — 20.20: Őrjárat az égen. Tévéfilm, IU. rész. — 21.30: Kodály Zoltán. — 21.45: Tv-híradó — 2. kiadás. — 22.05: Éjszakai előadás: Az öreg halász és a tenger. 23.40: Jó éjszakát, felnőttek! üzenet a jövőből. (Mézga család rajzfilmso­rozat.) Mcmuino. . . BESZTERCEBÁNYA: 15.25: Lo­komotív Kosice — S. Kladno lab­darúgó-mérkőzés. — 19.00 és 21.55: Tv-híradó. — 19.50: A lambereni expedíció. — 21.00: Lemezújdon­ságok. — 22.15: Gyilkosság! pa­rancs. (NDK tévéfilm.) Madách time irodalmi színpad Balassagyarmat kitüntetett csoportja, a Madách Imre iro­dalmi színpad 1959-től műkö­dik. Országos szinten is az elsők között alakult, így vé­gigjárta a mozgalom tízéves útját. Ez alatt az idő alatt fél­száz, többnyire saját szerkesz­tésű műsort mutatott be. Első bemutatója 1959. június 28-án volt, Szerelem a magyar köl­tészetben címmel. A csoport újabb műsorokkal készül a felszabadulás 25. évfordulójá­ra, s a Lenin-centenáriuirtra. Tarjáni mozaik Egyről s másról Százas tempó A dúsgazdag amerikai fiata­lok között van egy elég koc­kázatos játék. Autóikkal szá­zas tempóban, azonos sávon száguldanak egymás felé. Aki először fordítja a kormányt kitérésre, annak gyengébbek az idegei, az a vesztes. Ezt játszom én a Karancs vörös kókuszszőnyegén egy év óta az egyik üzletvezető- he­lyettessel. Megyünk a sző­nyegen szemben egymással, ö jön, 25 évének pompázó ön­tudatával, én egy rándulással a lábamban, kicsit bicegve baktatok. A fiatalember, ha kicsit megerőltetem magam, unokám is lehetne. Kitérősdit nem játszunk, ám az én ide­geim gyengébbek: mindig én köszönök előre... Nyunyu A címben foglalt Nyunyu csak beceneve, voltaképpen a prózaibb hangzású Puporka Géza névre hallgat, ő a zene­kar segédprímása. Ha főnöke játszik, megelégszik a brá­csás szerény szerepével, vagy éppen csak ltontrázik. De ha szabadnapos a prímás! Nyu­nyu feláll, arca kipirul, fejét büszkén felveti, vezeti. irá­nyítja a zenekart. Megy asz­taltól asztalig akárcsak a leg­nagyobbak, s bizony, Nyunyu is kimuzsikálja a pirost a zsebekből. Két komtrás is kentrázik neki, a bőgős — ó, már nem a zeneiskolás Gabo- ra Gyuszi! — buzgón húzza, a kis klarinétos kidagadt képpel fújja. Fújhatná szebben is kis vitéz, mondhatnám elég sza­badon idézve, de jobban alig­ha. Kitűnő együttes ez itt a Kulacsban, de azért valahogy, titokban, szinte láthatatlanul mégis a cimbalmos dirigál. Nem csoda, társadalmi rang­ja is van: tanácstag. Igaz, nem él vissza tisztével, de nem is él vele. Vélnéd: valami föld- birtokos, aki éppen letette mo­nokliját és hófehér, szarvas- bőr kamásniját. Így muzsikálnak Nyunyu es társai a vendéglő közönségé­nek legtöbbször harsány meg­elégedésére ... Nem csoda. A „honoráriumot” igen sokszor nem abban az áldott jó forintban kapják, ha­nem sörben, borban, pálinká­ban, amit a vendéglátóval kö­telesek lehajtani. Nem csoda, ha legtöbbjük elgyengül tőle. Aztán felérvén a csúcsra, megszólalnak ebeik, ezek a csodálatos korcsok, amelyek a korcsok világversenyén játsz­va nyernének első díjat. — De itt már a magamra szabott ti­lalom köt, mióta megírtam igénytelen írásomat Végső szó kutyaügyben címmel. Versenyára rak Am nem tudom türtőztetni magam, leérem, nézzék el ezt a gyengeségemet. Hadd írjam meg, milyen fontos szerepe volt nem is olyan régen a ci­gányságnak egy kiveszettnek hitt kutyafajta, a magyar agár megmentésében. A Nyírségben ugyanis az ottani cigányok mentették meg ezt az igen értékes fajtát a teljes pusztu­lástól. Az történt, hogy a nyírségi „uraságok” amikor úgy vélték, hogy nekik jobb lesz távol, hanyatt-homlok elmenekültek, hátrahagyván remek, művészi­en kitenyésztett ebeiket, hor­padt hasú, hosszú lábú agarai­kat A cigányságnak nem volt ilyen sürgős a menekülés, ott­maradtak a nyírségi homokon, a tirpákok között vetvén to­vábbra is vályogot, s a nyírsé­gi „bokrok” közelében válasz­tottak otthont. Ott kóboroltak körülöttük a kiéhezett agarak. Az élénk eszű cigányok pilla­natok alatt felfedezték, hogy az éhes agarak gazda híján, aki elkényeztette őket szinte órák alatt áttértek az önellá­tásra, néhány szökelléssel el- elfogtak egy nyulat, s felfalták szőröstül-bőröstül. :yA nyulat mi is szeretjük” — gondolták a cigányok, s összefogdosták — az agarakat. Ettől kezdve az agarak a cigányság kony­háját szolgálták. Alig néhány éve fedezték fel a kutyatenyésztők, hogy amit ők évek óta lámpással kerestek, a hajdanta messze- föidön híres magyar agár ott tanyázik a nyíri bokrok táján, a cigánykunyhók tövében, összeszedték a legszebb pél­dányokat, egy kis vérfelfrissí­tés, egy-két ügyes, célravezető tenyésztési fogás, és a magyar agár ma már ismét tenyésztő­ink büszkesége. Büszkesége, amely m- ',vétnyi karcsúságá­val, villárnsebességével, évez­redek során örökölt hajtó, űző hajlamával és képességével újonnan született „sportunk”, az agrárversenyek sztárja lett a fővárosban, és egy-egv pél­dányáért súlyos ezreket fizet­nek. Utószó A nagy példán okulva most kutyát tenyésszen a tarjáni cigányság? Ó, nem. Igyekezzék beleilleszkedni a sok tízezer­nyi még nagyobb példák sorá­ba. Fogjon kapát, kaszát, áll­jon a gép mellé, még lia unal­mas is. És ha úgy tartja úri kedve, úgy bal kézzel mel­lékesen, igen, akár tenyész- szen fajtatiszta kutyát is. Ha rászánja magát, az il­letékesektől sok segítséget kap. — kusslnszky — Belső ellenőri munkakör betöltésére pályázatot hirdet a Nógrád mc­gyei Vegyesipari Javító Vállalat KIKÖTÉSÜNK: — A munkakörrel járó közgazdasági képesítési köve­telmény. — A képesítéssel rendelkező minimum 5 évi üzemi gyakorlattal rendelkezzen. Bér megegyezés sze­rint- A pályázatot Lőrincz Jcnöné címére küldjék meg NOGRAD MEGYEI VEGYESIPARI JAVÍTÓ VALL. Salgótarján. Zagyvapálfalva. Telefon: 11-08 H aza télé Aztán záróra után mennek, mendegélnek haza a zenészek, legtöbbjük a Pécskő utca sö­tétbe vesző ormai felé. Imbo- lyognak, járásuk bizonytalan, hangjuk annál erőteljesebb. £tö$zó az ünnepekhez Ebben az éviben igencsak koráin érkezett a húsáét. De hisz jogában áU, nem kötődik kalendáriiumd naphoz mint a karácsony, vagy mint a scál- v észter. Vándor-ünnep. Bár felsejlik bennem egy szabály, mely szerint mindig az év­nek meghatározott x-ik va­sárnapjára, illetve hétfőjére kell esnie. Így történhetett meg, hogy tavaly április kö­zepéin, most viszont éppen- hogy a hivaitátos tavasz kü­szöbén örvendeztetett meg bennünket. Kedves ünnep a húsvét, bér figyelembe keli vennünk a vendégektől feldúlt lakások háziasszonyainak és a kijóza­nító állomások e napon ügye­letes orvosainak véleményét is. Bizonnyal a természet tava­szi feltámadásának, újjászüle­tésének öröme: a langyos napfény, azúrkék, ég és az avar között felfeslő zöld fü­6 NÓGRAD — 1970. március 28., szombat vek öröme szülte valamikor a pogány ókorban, ijais-tegzes nomád őseink korában. Az emberi életörömnek ezt a tavaszié jó természetes fel­lángolását nem tagadhatta meg a kereszténység sem. Az ősi pogány jelképiek, szertar­tások ezredévek alatt csiszo­lódott, finomodott utódai be­épülitek a katolikus egyház vallásrendszerébe. Ezek miatt az ősi tavaszi ünnepek miatt helyezte a keresztény vallás tavaszra a hús/vétot. Ám. Jézus feltámadáséinak legendája. az újkeresztény szokások csak árnyalitaibbá tették, de el nem feledtethet­ték a tavaszünnep ősi erede­tét. A húsvétinak az újjászüle­tést szimbolizáld, öröktől fog­va ítél külozhe tettem kelléke: a tojás ajándékozása, ma is a szertartások egyik központja. ősidőktől fogva elsősorban a fiatalság ünnepe a hÚ6vét. Régien az volt a szokás, hogy a növendékleánykáit húsvétra öltöztették fel először úgy, ahogy a férjhez menendő nagylányokat szokás. Először kapott a kislány díszes se- lyemkendőt, sok szoknyáit, csipkés kötényt, s először fé­sülték nagylányosan a ha­ját. A fiatalok már előre ké­szültek a számukra legna­gyobb eseményre, a locsolko- dá&ra. Ez a szertartás a váro­sokban ma mér finomkodó, kelleimkedő, hölniviizes kö­szöntéssé szelídült, de a fa­lusi ember kicsit kíméletlen, de kedvesen, pogány vödönön- tős szokása ma is az ősidőkre emlékeztet. Kedves ünnepünk' a húsvét. akár áprilisban érkezik, akár márciusban. Vidám sürgés­forgás, sütés-főzés, takarítás., lázas ünnepi készülődés előzi meg. Előkerülnek az ünneplő ruhák, ünnepi hangulatok tá­madnak. Kedves ünnepünk a húsvét. Tulajdonképpen úgy lenne szép az emberi élet. ha min­dig, minden év minden nap­ján Ilyen ünnepi szép, szelíd békességgel készülhetnénk a gondtalan holnapra. V. Kiss Mária \0VELJfc a pillangós és egynyári takarmánynövények vetésterületét: lucerna« vöröshere, * tavaszi bükköny, baltacím, takarmányrépa és köles. VETŐMAG MINDEN MENNYISÉGBEN MEGKEN DELHETO! VETŐMAG VALLALAT Pest—Vidéki Központja Monor, Ady Endre utca 81.

Next

/
Oldalképek
Tartalom