Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)

1970-03-19 / 66. szám

AZ OLVASÓKI Levelezőnktől: Elmosódott íilmsorok A községünkben működő szélesvásznú filmszínházba nagyon szeretnek járni fiata­lok és öregek egyaránt. Sze­retik a bűnügyi, a kémfil- meket, de a többi más témá­jú filmeket is szívesen meg­nézik. Ez az eset azonban, ami most történt, nagyon föl­háborította a mozilátogatókat. Március 4-re a mozi műsorá­ra tűzték a Rossbow akció c. amerikai filmet. Kalandfilm. A jól előkészített propaganda hatására 60—65 százalékos lá­togatottság volt. Mikor a ve­títés kezdetét vette, minden­kiben csalódást váltott ki, mi­vel az angol nyelvet Csécsén sem beszélői az emberek. Né­mafilmet kellett végignéz­niük, ez sajnos a XX. század­ban feltűnő. Ugyanis az tör­tént, hogy a magyar felirat olvashatatlan volt, az idő el­koptatta a betűket. Szeretném megkérni a központi raktárt, hogy jobban, figyelmesebben nézzék meg azokat a filme­ket, melyeket falura külde­nek, hogy ne forduljon elő hasonló eset. Vagy azt tart­ják: falura minden jó? A va­lóságban nem így van. Fa­lun is igénylik a kultúrát, de nem ilyen formában! Panasz a GELKA-ra A csécsei tanácsülésen tet­ték szóvá, hogy a pásztói GELKA szerelői nem végzik munkájukat lelkiismeretesen. Több kihívó eset történt már eddig is, s most egyet emlí­tenék mindössze. Egyik csa­ládnak elromlott a TV-je. Je­lentették, majd pár nap múl­va kijött a szerelő és a javí­tást el is végezte. Ami azon­ban ezután történt, már em­bertelenségre vall. Ugyanis az egyik „beteg” tévékészü­lék tulajdonosa, amikor hí­rét vette, hogy a szerelő a harmadik szomszédban dol­gozik, felkereste és kérte, hogy végezze el a javítást ná­luk is. A szerelő azonban nem volt hajlandó megjavítani, mondván: ő arra nem kapott utasítást! Ügy gondoljuk, hogy ezeket az eseteket nem ártana, ha a GELKA rugal­masabban kezelné. Javasla­tunk viszont a Pásztói ÁFÉSZ számára, hogy követhetné a palotásiak példáját, ahol szer­ződtettek egy tévészerelőt, aki minden esetben elvégzi az el­romlott televíziók, rádiók ja­vítását. így a községen belül mindig kéznél lenne a szak­ember, s a kívánt időben se­gítene, eleget tenne a kérések­nek. Kuman Imre Csécse Ikresíthető főállomás Divatlevél Lapunk március 13-i szá­mában szóvá tettük, hogy a nemrég létesült balassagyar­mati Uttörőház telefon nélkül van. Az úttörőház vezetősége már többször kérelmezte a telefont, hogy legalább iker­ként szerepelhessen valame­lyik közeibe levő telefon- tőállomáson, azonban ebbe sem a termelőszövetkezeti szövetség, sem pedig az egyik ■nagánfizelő nem egyezett be­le. Az még csak érthető, hogy a szövetség tiltakozik, hiszen saját magának is sokszor ke­vés az egy telefon. A magánelőfizető viszont ikresíthető a Postai Távbeszé­lő Szabályzat C/l. 27. §-nak 2. pontja szerint anélküi, hogy a főállomás tulajdonosát meg­kérdeznék. A rendelet ugyan­is előírja, hogy a főállomás tulajdonosának hat hónapra visszamenőleg felülvizsgálják kezdeményezett beszélgetései­nek számát és amennyiben nem éri el a havi 250 be­szélgetést. úgy még a felleb­bezésnek sincs helye. Ameny- nyiben a beszélgetés eléri a 250-et havonta, illetve túlha­ladja, abban az esetben a fő­állomás tulajdonosa fellebbe­zésének helyt adnak és a már felszerelt ikertelefont leszere­lik. Viszont az új iker tarto­zik megtéríteni a főállomás tulajdonosának a beszerelési költség 50 százalékát. Remél­jük,hogy mindezt figyelembe véve végre rövidesen kap te­lefont a balassagyarmati Üt- törőház. — koppány — A színházba, hangverseny­re hordott ruhák általában feketék. Ilyen alkalmakra vi­selhetünk több sor gyöngyöt, vagy strasszékszereket. De felvehetünk finom mintázatú több soros fémláncot is, gyönggyel gazdagítva. Haj­ban divatos a strassztű. Bálba, esti szórakozóhelyek'- re színesebben öltözhetünk és gazdagabban ékszerezhetjük ruháinkat. Selyem-, selyem- jerseyruhákhoz színes kőbe- rakásos, vagy cizellált fémék­szert viseljünk. Gyapjú, vagy bársony anyagokhoz illik a gyöngy. a strasszékszer. Ezekből is viselhetünk több sort is. Fülben függős, fürtös klipszek hordhatók. Kívánjuk, hogy tájékoztatónkat haszno­sítani tudják kedves olva­sóink. V Á holnapi több kenyérért így, tavasz táján, amikor belvízzel elöntött százezer holdakról adnak hírt a lapok, a rádió, a szokásosnál gyak­rabban jut eszünkbe a holna­pi kenyér sorsa. Ami eddig sok gondot ^okozott, az most Kettőzött fáradságba fog ke­rülni ; hatványozottan szükség lesz a mezőgazdaságban dol­gozók hozzáértésére. / A mezőgazdaság korszerűsé­gének objektív feltételei adot­tak, hiszen egyre nagyobb mértékű az erőgépekkel, nö­vényvédő szerekkel stb. való ellátottság. Köztudott ugyan­akkor az is, hogy a szubjek­tív feltételek alacsonyait, a dolgozók egy részének szak­mai felkészültsége ' korántsem megfelelő. Jelenleg a mezőgazdaságban kb. 100 000 fő a szakmunkások száma, ami az összes dolgo­zók kb. 8—10 százaléka. Eh­hez járul még, hogy 1958. évi adatok szerint, a mezőgazda- sági dolgozók 97 százaléka nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát (ez az arány jelenleg kb. 60—70%). Az ismertetett tényekből vi­lágosan kiderül, hogy az isko­larendszerű oktatás feladatain túl. óriási jelentősége van, kell, hogy legyen, a mezőgaz­dasági Ismeretterjesztésnek. Az élet minden területén hangsúlyozzuk az állandó, fo­lyamatos továbbképzés szük­ségességét. A már-már köz­hellyé vált „gyorsuló idő” arra ösztönöz, hogy nap nap után továbbfejlesszük elmé­leti és gyakorlati tudásunkat. Igaz, ez természetes a me­zőgazdaságban is. — Hogyan segít a TIT? Nógrád megyében a mező- gazdaságban foglalkoztatottak aránya számottevő: itt is je­lentős gond tehát a mezőgaz­dasági szakműveltség emelésé­nek, a személyi feltételek meg­teremtésének gondja. Ehhez a problémához kap­csolódik szervesen az a hatá­rozat, melyet a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1970 januárjában fogalmazott meg. E határozat a harmadik pontjában felkéri a TIT me­gyei elnökségét, hogy a tsz- akadémiák programjában biz­tosítson nagyobb szerepet a termelőszövetkezetek jogi, köz- gazdasági, közegészségügyi helyzetét segítő, valamint a balesetelhárítási tárgyú elő­adásoknak. Milyen a TIT jelenlegi me­zőgazdasági ismeretterjesztő tevékenysége megyénkben? Várható-e fellendülés a fent említett határozattól — erről beszélgetünk Fekete Lászlóval, a TIT természettu­dományos szaktitkárával. — Mint ahogyan az említett vb-határozat is elismeri, a TIT megyénkben folyó munkája az elmúlt évek során jelentősen fejlődött. Szakembereink a me­gye szinte valamennyi köz­ségébe eljutnak. 1969-ben kb. 50 000 mezőgazdasági dolgozó hallgatta előadásainkat. me­lyeknek száma 1000—1200 volt. — Milyen jellegű előadáso­kat tartanak? — Az említett számokat te­matikailag felbontva, a kö­vetkezők : 104 agrártudományi előadást 3600, 143 egészség­ügyi előadást 9200 érdeklődő kísért figyelemmel. Ezenkí­vül arányosan vezető helyét foglalnak el a jogi, biológiai tárgyú előadások. Tsz-akadé- mlán 75 előadást hallgatlak végig a mezőgazdaságban dol­gozók. Az utóbbi időben. a mezőgazdaság sajnálatosan fi­gyelmeztető baleseti statiszti­kájának hatására növeltük a KRESZ-tanfolyamok és mun­kagépek kezelését oktató elő­adások számát. Nagy, mennyi­ségben hangzottak el termé­szetesen a modern munka- módszereket ismertető, tehát a munkában közvetlenül segít­séget nyújtó előadások is. Arra van szükség, hogy az előadások népszerűek, érdek­lődést keltők legyenek, de ugyanakkor a helyi problé­mákhoz kapcsolódjanak. Te­hát az adott tsz profilját elő­adóink mindig igyekeznek szem előtt tartani, hogy az elhangzó ismeretanyag a hall­gatók üzemi-gazdasági gya­korlatában közvetlenül kama­toztatható legyen. — Hogyan igazodnak a he­lyi igényekhez? — Segít gondjainkon, hogy a mezőgazdasági ismeretter­jesztésben általunk foglalkoz­tatott szakemberek, előadók többsége csaknem fél évtize­de tagja szervezetünknek. Ez egyben azt jelenti, hogy ez idő alatt megismerték telepü­lései nk jelentős részének ' sa­játé®, helyi gondjait, a ter­melőszövetkezet problémáit, a hallgatóság műveltségi szint­jét. érdeklődési körét stb. Tu­lajdonképpen ez munkánk si­kerének egyik alapja. Valóban, a korszerűséget, a mezőgazdaság szintjének eme­lését csak úgy lehet elérni, ha nem általában fogalmazzuk meg a szükséges tennivaló­kat. ha nem általában be- szélünk modem termelési módszerekről, és korszerű szakmai műveltségről, hanem mindig adott helyen, valós he­lyi problémákban igyekszünk segítséget adni. Ezen a helyes úton indult ei és halad me­gyénk TIT-szervezete is. V. K- M. Más reklámot Sok más mellett gyakorló apa is vagyok, kisebbik cse­metém óvodás, gyakran én megyek el érte. A minap is, amint gyermekemért mentem, az óvó néni — nagyon kedve­sen — egy képes újságot kí­nált megvételre. Az újság az Asszonyok című lap volt. Első pillanatban meglepődtem, aztán hallottam, hogy több mama is mondogatja a ma­gáét — helytelenítve a lap ily módon való terjesztését. Véleményem szerint is — s ebben nem állok egyedül — rossz megoldást választot­tak az Asszonyok terjesztésé­re. Az óvónők hivatásukat nem egyeztethetik össze azzal, hogy felhasználva az óvodás gyereket, terjesszék a lapot. Úgy tudom, ebből nincs is haszna sem az óvodának, sem az óvónőnek. Több jelenlevő szülő is hangoztatta azt a vé­leményét, hogy elítélik ezt az eljárást. A gyerek nem tudja érté­kelni a lapot, legfeljebb a ké­peket nézegeti meg. A szü­lők pedig az óvónő rábeszé­lésére és a gyerek kérésére veszik meg. Ennek aztán az lesz az eredménye, hogy meg­veszik ugyan az Asszonyok című lapot, de nem olvassák el. A terjesztésnek valami más módját kellene alkalmazni, olyant, hogy ne csak megve­gyék az újságot, hanem el is olvassák. Ez utóbbi a cél, s ennek elérésére más reklámot kell alkalmazni . Lakatos Géza Salgótarján, Pécskő út 2. Köszönet! A litkei nötanács a nőnap alkalmával egybekapcsolta« rendkívül jól sikerült öregek napját rendezett. összegen 140 öreget hívtak meg. Szép számmal, 120-an jöttek el a kedves ünnepségre. Olyan meleg szeretettel fogadták az érkező öregeket és úgy ellát­ták őket, hogy az minden el­ismerést megérdemel. Akik betegségük vagy egyéb ok miatt távol maradtak, azokat otthonukban keresték fel a ki­tűnő minőségű vacsorával. Igen sokat fáradoztak a nőta­nács vezetői, tagjai ezen a napon is a község idős, mun­kában elfáradt embereiért. Mi, akik részt vehettünk ezen a szeretetteljes ünneplésen, ézúton mondunk köszönetét a figyelmességért, a ránk fordí­tott sok-sok időért és fárado­zásért. Andrássy Klára ny. postaellenőr, Litke MUNKAVISZONYON KÍVÜLI MUNKAVÉGZÉS ESETÉN HOGYAN BÍRÁLANDÓ EL A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ? Több olvasónk kért erre a kérdésre választ. Ezzel kap­csolatban, az illetékes társadalombiztosítási szerv álláspont­ját is figyelembe véve, az alábbiakban adjuk meg olvasóink­nak a választ: 1. Fizikai munkát végző, munkaviszonyban nem álló dolgozók (pl. alkalmi munkások, segédmunkások) biztosítási kötelezettség alá tartoznak, ha munkabérük a napi 10 forin­tot vagy a havi 250 forintot meghaladja. 2. Nem fizikai munkát végző dolgozóknál a biztosítási kötelezettség megállapításánál a munkavégzés rendszeressé­gét kell vizsgálni. Ha az ilyen dolgozók munkavégzése rend­szeres, akkor biztosítási kötelezettség alá esik. Rendszeres munkavégzésnek pedig azt kell tekinteni, ha a dolgozó a munkakörére megállapított havi törvényes munkaidőnek legalább a felét ledolgozza. Ha a dolgozó munkája nem mér­hető, az általa betöltött munkakörre megállapított havi bér alsó határát kell figyelembe venni- Amennyiben az alsó ha­tár i0 százalékát a dolgozó keresete eléri, akkor munkavég­zését szintén rendszeresnek kell tekinteni. Minden olyan esetben, amikor a rendszeres munkavégzés a fentiek értel­mében megállapítható, a biztosítási kötelezettség fennálL (Pl. nyelv-, zene-, tánctanár.) 3. Nem lehet rendszeres munkavállalónak tekinteni, a szakértők, a fordítók, az előadók, a művészek esetenkénti, megbízás alapján végzett munkáját. Ez utóbbi dolgozók ese­tében a vállalat — a kifizetett honoráriumból jövedelemadót köteles levonni. Természetesen abban az esetben, ha rend­szerességet a dolgozó munkájánál meg lehet állapítani és már van egy főfoglalkozása, akkor ezen másik állását mun­kajogi szempontból vagy másodállásnak vagy mellékfoglal­kozásnak kell tekinteni. Ebben az esetben is jövedelemadót kell levonni a dolgozótól, és annak mértéke, mint ismeretes, 10 százalék. 4. Azoknál a vállalatoknál, ahol reklámszervezőket, üz­letszerzőket vagy hirdetésszervezőket alkalmaznak, ezek a munkavállalók általában kombinált bérrendszerben dolgoz­nak (alapbér, plusz jutalék), vagy pedig tiszta jutalékos rendszerben' A jutalékos üzletszerzőkre stb-re vonatkozóan az az álláspont, hogy ha a jutalékból fedezik az egyébként a munkáltatót terhelő költségeket is, akkor rendszeresen a lakóhelyükön dolgozó üzletszerzőknél a jutalék 90 százalékát, vidéken, illetve rendszeresen a lakóhelyén kívül dolgozó üz­letszerzőknél pedig a jutalék 50 százalékát kell járulékalap­ként figyelembe venni. 5. A gépírók tekintetében &. G. olvasónk tett fel kérdést. Itt is a rendszerességet kell vizsgálni. Ha máshol munkavi­szonyban nem áll a gépíró, viszont a kérdező olvasónk válla­latánál nem létesítettek vele munkaviszonyt, hanem megbí­zás alapján teljes munkaidőben alkalmazták, akkor a mun­kavégzés rendszeres, és fennáll a vállalat biztosítási kötele­zettsége. Ha ugyanannál a vállalatnál főfoglalkozásban álló dol­gozót a vállalati szakszervezet könyvtári teendőkkel bíz meg, mint S. K. olvasónkat, akkor nála a munkavégzés rendsze­rességét megállapítani nem lehet. Ha ugyanezt tenné rendsze­res munkavégzéssel és olvasónk máshol nem állna munka- viszonyban, akkor, mivel keresete a havi 250 forintot meg­haladja, fennáll a biztosítási kötelezettség­Az a dolgozó, aki második állása vagy mellékfoglalkozása keretében fizikai munkát végez, a második állásából, illetve a mellékfoglalkozásából származó munkabére után progresz- szív nyugdíj járulékot tartozik fizetni, egyébként másodállás, illetve mellékfoglalkozás esetén 10 százalék jövedelemadót kell fizetnie. Van azonban olyan eset is, amikor a mellékfoglalkozás után nem jövedelemadót, hanem nyugdíjjárulékot vonnak le a dolgozótól, mégpedig azoknál a nem fizikai munkát végző dolgozóknál, akik főfoglalkozásban a munkakörükre előírt teljes munkaidőnél rövidebb időre vannak alkalmazva, és a törvényes munkaidő további részében mellékfoglalkozást, másodállást vállaltak. Ha például a dolgozó által betöltött munkakör napi 8 órás munkaidővel jár, viszont 4 órára al­kalmazták főfoglalkozásában, a 4-től 8 óráig terjedő időre eső mellékfoglalkozás is nyugdíjjárulékos, és csak az ezen felüli időre — ha történetesen a mellékfoglalkozás napi 6 órára szól — 2 órai munkavégzés után kell a 10 százalékos jövede­lemadót levonni. Hivatásuknak megfelelően Rövid kéthetes kórházi ke- a gyógyítási munkával Járó, zelés során szerzett személyes talán példátlan humanitás, tapasztalataim győztek meg Félreérthetetlenül kijelenthe- arról, hogy véleményemet így tem, hogy vélekedésem nem mondjam el. Február 16-án egyedülálló, akkori betegtársa- trombózistünetekkel kerültem im is hasonló elismeréssel be a salgótarjáni megyei kór- nyilatkoztak. Elfogult lennék, ház bőrgyógyászatára. Nem- ha az osztályon dolgozó fő- csak a megkülönböztetett fi- nővér és nővérek lelkiismere- gyelmesség vett körül, hanem tes munkájáról nem szólnék. Válaszol az illetékes A NÓGRÁD január 31 -i számában megjelent Az újság nem álmoskönyv c. cikk alap­ján vizsgálatot tartottam és az alábbiakat állapítottam meg: Szátok önálló tanácsú köz­ség, postakézbesítés szempont­jából Tereske postahivatalhoz tartozik. A küldeményeket külterületi kézbesítő kézbesí­ti. A megyei lap szállítása Tereskére, valamint a vác— balassagyarmati vonal men­tén fekvő helységekbe, Hat­van vasútállomásig postai gépkocsival, onnan Budapest Keleti pálvHudvarig munkana­pon a 4291a. számú vonattal történik. A fenti vonalra a továbbítás három zsákban történik. Az igazgatóság elő­jegyzése szerint 1969 október hónaptól január 21-ig hét esetben a 429/a. sz. vonat ve­zetője nem fogadta el a zár­latot, három esetben pedig a havazások következtében ke­letkezett vonatkésések miatt fordult elő csatlakozásvesz­tés. A vonatvezetők magatar­tása és a vonatok csatlakozá­sa miatt • a miskolci MÁV Igazgatóságot tájékoztattam, és intézkedésre kértem fel. Az előfordult késésekért szíves elnézést kérek. Budapest-Vidéki Postaigazgatóság Elmondhatom, hogy munká­juk nem csupán rutinos be- idegződöttségen alapszik, ha­nem óramű pontosságú szak­mai ismereteken, amit meleg emberséggel végeznek. A gyógyítás hatékonyságá­val párosul az a fény is, hogy az osztályon dolgozó kis lét­számú egészségügyi apparátus tiszteli, becsüli egymást. Ren­det és fegjmlmet fenntartó munkájuk a betegekre is pél­dásan hat. Nyugodtan el • mondható, hogy hivatásszere- tetük helytállással párosul. Mint volt betegük, csak örül­ni tudok a párt és a kormány által helyesen alkalmazott bérintézkedés megtételének. Az itt elmondottak alapján ezúton is köszönetemet feje­zem ki az osztály főorvosá­nak, aki nemcsak tudásával, hanem saját vérével is segít embertársain. Nagyrabecsülé­semet és köszönetemet feje­zem ki az osztályon dolgozó kollektívának. Tóth Gyula Salgótarján NÓGRÁD — 1970. március 19., csütörtök 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom