Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)
1970-03-27 / 73. szám
líennyi van a borítékban? Sokan már vásárolnak belőle, mások még most várják. Tehát mindenkeppen időszerű a kérdés, hogy mennyi ran a borítékban? Megszüntették az olyan sokat szidott kategóriákat, most új szabályok szerint fizetik a nyereség- részesedést. Természetesen mindenkit az .érdeltel, hogy mennyi van a saját borítékjában. De amikor aláírja a jegyzéket, kíváncsi szemmel figyeli, hogy menynyit kaptak mások. Többen rosszalló, vagy csalódott megjegyzést hallottunk, esetleg az asszony veszekedett, mert tavaly több volt a részesedés. Szó szót követett, s több tűzhelygyári, építőipari és acélgyári dolgozó azt hallotta élete párjától, hogy bezzeg a ktsz-nél mennyivel többet fizetnek. Mi az igazság? Az idén több, vagy kevesebb a részesedés? Az ország összeg vállalatainak es szövetkezeteinek mérlegsze- rinti netto nyeresége 69,6 milliárd forint volt, mintegy 6 milliárd forinttal több mint 1968-ban. Mire fordítják ezt a pénzt? A vállalati nyereségből több mint 43 milliárd forint a nye- reségadó, ezt az államkasszába kell befizetni. A visszamaradó nyereségből 17 milliárd- dal növelik a fejlesztési alapot, 2,4 milliárd a tartalék- alapba kerül, s nem egészen hatmi 11 iárd forint a részesedési alap. Tudom, az egyszerű dolgozót az érdekli, hogy az ő vállalatánál az idén többet fizetnek-e, és vajon személy szerint, nekik most mennyivel jutott több mint tavaly. De ugyan hányán tették fel önmaguknak a kérdést: az idén jobban, eredményesebben dolgoztam mint egy évvel korábban? Általában és összességében derekasan helyt álltunk. Ezt bizonyítja az az adat, hogy a vállalati nyereségeknek nemcsak tömegében, hanem . az eszközökhöz viszonyított aránya is meghaladja az 1968. évit. Ez egyszersmind a gazdaságirányítási reform második évének sikeres vizsgáját is igazolja, egyértelműen arra utal, hogy a vállalati gazdálkodás hatékonysága az elmúlt évben javult. Csak ott, annál a vállalatnál fizethetnek az idén több ^részesedést, ahol eredményesebb volt a munka, és ebből következik, hogy csak az várhat többet, aki az idén többet és jobban dolgozott. Mégis sántíthat az összehasonlítás. Hogyan, s miért? Könnyen abba a hibába esünk, hogy a tavaly ilyenkor és a most egy összegben kifizetett részesedést hasonlítjuk össze. Holott ugyanaz a \ általat évközben más-más összegeket fizetett béremelésekre, prémiumra és jutalomra, valamint különböző jóléti es szociális célokra. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat és az AKÖV év közben a részesedési alap terhére jelentősen emelte a béreket. Ez helyes, ez szükséges intézkedés volt, ezt követelte a vállalatok munkaerőhelyzete, és az az elv, hogy kétszer ad, aki gyorsan ad. De sok vállalat az év végére tartalékolta, és egy összegben fizette ki a részesedést. Feledékenyek vagyunk, amit év közben alapbéremelésben kaptunk, arra már nem emlékszünk? Gondolkodjunk, mielőtt kimondjuk, hogy a szomszéd vállalatnál 21 napot fizetnek, nálunk meg csak 17 napi keresetnek megfelelő részesedést adnak. Igaz, a ktsz- eknél általában több az év végi részesedés. Az is igaz. hogy egy-két fontos beosztású szakembert jól megfizetnek, vagy legalábbis amikor csalogatják, többet ígérnek. De nem igaz, hogy a szövetkeze tekben az átlagkeresetek magasabbak mint a nagyüzemekben. Egy évvel korábban a val lalatok 700 millió forintot használtak fel a részesedési alapból bérfejlesztésre, 1969- ben már 2,7 milliárd forintot Tehát a részesedésen felül ez az összeg is benne van a bo rítékban. Fazekas L. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MÍGVEI BIZOTTSÁGA ES Á MEGYEI TANaCS LAtPJA XXV». ÉVF . 73. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1970- MÁRCIUS 27., PÉNTEK A történelmi évfordulók a számvetés időszakai Jubileumi tudományos ülésszak Salgótarjánban Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottságának oktatási igazgatósága tegnap Salgótarjánban, a megyei pártbizottság székházában jubileumi tudományos ülésszakot rendezett. Az ülésen részt vett Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztályának vezetője, Jed- licska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, Matúz József és Havas Péter, a megyei pártbizottság titkárai, a megye politikai, gazdasági és kulturális életének számos képviselője. A tudományos ülésszakot dr. Boros Sándor kandidátus, az oktatási igazgatóság vezetője nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a történelmi évfordulók a számvetés időszakai. A visszatekintés és értékelés mindenekelőtt azt tanúsítja, hogy népünk életének ez a ter■■ I Jakab Sándor elvtárs a referátumot mondja mékeny és dicsőséges negyedszázada a kommunisták harcával, a párt irányító, szervező és nevelő tevékenységének egyre szélesebb körű kibontakozásával fonódik össze. A párt győzte meg a magyar munkások, parasztok, értelmiségiek széles rétegeit a népi hatalom és a szocialista társadalom megteremtésének szükségességéről, a párt emelte fel dolgozó népünket az új társadalomért való tudatos harcra, és a pártunk harcában és tevékenységében testet öltő marxizmus—leninizmus az egyetlen eszmei alap, amely biztosítja a szocializmus sikeres építését hazánkban. Az ünnepélyes megnyitó után Jakab Sándor „A párt tömegbefolyásának fejlődése Nógrád megyében (1945 —1965)” címmel tartott előadást. Az előadás után korreferátumok hangzottak el. Dr. Molnár Pál, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője „A népi és munkásszervek tevékenysége a népi demokratikus forradalom első szakaszában Nógrád megyében”, Hegedűs László, a salgótarjáni városi pártbizottság titkára „A nógrádi munkásság felszabadulás utáni fejlődésének néhány kérdése”, Havas Péter „A párt eszmei-politikai befolyásának ■erősödése az értelmiség körében” és dr. Horváth Istvánná, az oktatási igazgatóság tanára „A nógrádi mezőgazdaság felszabadulás utáni átalakulásának hatása a munkás-paraszt szövetség fejlődésére” címmel mondott korreferátumot. Az előadásra és a korreferátumokra lapunk későbbi számaiban visszatérünk. Mai számunkban: Sokan jöttek és mentek (3. oldal: Utazás a klubkönyvtárak kö/ül (4. oldal) Radai (5 oldal) Heti rádió- és tv-müsor (6 oldal) i=elhiifföis evőgjcascSasFÜfi cfloSeoaeöiliox 4 Minisztertanács illése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli. A Mini&ztertanácty esütöntó- kön ülést tartott. A kormány elnöke tájékoztatót adott Alekszej Kosziammal, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével március 16—17-én folytatott tárgyalásairól. A kormány megelégedéssel vette tudomásul, hogy eredményes megbeszélések zajlottak le a magyar—szovjet együttműködés további fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről. A tárgyalások a két ország tervhivatalai és szakminisztériumai között folytatódnak és előreláthatóan, ez év közepén újabb ötéves kereskedelmi egyezmény megkötésére kerül sor. A külügyminiszter beszámolt a Lengyel Népköztársaságban. március 9. és 12. között tett hivatalos 'baráti látogatásáról. A kormány tudomásul vette a külügyminiszter jelentését a két ország közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlődéséről, s a teljes nézetazonosság légkörében lefolytatott megbeszélésekről. A pénzügyininisíater március 8. és 13. között Jankó Sample, jugoszláv szövetségi pénzügyi titkárral Belgrádbam. folytatott tárgyalásairól számolt be a kormánynak, A felek kölcsönösen tájékoztatták egymást a két orsezág gazdasági helyzetéről, megtárgyalták a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködés fejlesztésének 1 ehetőségedt. A Minisztertanács a beszámolót elfogadta. Ezután a külkereskedelmi miniszter tett jelentést március 17. és 20. között dr. Kari Schillerrel, a Német Szövetségi Köztársaság gazdasági miniszterével, valamint Walter Scheel külügyminiszterrel Bonnban folytatott megbeszéléseiről. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette, hogy a feliek egyetó-veUek a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésének kérdésében, s hosszú lejáratú megállapodás előkészítésére szakértői szintű tárgyalások kezdődnek. A külügyminiszterre; váltott eszmecsere során kö.1 cső,nősen, megállapították: 4 két ország között más területeken is szélesíteni lehetne a kapcsolatokat. Az Országos Tervhivatal elnöke beszámolt a népgazdaság 1969. évi fejlődésének főbb tapasztalatairól, a munkaügyi miniszter pedig a/. 1969. évi munkaügyi helyzetről és a szabályozók ez évben történt módosításának kezdeti tapasztalatairól. A Minisztertanács mindkét jelentést elfogadta. A munkaügyi és a művelődésügyi miniszter előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta a gazdasági vezstó- továbbképzés hélyzetét, eddigi tapasztalatait és fejlesztésének időszerű feladatait. Felhívta az előterjesztőket, hogy a vezető továbbképzés ho&z- szabb távra szóló koncepcióját 1971 első félevében nyújtsák be a kormányhoz. A Minisztertanács ezután meghallgatta és elfogadta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztésé; a tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészülésről. A jelentés hangsúlyozza, hogy a tavaszi munkáik feltételei ar időjárási nehézségek ellenérv is általában megfelelőek. Traktorokból, egyes munkagépekből, an,ya,gokból és alkatrészekből a szükségesnél kevesebb áll rendelikezésiv Segítséget jelent. hogy a Szovjetunió az államközi szerződésben foglalt gépszállítási kötelezettségeit jelentősen túlteljesítette. Az alkatrészhiány enyhítésére a Vörös (Folytatás a 2. oldalon) A hallgatók egy csoportja Vélik az árpát Érsek vad kerten Megindult a munka a pásztói járóéban Tegnap megkezdődött a tavaszi árpa vetése a megye egyik legnagyobb gazdaságában, az érsekvadkerti Magyar —Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezetben. Sokat késett a tavasz, s most egyszerre hét vetőgép látott munkához a közös gazdaság határában. Árpából mintegy 130 holdon került földbe a mag. Jelentős területen vetnek mákot is. Amint Tóth István, a közös gazdaság elnöke elmondotta, nagy gondot fordítottak a munkaszervezésre, a gépek javítására, a műtrágya- és vetőmagellátásra. Most a vetéssel párhuzamosan dolgoznak a műtrágyaszórók és talajelőkészítést végző gépek. Ahogy az idő engedi, folyamatosan történik a gabonavetés és megindulnak a gépek a cukorrépa- és a kukoricatáblákban is. A megye déli területein is nehezen várták már a tavaszt. A pásztói járásban máskor már javában vetettek március végén. Most mindössze a melegebb területeken, a palo- tási, az erdőkürti és az erdő- tarcsai határban sikerült földbe tenni a mákot. A gépek már az árpa, a borsó vetés- területét készítik elő. Ha az idő nem szól közbe, a hét végén Palotáson megkezdődik a borsó és az árpa vetése. A járás közös gazdaságaiban mintegy 1120 hold a borsó vetés(Folytatás a 2. oldalon) A kéz és a galambok A nyitott ablakon besurranó szél körülszaglássza a felállított paravánokat. Belekap a padlón heverő fényképekbe, újságokat hajt maga előtt, rátelepszik a vacsoraasztalnyi makettra ... A fényképsor első képén fényesre maguk elé tekintő katonák, akik kezükben lefelé tartják a hírhedt fekete lobogókat. A győzelem díszszemléjén készült ez a kép, s a további képeken rohamra induló katonák, tankok sora. A kezek sorozata: katona fogja a zászlót. A katona kezében tartja fegyverét, s most egy munkás bevezeti a villanyvezetéket a demonstrációs táblába. Körül- álljuk a tablót: kíváncsian várjuk az első kapcsolást. A megyei felszabadító harcok útvonalain gyulladnak ki az apró kis körtéeskék. Az irányok behálózzák a határokat... Újabb tabló. Az első földosztásról. Jelszavak kavarognak a szélben: indulunk megművelni a szabad, magyar földet — Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség. Vele szemben ekéjét tolja fényképén a paraszt, az eke előtt három szamár... Tablók — félig készen. Készülődés lázában élő emberek. A díszterem falaira már felszerelték a nagy képeket. A terem közepébe bele- üvölt a kalapács ütemes zaja. Készül a iokumentum-kiállítás. A terem közepén, a pálma mellett két hatalmas makett. Az egyiken, amelyik volt, a másikon: amilyen lesz. Igen, Salgótarjánt látom az asztalon. S összehasonlítom a kettőt. A négyszögletes, elnyújtott udvarok hogy eltűntek a város középpontjából. S mennyi lakás! Ez már mind most épült, az utóbbi időben. Nézem a jövőt, s visszapillantok a múltba. Végigtekintek a tablók során, látom a kronológiát, de túl azon, amit az idő megszelídít, látom a képeken a fel- szabadulás napját, az élet megindulását megyénkben, látom földosztást, az Nógrád megyei rőt, s a körülötte álló mosolygós embereket. Érzem a harcot a munkáshatalomért, érzékelem a tervidőszakok építő munkáa első kaját. Kezembe veszem az öblösüveggyár, a szénbányák, a ZIM és az Acélárugyár saját anyagait, s rájövök, mily nagy dolog is a kollektív szellem, amely e dokumentum-kiállítás megalkotásával közreműködött. A bejárat mellett a Szobor képe látható. A két figura szorosan egymáshoz tapad. A galambokat tartó kéz kinyitja tenyerét, s úgy reppennek szét n madarak, mint eddig talán soha, csak huszonöt évvel ezelőtt, és most, tavasz idején ... (m> A felszabadult megyénk huszonöt éve című dokumentum- kiállítás március 28- án nyílik a megyei tanács dísztermében. I
