Nógrád. 1970. március (26. évfolyam. 51-75. szám)
1970-03-14 / 62. szám
Autósok — motorosok KÉK — Neve? — Kovácsik Lajos. — Foglalkozása? — Bűnöző. _ •><•> — Ez a tanult szakmám. A családban én vagyok III. Lajos. Csalás a profim, de más, — a szakmába vágó —, munkát is vállalok. Apám, II. Lajos a betörő szakma elismert, kiváló mestere volt. — És nem szégyenli magát? — De, egyszer. Házasságot, szédelegtem. Éppen a családi fényképeket mutogattam a jelenbelimnek, tévedésből a kisfiam fényképét is megmutattam és amikor megkérdezte, ki az, képzelje, kiböktem, hogy a fiam. Akkor nagyon szégyelltem magam. — Most miért ül? — Mordiz juszt. — Mit csinált? \ — Bűnözőnek adtam ki magam. — Micsoda!? .. — Na. Állapítsa meg maga. Ülök a szokott eszpresszómban, és egy nagyobb szabású üzleten töröm a fejem. — Telefonhoz hívnak. Kovácsik úr? — kérdezi a tag. Igen, honnan tudja? Mondták, hogy önnek jó összeköttetései vannak. Hát vannak, bizonyos körökben vannak összeköttetéseim. — Nézze Kovácsik úr, én egy gyár főkönyvelője FÉNY ■vagyok. Nem kertelek, elmondom miről van szó, aztán maga dönt: vállalja, vagy nem vállalja. Pénztárhiányom van, átráztak, becsaptak, és ha jön egy revízió vége a becsületes nevemnek, és hat neveletlen gyerekemnek. Én megcsókolom a kezét, csak segítsen rajtam. — Mit tehetek magáért, jóember? — Ajánljon valakit, aki betör a gyár főpénztárába, és kifosztja. Én — azt hiszem egyes berkekben úgy mondják — falazni fogok az illetőnek, teljesen veszélytelen ügy, félmillió a kasszából a maguké, Kovácsik úr, és az én becsületes nevem tisztán ragyog ezentúl is. — Ráálltam, mert megesett a szivem ezen a szerencsétlen balekon. Minden simán ment, hazavittem a félmilliót, másnap este zutty!, jönnek a kékfényesek, na megállj, te csibész, hol a másfél millió, hogy-hogy másfél millió, ott csak ez a fél volt, na megállj, le csibész, a főkönyvelő úr írásban bizonyította, hogy másfél volt, hamar lebuktál, mi, a névtelen levél leleplezett mi, csibész...! — Hát látja uram. Jó bűnöző holtig tanul. Csak becsületes emberekkel ne kössünk üzletet... Deák Gusztáv NYUGATI NÁTHA-STATISZTIKA Az olaszok „la spaziale”- ként emlegetik, a németek Grippenwelle-röl. az angolok egyszerűen „flu”-ról beszélnek. A nevek különbözőségétől függetlenül egy és ugyanazon dologról van szó: a hongkongi náthalázjárványról. A vírus, amely tavaly ugyanezen időben sok-sok amerikai halálát okozta, feltartóztathatatlanul terjed egész Európában. Elrontotta sokak szilvesztere- zését, sokakat visszatartott hivatásuktól, és ezrek halálát okozta. December közepe óta egész Nyugat-Németországon végigvonult a hongkongi náthaláz, Münchentől az Északi -tengerig tombolt. Jellemző, hogy a halálos áldozatok többsége él- tesebb személy, gyermek vagy idült betegségben szenvedő VILÁGÍTÓ BICIKLIK Japánban újabban olyan kerékpárokat hoztak forgalomba, amelyeket a biztonságosabb közlekedés céljából fluoreszkáló festékanyaggal vontak be. ELEKTRONIKUS FÜL Leningrádi tudósoknak egy csoportja — Vlagyimir Paszin- kov vezetésével — megszerkesztette az emberi fül elektronikus modelljét. Ez a szerkezet közvetlenül reagál a szavakra, ami igen nagy mértékben meggyorsítja az információk feldolgozását. A modell működése ugyanazokon az elveken alapszik, mint az emberi fül működése. Az elektronikus fül újabb lépést jelent olyan automaták megszerkesztése felé, amelyek „megértik” az emberi beszédet. Távközlés —az árvízvédelem szolgálatában Ipari televízión, kísérleti adás keretében figyelték Debrecenben ée Budapesten az árvízvédelem-vezetés központi ügyeletén Szeghalom környékét- A jéglevonulás ugyanis veszélyeztette a hidakat. Az árvíz- és belvízvédekezést irányító szakemberek munkáját könnyíti meg, a védekezést egyszerűsíti, szervezettebbé teszi, az a komplex távközlő rendszer, amelyet a Budapesti Műszaki Egyetem mikrohullámú híradástechnikai tanszéke tervezett. E távközlő rendszerrel a vízgazdálkodás teljes információigénye kielégíthető Nemcsak beszédösszeköttetésre alkalmas, hanem a vízállások és egyéb hidrológiai adatok távjelzésére, gép- és képtávíró átvitelére is. Ipari televízióval helyszíni közvetítést adhatnak az ár- vízvédelmi figyelő szolgálatnak a veszélyeztetett területekről. A híradástechnikai tanszék oktatói és hallgatói a tv-kép- átvitelre szolgáló mikrohullám berendezést telepítik Dégen Imre államtitkár (az előtérben) és munkatársai figyelik az adást * Zseb-viílódzó Égy perc alatt hatvanszor A zseblámpáknál használt villan, fényereje igen nagy, négy kis elemmel működik, súlya mindössze 20 gramm, akár 4—5 .órát megállás nélNagysága mint a zseblámpáé, kül. A közúti forgalomban Ezt a zseb-villódzót egy ame- használják, a hegyi mentőszol- rikai cég gyártja. gáláiban, vizisportoknál stb. A motor „felesi!rgése'* A benzinnel üzemelő motoroknál, különösen a négyüte- műeknél gyakori jelenség, hogy hirtelen gázadáskor vagy a sebesség visszaesésekor mechanikus csörgő hangot hallunk a motorból. Gyakorlatlan vezetők ezt a rosszul beállított szelepeknek tulajdonítják, pedig é mechanikai zörgések csak következményei az eredeti hibáknak. A hibák általában két fő okra vezethetők vissza. Mégpedig: nem megfelelő a gyújtási időpont, vagy nem kielégítő az üzemanyagellátás. A nem megfelelő minőségű benzin — alacsony oktánszám — is gyújtási zavarokból eredő úgynevezett felcsörgést okoz. A motorok sűrítési aránya meghatározza, hogy az üzemeltetéshez milyen oktánszámú benzin szükséges. Ha az alkalmazott benzih oktán- száma alacsonyabb a szükségesnél — nincs meg a komp- ressziótűrése —, rendellenes korai és kettős égés folyik le a hengerben, ami kopogó, csörgő hangot okoz. Ezt elsősorban a szelepeknél észleljük, illetve annak helytelen működéséhez hasonló hangot hallunk a motorból. Rendkívül káros ez az ilyen módon tartósan üzemeltetett motorra. Ha a gyújtási időpont a gyár által megadott értéken van, addig növeljük a benzin oktánszámút, amíg e jelenség meg nem szűnik. Ha túl szegény a benzinleve- gő-keverék, a motorban hasonló jelenségek tapasztalhatók — különösen kétütemű motoroknál — ezeknek kísérője még a túlmelegedés. Gyújtási hibák miatt akkor csörög fel a motor, ha nagy az előgyújtás. Az előgyújtás nagysága a motor fordulatszámától függ. Az égéshez bizonyos idő szükséges- Azért kell a hengerben az üzemanyagot a felső holtpont előtt meggyújtani., hogy mire a dugattyú a felsó holtpontot eléri, addig teljes égés legyen a hengerben. A dugattyú ezt az utat a fordulatszámtól függően, rövidebb- hosszabb idő alatt teszi meg, ezért az előgyújtás nagysága az üzemeltetés alatt ennek megfelelően kell hogy változzék, igazodva a fordulatszámhoz. Ezt a szabályozást a gyúj- táselosztóban levő röpsúlyos szabályozó végzi, ami esetleg kiegészül egyes típusú gépkocsiknál vákuumos szabályozóval. A gyárak az előgyújtás nagyságának beállítását álló motorra is meghatározzák, ami lehet a dugattyún mérve i a felső holtpont előtt milliméter. vágj' a szíjtárcsán vagy a lendítőkeréken fokban meghatározva. Ez legyen a helyes beállítás alapja. A megszakítókalapács és az üllő közötti hézag nagysága is befolyásolja az előgyújtást. Ezért gyújtásállításnál először a megszakító hézagot állítsuk be és csak azután a gyújtási időpontot. Ha nincs kellő gyakorlatunk vagy nem ismerjük a beállítása értéket, bízzuk ezt a fontos munkát hozzáértő szakemberre. Nemcsak a fesztiválokon... A „Kiváló” címmel kitüntetett balassagyarmati Madách Imre irodalmi színpad a közelmúlt évek során Egerben, Visegrádon, Komáromban és a szülővárosban”, Balassagyarmaton indult fesztiválokon — mindenütt szép eredménnyel A balassagyarmati színjátszók és szavalok azonban nemcsak egy-egy fesztiválra készülnek. Aktívan részt vesznek a város és környékének művészeti, kulturális életében, s szerepléseikkel tevékeny részt vállalnak nézőik ízlésének cs.is.zo- 1 ibam, tudatának formálásában. A fesztiválok közötti időkben is mozgalmas az együttes programja. A gyakori próbákon kívül részt vettek például a „Tiszán innen — Dunán túl” vetélkedőre való felkészülésben, s az együttes két tagja a mikrofon előtt is szerepelt: Mészáros Ágnes köszöntő verset olvasott fel, Csikasz István, a színpad vezetője pedig a részben maga költötte Balaasi-vers utánzatot tolmácsolta. Az irodalmi színpad a „holtidényben” is tart a művelődési házban előadást. S ha már fesztiválokról esett sző, nem árt megemlékezni a legutóbbi meghívásokról sem: a miskolcin kívül megérkezett a meghívó a csehszlovákiai Komáromból is: vegyenek részt a közel lövőben megrendezésre kerülő V. komáromi Jókai-napokon. egyen. „A lényeg az, hogy senki sem közvetlenül az influenza következtében hal meg, ezért nehéz pontos adatokat nyerni a hongkongi náthaláz garázdálkodásáról” — állapította meg a bonni egészségügyi minisztérium. Egyes városokban a kórházak beszüntették a betegfelvételt: nemcsak túlzsúfoltságuk miatt, hanem azért is, mert sok ápolónő és orvos is ágynak dőlt. Csak az egyik müncheni klinikán húsz orvos közül 12 betegedett meg. Az influenzajárványnak súlyos következményei voltak Angliában. Karácsony hetében 690 halálos esetet jegyeztek fel. ÉJSZAKAI FÜST Az éjszakai füstben és koromban sokkal több a szeny- nyezö anyag, mint a nappaliban. Éjszaka ugyanis nehezebb ellenőrizni a füst „minőségét”, és a gyárak éjszakára gyakran kikapcsolják a szűrőberendezéseket. A füst ellenőrzése céljából a nyugatnémet Duisburgban, ahol 150 gyárkémény ontja a füstöt, lézerrel kombinált különleges televíziós kamerát helyeztek üzembe. A berendezés teljesen automatizált. A kamera lassan forog maga körül és éjjel-nappal regisztrálja a levegőbe kerülő füstöt és szennyeződést. Ha a levegő szennyeződése a megengedettnél nagyobb, a kamera automatikusan lefényképezi a „bűnös’’ objektumot, melyet ezek után könnyű azonosítani. — Most pedig Péterkém, apuka elvisz valahova, ahol megtanulod az „önvédelem nemes rgűvészetét”, ahogyan e sportot mesterei nevezték. Megtanulod — mint egyik Verne-könyvedben, a Két Kip testvér címűben is olvastad —, hogy „többet adni, mint kapni, ez a titka az egésznek”. Okos kisfiú vagy, majd magad is látni fogod, hogy ez csúnya, verekedés sport, amit rendes kisfiúk nem játszanak, mert rendes kisfiúk úsznak, teniszeznek, korcsolyáznak és nem verekszenek. — Igenis, apuka — mondta engedelmesen Péterke, de izzó szemében sütött az alig titkolt vágy, hogy lássa már azt a sokat emlegetett sportot, a bokszolást, amit rendes kisfiúk nem játszanak. Apuka lelkében bujkált ugyan egy kis szorongás, mert szívesen emlékezett vissza fiatal korára, amikor neki is szólt még a gong, amikor ő is alig várta, hogy ellenfele feltápászkodjék, hogy ismét üthessen, de ez régen volt. Apuka másképpen akarta nevelni kisfiát, mint ahogyan ő nevelődött és azt szerette volna, ha Péterkéje zongorázik, hárfázik, esetleg fuvolán gyakorolja magát, de legfeljebb úszik... Ketten bebújnak Mindezek után jegyet váltottak a Sportcsarnokba, hogy megnézzenek egy bokszversenyt. 6 NÓGRÁD - 1970. március 14., szombat Az emelvényt kötélkorlát kerítette körül. Egyszercsak a kötélkorlát két szemben levő sarkánál bebújt egy-egy fiatalember a korlát belső oldalához. Leültek, kicsit dögö- nyözték őket, majd repedt hangon megszólalt egy pléhtá- nyér. Ebben a pillanatban a két fiatalember furcsa mozdulatokkal táncolni kezdett, s pár másodperces tánc után dirr-durr, prr-prr, — zuhogtak az ütések, zuhogtak a „sorozások.” — Apuka, hiszen ezek ütik egymást! — Igen, de hagyj.. • — De ez nem önvédelem, ezek ütnek... — Igen, maradj csendben... no, most... — Apuka-.. ' — Ha nem maradsz békében, kiváglak! — Apuka, ezek haragusznak egymásra? Apuka fél szemmel odapislogott, fél szájjal ide sziszegett: — Nem, de ez sport fiam. Ezek most azon versenyeznek, hogy melyik ad többet, vagy ki tudja a másikat leütni. — És akkor az meghal? — Nem. csak kicsit elájul. — Csimpi! Csimpiiiü Most vágd! Az állát te szerencsétlen, az állát üsd, ennek üvegálla van! Ne a gyomrát, ez struccgyomrú! Az állát, ha mondom — üvöltött, harsogott a nézőtér, mert bokszmeccs volt ez a javából, vagy ahogyan finoman mondják, ökölvívómérkőzés. A nézőtéren mindenki a maga kedvencét biztatta. „A belharcot force rozta...5’ Az a cingár fiatalember, akit egy papírszelettel alighanem a szél sodort a nézőtérre, úgy bömbölt, hogy a nyakán az erek ujjnyira kidagadtak, mint egy modern énekesnőé, pedig talán jegye se volt. Egy zömök, törött fülű. szakkifejezésekkel kápráztatta környezetét. „Nem megy bel- harcba ez a piszok. — kifogásolta a kisebbik küzdő magatartását — pedig a stílusa pont olyan, mint a Kovalcsik kettőé, aki ha tehette, mindig a belharcot forcérozta.” Egy kövér szemüveges ott hátul: „Nem mozognak ezek a mai fiatalok, úgy mászkálnak a ringben, mint a tetű. Kihajolni, hé,, kihajolni!” — tanácsolta, de már nem volt szükség az elhajlásra, mert valaki egy hosszú asztal mellett megütötte á fazékhangú pléhtányért, mire a két versenyző lezuhant a két szemben levő sarokba tolt hokedlira. Ebben a minutumban mindegyik szájából kivettek valami rózsaszínűt. — Apuka — szólalt meg a gyerek némi elégtétellel — ezek kiverték egymás fogait— A nyavalyát — okított apuka — az a fogsorvédőjük. Kivették, mondom, és egy sörösüvegnyi vízzel leöblítették. Aztán vizet töltöttek a versenyzők szájába, amit a két fiú némi gurguíázás után olyan művészettel fújt a vödörbe, hogy a spriccelő permeteg mögött szivárvány színesedett, az örök béke jelképe... Mindegyik mögött állt valaki, aki a fülébe sugdosott, de a fiúk csak lihegtek, kapkodták a törülközőkkel lebegtetett levegőt, legyintettek, köhintettek egyet-egyet mélyről, a tüdő legmélyebb sarkából. Ismét reccsent a hang, a két versenyző felugrott. — Ehe! — eszmélt fel Péterke — ezek megint kezdik. Hiába békítette őket az a két bácsi? — Péter! Ez a második menet. — Mint a ligeti hintán? Nem kell megint fizetni? — Igen, mint a hintán, fizetni pedig nem kell. — Hát így jó játék. •. — Igen, de hallgass. Üsd. Most üsd! — üvöltözött már apuka is és Péter boldogan fellélegzett. Most már felszabadultan sivított ő is, mint a legvérmesebb sziu-indián egy May-regény kellős közepén: kiütniii!!! Földön az ellenfél Valaki hatalmasat sózott apuka kalapjára, a gyerek megriadt: — Itt, a nézőtéren is kezdik? — szeppent meg, miközben apja a fülére huppant kalapot feszegette fölfelé. — Ne menjünk inkább?... — Maradj, te őrült kölyök, most kezdődik a java. Üsd Csimpi, most, most-.. jól van, te drága, te derék fiú — köny- nyebbült meg apuka, amikor Csimpi ellenfele elterült a földön és rászámolták a kilencet. Apuka a sportolás gyönyörűségében elfelejtette legszebben kidolgozott nevelési elveit. Elfelejtette, hogy fiacskáját hófehér nyloningben szerette volna látni, szája előtt fuvolával, .miközben a hallgatóság tapsviharától a gyerek arca kipirult és kecsesen hajlongva köszöni meg a művésznek kijáró tapsorkánt. Mindezt elfelejtette és élete legboldogabb pillanata volt, amikor Péterkéje megszólalt: — Ezt én is megtanulom. A Gyuszi ugyanis annyiszor megvert. Éppen ideje, hogy egyszer visszaverjek rajta mindent. .. Kussinszky Endre
