Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)

1970-03-18 / 65. szám

A tiszti pályát választották

Az érettségi előtt álló fiatalok körül sokan a katonai

pályát választották élethivatásul. Tiszti iskolára jelentkeztek. s már tií' vannak a felvételin. Négy Nógrád megyei fiatalt kerestünk fel, akik válaszoltak: miért választották a katonai

pályát.

FARAGÓ ISTVÁN: — A Stromfeld Aurél Gépipari Technikumba járok. A tiszti pálya régóta foglalkoztat. Az iskolában és otthon, a családi körben is sokat beszéltünk erről. Hivatásérzet? Szerintem ez későbbi téma. Azért választottam ezt a pályát, mert úgy érzem, itt az ember jelleme és tehetsége kibontakozhat. Tudom, sok mindennel meg kell majd birkózni, amihez szorgalom, kitartás kell. Az igazsághoz tartozik, hogy szüléimről így leveszem az anyagi terheket. Szeretem az embereket és a gépeket, Üttőrő-ifi- vézető vagyok, érdekpl az emberek jelleme. Műszaki pályára jelentkeztem, hadmérnök szeretnék lenni.

MICHNA ISTVÁN: — Sok fiatal nem ismeri ennek a pályának az előnyeit, mindjárt a háborúra gondolnak. Szerintem békében is felelősségteljes, odaadó munka a néphadseregben szolgálatot teljesíteni. A Bolyai gimnáziumba járok. Űj tantárgyunk, óráján, a Világnézetünk alapjain, sok érdekes, új dolgot hallottunk. Két barátommal, Repnik Lászlóval és Faragó Istvánnal sokat beszéltünk, vitatkoztunk, aztán eldöntöttük: mindhárman a katonatiszti pályát választjuk. Kedvet, képességet érzek ehhez a pályához. Tudom azt is, ha eredményt akarok elérni, sokat kell tanulnom. A Műszaki Főiskolát választottam, mert hadmérnök szeretnék lenni.

LANG ISTVÁN: — Amikor harmadikos voltam, akkor gondoltam először arra az év elején, hogy katonatiszti pályára lépek. Valaha színész szerettem volna lenni. Osztályfőnökömmel sokszor beszéltem elképzelésemről, arról, hogy tiszt szeretnék lenni. Segített, tanácsokkal látott el. Nálunk, Kisterenyén a gimnáziumban van a megyei középiskolai filmtár. Sok katonai témájú filmet láttam, s ez is fokozta kedvem a katonasághoz. Az igazsághoz tartozik, hogy szeretek az emberekkel foglalkozni. Ezt nagy dolognak tartom, s úgy gondolom, a katonai pálya képességeimnek legjobban megfelel.

PÉSZ ANDRÁS: — Tavaly érettségiztem a Madách gimnáziumban, 19 éves vagyok, Jobbágyiban lakom. Elhatározásom, hogy a katonatiszti pályát választom, nem új keletű. Régóta vonzódom a katonai élethez. Már tavaly jelentkezni akartam, csak későn ébredtem fel, s elúszott az évem. Egy évet dolgoztam. Megszereztem a villanyszerelői szakmunkás-bizonyítványt. Tetszik a szakmám, ám jelesre érettségiztem és szeretnék tovább tanulni. Tanáraimmal a gimnáziumban és a kollégiumban beszélgettem, milyen pályát válasszak. Ök is segítettek, hogy hivatást érezzék a katonaihoz.

Szokacs László

Űj könyvek a Kossuth Kiadónál

A párt ifjúságpolitikájának néhány időszerű kérdése címmel a Kossuth Könyvkiadónál megjelent füzet alakban az MSZMP Központi Bizottságának 1970. február 18—19-i ülésének anyaga. A füzet tartalmazza Aczél György előadói beszédét és zárszavát, Kádár János felszólalását, valamint a Központi Bizottság

állásfoglalását ifjúságpolitikai kérdésekben.

*

Négy, szép kivitelű Lenin- portré jelent meg a Kossuth Könyvkiadó gondozásában. A külön borítékban elhelyezett képek az üzemi, hivatali, párthelyiségek díszítésére készültek.

NÓGRÁD — 1970. március 18., szerda

képe;

ív

Ez a felvétel a magyar vegyipar egyik fontos központjában készült. A lefényképezett vagonbuktató a szentgyörgyi és nyirádi bányából idcszállított nyersanyagot fogadja. A kikerüld félkész termékből a korszerű ipar és építőipar egyik világszerte legkeresettebb nyersanyagát állítják elő, részben hazánkban, részben — egy kooperációs szerződés keretében — a Szovjetunióban. KÉRDÉSÜNK: Mi a szóban forgó gyár neve és mennyi az évi termelése?

Április 15-töl

Kategóriaszerző és javító- vizsgák

Jogi

tanácsadó

Elvész-e a rokkantsági nyugdíjra jogosultság, ha a munkaviszony megszűnését követően 5 év telt el?

T. A. olvasónk kérdésére közüljük, hogy amennyiben a munkaviszonya megszűnését követően 5 év után igényli a rokkantsági nyugdíj megállapítását, csak akkor számítják be a korábbi munkaviszonyban eltöltött éveket, ha olvasónk olyan orvosi igazolást tud felmutatni, amely szerint ez alatt az 5 év alatt is már rokkant volt. Természetes, a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időnek ebben az esetben is meg kell lennie ahhoz, hogy a rokkantsági nyugdíjra való jogosultságot megállapítsák.

*

Rokkantsági nyugdíj megállapításánál szolgálati időként figyelembe kell-c venni az egyetemi (főiskolai) tanulmányok idejét is?

F. L. olvasónk rokkant-nyugállományba megy, és szeretné tudni, mennyi idő szükséges a rokkant- nyugállomány megállapításához, és beszámítják-e főiskolai tanulmányi idejét?

Olvasónk leveléből megállapítottuk, hogy 35 éves elmúlt, nyugdíja megállapításához 10 év szükséges. Mint írja, 8 évi munkaviszonynyal rendelkezik, de közben megszakította munkaviszonyát, mert főiskolát végzett.

kedvező választ adhatunk, mert a rokkantsági nyugdíj megállapításánál figyelembe kell venni szolgálati időként az egyetemi (főiskolai) tanulmányokkal eltöltött időt, akkor, ha annak befejezését követő ti hónapon belül társadalombiztosítással járó munkaviszonyba lépett, vagy nem hivatásos minőségben fegyveres szolgálatra vonult be.

*

Kaphat-e a második gyermek után gyermekgondozási segélyt, aki a közös munkából a vezetőség engedélyével volt távol?

A. M.-né olvasónk hároméves kisgyermeke sokat betegeskedett, emiatt a tsz-ben az előírt mértékben nem vehetett részt a közös munkában, a gyermek ápolása céljából a vezetőség hozzájárulásával rövidebb-hosszabb ideig távol maradt a közös munkából. Most várja második gyermekét, és arra kér felvilágosítást, ha nem volt meg az előírt munkaegysége az említett okok miatt a tsz-ben, kaphat-e akkor is gyermekgondozási segélyt?

Olvasónk levelére kedvező és részére megnyugtató választ adhatunk. Az illetékes szervek (N£M, MŰM, SZOT, TOT) közös állásfoglalásban mondták ki, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetben tagként dolgozó nő gyermekgondozási segélyre jogosultsága szempontjából közös munkában eltöltöttnek kell tekinteni azokat a napokat is, amelyekben a tsz- tag nő a munkából gyermeke gondozása miatt maradt távol, a szövetkezet vezetőségének engedélyével.

Az Országos Szórakoztatózenei Központ Igazgatósága a mai igényeknek megfelelő új vizsgautasítást dolgozott ki, amit minden megyei kirendeltségnek megküldött. Eszerint vizsgázni lehet a vendéglátóiparban használatos valamennyi hangszerből és énekből. Jelentkezni az illetékes megyei kirendeltségeken. kell. Itt kapnak részletes — a feltételeket ismertető — tájékoztatást a jelentkezők. A vizsgát Budapesten tartják, helyéről és idejéről minden vizsgázó értesítést kap.

Élősúly

„A 125-ösök társasága* — ez a legkövérebb hollandok klubjának az elnevezése. Csak olyanokat vesznek fel a klub tagjai közé, akik legalább 125 kilogrammot nyomnak. Az elnököt nem választják, hanem — mázsálják. Az elnöki tisztséget jelenleg egy bizonyos Frits Langeland tölti be, aki 198 kiló.

GORKIJ

Leninről

Ismétlem, nem vagyok biz- tos_ benne, hogy Marton az első ülésen beszélt-e, csak azért említettem meg őt, hogy elmondjam, hogyan beszéltek.

Beszéde után a munkások az ülésterem előtti helyiségben zordan mondogatták:

— Lám, még Martov is! Pedig „iszkrás” volt!

Az értelmiségi elv társak renegáttá válnak.

Szépen, szenvedélyesen és élesen fogalmazva beszélt Rosa Luxemburg, kitűnően forgatta az irónia fegyverét. De íme. felsietett az emelvényre Lenin, és raccsol.va megszólalt: — Elvtársak! — Ügy rémlett, rosszul beszél, de egy perc múlva engem is, akárcsak a többieket, magával ragadott a beszéde. Először hallottam a politika legbonyolultabb kérdésedről ilyen egyszerűen beszélni. Nem próbált ő szép mondatokat szerkeszteni, hanem minden szavát, mintegy a tenyerén nyújtotta át, bámulatos könnyűséggel tárva fel a szó pontos értelmét. A szokatlan élményt nagyon nehéz érzékeltetnem.

Kezét előrenyújtotta és kissé felemelte, tenyerében mintegy mérlegre tette minden egyes szavát, kirostálta az ellenfelek mondatait, s ellenük szegezte a maga meggyőző állításait, bebizonyítva, hogy a

IV.

munkásosztálynak joga és kötelessége a maga útján haladni, nem pedig a liberális burzsoázia mögött vagy akár mellett kullogni — mindez szokatlan volt, és úgy hangzott, mintha ő, Lenin nem magától, hanem valóban a történelem akaratából mondaná. Beszédének egyöntetűsége, nyíltsága és ereje, egész lénye, amint az emelvényen állt, mintha egy klasszikus műalkotás lett volna, amelyben megvan minden, és semmi sem felesleges, ndincs díszítés, és ha van is, nem látszik, ugyanolyan természetes és nélkülözhetetlen, mint az arcon a két szem, a kézen az öt ujj.

Rövidebb ideig beszélt, mint az előbbi szónokok, a hatása mégis jóval nagyobb volt; nemcsak én éreztem ezt, a hátam mögött lelkesen suttogták:

— Milyen tömören beszél.

így is volt; minden érv ön- nönmagától. a benne rejlő erő. tői bontakozott ki.

A men&evikek nem átallották kimutatni, hogy Lenin beszéde kellemetlenül érinti őket, ő maga pedig több mint kellemetlen. Minél meggyőzőbben bizonyította annair szükségét, hogy a pártnak fel kell emelkednie a forradalmi elmélet magaslatára, mert így lehet minden szempontból ellenőrizni a gyakorlat helyességét, annál dühösebben szakították félbe beszédét.

— A kongresszuson nincs helye filozófiának!

— Ne tanítson minket, nem vagyunk gimnazisták!

Különösen egy szatócsképű, szakállas, magas termetű ember ágált; padjából felugorva, dadogva kiáltozta:

— ö-össze-es-kü vők... ö- összeesküvést játszanak! B- blanquisták!

Rosa Luxemburg viszont bólogatott, s az egyik következő ülésen alaposan megmondta a magáét a mensevi- kefcnek:

— Maguk nem állnak a marxizmus alapján, hanem ülnek, sőt, fekszenek rajta.

Az ingerültség, a gúny, a gyűlölet dühös, forró szellője fújt a teremben, a tekintetek számi különféle módon vilá- gítoták meg Lenin alakját. Nem lehetett észrevenni, hogy az ellenséges támadások felizgatják: hévvel, de nyomatékosan, nyugodtan beszélt; néhány nap múlva megtudtam. milyen árat kellett fizetnie külső nyugalmáért. Nagyon furcsa és bántó dolog volt, hogy csak emiatt a természetes gopdolatmenete miatt ellenségeskednek vele: a párt csak az elmélet magaslatáról ítélheti meg világosan a soraiban keletkezett nézeteltérések okait. Az a véleményem alakult ki, hogy a kongresszus minden napja új és új erőt ad Leninnek, frissebbé, biztosabbá teszi, beszédei mindennap egyre súlyosabban hangzanak, s a kongresszusi tagok egész bolsevik csoportja eltökéltebbé, keményebbé válik. Az ő beszédein kívül majdnem ugyanígy feltüzelt Rosa Luxemburgnak a men- sevikek ellen irányuló remek, metszőén éles beszéde.

Lenin a munkások között töltötte szabad perceit, óráit, életük legaprólékosabb részleteiről is kikérdezgette őket.

— No, és a nők? Felőrji őket a háztartás ? De azért csak tanulnak, olvasnak?

A Hyde Parkban néhány munkás, aki először látta Lenint, kongresszusi magatartásáról beszélt. Egyikük jellemzően ezt mondta:

— Lehet, hogy van itt Európában egy másik, ugyanilyen okos. emberük a munkásoknak, Bebel vagy még valaki, nem tudom. De, hogy létezne még egy. ember, akit én így, egyezerre megszerethetnék, azt nem hiszem!

Egy másik munkás mosolyogva hozzátette:

— Ö a mi emberünk!

Volt. aki ellene vetette:

— Plehanov is a mi emberünk.

És hallottam a találó feleletet:

— Plehanov a tanítónk, a gazdánk, Lenin viszont a vezérünk és elv társunk.

Az -egyik fiatal legény tréfásan megjegyezte:

— No, Plehanoyot szorítja a cipő.

(Folytatjuk)