Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)

1970-03-01 / 51. szám

I Kockázati alap T avaly, a Nógrád megyei Iparcikk-kiske­reskedelmi Vállalat az évközben végrehajtott árleszállítások során, majdnem 5 millió forintot adott vissza a boltjaiban vá­sárlóknak. A Centrum Aruház erre a célra fordítható kockázati alapja 1 millió 200 ezer forint volt, mégis 3 millió forintot adott visz- sza az árleszállítások során, mert évköz­ben lemondott 1 millió 800 ezer forint nye­reségről. Előzetes számítások szerint az idén az előbb említett két kereskedelmi vállalat majd­nem 6 és fél millió forintot juttat vissza a vevőknek a különböző időszakokban lebo­nyolítandó kiárusítások során. Eltérően a korábbiaktól, nem az elfekvő árukat, hanem a szezonvégi cikkeket is be­vonjál-: az árleszállítás! akciókba, hogy üy módon segítsék az árukészlet felfrissítését, biztosítsák a bővebb választékot. Jól járnak a kereskedelmi vállalatok, mert meggyorsít­hatják az áruk forgási sebességét, jobban ki tudják használni szűk raktárkapacitásukat, ugyanakkor nem keli idegeskedniük, hogv sikerül-c a divatjamúlt cikkeket később is jó áron eladni. Különösen vonatkozik ez a ruházati cikkekre és a lábbelikre. De jól jár a fogyasztó is, mert az év majdnem minden szakában számíthat különböző cikkek árle­szállítására. A kereskedelemnek ez a gesztusa kelle­mesen hat a vásárlókra, mert azt tapasztal­ják, hogy a forgalom és a nyereség növelése közben nem kerül háttérbe a fogyasztói ét dekvédelem. Bár ennek ellenkezőjére is pa­naszkodnak a fogyasztók. Egyesek azt mond­ják: a kereskedők állandóan emelik az ára­kat. Szigorúbban kellene velük szemben fel­lépni! Ez így nem igaz. Vannak olyan cikkek, amelyeknek az ára a jövőben is emelkedni fog Nem azért, mert a kereskedők akarják így, hanem mert divatcikk, kevés van belő­le, és különleges igényeket elégít ki. Ba­lassagyarmaton kifogásolták, hogy az olasz női csizmák árát máról holnapra 560 forint­ról 680 forintra emelték, Kiderült, hogy nem a Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat a hibás, mert 5 így kapta a Clpő- nagykereskedelmi Vállalattól, csupán a szá­mára előirt nyereséget számolta hozzá. Egyébként a vállalat igazgatója egyik uta­sításában előírta, hogy minden cikkhez csak az állam által engedélyezett nyereséget sza­bad hozzáadni még akkor is, ha az adott cikknél a piac értékítélete magasabb, vagyis drágábban is el lehetne adni. A Centrum Áruház vezetői azt vallják, hogy csak a ki­egyensúlyozott árpolitika biztosítja a növek­vő forgalmat, teremti meg a nyereséget. A dolgok természetéből adódik, hogy van­nak és lesznek olyan új cikkek, amelyeknek árát a fogyasztók kisebb pénzű rétege nem tudja majd megvenni. Ez abból adódik, hogy egy-egy új cikk megjelenésekor kevés kerül belőle a piacra, nagyobb az önköltsége mim a szériagyártáskor, g ezt a többletet azoknaü a vevőknek kell vállalni, akik mindig a leg­divatosabbak akarnak lenni. Mivel ez reális fogyasztói Igény, ezzel szá­molni kell kereskedelmünknek. Egy azonban biztos: kevés olyan fogyasztási cikk van, amelyik előbb vagy utóbb ne kerülne az ár­leszállításra kerülők listájára. Mert a koc­kázati alapba annak idején ez Is bele fog férni. U gyanis kereskedelmi vállalataink a fo­gyasztóknak szánt pénzösszeget igen helyesen, nem egy akció során, hanem ala­posan felmérve az árukészletet és a fogyasz­tók pénztárcáját, fokozatosan adják vissza a vásárlóknak. V. K. A lézersugaraik, ezek mágiKus íéaynyalábok, ame­lyek egy évtizede foglalkoz­tatják az emberek képzele­tét, a hetvenes években az emberi élet sok területén nélkülözhetetlenné válnak. Televíziós adásokat továbbí­tanak majd a végtelenben haladó űrhajókra és alagu- takart fúrnak, rákos daganatok megsemmisítésével életet mentenek, de a bűnözők ke­zében az utópikus regények „halálsugaraivá” is válhat­nak. Ezek a jóslatok a „Lé­zer 10 a lézertechnoló­gia első tíz éve” című Wa­shingtonban rendezett kiállí­tás megnyitása alkalmával hangzottak eL A lézer szó az angol „light amplification by stimulated emission of radiaton” (fény­erősítés irányított sugárki­bocsátás útján) elnevezés­ből ered. A sugár fizikai ter­mészetének döntő vonása, hogy csak egyetlen hullám­hosszon mozgó fényt állít elő, amelyet egy rendkívüli élességé sugárnyaláb fog ösz- sze. „Olyan erejű lézersugarat lehet már előállítani, amely milliárdszorosa a nap felü­letéről érkező fénynek” hir­deti az egyik kiállítási fel­irat. „A színskála (hullám­hosszak) milliószor tisztább mint a hagyományos forrá­sokkal előállított fényé, és a lézersugár milliószor nagyobb pontossággal talál bele a tá­voli objektumba, mint a leg­jobb fényszóró.” A lézer működési elvét 1958-ban fedezték fel; 1960- ban építették meg az első kísérleti berendezéseket Azóta az űrhajózástól a se­bészetig ezer és ezerfélekép­pen alkalmazták. Lézersu­gárral lyuk fúrható a gyé­mántba és „visszaforraszt­ható” az emberi szem levált recehártyája, sőt egyes látá­si hiányosságai is megszün­a lézer tethetők. Korábban ismeret­len, pontossággal használna- tó daganaton eloszlatására, anélkül, hogy a szomszédos egészséges szövetekben kárt tenne — de felhasználható emberhalól okozására is. Lézerrel mérhető a Föld és a Hold közötti távolság is. mint ahogy ez az Apollo űr­hajósai által Földünk boly­góján hátrahagyott lézersu­gárral meg is történt. Arra is számítani lehet, hogy egykor több lézerké­szülék kerül majd forgalom­ba, akkor már az sem lesz lehetetlen — mint a kutatók vélik, — hogy falakat bont­sanak. alagutat fúrjanak vagy egyenesen ellenséges ra­kétákat érjenek utói és sem­misítsenek meg a mindentu­dó sugarak birtokosai. A hírközlésben egyenesen for­radalom várható, mivel a lézersugarak a hagyományos rádióhullámokat sok terüle­ten helyettesíteni képesek. Igazi jövője előtt a előtt jól ismert emberek vol­tunk. A kiutazásunk úgy tör­tént, hogy nem egyszerre in­dultunk. Először Hegyesha­lomnál én mentem át a hatá­ron Ausztriába. Becsben meg­kerestem az itthon megkapott címet, ahol az elvtársakkal megbeszéltük az itthoni hely­zetet. Néhány nappal ké­sőbb utánam jött Hován elv­társ is, és együtt vártuk a to­vábbutazás lehetőségét. Bécs- ben sem volt egyszerű a hely­zetünk. Amikor megkaptuk az idegen névre szóló útlevelet, meg kellett tanulnunk az adatokat. Emlékszem az út­levélben asztalos volt a mes­terségem. Bécsból Berlinbe, majd Lengyelországon keresz­tül jutottunk el Moszkvába, a kongresszus színhelyére. — Azt ismerjük, hogy a kongresszus előadója Run Bé­la, Szerényi Sándor, Révai Jó­zsef volt. Mit tárgyalt a kongresszus, milyen munka- módszerrel dolgozott? — Moszkvába érkezésünk után kivittek a kongresszus színhelyére, Aprilovkába. Odaérkezésemkor már voltak ott küldöttek, akik a kong­resszus téziseinek előkészíté­sén dolgoztak. A téziseket fölülvizsgálta a KOMINTERN és kétszer-hárorászór is visz- szaadta átdolgozásra. A kongresszuson hosszan tartó viták voltak. S ma már, négy - ven év távlatából Is megálla­píthatjuk, hogy a kongresz- szus — hibásan értékelve a helyzetet —, a proletárdikta­túra megteremtését jelölte meg közvetlen célként a párt előtt. További tevékenységében azonban lényegében helyesen vonta le a párt szervező, a szakszervezeti és a falusi munka gyakorlatára vonatko­zó következtetéseket. Értékel­te a tömegek közti munka fo­gyatékosságait, felhívta a fi­gyelmet az üzemi szervezésre, a parasztmunka elvi irányítá­sának lazaságára. Fontos fela­datnak jelölte meg a kong­resszus a legfontosabb ipari nagyüzemekbe való behatolást, a gazdasági harcok szervezé­sét, a szakszervezeti ellenzé­ki munka erősítését. Hangsú­lyozta a kongresszus a mun­kásság, a munkásnők és az ifjúmunkások közötti munka javításának fontosságát is. A kongresszus megválasztotta a párt vezetőségét, melybe en­gem is beválasztottak. — A kongresszus március 15-ig tartott. Az ott született- határozatok hogyan jutottak el az itthon élű illegális kom­munistákhoz? — A határozatnak Magyar- országra, de legalábbis Bécsbe való jutása különböző diplo­matákon keresztül történt. A cél az volt, hogy minél előbb a tagsághoz jusson, hiszen itt­hon várták ezeket A küldöt­tek írásos anyagot nem hoz­hattak, ezért jól az agyukba kellett vésni a kongresszus fontosabb határozatait s ha- zamenve ismertetni a sejttit- károkkal, rajtuk keresztül a tagsággal. Én Lettországon ke­resztül Berlinen, majd Cseh­szlovákián át jutottam el Po­zsonyba, onnét Losoncra. Innét a Karancs hegységen keresztül Karancslapujtőre ér­tem, ahol két hétig egy bá­nyásznál tartózkodtam. Üzen­tem Kakukk Józsefnek, hogy hol és mikor találkozhatunk. Két hétbe telt, amíg is­mertettem a kongresszus ha­tározatait. Mindennap két em­berrel tudtam beszélni. Az egyikkel délelőtt, a másikkal délután. A kongresszus hatá­rozatainak fontosabb részelt (gy sikerült átadni az elvtár­saknak anélkül, hogy árulás következett volna be. A titká­rok hazamenve összehívták a sejt tagságát, és ismertették velük a kongresszus határoza­tainak főbb részleteit. — Most, negyven év eltel­tével, hogyan értékeli a 11. kongresszus munkáját, és a pártkongresszus utáni illegá­lis tevékenységet? — A Kommunisták Magyar­országi Pártja a II. kongresz- szus idején elméletileg még nem volt eléggé felkészült ah­hoz, hogy a mozgalom minden fontosabb kérdésére helyes vá­laszt adjon: többek között azért sem, mert ezek a kérdé­sek még a nemzetközi kom­munista mozgalomban sem voltak abban az időben tisz­tázottak. Mégis Magyarorszá­gon a KMP volt az egyetlen politikai erő. az egyetlen po­litikai párt, amely ekkor is Palotási lá<oga(ií« A szanált tsz első esztendeje Többszörös és változékony nevezetességre tett szert a pa- lotási Május 1. Termelőszövet­kezet. Hosszú ideig jó termés- eredményeivel hívta fel ma­gára a figyelmet, az egyesü­lés után pedig azzal, hogy Szarvasgede, Kisbágyon és Héhalom csatlakozásával, az egyik legnagyobb szövetkeze­te lett a megyének, végezetül tavaly azzal, hogy a tsz-ek fennállása óta a leggyengébb eredményt mutatta* fel me­gyénkben, és a szanálás sor­sára került. A felszámolást követő esztendők, a bizottság határozatainak megtartása vagy meg nem tartása sokak érdeklődését váltotta ki. Most erre az érdeklődésre Igyek­szünk röviden választ adni. Még; mindig; a /gyom A palotási Május 1. Tsz összes területe megközelíti a 6300 holdat. Ebből a szántó- terület is igen nagy, csaknem 5400 hold, azonkívül 583 hold a rét, 134 hold a legelő, 25 hold az erdő, 53 hold a szőlő és 23 hold a gyümölcsös. A könyvelésben 1154 tsz-tagot tartanait nyilván, akik közül 873 többé-kevésbé rendszere­sen részt is vesz a munkák­ban. Az egy dolgozótagra ju­tó szántóterület nem éri el a hat holdat. Ezekből a számok­ból is megállapítható, hogy a tagsűrűség a tsz-ben sok­kal nagyobb mint Nógrád megye sok más szövetkezeté­ben­A szanálási bizottság hatá­rozatában megszabta az 1969- es év teendőit. A vezetők és tsz-tagok igyekeztek a hatá­rozathoz tartani magukat, s nagyrészt ennek is köszönhe­tő, hogy az új gazdasági évet már . jobban előkészítették mint a kritikus 1968-ast, és a munkafegyelemre, takaré­kosságra egész éven át nagy gondot fordítottak. Azt is el kell azonban mondani, hogy az új módszereket, kisegítő megoldásokat nem keresték túlzott rugalmassággal. Az első nagy munkára, amely megmozgatta a tsz asszonyainak legtöbbjét, a zöldborsó szedésének idején került sor. S ekkor derült ki, immár többszöri alkalommal, hogy a zöldborsó ugyan ár­bevételt jelent a termelőszö­vetkezetnek, de igen sok munkát követel. A zöldborsó Korabeli kép Pothornik Jó­zsefről, a KMP II. kongresz- szusának küldöttéről következetesen harcolt a mun­kásosztály érdekeiért. A párt­tagság nagyra értékelte a kongresszus határozatait, és annak szellemében harcolt. A határozat segítette munkáju­kat, mozgalmasabb, céltudato­sabb lett tevékenységük és ez­által aktivizálódott a tömeg. Osztályharcosabb, aktívabb tevékenyebb lett a dolgozók tábora — mondotta a beszél­getés során Pothornik József elvtárs. Somogyvári László szedése ugyanis az epersze­déssel, a kukorica és a cukor­répa második kapálásával és a szőlő idényszerű munkáival esik egybe, így aztán külö­nösen csapadékos időjárás idején, lassabban haladnak a gyomirtással, pedig a gyomo- sodás Ilyenkor nagyobb. Ilyen gyomosodás következett be tavaly mintegy 150 holdnyí kukorica és a szőlő 30 száza­lékán. her esik a kukoricát Az időjárás befolyásolta a kertészeti termelést is. Noha a palotási termelőszövetkezet hatalmas víztárolóval és jól felszerelt öntözőberendezés­sel rendelkezik, részben a ké­sedelmes átadás miatt, rész­ben a szárazság következté­ben az öntözéses zöldségfé­léknél, de más kultúráknál sem tudtak jó terméseredmé­nyeket felmutatni. Igaz ugyan, hogy a paradicsom át­lagtermése az egyik üzemegy­ségben elérte holdanként a 216 mázsát, de termelőszövet­kezeti átlagban alig haladta meg a 126 mázsát. Papriká­ból minden holdon 82,4 má­zsa termett. A kertészeti nö­vények, az uborka, paprika és paradicsom termését a jég­verés is jelentősen károsítot­ta. A kapásoknál gyakran lát­ható volt, hogy a családokra kiosztott területeken nem termett egyformán a kukori­ca vagy a cukorrépa. Külö­nösen a cukorrépánál fordult elő olyasmi, hogy egy-egy cu­korrépaparcella termése szem­betűnően kevesebb volt. Ilyen esetekben a hibát fel­tétlenül a növényápolási munkákban, az egyelésben, a kapálásban kell keresni. Nem véletlen, hogy a közgyűlést követő vitában is felvetették az asszonyok, hogy kiosztott parcellánként mérjék le év végén a termést. Egyébként a kukorica termése a szövetke­zet átlagában nem rossz, hi­szen az utóbbi öt esztendő­ben 19,2 mázsa szemeskuko­ricát takarítottak be holdan­ként. Igaz ugyan, hogy ez még elmarad a lehetőségektől. Ép­pen ezért gondolt a szövetke­zet vezetősége arra. hogy a kukorica vetésterületéből mintegy 250 holdat öntözni is fog, és megkeresi azt a jól ter­mő kukoricafajtát, amellyel a hozamokat jelenősen növel­ni lehet. Sxartanmarha <** baromfi Fontos üzemága a termelő- szövetkezetnek az állatte­nyésztés: két állatfajjal fog­A jelenleg hatszáz mega­watt vlttamosenergját terme­lő Dunámén ti Hőerőmű a következő években tovább bővül. A már működő hat gépegység után, 1975-ig újabb négy, majd külön — a nem­régen jóváhagyott határozat szerint — két energiaterme­lő blokk épül. A szabadban álló, s az Időjárás viszontag­ságai ellen nyitható sátortető­vel védett hat egység, egyen­ként 215 megawatt villamos- energiát ad majd az országos hálózatnak, s ezzel a Duna- menti Hőerőmű teljesítménye 1900 megavattra növekszik. Az ötmilliárd forintot meg­haladó beruházás gépegységei három részből állnak. Az óránként 670 tonna gőzt ter­melő kazánokat a csehszlovák Flmace-i Kazángyár készíti, a generátorokat a Ganz-MA- VAG, a turbinákat pedig a lalkoznak, mégpedig szarvas - marhával és baromfival. A múlt év végén az állatlétszám úgy alakult, hogy szarvas- marhából 1111-et tartottak számon, s ebből 401 volt a íehét. Baromfiból viszont a tojástermelésre, és a broiler- cslrkére fektették a hang­súlyt. Csaknem kétmillió to­jást adtak el. azonkívül mint­egy 47 ezer húscsirkét, csak­nem 52 ezer kiló súlyban. A szarvasmarha tenyésztése és annak bővítése lényeges változást és sokkal nagyobb biztonsagot hozhat a szövet­kezet gazdálkodásában. Ezért is jelentette ki Szűcs János, tsz- elnök a zárszámadáson, hogy mindent elkövetnek azért, hogy mielőbb egy korszerű, szakosított szarvasmarhatele­pet építsenek ki. Ha máskép ez nem megy. akkor közös vállalkozásban valósítják meg. Hogy a lehetőség megvan er­re, többek között az Is bizo­nyíték, hogy 400 tehén átla­gában, az egy tehénre jutó tejtermelés meghaladja a 2700 litert, pedig a múlt évben fe­jezték be a szarvasmarha­állomány tbc-mentesítését, amelynek keretében 150 fer­tőzött tehenet cseréltek ki fi­atal, egészséges üszőkre. A hízómarha-előállításban is jó eredményeket érnek el. ebből egy esztendő alatt 388-öt ad­tak le, a napi sjílygyarapodás meghaladta az egy kilogram­mot. és az értékesített álla­tok átlagsúlya megközelítette az 550 kilogrammot. Ezek nem rossz eredmények, de a szövetkezet vezetői úgy érté­kelték, hogy a számszerű nö­velés mellett még mindig nagy gondot kell fordítani a minőségi fejlesztés gyorsításá­ra. A háztáji A közös állatállomány mel­lett nem feledkeznek meg a háztáji jószágokról sem: an­nak érdekében, hogy a ház­táji gazdaságok takarmány- szükségletét biztosítsák, a szá­las takarmányok egy részének betakarítását és a rétek ka­szálását részes formában ol­dották meg. Megkezdték a háztáji állatok tsz-en át tör­ténő értékesítését is. Az Igyekezet, a tagság jó munkája, a szövetkezeti ve­zetők körültekintő, gondos irányítása nem maradt ered­ménytelen, s minden remény megvan arra, hogy a mélypont­ról újból elindult palotási tsz, különösen egy kedvező eszten­dő esetén, a jó termelőszövet­kezetek sorába küzdje fel ma­gát. Láng Gépgyár szállítja, A harmadik rész gépeit valószí­nűleg a Szovjetunióból vásá­rolják. A kazánokat a szom­szédos Dunai Kőolajipari Vállalattól csővezetékeken szállított gudmonnal fűtik, a nyári hónapokban azonban, amikor a fővárosi háztartá­sokban kevesebb gáz fogy, az Algyőről érkező földgázzal tüzelnek. A bővítés után sem romlik az erőmű gazdaságos­sága: működtetéséhez mega­wattonként 0.8 emberre lesz szükség, míg a hagyományos felépítésű erőműveknél ez 4—5 dolgozót igényel. Az új gépegységek közül az elsőt 1973-ban adják át rendelte­tésének, míg a többi 1975-ig kezdi meg a vililajnosenergia termelését. A Dunamenti Hőerőműben az úi egységek mellett több más létesítmény is épül. NÖGRAD — 1970 március 1,, vasárnap m Lakos György Bővül a Dunamenti Hőerőmű 1975-re 1990 megawatt villamosenergiát termel Siázhalombatta

Next

/
Oldalképek
Tartalom