Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)

1970-03-22 / 69. szám

Egyszemélyes helikopter ■ .* difiit! x v Sf3j5wí Két bolgár konstruktőr al­kotása a képen látható egy­személyes helikopter, melyet nagy elismeréssel fogadott a szakvilág. Az elismerés a minden eddiginél könnyebb konstrukciónak szól, mely le­hetővé teszi, hogy egy kis- fogyasztású, 40 lóerős motor is levegőbe emelhesse és 100 kilométeres óránkénti sebes­séggel repíthesse a gépet. Természetesen a kabin nélkü­li géppel nem ajánlatos 2000 méternél nagyobb magasság­ba emelkednie a pilótának. Ha a prototípusból széria­gyártmány lesz, a repülés szerelmeseinek régi vágya teljesülhet: hozzávetőleg egy gépkocsi áráért saját helikop­terrel rendelkezhetnek majd, hódolhatnak turisztikai és sportszenvedélyüknék. Cedekesséqek ÓRIÁS ARANYRÖGÖK. A Szovjetunióban a külön­féle lelőhelyeken talált szín­aranyrögök gazdag gyűjte­ményét őrzik. Tavaly Moszk­vában az ország gyémánt­alapjának kiállításán 120 egyedi aranyrögöt mutattak be, összesen több mint 300 kilogramm súlyban. Látható volt a világ legnagyobb aranyröge — a 36 kilogram­mos „Nagy Háromszög”, amelyre az Urálban bukkan­tak 1842-ben, továbbá a 14 kilogrammos „Lófej” és a körülbelül egy kilogrammos „Arany Teve”. Ezeket 1947- ben találták Kolimán. A Szovjetunió gyémántalapját 1922-ben hozták létre. A szovjet kormány létrejötté­nek első napjaiban a kor­mány máris utasítást adott az uralkodóház értékeinek számbavételére, felkutatására és rendszerezésére. A MIKROBÁK VÉDIK A TERMÉST A kultúrnövények kárte­vők elleni védelme a szov­jet mezőgazdaság egyik leg­fontosabb problémája. Az utóbbi időben a Szovjetunió és más országok tudósainak figyelme a harc mikrobioló­giai formája felé irányul. Ez a módszer sikeresen felve­heti a versenyt a legnagyobb vegyi fegyverrel is. A mikrobiológiai prepará­tumok vitathatatlan előnye abban van, hogy egyáltalán nem károsak a kultúrnövény- zetre és ami a legfontosabb, az emberre és a meleg vérű állatokra. Például az ukrán agronómusok sikeres kísérle­teket folytattak a boverin baktérium-preparátummal a kolorádó bogár ellen. A bo- verlnt kis adag méreggel ke­verték. A méreg nem öli meg a rovarokat, csak elkábítja őkét, és csökkenti ellenálló­képességüket A boverin pe­dig a rovarok csökkent ak­tivitását is likvidálja. Az ilyen kombináció lehetővé te­szi a kártevők teljes meg­semmisítését. A leningrádi entomológu- sok néhány mikrobiológiai preparátum hatékonyságának egyesítését határozták el. Bo- verint, rovarbaktériumot és turicidot összekevertek és a káposztalepke hernyója ellen vetették be. A preparátu­mok közösen sokkal hatéko­nyabbak. Ahol nem hatott a boverin, ott megölte a her­nyót a rovarbaktérium. ÖTEZER ÉVES SZOBOR A Balti-tenger mocsaras vidékén végzett ásatások so­rán fekete égerfából készült, bálványt ábrázoló kétméteres szoborra bukkantak az ar­cheológusok. A vastag iszapré­teg teljes egészében sértetle­nül megőrizte a ritka leletet. A további ásatások kap­csán kiderült, hogy a bálvány mintegy ötezer éve. egy ma már nem létező tó partján állt. A lelet körüli földben nagyhalak maradványaira bukkantak, amelyeket való­színűleg áldozatként hoztak a halászok az istenségnek. A leletet átadták a litvániai Vil- niusz Történelmi-Néprajzi Múzeumának. rUBÖMÄ TEC Ismerkedés a gyújtógyertyával A benzinmotor hengerében összesűrített levegő-benzin­gőz keveréket a gyújtógyer­tya csúcsai között átugró nagyfeszültségű szikra gyújt­ja meg. A gyertya felépítése rendkívül egyszerű: egy kül­ső, a hengertérbe nyúló szik­racsúccsal ellátott csavar­menetes részből és egy, az előbbitől tűzálló szigetelő- anyaggal (a szigetelőkővel) elválasztott középső, ugyan­csak a hengertérbe nyúló gyújtószegből áll. Egyszerű­sége ellenére szerfölött ké­nyes feladat a jó gyújtógyer­tya előállítása, üzem közben ugyanis jelentős hőingado­zásnak van kitéve. A gyer­tya külső vége 60—80, a gyer­tyatest 250—300, a hengerbe nyúló rész pedig kb. 600 C fok hőmérsékletet ér el. To­vább bonyolítja a helyzetet, hogy a városi közlekedésben a sok megállás és a változó menetsebesség olyan gyer­tyát kíván, amely gyorsan veszi fel az üzemi hőmérsék­letet és nem hűl le nagyon. Hosszú távú utazáskor vi­szont olyan gyertya kell, ame­lyik gyorsan beáll az üzemi hőmérsékletre, azt nagy for­dulatszámon hosszú ideig tart­ja is, tehát jól hül. Arról persze sző sem lehet, hogy az útviszonyokhoz igazodó­an cserélgessük a különféle gyertyákat, a konstrukciónak kell olyannak lennie, hogy lehetőleg széles határok kö­zött kielégítse a változó igé­nyeket. Mit jelent a hőérték ? A gyújtógyertyák legfőbb jellemzője a höérték, ami azt fejezi ki, hogy milyen mér­tékben távozik a gyertyából a meleg. Minél nagyobb szám a hőérték, annál gyorsabban adja le a gyertya a meleget, annál kisebb a felizzásbői eredő öngyulladás veszélye, de annál nagyobb a kormozódás lehetősége is. A kisebb hő­értékű gyertyából lassabban távozik a meleg, így a ko­rom leég ugyan, de köny- nyen öngyulladás jöhet lét­re. A lassú járású, kis sűrí­tési nyomással dolgozó mo­torokban alacsony hőértékű, a nagy sűrítési nyomású és magas fordulatszámú moto­rokban pedig nagy hőértékű gyertya kívánatos. Az utóbbi időben az autó­gyárak megnövelték a moto­rok kompresszióját, fokozták a motorok fordulatszámát, és magasabb oktánszámú benzi­nek kerültek forgalomba. En­nek megfelelően a gyújtó- gyertyák hőértéke is egyre magasabb. Gyakorlati jótauácsok A gyár minden autótípus­hoz előírja a gyújtógyertya hőértékszémát, amitől nem ajánlatos eltérni. Nagyobb baj az, hogy több külföldi gyertyamárkánál nincs fel­tüntetve a számszerű hőér­ték, csak egy tipusszám ta­lálható rajta, ilyenkor össze­hasonlító táblázat segítségé­vel történhet meg az azonosí­tás (ilyen táblázat az Autó— Motor 1969. 15. számában található). Ha motorunkban az elő­írtnál alacsonyabb hőértékű gyertyát használunk, akkor a szigetelőtest száraz és vi­lágos fehér lesz, az elektró­dák pedig érdes felületűek és erősen beégettek. Ha viszont gyertyánk magasabb hőérté­kű a kelleténél, akkor a szi­getelőtest és a gyertyahüvely nedvesnek, kormosnak és ola­josnak mutatkozik. A helye­sen megválasztott gyertya szi­getelőteste barnás színű, tisz­ta. Az a szabály, hogy a hasz­nálatba vett gyertya hőértéke inkább valamivel kisebb le­gyen, mintsem nagyobb. Azt is tartsuk szem előtt, hogy négyütemű motoroknál a gyújtógyertya átlagos élettar­tama 15 000 km, kétütemü- eknél 7 000—8 000 km. Persze ez nem azt jelenti, hogy ezt követően a gyertyák már nem adnak szikrát, hanem az öreg gyertyákkal való üze­meltetéskor csökken a motor­teljesítmény, nő a fogyasz­tás. Nem egyszer megesik, hogy gyertya cseréje után szinte „szárnyakat kap” a kocsi. Hézagellenőrzés — 2000 km után A gyertya elektródjai fo­kozatosan elégnek és rövi­dülnek. Normális használat esetén kb. 2 000 km megté­tele után ajánlatos ellenő­rizni, uténállítani az elek­tródok közötti rést, nem szemmértékkel, hanem meg­határozott vastagságú hézag­mérővel. Az előírtnál na­gyobb hézag árt a gyújtóbe­rendezésnek és a gyertya szigetelésének, mert a szikra létrehozásához nagyobb fe­szültségű áram kell. A kisebb hézag viszont gyenge szikrát eredményez. Esetenként a gyertyák megtisztításáról se ISiin yabiztonság — számítógéppel Az ukrán SZSZK egyik j||| bányájának föld felletti Irá- ™ nyitó központjában „UM—1” típusú elektronikus számító­gép ügyel a termelés folya­matosságára és a tárnákban tartózkodó bányászok bizton­ságára. A korszerű berende­zés nyilván tartja és folya­matosan figyelemmel kíséri, hogy mennyien szálltak le a bányába, melyik munkafron­ton hányán tartózkodnak és milyen munkafolyamatokat végeznek. Jelzi a működés­ben levő bányagépek számát és azok esetleges üzemzava­rait. Ha baleset történik, a számítógép azonnal választ ad rá, hogy melyik az a leg­rövidebb út, amelyen a mun­kások elhagyhatják a veszé­lyeztetett területet. A bá­nyászok számára biztonságér­zetet nyújt az a tudat, hogy nehéz munkájuk minden moz" zanatát állandó figyelemmel kíséri az irányító központ, és szükség esetén a menekülé- sükhöz is segítséget nyújt. feledkezzünk el, drótkefével távolítsuk el az esetleges le­rakódásokat, de csak a fém­részekről, a szigetelőkő felü­letének felsértése csökkenti a gyertya élettartamát. Ugyan­így a gyertya benzlnlángban való kiégetését sem javasol­juk. inkább ellapított drót­véggel kotorjuk ki a kormot a gyertyatest bemélyülő, el­szűkülő részéből. (A szétsze­relhető gyertyák tisztítása sokkal könnyebb, de ezeket ma már nemigen gyártják). A tisztítás utáni beszere­léskor nem szabad „pattaná­sig” meghúzni a gyújtógyer­tya menetét, elég csak olyan szorítást biztosítani, hogy a tömítőgyűrű jól zárjon. I!üK>-0m> VULKANIKUS) Tö. MINT LABORATORIUM A Szovjet Tudományos Akadémia Vulkanológiai In­tézetéből tudósok indultak út­nak a Kurill-szigetekre, hogy az ottani vulkánikus erede­tű tavakon tanulmányozzák a víz alatti vukanizmus prob­lémáit. Kutatásaik színhelyé­ül a Golovnyln-tűzhúnyó krá­terében levő tavat választot­ták. MAGTISZTlTÁS — HANG- SEBESSÉG FELETTI GYOR­SASÁGGAL A rizs. napraforgómag, köles zab stb. tisztítását mind ez ideig nagy sebességgel áram­ló légsugárral végezték. Az egyenes irányba áramló lég­sugárban tisztult a mag. A szovjet Élelmiszeri Géoevór- tó Kutató Intézetben most új berendezés prototípusát ké­szítették el. Ebben a levegő körkörösen áramlik ezért tel­jesítménye háromszorosa —• vagyis 3 t/óra — a jelenleg alkalmazott berendezéseké­nek. Karórától a kvarcóráig Kevesen tudják, hogy a Szovjetunió óraipara az utób­bi két évtized során olyannyi­ra előretört, hogy szorosan felzárkózott a két vezető óra­hatalom, Svájc és Japán mel­lé. 1967-ben mintegy 18 millió órát állított elő a szovjet ipar, melyek minőségileg is a vi­lág legkiválóbbjai közé tartoz­nak. Megbízhatóságukra mi sem jellemzőbb, mint az, hogy Anglia és az NSZK is komoly mennyiséget igényel a szovjet órákból, s rajtuk kívül még kb. hatvan más ország kiraka­taiban ts találkozhatunk ve­lük. A választék rendkívül sokrétű: a zsebóráktól, a kar­óráktól a csillagászati célokat szolgáló kvarcórákig. A legdrágább autóút 536 kilométer hosszúságú új „autobahn” köti össze To­kiót a Kyoto—Osaka—Kobe városháromszöggel. Japánnak ez a terület a szíve: itt él a lakosság fele és Itt gyártják az ipari termékek 70 száza­lékát. Egykor hónapokig tar­tott az utazás a régi császá­ri fővárosból, Kyotóból a mai Tokióba. Az autó korszaká­ban később szerencsés eset­ben már 16 óra alatt meg lehetett tenni az utat a zsú­folt, szűk, rengeteg közsé­gen át vezető országúton. Ma ez az út 7 óráig tart, nem is túlságosan gyorsan vezetve a kocsit. A Tóméi nevű autóút a legdrágább autóút a világon: l méter megépítése 1 millió jenbe (11000 nyugatnémet márka) került. Számos hidat kellett folyók és mocsarak fö­lé építeni, hegyeket alagutak­kal keresztülfúrnl. Megépíté­se öt évig tartott, de japán közgazdászok számítása sze­rint megépítésével az ipar 130 milliárd jent (1,45 milli­árd márkát) takarít meg már az első évben, több mint egy- harmadát annak a 343 milli­árd jennek, amelybe az egész építés került. De már az első vasárnapo­kon olyan forgalmi dugók keletkeztek Fuji és Tokió kö­zött, hogy az autó utasai vá­rakozás közben kiültek a sza­badba és ott eszegettek. Ezért sokak véleménye szerint az áldás átokká lesz, ha nem építenek a lehető legrövidebb időn belül gyorsforgalmi uta­kat, amelyek az egész orszá­got behálózzák. Már most fel­merül a kérdés, hogy a köz­lekedés lavinaszerű fokozódá­sával az új autóút valóban megfelel-e a követelmények­nek? Gépesített árok ásás Az egyre sokasodó közmű- és távvezetéképítési feladatok teljesítése elképzelhetetlen modern, nagy teljesítményű gépek nélkül. Ezek sorába tartozik az „ER—7—AM” tí­pusú új szovjet árokvájógép. mely óránként 500 m3 (!) föld kitermelésére alkalmas. Ez azt jelenti, hogy egy óra le­forgása alatt mintegy 200 mé­ter hosszban készít 2 méter mély és 1,2 méter széles ár­kot. Üzem közben a láncput­tonyos járókereket lesül­lyesztik a kívánt mélységbe, s az oldalra kinyúló szállí­tószalagok egyenletesen fel­halmozzák a kiemelt földet az árok mindkét oldalára. Az árokásógép a 80 cm mélyen megfagyott föld ellenállását is legyőzi, de a laza. ingová­nyos talajon is biztonsággal halad a 108 lóerős hajtómű­vű, széles lánctalpú vontató. NÓGRÁD — 1970. március 22., vasárnap H

Next

/
Oldalképek
Tartalom