Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)

1970-03-21 / 68. szám

VILÁG PROLETÁRJAI 'GVESUUETEKI AZ MSZMP NÓGRÁD M E G Y E I BI ZO TTS ÁG A É S A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVF.. 68. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1970. MÁRCIUS 21., SZOMBAT Egyenletes fejlődés, emelkedő életszínvonal Ülést tartott a megyei tanács Illést tartott Elnöki Tanács 0 A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Az Elnöki Tanács V. I. Lenin születésének 100. évfor­dulójára, a szovjet népek és a magyar nép örök barátsága jeléül a felszabadulás óta épült új, szocialista város, Tisza- szederkény elnevezését április 22-i hatállyal Leninvárosra változtatta. A Hazafias Népfront Országos Elnökségének előterjesz­tése alapján Budapesten a 4. és a 38. számú és Vas megyé­ben a 3. számú országgyűlési választókerületben elhalálo­zás miatt megüresedett képviselői helyek betöltésére az El­nöki Tanács 1970. május 24-re új választást tűzött ki. Az Elnöki Tanács hozzájárult tanulmányait kitűnő eredménnyel végzett tizenegy diplomás, kitüntetéses doktor­rá avatásához. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen négy orvost, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen egy fi­lozófust, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen egy matematikust és egy tanárt, a Pécsi Orvostudományi Egyetemen két orvost és a Szegedi Orvostudományi Egyete­men két orvost avatnak a Magyar Népköztársaság címerével ékesített aranygyűrűs doktorrá. Az Elnöki Tanács végül egyéb időszerű kérdésekkel fog­lalkozott. Megalakult az MTESZ Nógrád megyei szervezete A hccsiilés mércéje Számtalanszor elmondtuk, le­írtuk az utóbbi időben, hogy nagyobb megbecsülést kell kapniuk a tanácsapparátus dolgozóinak. Érdemük szerint kell becsülni azokat az em­bereket, akik hosszú évek so­ra óta becsületesen dolgoznak a közösség érdekében. Az is nagyon sokszor elhangzott, hogy az állampolgárok sok- sok szállal kötődnek tanácsa­inkhoz, ami természetes is, mert a születéstől a halálig minden ügyes-bajos dolgunk­ban oda fordulunk. A taná­csi dolgozók intézik a külön­böző igazolások, hivatalos ok­iratok kiállítását, a lakásügye­ket, a szabálysértéseket, a gyámügyeket, és még hosszú listát lehetne felsorolni, hogy mi mindent. A megbecsülésről természe­tesen nem elég csak beszél­ni. Tenni is kell annak ér­dekében, hogy az elképzelé­sek valóra váljanak, és a ta­nácsok dolgozóinak megbecsü­lése érvényre jusson erkölcsi­ekben és anyagiakban egy­aránt. Az új gazdaságirányí­tási rendszer az eddigieknél kötetlenebb, szabadabb gaz­dálkodást tesz lehetővé a vál­lalatok számára. Ez vonatko­zik a tanácsok munkájára is, amelyek nagyobb önállósággal és ebből következően, nagyobb felelősséggel tevékenykednek. Van a dolognak egy má­sik oldala is. A tanácsokon ál­talában nagy tapasztalattal rendelkező, jól képzett szak­emberek dolgoznak. Az új gazdaságirányítási rendszer azt is lehetővé teszi a válla­latok számára, hogy jól kép­zett munkaerővel egészítsék ki saját vállalatuk szakember- gárdáját. Lehetőségük nyílik arra is, hogy anyagilag job­ban megbecsüljék őket. Nem túlozunk tehát, ha azt mond­juk, hivatásszeretetre van szükség ahhoz, hogy a tanács­apparátusban maradjon egy- egy olyan szakember, akinek máshol esetleg több fizetést kínálnak. Természetesen van­nak, akik elmennek. A több­ség azonban helyén marad, mert élethivatásának tekinti a tanácsi munkát. A tanácsok vezetői nem maradnak tétlenek az elis­merés kifejezésében. A me­gyék legnagyobb részében mó- uot és lehetőséget találnak arra, hogy ez a megbecsülés a nyagiakban és erkölcsiekben egyaránt kifejezésre jusson. Nemrég adtunk hírt róla, hogy Nógrád megye Tanácsa törzsgárdajelvényt alapított a tanácsapparátusban a 10, 15, 20 éve dolgozók jutalmazásá­ra. Ez annyit jelent, hogy a jövőben az eddigieknél job­ban elismerik munkájuk fon­tosságát. A törzsgárda kialakítása minden üzemben és vállalat­nál általánossá vált. Ök azok, akikre a vállalat mindig, min­den körülmények között szá­míthat. Ugyanilyen kipróbált, regi törzsgárdájuk van a ta­nácsoknak is, akik joggal tar­tanak számot munkájuk . elis­merésére, mint az üzemi törzsgárdák. Ezért örvendetes, hogy a megyei tanács élt le­hetőségeivel és megalapította a tanácsi munkáért adható elismerést. A törzsgárdajel- vény az erkölcsi elismerésen kívül egyúttal anyagi elisme­rést is jelent. Pénzjutalomban és rendkivüli szabadságban részesülnek a jelvény tulaj­donosai. «. Az idei évtől kezdve folya­matosan kerül sor a törzsgár- dajelvény kiosztására. Ebben egyúttal benne van a taná­csok munkájának elismerése is, amely annál inkább idő­szerű, mert közeledik a taná­csok létrehozásának 20. év­fordulója. Gs. E. A harmadik ötéves terv időarányos teljesítését és a megye 1969. évi fejlesztési terv- és fenntartási költség- vetését vitatta meg a me­gyei tanács, amely tegnap délelőtt tartotta ülését. Az előterjesztés, valamint Illés Miklósnak, a megyei tanács vb. elnökhelyettesének szó­beli kiegészítése részletesen és mélyrehatóan elemezte Nógrád megye fejlődését az elmúlt négy esztendőben. Biztató eredmények Megyénk az elmúlt évek­ben tovább gazdagodott, a lakosság életkörülményei — kommunális, szociális, egész­ségügyi és kulturális ellátá­sa — jelentősen fejlődött. A foglalkoztatottságban vi­szonylagos egyensúlyi hely­zet alakult ki, a tervidőszak elején szinte megoldhatat­lannak látszó bányászprob­léma rendeződött. Emelke­dett az életszínvonal, dina­mikusan fejlődött a tanácsi ipar. Javult az ipar szerke­zeti összetétele és területi elhelyezkedése. Egészségügyi és szociális ellátásra 116 milliót, lakásra és más szolgáltatásokra 395 milliót, kulturális ellátásra több mint 100 milliót köl­tünk. Az elmúlt négy év alatt több mint ezer taná­csi bér- és szövetkezeti la­kás épült. Ebből 1970-ben 335-öt adnak át. Az ivóvíz- ellátásra, valamint a szenny­víz és csapadékvíz csatorná­zására 35 százalékkal fordí­tottunk többet az előirány­zottnál, a tanácsi utak, hi­dak fejlesztésére, felújításá­ra több mint százmillió fo­rintot, mintegy kétszeresét a tervezettnek. A harmadik ötéves tervet sok gond és nehézség köze­pette kezdtük. A nehézsé­geket fokozta, hogy — a je­lenlegi előkészítő munkával ellentétben —. nem volt meg a zökkenőmentes átmenet, elhúzódott a beruházások előkészítése, tisztázatlan volt az új ipari üzemek sorsa. A tervidőszak második évében még a szakmunkástanuló­A Tanácsköztársaság kiki­áltásának 51., a magyar de­mokratikus ifjúsági mozgalom létrejöttének 25., valamint a KISZ életrehívásámak 13. év­fordulója alkalmából ünnepi ifjúsági nagygyűlést tartottak tegnap este. a Salgótarjáni Kohászati Üzemek Művelődé­si Központjában. A nagygyű­lés elnökségében helyet fog­lalt többek között fíerezeg Ist­ván, a megyei KlSZ-bizott- ság titkára, a városi pártbi­zottság és KISZ-bizottság kép­viselői, a vállalati párt- és gazdasági vezetők, egykori if­júsági vezetők. Grosch Támás, vállalati KISZ-titkóir ünnepi megnyi­tó szavaiban köszöntötte a nagygyűlés több száz főnyi résztvevőjét, mindenekelőtt azokat a vendégeket, akik egy-két évtizeddel ezelőtt ve­zető szerepet töltöttek be aa kát sem tudtuk kellően el­helyezni. Ma büszkék lehetünk ar­ra, hogy megvalósult a tel­jes foglalkoztatottság, több mint 8 ezer ember részére teremtettünk új munkale­hetőséget. Csökkent a termelékenység A harmadik ötéves terv időarányos részét a túltelje­sítés jellemzi szinte min­den tekintetben. Nem me­hetünk el azonban szó nél­kül az iparban a termelé­kenység alakulása mellett Számottevő az új ipari üze­mek telepítése, de emellett a termelés évről évre rom­lott. A termelékenység csök­kenését több tényező befo­lyásolja. Első helyen kell említeni az utóbbi időben jelentkező nagyarányú fluk­tuációt, amely már a törzs­gárdát is érinti. Megyénk­ben 1969-ben a munkások mintegy 25 százaléka szün­tette meg munkaviszonyát, és keresett új helyet. A vál­lalatok vezetői az érvény­ben levő jogszabályokkal él­jenek a jövőben, és határo­zottabban járjanak el a fe­gyelmezetlenségekkel szem­ben. követeljék meg a nor­mák rendszeres betartását, foglalkozzanak többet a munkaszervezéssel. A jelentés részletesen ele­mezte a megye építőipará­nak helyzetét. Az elért ered­mények mellett — az épí­tőipar termelése közel meg­kétszereződött. De a munkát akadályozza az alacsony mű­szaki, technikai színvonal és bizonyos szemléletbeli prob­lémák. A negyedik ötéves tervben az építőiparral szem­beni igények nagyobbak lesznek, jelentős műszaki fejlesztésre, az erők össze­hangolt, dinamikus fejlesz­tésére van szükség. Előkészítés Az idei év a harmadik ötéves terv utolsó éve, és így a negyedik ötéves terv előkészítésének fontos szaka­acélgyári ifjúsági mozgalom­ban, s napjainkban különböző felelős beosztásokban tevé­kenykednek szerte az ország­ban. Az ünnepi beszédben Patai József, a nagyüzemi KISZ végrehajtó bizottságnak tag­ja hangoztatta: — A magyar nép történel­mének nagyszerű évfordulói­ra emlékezünk. Azokra, ame­lyek népünk, ifjúságunk éle­tének jelentős állomásai vol­tak. Emlékezünk a Tanács- köztársaság kikiáltásának 51. évfordulójára és meghajtjuk zászlóinkat az • egykori hősök előtt. Emlékezünk a szabad hazában 25 évvel ezelőtt meg­alakított ejső demokratikus, a kommunista párthoz való hűséget nyíltan valló Magyar Demokratikus Ifjúsági Szö­(Folytatás a 2. oldalonJ sza. Az idei tervteljesítések, a jó előkészítések megala­pozhatják a negyedik öt­éves terv sikeres indítását, biztosíthatják a zavartalan átmenetet. Új gazdasági rendsze­rünk bevezetésével növeke­dett a tanácsok önállósága, fejlesztési és fenntartási le­hetőségeink lényegesen meg­haladják a tervezettet. A tanácsok harmadik ötéves terveinek feladatai vala­mennyi szinten megvalósít­hatók, sőt túltelj esíthetők. A párt- és tanácshatároza­toknak megfelelően különö­sen ugrásszerű a járási szék­helyközségek fejlődése. Új kezdeményezés A tanácsok saját bevéte­lének, a helyi forrásoknak fokozott jelentősége lesz, a jövőben, a lehetőségeket nagy részben saját bevételek szabják meg. A további fej­lődést minden bizonnyal elő­segíti az a kezdeményezés, amely elsőként Nógrád me­gyében valósult meg és or­szágosan nagy visszhangot váltott ki. 1970. január 1- től a megyei tanács hatá­rozata értelmében a tanacs; vállalatok az eszközlekötési járulékot és illetményadót, továbbá az ÁFÉSZ-ek és ktsz-ek illetményadóit a helyileg illetékes városi, il­letve járási tanácsoknak fi­zetik be. A járási, illetve városi tanácsok gazdálkod­nak a befolyt összegekkel és a tanácsok, valamint a te­rületükön levő vállalatok egyaránt érdekeltté válnak a gazdaságosabb termelés­ben, nagyobb szerepe lesz a helyi kezdeményezéseknek. Az előterjesztés igen nagy visszhangot váltott ki, sok tanácstag mondotta el véle­ményét, javaslatait, illetve egészítette ki a jelentést. A tanács megbízta a végrehaj­tó bizottságot, hogy az el­hangzott javaslatokat vizs­gálja felül és hasznosítsa. Pénteken délelőtt Salgótar­jánban, a megyei pártbizottság székházában tartotta alakuló küldöttértekezletét a Műszaki Természettudományi Egyesüle­tek Szövetségének Nógrád me­gyei szervezete. Megyénkben hét tudományos egyesületnek volt már eddig is helyi cso­portja. Ezeket az egyesülete­ket fogja össze a jövőben az MTESZ. Antal Gyula, a Salgótarjá­ni Kohászati Üzemek igazga­tója, az értekezlet elnöke kö­szöntötte a küldötteket, majd dr. Valkó Endre, a MTESZ fő­titkára tartott tájékoztatót az MTESZ feladatairól. Többek között elmondotta, hogy idő­szerű volt már Nógrád megyé­ben is létrehozni ezt a szerve­zetet, amelyben országosan 27 különböző tudományos egyesü­letnek csaknem 87 ezer tagja tömörül. Céljuk az, hogy a különböző területeken dolgozó szakembereket összehozzák, le­hetőséget nyújtsanak az egyes szakmák eredményeinek, fej­lesztési kérdéseinek megisme­résére, a tapasztalatok kölcsö­nös kicserélésére. Társadalmi tanácsadó testület is ez, és olyan nagyobb feladatokkal is foglalkozik, mint például egy- egy terület regionális fejlesz­tési tervének kidolgozása. Vé­leményt adnak, bírálatot gya­korolnak az elkészített ter­vekről. Egyre erősödik a szövetség nemzetközi kapcsolata is. Évente mintegy 1500 szakem­bert küldenek ki külföldi tu­dományos konferenciákra, ezen­kívül tanulmányutakat szer­veznek. Az MTESZ főtitkára után Szoó Béla elvtárs, a megyei pártbizottság titkára tartott előadást a megye időszerű gazdaságpolitikai feladatairól, ami egyben programot is adott a MTESZ Nógrád megyei szer­vezetének. Röviden vázolta a III. ötéves terv eredményeit, és azokat a gondokat, ame­lyekkel megyénkben meg kel­lett küzdeni. — Ma már van olyan fej­lesztési elképzelésünk, ami elemzően, műszaki számítások alapján készült. Szándékunk, hogy a terv elgondolásainak elfogadása után, széles műsza­ki-gazdasági aktívahálózatot vonunk be a megvalósítás ér­dekében — mondotta többek között. A továbbiakban beszélt a sajátos nógrádi helyzetről, az ipar struktúrájának vál­tozásáról és azokról az új üzemekről, amelyeket a közel­jövőben telepítenek le me­gyénkbe. A meglevő, régi üze­mekben is jelentős rekonstruk­ció folyik. A megye igényei egyre nagyobbak lesznek, s itt elsősorban a szellemi kapaci­tás és a differenciált szakmai képzés helyzetét elemezte. A fejlesztési elképzelések megvalósulásának alapkérdé­se — mint mondotta — a.3 építőipar. Feltétlenül nagy ará­nyú fejlesztést igényel. Az egyesületek, illetve az MTESZ éppen abban adhat majd ta­nácsot, segítséget, miképpen lehetne célszerűbben feltárni, hasznosítani a megyei lehető­ségeket. Ma még kérdés, hogy például milyen lakásépítési módszerek lennének leggazda­ságosabbak, amelyekkel gyor­sítani lehetne az építkezéseket, A küldöttek ezután meg­választották a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesületek Szövetsége Nógrád megyei szervezetének választmányát, majd ez megtartotta első ülé­sét és soraiból megválasztotta a 9 tagú elnökséget. A MTEISZ elnökévé Varga Gyu­lát, az Öblösüveggyár igazga­tóját, titkárává pedig Kőszegi Jenőt, a gépipari technikum igazgatóját választották meg. Az Ipoly partján Ősi település az Ipoly partján Nógrádszakál. Lakóinak, a hajdani cselédeknek élete roppant sokat változott az elmúlt évtizedek alatt. Művelődési otthoni, iskolát, óvodát építettek az állam segítségével, a maguk erejéből. Azonban még így is sok a megoldásra váró gond- (Összeállításunk az 5. oldalon) Fotó: Céhmester E. illegem lékesés a demokratikus ifjúsági mozgalmuk évfordulóján

Next

/
Oldalképek
Tartalom