Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)

1970-03-28 / 74. szám

A szándékos j rongálok ellen | A habban, ahol lakom, va­laki vagy valakik cigaret­tával kiégették a lift hívó- szerkezetének jelzésére szol­gáló egyik lámpát- Nyilván- . ulóan szándékos rombolás történt. A cigaretta parázsló \ egével szabályos lyukat „\ estek” az elég vastag mű­anyagba, azután kitörték az egészet úgy, hogy most a ..foglalt” jelzést csak sejte­ni lehet­Azóta is gondolkodom, mi vezette ezeket a szándékos rombolókat. Unatkoztak ta­lán? Vagy finnyiba nem te­kintik a társadalmi tulaj­dont, hogy szántszándékkal kárt okoznak benne? Min­denesetre elszomorító. Az egyik lakó, amikor meglát­ta az oktalan rombolást, fel­háborodottan jegyezte meg. „Ha én észreveszem, akkorát ütök a kezére, hogy a jövő­ben elment volna a kedve az ilyen szórakozásoktól.” Dehát nem látta senki. Ez csak egy példa a sok közül. Hosszan lehetne so­rolni, hogy mennyi kárt okoz az ilyen és hasonló szándékos rombolás- Mert ki érti, mi öröme telik abban valakinek, ha kiégeti a lift jelzőlámpáját, fölhaso­gatja az autóbuszok ülését, összekarcolja a frissen fes­tett lépcsőházat, vagy kido­bálja a villanyégőket? Sok­sok forintjába kerül ez az államnak — vagyis, mind­annyiunknak —, amíg újra és újra pótolják a szándéko­san tönkretett dolgokat. Számtalanszor napirendre kerülnek a park- és a fa- rongálók is. Szinte nincs olyan értekezlet, összejöve­tel, tanácskozás, ahol a fel­szólalók ne vetnék fel ezt a kérdést. És joggal. Hosszú évek keserű tapasztalatai győznek meg bennünket ar­ról, hogy beszélni kell a meglevő értékek védelméről. Tavasz van- Istmét nehéz százezreket fordítunk a par­kosításra, faültetésre. Kinek ne facsarodna el a szíve, amikor látja, hogy a tegnap frissen fölásott, fűmaggal el­vetett, rendbehozott parkon keresztül-kasul lábnyomok vezetnek, vagy a kijelölt útra oda se figyelve, a já­rókelők össze-vissza járkál­nak a parkon. Hányszor le­het látni derékba tört fiatal facsemetéket, amint koroná­juk kókadtan hajol a föld­re. Annak mindenki örül, ha szép a város, szaporodik a zöldterület, lombosodnak a fák, virágok gyönyörködte­tik a járókelőket. Ennek Salgótarjánban különös je­lentősége van, egyrészt a szennyezett levegő, másrészt a város területének zsúfolt­sága miatt. De ezeket a I parkokat meg is kell véde­ni- Az a néhány parkőr — akik bizonyára nagyon be­csületesen teljesítik köteles­ségüket — sajnos, nem ké­pes erre a feladatra. Társa­dalmi üggyé kellene tenni a köztulajdon védelmét. Mindannyiunk ügye ez. Vigyázzunk arra, amit már létrehoztunk- Ehhez közös összefogásra van szükség. A múltkoriban az egyik városi tanácstag megszívle­lendő javaslatot tett, érde­mes elgondolkodni rajta. A tanácstag azt javasolja, fog­janak össze az iskolák tanu­lói, szervezzenek ők parkőr­séget, figyelmeztessék a ren­detlenkedő társaikat. A pe­dagógusok és az iskolák igazgatói minden bizonnyal egyetértenek ezzel a javas­lattal. Jó lenne mielőbb hoz­záfogni, hogy mire a vá­rosgazdálkodási üzem mun­kásai rendbehozzák a par­kokat, a gyerekek „átvehes­sék” őrzésüket. El tudnék képzelni valamilyen verseny- mozgalmat is az iskolák kö­zött- Ebből mindenkinek csak haszna származnék. Szót kell ejteni azonban a felnőttek kártevéséről is. Mert nem minden esetben a gyerekek a bűnösek. Velük szemben az eddigieknél szi­gorúbb eljárásokat kellene foganatosítani. Senki ne menjen ej közömbösen a szándékos rongálás mellett. Ez valamennyiünk érdeket szolgálja Cs. E. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NÖCSRÁD A Z MS Z M P N Q G RÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS 'A M £ XXVI. ÉVF-, 74. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1970 MÁRCIUS 28., SZOMBAT 4 felszabadulási munis aversenyrol jelentjük Eredmények a tanácsi iparben Felszabadulásunk közelgő évfordulóját a tanácsi ipar dolgozói, szocialista brigádjai és kollektívái is jó munkával köszöntik. A nemes versen­géssel, az elért eredmények­kel egyúttal már a Lenin- centenárium és a tanácsok megalakulásának kétévtizedes jubileumának méltó megün­neplésére is készülnek a taná­csi vállalatok. E hármas év­forduló jegyében tevékeny­kednek ezekben a hónapokban megyeszerte. A Balassagyarmati Ipoly Bú­torgyár dolgozói számos válla­lást tettek a termelékenység növelésére, az önköltség csök­kentésére, a minőség javításá­ra és a gyártmányválaszték bővítésére. A felajánlások nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalat idei termelési terveit maradéktala­nul teljesíteni tudja. Nemcsak a gép mellett, a rajzasztalok­nál is lelkes munka folyik: a műszakiak külön vállalásként egy új típusú szekrénysor ter­veit és prototípusát készítették el. Élénk érdeklődés tapasztal­ható a tömegszervezeti oktatá­sok iránt: különböző tanfolya­mokon 160, a műszaki tovább­képzés keretében 30 dolgozó tanul a gyárban. A bútorgyár szécsényi tele­pén szintén nemcsak a mun­kások, de a műszakiak, az ad­minisztrációs munkakörökben és a raktárban dolgozók is be­neveztek a felszabadulási munkaversenybe. Ennek ered­ményeként az előző év ha­sonló időszakához viszonyítva közel hárommillió forint többlettermelést értek el- Az eredményjavulás hatását a gazdasági mutatók is tükrözik, a verseny elősegítette a meg­rendelők igényeinek jobb ki­elégítését és a minőség javu­lását. Az év első három hónapjá­ban különösen kiemelkedő munkát végzett a balassagyar­mati gépműhely brigád, a szécsényi Zrínyi-, Törekvő­brigád és a Hámán Kató if­júsági szocialista brigád. A szécsényiek hét brigádja kö­zül hegy teljesítette a Szocia­lista brigád cím elnyerésének feltételeit. Az április 4-1 ün­nepségen a legjobb dolgozók között 10 Kiváló dolgozó jel­vényt, 12 Kiváló dolgozó okle­velet és 75 ezer forint pénz­jutalmat osztanak ki. A Nógrád megyei Nyomda­ipari Vállalat termelését ebben az évben 1,7 millió forinttal kívánja növelni. A vállalat dolgozóinak a felszabadulási verseny sikeréért tett vállalá­sai e központi feladat köré csoportosíthatók. Az első két hónapban a vállalat szocialis­ta és munkabrigádjai rend­szeresen túlteljesítették a ter­melést, az időszakot 103 szá­zalékos átlagos teljesítménnyel zárták. Több okos kezdemé­nyezés látott napvilágot a papírhulladék feldolgozására, a forma előkészítésére és a gépi szedés hibaszázalékának csökkentésére. A jubileum tiszteletére a többi tanácsi vállalathoz ha­sonlóan a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat is mo­nográfiát állít össze a nyom­da történetéről, negyedszáza­dos fejlődéséről Á jubileumi év jegyében Salgótarjánban tegnap dél­után ülést tartott a megyei úttörőelnökség. Az 1970/71- es oktatási év úttörőprog­ramjának és az úttörőszö­vetség huszonöt éves évfor­dulójának megyei rendezvé­nyeit tárgyalták meg. A tervezet előirányozza a vezetők és az úttörőakti­visták felkészítését a jubi­leum méltó megünneplésé­re. A jubileumi év nemes célkitűzéseinek egyik jelentős területe az úttörő történeti gyűjtés, feldolgozás és ér­tékelés. A mozgalom törté­netének és tárgyi dokumen­tumainak gyűjtését az Úttö­rők Történeti Bizottsága ál­tal közzétett pályázat alap­ján kívánják végezni. Nap­világot lát majd a megye úttörőmozgalmának történe­te, egy háromnyelvű képes album, valamint az úttörő- mozgalom egyes_ területeit feldolgozó gyűjteményes kö­tet. A jubileumi év legjelen­tősebb programjai az Aján­dék a hazának elnevezésű gyermekakcióhoz kapcsolód­nak. Ennek jegyében a me­gyei úttörőelnökség külön­böző pályázatokat hirdet meg a gyermekek, valamint az úttörővezetők és a peda­gógusok részére. Mint az előterjesztő Szilasi András, a KISZ Nógrád megyei bi­zottságának titkára elmond­ta, vezetői konferenciákat, emléküléseket rendeznek. Jelentősnek ígérkeznek a já­rási, városi és megyei út­törőtalálkozók. Egyben a szé­csényi járásban az idén megindított Felnőttek a gyermekekéit elnevezésű mozgalom kiszélesítésére is számít a megyei úttörőel­nökség­Az ülés további napiren­di pontjaként Hódi Mihály számolt be az úttörővezető­képzés helyzetéről és fel­adatairól, majd Steib Pál a megyei ifjúvezetői tanács munkaprogramját ismertette, valamint a KISZ-es ifjúve­zetők helyzetét, tevékenysé­gét elemezte. Magyar cikk a Pravdában Hável József, asz MTI tudó­sítója jelenti: A Szovjetunióban változat­lan érdeklődés kíséri a ma­gyar kultúra napjait. Pénteken a moszkvai belváros egyik hangulatos utcájában: a Pet- rovkán, a magyar és a szov­jet Művelődésügyi Miniszté­rium képviselőinek jelenlété­ben megnyüt a magyar könyv­hét. Ilku Pál művelődésügyi mi­niszter vezetésével a magyar kulturális küldöttség péntek reggel megérkezett Leningrád- ba. A szovjet sajtó továbbra is különleges figyelemmel for­dul a felszabadulásának ün­nepére készülő Magyarország felé. A Pravda pénteki száma közli Bálint Józsefnek, az MSZMP Központi Bizottsága gazdasági osztálya vezetőjé­nek cikkét a magyar gazdasági reform megvalósításáról. (MTI) Mai számunkban: Formálódik a nyugati szárny (3. oldal) Opera és balett (4 oldal; Mátranovák és Szécsény vezet (7. oldal) Baleset a Karancs utcai átjárónál (8. oldal) Aláírták a magyar—bolgár együttműködési bizottság jegyzőkönyvet Apró Antal és Ivan Mihaj- iov miniszterelnök-helyet­tesek pénteken a Gundel Étteremben aláírták a ma­gyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság IX. ülés­szakának jegyzőkönyvét. A március 25—27 közötti ülésszakon a magyar, illetve a bolgár delegációt a két miniszterelnök-helyettes ve­zette, s Apró Antal elnökölt. A bizottság áttekintette a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlődését, s megállapította, hogy a közös erőfeszítések nyomán telje­sítették az előző ülésszak határozatait. A bizottság munkacsoportjai több szako­sítási, kooperációs és köl­csönös szállítási javaslatot dolgoztak ki a gépipar, a kohászat és a vegyipar te­rületére, ami hozzájárult a két ország közötti áruforga­lom bővüléséhez. A bizottság megállapítot­ta, hogy a két ország ter­vezőszervei az 1971—75. évi tervek 'egyeztetése során szá •mos fontos kéiuést meg tár­gyaltak, és kidolgozták az együttműködés továbbié; - lesztésének fő' irányait. Ezzel meg kívánják teremteni a magyar és a bolgár népgaz­daság szélesebb integráció­jának feltételeit. A bizott­ság határozata szerint a nép- gazdasági tervek egyezteté­sét 1970 első félévének vé­géig be kell fejezni. A bizottság elégedetten ál­lapította meg, hogy a mű­szaki-tudományos együtt­működés sikeresen fejlődik a két ország között. Az ülés­szakon jóváhagyták az úgy­nevezett általános feltétele­ket, amelyek az országos műszaki-fejlesztési bizottság és a bolgár testvérintézmény a tudományos és műszaki- fejlesztési állami bizottság között a műszaki-tudomá­nyos, továbbá a tervezési­szerkesztési együttműködést szabályozzák­Szovjet veteránok érkeztek hazánkba A budapesti majd a dunán­túli. és a felszabadító harcok­ban sokszor kitüntette magát az I. N. Russzijanav tábornok vezette első szovjet gépesített gárdahadosztály. A Magyar— Szovjet Baráti Társaság meg­hívására a felszabadító har­cok 32 résztvevője csütörtökön éjjel hazánkba érkezett. A szovjet veteránküldöttság vezetője A. N. Szolncev pa­rancsnoki beosztásban harcolt. Tagja a delegációnak A. M. Kulnyev, felderítő gárdaőr­mester, a Szovjetunió Hőse. aki a fasiszták által robban­tásra előkészített legutolsó bá­csi Duna-híd megmentéséért kapta magas kitüntetését. A vendégek között van A. Popov őrnagy, aki mint zászlóaljpa­rancsnok harcolt Baracskától Fehérvárig és Balatonfüredig, Zsámbéktól Dunaújvárosig, a-- akkori Dunapenteléig vívót: csatákban. M. Gicsenko őr­nagy, a hadosztály tüzérségét vezette és a legnehezebb kö­rülmények között is biztosí­totta a harcoló csapatok fe­dezetét. Ezekben a harcokban esett el — sok más társával együtt — E. Ljasenko zászió- aljparancsnok is. akinek öz­vegye a veteránküldöttség tag­jaként keresi fel férje sírját. A Fejér megyei pártbizott­ság és Tanács meghívásának eleget téve Budapestre érke­zett I. Cempn sebész is, aki annak idején a harcoló egysé­gek sebesültjeinek ellátásán kívül, a polgári lakosságnak egészségű gyi ellátását is se­gítette. (MTI) y ereségrés&e setlés a gép ja vító A múlt évi gazdasági tevé­kenység eredményeként mint­egy 22—23 napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedés képződött a Pásztói Mezőgaz­dasági Gépjavító Vállalatnál. Az év során jelentős bérfej­lesztés történt, s így most 12 napi keresetnek megfelelő összeget fizetnek a dolgozók­nak nyereségrészesedés címén. A nyereséget a kollektív szerződésben meghatározott szempontok alapján osztják el a gépjavító állomások között. Mindenekelőtt az eredményes munkát vették figyelembe. Az az elv érvényesül, hogy ame­lyik gépjavító állomás „többet tett a közös kasszába”, most többet is kapjon vissza. A legeredményesebb munkát Kisterenyén végezték tavaly, s így most 31 napnak megfelelő napi keresetnek megfelelő nye­reségrészesedést kapna!: a dol­gozók. Érsekvadkerten és vállalatnál Szécsényben 21—21, a tulraá- csi és a pásztói állomáson pe­dig 20—20 napi bér a nyere­ségrészesedés összege. Termé­szetesen mindezekből le kell számítani az év közben kifi­zetett béremelés összegét. A fizetésrendezés szinte valamennyi gépjavító állomá­son számottevő volt. A nyere­ségrészesedést is figyelembe véve a gépjavító vállalatnál meghaladja a 24,5 ezer forin­tot az egy főre jutó átlagos kereset. Ez annyit jelent, hogy 866 forinttal növekedett min­den dolgozó bére egy év le­forgása alatt. Ismeretes, hogy a gépjavító állomásokon a múlt év második felében csök­kentették a dolgozóit munka­idejét. Áttértek a 44 órás munkahétre. De a személyi jövedelmek mindezek ellenére csaknem 700 forinttal emel­kedtek. Keszeg a rétsági járás kis községe. Pest megye közeli szomszédja- A hajdani földbirtokos kastélyában most az óvoda és az iskola kapott helyet. (összeállításunk az 5. oldalon;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom