Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)
1970-03-19 / 66. szám
ízemről özemre Múltja nines, jövője annál Néhány járókelőtől megkérdeztük az utcán, merre található az ELZETT Fémlemezipari Művek nemrégen Szécsénybe települt üzeme, a Zár- és Lakatgyár. Kíváncsi voltam, vajon hányán tudnak a szécsényi járás új ipari létesítményéről? Ketten, vagy hárman csak a vállukat vanogatták, bizonyára semmit sem hallottak erről az eseményről, közöttük csupán egy akadt, aki kapásból útbaigazított bennünket. Ha azt kérdeztem volna, merre van a gépjavító állomás, feltehetően sokkal többen tudtak volna válaszolni. — Hogyan függ össze ez a kettő, a gépjavító állomás és a Zár- és Lakatgyár? ■ Az új üzem tágas igazgatói Irodájában Miklósik Ignác üzemvezető fogadott, s már beszélgetésünk kezdetén erre a fel sem tett kérdésre igyekezett magyarázatot adni: — Ezek az épületek, amelyeket az üzem területén lát, csaknem két évtizeden keresztül a gépállomásnak, majd a gépjavító állomásnak adtak szállást. A mezőgazdasági gépjavító tevékenység azonban évről évre csökkent, ahogy erősödtek a szövetkezetek, növekedett a gépparkjuk, és szakképzett szerelőket tudtak alkalmazni. Míg a javításra szoruló traktorok száma korábban meghaladta a 100—120 darabot, néhány év alatt ez a szám közel felére csökkent, tavaly pedig már mindössze tizenöt traktort javítottunk. Miklósik Ignác már a gépjavítónak is igazgatója volt, valamikor traktorosként kezdte ebben a mezőgazdasági üzemben, később mérnöki diplomát szerzett, és megbízták az első számú vezető tisztével. Jól emlékszik hát, s nála alig akad illetékesebb beszélni arról, hogy az utóbbi időben milyen komoly erőfeszítéseket tettek az éves termelési tervek teljesítése érdekében. A bevételkiesést egyre több ipari jellegű megbízás vállalásával ellensúlyozták. inkább Ezzel a folyamattal egyidejűleg került az érdeklődés homlokterébe a helyi jellegű ipartelepítés szükségességének gondolata. Még ma is több ezer dolgozó jár el a környékről távolabbi munkahelyekre, s különösen a női munkaalkalom kevés. Így született meg az elhatározás, hogy a gépjavító állomás helyére ipari üzemet kell telepíteni. — A megye, a járási párt- és tanácsi vezetőinek támogatásával több hónapos előzetes tapogatózás, tárgyalás és előkészítő munka után a múlt év végén végleges megegyezést írtak alá az ELZETT Fémlemezipari Művekkel, amely több mint 10 millió forintért megvásárolta az épületeket — mondta el Miklósik Ignác. — Az év első munkanapján megkezdődött az új gépek fogadása, a berendezkedés, majd a lakatgyártás is megindult, egyelőre azonban csak a kész alkatrészek összeszerelése. —■ Hova lettek a régi dolgozók? — A korábbi, csaknem kétes fél százas létszámból csupán 40—50 dolgozó lépett ki tőlünk, azok, akik szakértelmüket — vízvezeték- és villanyszerelők, állattartási és mezőgazdasági gépszerelők — az új üzemben nem tudták volna hasznosítani. Az elhelyezkedés azonban senkinek nem okozott gondot, Ludány- halásziban négy termelőszövetkezet társulásaként szakipari részleg alakult, ahova nyomban valamennyiüket átvették. Az új üzemben már január hónapban 200 ezer lakatot szereltek össze, s ezt a számot februárban mintegy megháromszorozták. A távozó munkások helyére már a múlt év végén húsz új, női dolgosait vettek fel, majd januárban ismét hatvan munkavállalót. A tervek szerint a soproni gyáregységtől a pánt-, Budapestről a lakat- és a bútorzár gyártása teljes egészében, illetve részben átkerült a szécsényi üzembe. Valamennyi gyártmány keresett cikk, nemcsak a hazai üzletekben, de a világpiacon is, termékeiknek hozzávetőlegesen 65 százaléka exportra, külföldi megrendelőknek készül. A zár és lakat gyártásának Szécsényben múltja nincs, jövője annál inkább. Az új gyáregységet az elkövetkező években 90 milliós beruházással bővítik, a dolgozók létszámát 1000—1200 főre emelik. A beruházás megvalósításának határideje 1975. január elseje. A tervdokumentációt az ELZETT állítja össze, hogy mikorra, csak attól függ, miképpen sikerül beleilleszteni a szécsényi üzem sorsát az iparág általános fejlesztési elképzeléseibe. Már a beruházás megvalósításának 1972-ig terjedő első szakaszában 40 millió forinttal bővítik' a gyáregységet, amit körülbelül fele-fele arányban gépekre és épületekre költenek. Ehhez az anyagi bázis máris adva van, a munkálatok elkezdése a tervdokumentáció elkészülésén és a kivitelezőn múlik. — Milyen ütemben valósul meg ez a nagyszabású beruházási program? — Ügy terveztük, hogy már ennek az évnek első felében 330 dolgozóra növeljük a létszámot. Ezt már az első két hónapban túlteljesítettük, február végén 336 dolgozónk volt. Az év végéig 450—500 főre duzzasztjuk a létszámot. Már az idei termelési tervünk 50 millió forint, de gyártási kapacitásunk 1975-ig elérheti a 180—200 millió forintot. A fejlesztés ütemére jellemző, hogy míg Sopronban havonta 800 ezer pántot készítettek, a szécsényieknek már az induló tervük 1 millió ajtópánt. Ha áttérnek a két műszakról a három műszakos termelésre, a havi 1,2—1,3 milliós teljesítményt is elérhetik. Március végéig leköltöztetik Szécsénybe a lakatüzem gépi berendezését, az első hónapokban négy típusban 17 variációban már közel másfél millió lakatot gyártanak. Kiss Sándor A halál oka: súlytalanság Nyereségoszfás Eredményes évet zárt a Nógrád megyei Textilipari Vállalat. A jó eredmény lehetővé teszi, hogy a dolgozók között átlagosan éves keresetük 10—12 százalékát osz- szák ki nyereségrészesedésként. Csütörtökön délután a Salgótarjáni Kohászati Üzemek művelődési házában ünnepi termelési tanácskozást tartanak, ahol ismertetik az elmúlt év termelési eredményeit, megemlékeznek a vállalat tizenöt éves évfordulójáról, és megkezdik a 3 millió forint összegű nyereség- részesedés kifizetését. állapították meg Bonnie majomról az űrkutatók, amikor a vele végzett, öt évig előkészített kísérleteket alig nyolc és fél nap elmúltával félbe kellett szakítani. A súlytalanság ismeretlen következményeinek vizsgálatáról, az űrbiológia fehér foltjairól érdekes cikket közölt a Delta Magazin új száma. Részletesen beszámol az ibolyántúli csillagászat új eredményeiről, a nagy teljesítményű Wankelmotor szerepéről, a textiliparban készülő „földindulásról”, az agy bioáramainak korszerű vizsgálatáról, valamint a mikrobák ipari felhasználásáról, azzal, hogy az Amerikában hasznosításra őrzött baktériumok értéke a bankok aranykészleténél is nagyobb érték. A korszerű gyermekjátékok ismertetése és a vikingek legendájának felülvizsgálata mellett, a holnap otthonának berendezése, az új, drót nélküli telefonok, mélytengeri felvételek bemutatása, valamint számos tudományos és technikai érdekesség, friss értesülés, száznál több, jelentős részében több színű fénykép színesíti a népszerű lap új számát. Érdemük szerint emrégiben ismét több fórumon napirendre került a pedagógusok társadalmi és közéleti tevékenysége. A tanárok, tanítók, óvó - nők munkájának fontosságához nem férhet kétség, ez mindenki előtt nyilvánvaló. Gyermekeink, az ifjúság nevelése mellett fontos közéleti szerepet is töltenek be, különösen a községekben. A pedagógusok szívvel-lélekkel tevékenykednek a társadalmi es tömegszervezetekben, irányítják a népművelés munkául. és az ő vállukon nyugszik a felnőttoktatás is. De a pedagógusokra támaszkodunk olyan feladatok elvégzésében is, mint legutóbb például a népszámlálás ■ volt. A pedagógusok munkáját dicséri, hogy fejlődött az iskolán belüli oktatás színvonala, emelkedett nevelőink szakmai, módszertani műveltsége. Közülük igen sokan foglalkoznak — sokszor szabad idejük feláldozásával — a különböző tantárgyakban alkalmazható módszerek korszerűbbé tételével, új lehetőségek kialakitásával. Néhány jelenség mellett azonban nem mehetünk el szó nélkül. Arról mindenképpen beszélnünk kell, hogy egyes igazgatók talán túl sokat vállalnak magukra. Van olyan iskolaigazgató a megyében, akinek annyiféle funkciója van, hogy jóformán nem jut ideje és energiája a saját iskolájában folyó munka ellenőrzésére és irányítására. Ha minden egyes vállalt kötelezettségének eleget akar tenni, jóformán semmi ideje nem marad az önképzésre, ami pedig a pedagógusoknál elengedhetetlen. A közéleti tevékenység nagyon fontos kiegészítője a pedagógusok munkájának. Ezen nem is lehet vitatkozni. De talán köny- nyebb lenne az iskolaigazgatók munkája is, ha a közéleti tevékenységük arányosabban oszlana meg az egyes tantestületeken belül. Arra kell törekedni, hogy valamennyi pedagógus arányosan vegyen részt, érdeklődésének megfelelően a társadalmi és tömegszervezetek munkájában, vagy a népművelésben. Egy valamiről mindenképpen szót kell még ejteni. És ez a pedagógusok nagyobb megbecsülése. Vonatkozik ez az erkölcsi és anyagi megbecsülésre egyaránt. Az elismerést — amely joggal illeti meg a pedagógusokat — ki is kell fejezni. Erre felszabadulásunk 25. évfordulója nagyszerű alkalmat teremt. Emlékezzünk rá, hogy vannak olyan pedagógusok, akik évek, sőt évtizedek óta becsülettel helyt állnak mind az iskolai munkában, mind az iskolán ki vüli társadalmi tevékenységben. Nagyobb gondot kellene fordítanunk a jól dolgozó nevelők előléptetésére, kitüntet Petőfi- és Munka-díj A Salgótarjáni Kohászati Üzemek művelődési központjának Szocialista kultúráért jelvénnyel kitüntetett Petőfi színjátszó szakosztálya a napokban ünnepi klubestet rendezett. Bolyós László szakosztályi elnök méltatta a szabadságharc történelmi jelentőségét, és a közelgő felszabadulási évfordulót. Ezután Csics György szakvezető értékelte a színjátszók tavalyi munkáját, önkritikus őszinteséggel mondta el, hogy tavaly korántsem érték el a megelőző évek sikereit. Kétségtelen, hogy ebben szerepet játszottak azok a megváltozott feladatok, amelyek az öntevékeny színjátszással kapcsolatban jelentkeztek. Szerencsére áz együttes fiatalításának gondjai enyhültek, azonban továbbra is fontos, hogy KISZ- korosztálybeli fiatalokkal gazdagodjon a csoport. Ebből az alkalomból nyújtották át a szakosztály által alapított Petőfi- és Munkadíjat. A szakosztály vezetősége bejelentette, hogy ezután nemcsak az kaphatja meg a díjat, aki a megelőző évben kimagasló művészi teljesítményt nyújtott, hanem az is, aki a szakosztályban végzett munkájával a legtöbbet és legszebbet produkálta, vagy a színjátszás területén több éven keresztül kiemelkedő teljesítményt nyújtott és a szakosztály közösségi munkájában tevékenyen részt vett. Az idei Petőfi-díjat Klei- bán Jenő kapta, a Munka-díjjal Pampurik György munkásságát jutalmazták. Eg;y felhívás világsikere TALÁN NINCS még egy nemzetközi felhívás, amelyik olyan óriási tömegtámogatást kapott volna, mint a Béke-vi- lágtanács 1950. március 19-én Stockholmban elfogadott, az atomfegyverek eltiltását követelő határozata. Pontosan húsz éve, hogy a Béke-világtanács ülésén Joliot-Curie, a nagy francia atomtudós és békeharcos felhívással fordult a jóakaratú emberekhez, követeljék az atom- és a tömegpusztító fegyverek teljes eltiltását. Az emberek százmilliói az egész világon aláírásukkal csatlakoztak ehhez a felhíváshoz, kifejezésre juttatva ezzel valamennyi ország népének együttérzését és követelését: érjen véget a fegyverkezési verseny, jöjjön létre megállapodás az atomfegyver-kísérletek végleges eltiltásáról. A népek békeakaratából a stockholmi felhívás óta egész sor konkrét államközi megállapodás született. Elkészítették az atomfegyverek eltiltására vonatkozó szerződéstervezeteket valamennyi földrészre vonatkozóan- Ezek közül két egyezmény született eddig: az egyik 1959 decemberében, 12 ország aláírásával a Déli-sark atommentes övezetté nyilvánításáról, a másik 1962-ben arról, hogy Latin-Amerikában megtiltják az atomfegyverek gyártását és birtoklását. Ez utóbbi egyezményt a 22 latin-amerikai országból már 14 aláírta. Egyezmény született a légköri atomkísérleti robbantásokról is, valamint arról, hogy nem helyeznek atomfegyvereket az űrbe Föld körüli pályára. Számos tárgyalás folyik az ENSZ-ben, a genfi leszerelési tárgyalásokon a tengerfenék atommentes övezetté nyilvánításáról és más, az atomfegyver betiltását célzó tervezetről. Alig néhány napja jött létre az egyik legfontosabb eredmény az atomfegyver eltiltásának kérdésében: 1970. március 5-én életbe lépett a Szovjetunió által javasolt- atomsorompó- egyezmény. Igaz, hogy ez — a korábban kötött egyezményekkel együtt — még nem a stockholmi felhívás teljes megvalósulása. AZ ATOMSOROMPÓ-EGYEZMÉNY, amelyet már közel 100 ország írt alá és mintegy félszáz ratifikált, csak az atomfegyverek további elterjedése elé állít nemzetközi jogi gátakat, de még nem jelenti a tömegpusztító fegyverek betiltását. A néptömegek hosszú, állhatatos harcának első gyümölcsei mégis biztatóak és a húszéves évforduló alkalmából új erőt ad a világ népeinek a harchoz, a stockholmi felhívásban foglalt célok maradéktalan megvalósulásáért. (K. S-) Kiterjesztik a jó minőség láncát A Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár lapja, az „Armatúra” legutóbbi száma is hint ad a Nógrád megyében kezdeményezett, s immár országos mozgalommá terebélyesedett „Minőséglánc” mozgalomról, amelynek célja a minőség javítását szolgáló, szocialista tartalmú együttműködési leap csőlátók kialakításának, elmélyítéslének és eredményessé tételének elősegítése. Nemrégen szocialista együttműködési szerződést költött ennek keretében a MOFÉM és a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat. A cikk beszámol a kölcsönösen vállalt kötelezettségiekről, a minőség, a kooperáció további javításának lehetőségeiről, de hangsúlyozza azt is, hogy ennek érdekében tovább kell fűzni a gazdasági kapcsolatok bánáti szálait ama vállalatokkal, amelyektől termékeihez a MOFÉM az alapanyagot és az alkatrészeket kapja. Ezt a követelményt a partnerek az együttműködési szerződésben is rögzítették. Megállapították, hogy az egy éve fennálló kapcsolat, a két vállalat közötti minőségiánc már eddig is eredményesnek bizonyult, de a minőség további emelését csupán a vállalaton belül véglegesen megtésére, jutalmazására. Egy pedagógus számára a legnagyobb erkölcsi elismerést mindenképpen az jelenti, ha hivatásában tud előbbre lépni. Ha megbecsülik a úiunkáját, elismerik szorgalmát, és ez kifejezésre jut abban is, hogy esetleg falusi iskolából körzeti vagy városi iskolába kerül. Mindenképpen fel kell hívni a tanácsok figyelmét arra, hogy használják fel jobban, ésszerűbben a jutalmazási lehetőségeket. Nem az egyenlősdi mellett érvelünk, hanem amellett, hogy a kiválóan dolgozó és minden tekintetben helytálló pedagógusok kapjanak erkölcsi és anyagi elismerést. Valameny- nyi járásban fel kellene mérni a lehetőségeket — és ez minden járásban megvalósítható —, hogy a helyi anyagi lehetőségeket minél jobban kihasználjuk és érdemük szerint jutalmazzuk a pedagógusokat. Ezzel az egész társadalom elismerését fejezzük ki a jövő nemzedék nevelői iránt. oldani nem lehet. Ehhez szükséges^ hogy a MOFÉM-mél kooperáló vállalatok is megfelelően tevékenykedjenek a minőség állandó javításán és a zavartalan kapcsolatok érdekében együttesen, összehangolt lépéseket tegyenek. A MOFÉM már az együttműködési szerződés megkötése óta eltelt rövid idő alatt is igyekezett ezeket az elvi megállapításokat a gyakorlatban megvalósítani. Uzsák Zoltán, a vállalat KISZ-tiitkára arról értesített bennünket, hogy a városi KlSZ-bizottság- gal karöltve felveszik a kapcsolatot a gyárral partneri viszonyban levő vállalatok KIS Z -szervezeteivel. A mimő- séglánc védnökei mindenütt az ifjúkommunisták, a kiszedek, így a jó minőség láncának kiterjesztésében jelentősnek ígérkezik az a találkozó amelyet még ebben a hónapban Mosonmagyaróvárott ren- dezrnek meg. Az ország mindem részéből a MOFÉM-mel kooperáló mintegy 25—30 vállalat ugyanennyi ifjúsági vezetőjét hívják meg erre a tanácskozásra, hogy egyeztessék véleményüket és a javaslatok alapján kidolgozzák az együttműködés új, hatékonyabb formáit. A találkozóra megyénk napilapján kívül meghívót kap néhány országos sajtóorgánum és a Magyar Rádió is, —is Tarjáni utca Fotó: Céhmester Erzsébei NÓGRÁD b 1970. március 19., csütörtök 3
