Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)

1970-03-27 / 73. szám

líennyi van a borítékban? Sokan már vásárolnak belő­le, mások még most várják. Tehát mindenkeppen idő­szerű a kérdés, hogy mennyi ran a borítékban? Megszün­tették az olyan sokat szidott kategóriákat, most új szabá­lyok szerint fizetik a nyereség- részesedést. Természetesen mindenkit az .érdeltel, hogy mennyi van a saját borítékjában. De amikor aláírja a jegyzéket, kíváncsi szemmel figyeli, hogy meny­nyit kaptak mások. Többen rosszalló, vagy csalódott meg­jegyzést hallottunk, esetleg az asszony veszekedett, mert ta­valy több volt a részesedés. Szó szót követett, s több tűz­helygyári, építőipari és acél­gyári dolgozó azt hallotta éle­te párjától, hogy bezzeg a ktsz-nél mennyivel többet fi­zetnek. Mi az igazság? Az idén több, vagy kevesebb a részesedés? Az ország összeg vállalatainak es szövetkezeteinek mérlegsze- rinti netto nyeresége 69,6 mil­liárd forint volt, mintegy 6 milliárd forinttal több mint 1968-ban. Mire fordítják ezt a pénzt? A vállalati nyereségből több mint 43 milliárd forint a nye- reségadó, ezt az államkasszá­ba kell befizetni. A visszama­radó nyereségből 17 milliárd- dal növelik a fejlesztési ala­pot, 2,4 milliárd a tartalék- alapba kerül, s nem egészen hatmi 11 iárd forint a részese­dési alap. Tudom, az egyszerű dolgo­zót az érdekli, hogy az ő vállalatánál az idén többet fi­zetnek-e, és vajon személy szerint, nekik most mennyivel jutott több mint tavaly. De ugyan hányán tették fel ön­maguknak a kérdést: az idén jobban, eredményesebben dol­goztam mint egy évvel koráb­ban? Általában és összességében derekasan helyt álltunk. Ezt bizonyítja az az adat, hogy a vállalati nyereségeknek nem­csak tömegében, hanem . az eszközökhöz viszonyított ará­nya is meghaladja az 1968. évit. Ez egyszersmind a gazda­ságirányítási reform második évének sikeres vizsgáját is igazolja, egyértelműen arra utal, hogy a vállalati gazdál­kodás hatékonysága az elmúlt évben javult. Csak ott, annál a vállalatnál fizethetnek az idén több ^részesedést, ahol ered­ményesebb volt a munka, és ebből következik, hogy csak az várhat többet, aki az idén többet és jobban dolgozott. Mégis sántíthat az összeha­sonlítás. Hogyan, s miért? Könnyen abba a hibába esünk, hogy a tavaly ilyen­kor és a most egy összegben kifizetett részesedést hason­lítjuk össze. Holott ugyanaz a \ általat évközben más-más összegeket fizetett béremelé­sekre, prémiumra és jutalom­ra, valamint különböző jóléti es szociális célokra. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat és az AKÖV év közben a részesedési alap terhére jelentősen emelte a béreket. Ez helyes, ez szüksé­ges intézkedés volt, ezt köve­telte a vállalatok munkaerő­helyzete, és az az elv, hogy kétszer ad, aki gyorsan ad. De sok vállalat az év végére tartalékolta, és egy összegben fizette ki a részesedést. Feledékenyek vagyunk, amit év közben alapbéremelésben kaptunk, arra már nem em­lékszünk? Gondolkodjunk, mi­előtt kimondjuk, hogy a szom­széd vállalatnál 21 napot fi­zetnek, nálunk meg csak 17 napi keresetnek megfelelő ré­szesedést adnak. Igaz, a ktsz- eknél általában több az év végi részesedés. Az is igaz. hogy egy-két fontos beosztású szakembert jól megfizetnek, vagy legalábbis amikor csalo­gatják, többet ígérnek. De nem igaz, hogy a szövetkeze tekben az átlagkeresetek ma­gasabbak mint a nagyüzemek­ben. Egy évvel korábban a val lalatok 700 millió forintot használtak fel a részesedési alapból bérfejlesztésre, 1969- ben már 2,7 milliárd forintot Tehát a részesedésen felül ez az összeg is benne van a bo rítékban. Fazekas L. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MÍGVEI BIZOTTSÁGA ES Á MEGYEI TANaCS LAtPJA XXV». ÉVF . 73. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1970- MÁRCIUS 27., PÉNTEK A történelmi évfordulók a számvetés időszakai Jubileumi tudományos ülésszak Salgótarjánban Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Mun­káspárt Nógrád megyei Bi­zottságának oktatási igazga­tósága tegnap Salgótarján­ban, a megyei pártbizottság székházában jubileumi tu­dományos ülésszakot rende­zett. Az ülésen részt vett Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság agitációs és propaganda­osztályának vezetője, Jed- licska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságá­nak első titkára, Matúz Jó­zsef és Havas Péter, a me­gyei pártbizottság titkárai, a megye politikai, gazdasá­gi és kulturális életének számos képviselője. A tudományos ülésszakot dr. Boros Sándor kandidá­tus, az oktatási igazgatóság vezetője nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a törté­nelmi évfordulók a számve­tés időszakai. A visszate­kintés és értékelés minde­nekelőtt azt tanúsítja, hogy népünk életének ez a ter­■■ I Jakab Sándor elvtárs a refe­rátumot mondja mékeny és dicsőséges ne­gyedszázada a kommunisták harcával, a párt irányító, szervező és nevelő tevé­kenységének egyre széle­sebb körű kibontakozásával fonódik össze. A párt győz­te meg a magyar munká­sok, parasztok, értelmisé­giek széles rétegeit a népi hatalom és a szocialista tár­sadalom megteremtésének szükségességéről, a párt emelte fel dolgozó népün­ket az új társadalomért va­ló tudatos harcra, és a pár­tunk harcában és tevékeny­ségében testet öltő marxiz­mus—leninizmus az egyet­len eszmei alap, amely biz­tosítja a szocializmus sike­res építését hazánkban. Az ünnepélyes megnyitó után Jakab Sándor „A párt tömegbefolyásának fejlődé­se Nógrád megyében (1945 —1965)” címmel tartott előadást. Az előadás után korrefe­rátumok hangzottak el. Dr. Molnár Pál, a megyei ta­nács vb művelődésügyi osz­tályának vezetője „A népi és munkásszervek tevékeny­sége a népi demokratikus forradalom első szakaszá­ban Nógrád megyében”, Hegedűs László, a salgótar­jáni városi pártbizottság titkára „A nógrádi munkás­ság felszabadulás utáni fej­lődésének néhány kérdése”, Havas Péter „A párt esz­mei-politikai befolyásának ■erősödése az értelmiség kö­rében” és dr. Horváth Ist­vánná, az oktatási igazgató­ság tanára „A nógrádi me­zőgazdaság felszabadulás utáni átalakulásának hatása a munkás-paraszt szövetség fejlődésére” címmel mon­dott korreferátumot. Az előadásra és a korre­ferátumokra lapunk későbbi számaiban visszatérünk. Mai számunkban: Sokan jöttek és mentek (3. oldal: Utazás a klubkönyvtárak kö/ül (4. oldal) Radai (5 oldal) Heti rádió- és tv-müsor (6 oldal) i=elhiifföis evőgjcascSasFÜfi cfloSeoaeöiliox 4 Minisztertanács illése A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli. A Mini&ztertanácty esütöntó- kön ülést tartott. A kormány elnöke tájékoztatót adott Alekszej Kosziammal, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökével március 16—17-én folytatott tárgyalásairól. A kormány megelégedéssel vet­te tudomásul, hogy eredmé­nyes megbeszélések zajlottak le a magyar—szovjet együtt­működés további fejlesztésé­vel kapcsolatos kérdésekről. A tárgyalások a két ország tervhivatalai és szakminiszté­riumai között folytatódnak és előreláthatóan, ez év közepén újabb ötéves kereskedelmi egyezmény megkötésére kerül sor. A külügyminiszter beszá­molt a Lengyel Népköztársa­ságban. március 9. és 12. kö­zött tett hivatalos 'baráti lá­togatásáról. A kormány tudo­másul vette a külügyminisz­ter jelentését a két ország közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlő­déséről, s a teljes nézetazo­nosság légkörében lefolytatott megbeszélésekről. A pénzügyininisíater március 8. és 13. között Jankó Sample, jugoszláv szövetségi pénzügyi titkárral Belgrádbam. folyta­tott tárgyalásairól számolt be a kormánynak, A felek köl­csönösen tájékoztatták egy­mást a két orsezág gazdasági helyzetéről, megtárgyalták a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködés fejlesztésének 1 ehetőségedt. A Miniszterta­nács a beszámolót elfogadta. Ezután a külkereskedelmi miniszter tett jelentést már­cius 17. és 20. között dr. Kari Schillerrel, a Német Szövetsé­gi Köztársaság gazdasági mi­niszterével, valamint Walter Scheel külügyminiszterrel Bonnban folytatott meg­beszéléseiről. A kormány jóváhagyólag tudomásul vet­te, hogy a feliek egyetó-veUek a kétoldalú gazdasági kapcso­latok fejlesztésének kérdésé­ben, s hosszú lejáratú megál­lapodás előkészítésére szakér­tői szintű tárgyalások kez­dődnek. A külügyminiszterre; váltott eszmecsere során kö.1 cső,nősen, megállapították: 4 két ország között más terüle­teken is szélesíteni lehetne a kapcsolatokat. Az Országos Tervhivatal elnöke beszámolt a népgazda­ság 1969. évi fejlődésének főbb tapasztalatairól, a mun­kaügyi miniszter pedig a/. 1969. évi munkaügyi helyzet­ről és a szabályozók ez év­ben történt módosításának kezdeti tapasztalatairól. A Minisztertanács mindkét je­lentést elfogadta. A munkaügyi és a művelő­désügyi miniszter előterjeszté­se alapján a kormány meg­tárgyalta a gazdasági vezstó- továbbképzés hélyzetét, eddigi tapasztalatait és fejlesztésé­nek időszerű feladatait. Fel­hívta az előterjesztőket, hogy a vezető továbbképzés ho&z- szabb távra szóló koncepció­ját 1971 első félevében nyújt­sák be a kormányhoz. A Minisztertanács ezután meghallgatta és elfogadta a mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter előterjesztésé; a tavaszi mezőgazdasági mun­kákra való felkészülésről. A jelentés hangsúlyozza, hogy a tavaszi munkáik feltételei ar időjárási nehézségek ellenérv is általában megfelelőek. Traktorokból, egyes munka­gépekből, an,ya,gokból és al­katrészekből a szükségesnél kevesebb áll rendelikezésiv Segítséget jelent. hogy a Szovjetunió az államközi szerződésben foglalt gépszál­lítási kötelezettségeit jelentő­sen túlteljesítette. Az alkat­részhiány enyhítésére a Vörös (Folytatás a 2. oldalon) A hallgatók egy csoportja Vélik az árpát Érsek vad kerten Megindult a munka a pásztói járóéban Tegnap megkezdődött a ta­vaszi árpa vetése a megye egyik legnagyobb gazdaságá­ban, az érsekvadkerti Magyar —Csehszlovák Barátság Ter­melőszövetkezetben. Sokat ké­sett a tavasz, s most egyszer­re hét vetőgép látott munká­hoz a közös gazdaság határá­ban. Árpából mintegy 130 hol­don került földbe a mag. Je­lentős területen vetnek má­kot is. Amint Tóth István, a közös gazdaság elnöke elmon­dotta, nagy gondot fordítottak a munkaszervezésre, a gépek javítására, a műtrágya- és ve­tőmagellátásra. Most a vetés­sel párhuzamosan dolgoznak a műtrágyaszórók és talajelő­készítést végző gépek. Ahogy az idő engedi, folyamatosan történik a gabonavetés és megindulnak a gépek a cu­korrépa- és a kukoricatáblák­ban is. A megye déli területein is nehezen várták már a tavaszt. A pásztói járásban máskor már javában vetettek márci­us végén. Most mindössze a melegebb területeken, a palo- tási, az erdőkürti és az erdő- tarcsai határban sikerült föld­be tenni a mákot. A gépek már az árpa, a borsó vetés- területét készítik elő. Ha az idő nem szól közbe, a hét vé­gén Palotáson megkezdődik a borsó és az árpa vetése. A já­rás közös gazdaságaiban mint­egy 1120 hold a borsó vetés­(Folytatás a 2. oldalon) A kéz és a galambok A nyitott ablakon besurranó szél kö­rülszaglássza a fel­állított paravánokat. Belekap a padlón he­verő fényképekbe, újságokat hajt maga előtt, rátelepszik a vacsoraasztalnyi ma­kettra ... A fényképsor első képén fényesre ma­guk elé tekintő kato­nák, akik kezükben lefelé tartják a hír­hedt fekete lobogó­kat. A győzelem dísz­szemléjén készült ez a kép, s a további képeken rohamra in­duló katonák, tankok sora. A kezek sorozata: katona fogja a zász­lót. A katona kezé­ben tartja fegyverét, s most egy munkás bevezeti a villanyve­zetéket a demonstrá­ciós táblába. Körül- álljuk a tablót: kí­váncsian várjuk az első kapcsolást. A megyei felszabadító harcok útvonalain gyulladnak ki az ap­ró kis körtéeskék. Az irányok behálóz­zák a határokat... Újabb tabló. Az el­ső földosztásról. Jel­szavak kavarognak a szélben: indulunk megművelni a sza­bad, magyar földet — Magyar Demokrati­kus Ifjúsági Szövet­ség. Vele szemben ekéjét tolja fényké­pén a paraszt, az eke előtt három szamár... Tablók — félig ké­szen. Készülődés lá­zában élő emberek. A díszterem falaira már felszerelték a nagy képeket. A te­rem közepébe bele- üvölt a kalapács üte­mes zaja. Készül a iokumentum-kiállítás. A terem közepén, a pálma mellett két ha­talmas makett. Az egyiken, amelyik volt, a másikon: ami­lyen lesz. Igen, Sal­gótarjánt látom az asztalon. S összeha­sonlítom a kettőt. A négyszögletes, elnyúj­tott udvarok hogy el­tűntek a város kö­zéppontjából. S mennyi lakás! Ez már mind most épült, az utóbbi időben. Nézem a jövőt, s visszapillantok a múltba. Végigtekin­tek a tablók során, látom a kronológiát, de túl azon, amit az idő megszelídít, lá­tom a képeken a fel- szabadulás napját, az élet megindulását me­gyénkben, látom földosztást, az Nógrád megyei rőt, s a körülötte ál­ló mosolygós embere­ket. Érzem a harcot a munkáshatalomért, érzékelem a tervidő­szakok építő munká­a első ka­ját. Kezembe veszem az öblösüveggyár, a szénbányák, a ZIM és az Acélárugyár sa­ját anyagait, s rájö­vök, mily nagy dolog is a kollektív szel­lem, amely e doku­mentum-kiállítás megalkotásával köz­reműködött. A bejárat mellett a Szobor képe látható. A két figura szorosan egymáshoz tapad. A galambokat tartó kéz kinyitja tenyerét, s úgy reppennek szét n madarak, mint eddig talán soha, csak hu­szonöt évvel ezelőtt, és most, tavasz ide­jén ... (m> A felszabadult me­gyénk huszonöt éve című dokumentum- kiállítás március 28- án nyílik a megyei tanács dísztermében. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom