Nógrád. 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)
1970-02-08 / 33. szám
KÉPI A képen látható hűtőtornyok egyik energiaszolgáltató létesítményünkhöz tartoznak. Ez a jelentős létesítmény abban a megyénkben van, ahol egy messze földön híres-nevezetes, 1839-ben alapított porcelán* vár is működik. Ebben a gyárban jelenleg a porcelán mellett kerámiacikkek is készülne t Kérdésünk: melyik nagy energialétcsitraényről van azo, és mi a neve a patinás porceláigyárnak? Többet a keresett cikkekből Tervek a vegyesiparnál Négy és fél millió bérmunka. Ä megye egészére kiterjed aNógrád megyei Vegyesipari és Javító Vállalat tevékenysége, szakemberei szervizkocsijai a legkisebb faluban is gyakorta megfordulnak. Csupán a balassagyarmati telep, amely ebben az évben a vállalat árbevételének közel 16 százalékát adja — a két Legtávolabb eső községet számítva — mintegy száz kilométeres körzetben végez szolgáltatást a Lakosságnak. Ebben az évben a vállalat csaknem 32 milliós árbevételt tűzött ki maga elé, ezen belül a lakossági szolgáltatás meghaladja a három és fél millió forintot. A vállalattal szembeni igények évről évre nagyobbak A fejlődés üteme biztató, bár még mindig messze alatta marad annak, amit az igények megkövetelnének, míg a fejlesztés anyagi lehetőségei — különböző okok miatt — meglehetősen korlátozottak. Az új üzemrész, az elektroakusztikai szerelde kialakítása az erőforrások tekintélyes részét hosszabb időre lekötötte, más területek energiku- sabb fejlesztése időlegesen a háttérbe került. A szerelde azonban nemcsak a Salgótarjánban és környékén mutatkozó munkaerőgondokat enyhítette, hanem egyúttal a vállalat számára is jövedelmezőnek ígérkezik. Ebben az évben már közel 4 és fél millió forint értékben végeznek bérmunkát az Elektroakusztikai Gyár számára. Tovább terjesztik a sajtolói tevékenységüket is, amelynek keretében hozzávetőlegesen 70 százalékban készítenek alkatrészeket a szerelde számára. Befejezés előtt áll az új alkatrészgyártó műhely építése, ahova összevonják a jelenleg még különböző helyeken, zsúfolt körülmények között üzemelő sajtológépiek egy részét Ezzel egyidejűleg korszerűsí tik az alkatrészgyártást, újabb gépieket helyeznek üzembe, szélesítik a gyártmányok körét. _ A különböző szolgáltatások színvonalának javítása érdekében tervbe vették, hogy felújítják, kiegészítik a vállalat járműparkját. Néhány kiöregedett járművet az év során selejteznek, helyettük, előbb két, majd öt új szervizkocsit szerezlek be. Arra törekszenek hogy a lakosság igényeit gyorsan és hiánytalanul elégítsék ki. Ezt a célt szolgálja az a figyelemre méltó kezdeményezés is, ami az év elején Tépett életbe. Bevezették a szolgáltatás, gépjavítás átalányáras formáját. Méltányos összeg ellenében rendszeresen karbantartják az egyéni és közületi megrendelők gépi berendezéseit A tervek megvalósításához arra is szükség van, hogy tovább növeljék a vállalat dolgozóinak létszámát. Előreláthatóan az ipari ágazatban félszáz, a szolgáltatási ágazatban 22 új dolgozót vesznek fel A címben foglalt kívánság csendül ki azokból a felszólalásokból amelyek a külkereskedők es megyénk exportáló vállalatainak vezetői között zajlottak le a szerkesztőségben nemrég megtartott kerekasztal- beszélgetésen. Érthető ez az észrevétel, mert az 1970. évi kötéseknél egyik-másik gyárunk a belföldi szükséglet jobb kielégítésére hivatkozva elzárkózott a növekvő külföldi igények részbeni kielégítése elől. A külkeresek arra kérték gyáraink vezetőit, hogy keressék a többlettermelés lehetőségeit, s ily módon tegyenek eleget mind a belföldi, mind pedig a növekvő külföldi megrendeléseknek. % A kérés mlndenkép"■ pen jogos. Az igények nőnek, kielégítésük nemcsak jobb minőséget, nagyobb választékot, korszerűséget, hanem nagyobb mennyiséget is kíván. Az elmúlt év egyik fontos tanulsága. hogy iparunk a mennyiségi termelés ütemének csökkenése miatt csak részben tudott eleget tenni a követelményeknek. A lassúbbodás tükröződik a termelékenység alacsony színvonalában. Tények bizonyítják, hogy a nyereséget nemcsak és nem elsősorban a piaci manipulációkkal lehet előteremteni, hanem azoknak a termékeknek nagyobb mennyiségével is, amelyekből a piac igénye állandóan nő. Előnyeit és létjogosultságát megyénk több üzemében felismerték. Ennek megfelelően az idei termelési program kialakításánál nagyobb ütemet diktálnak a mennyiségi termelésnél is. Teljesítése azonban nem jelenthet egyet a minőségrontással, a technológiai fegyelem be nem tartásával, a selejtes termékek növelésével Mondjuk ezt azért, mert elejét szeretnénk venni annak a téves hiedelemnek, mely szerint ismét előtérbe került a mennyiség hajhászása. Erről szó sincs! Csak akkor van rá szükség, ha valós igényeket elégít ki és akkor gazdaságos, ha hozzájárul a nyereség tömegének emeléséhez. Növeléséhez nem feltétlenül szükséges új leruházás. Például az Ipoly Bútorgyárban belső munkaszervezéssel, néhány régi gép kicserélésével níövelik a termelés meny- nyiségét. Az Öblösüveggyárban a tankemencét is ennek a célnak a szolgálatába állították. A Síküveggyárban a Zagyva II. kemence átépítése a jobb minőség mellett többlettermelést is biztosít. A Salgótarjáni Bányagépgyárban az idén 17 millióval növelik a termelés mennyiségét. Ezt a feladatot azonos létszámmal oldják meg. O Egyes termékek meny- nyiségének növelését a piaci konjunkturális helyzet előnyös hasznosítása Is indokolja. Vonatkozik ez a sza- lagacélra, az öblösüveggyár) minőségi árukra, a síküvegre és még néhány termékünkre. A többlettermelésből szerzett jövedelem egy részéből a tervezettnél korábban meg lehet valósítani azokat a műszaki-technikai Színvonalat növelő elképzeléseket, amelyek a következő tervidőszakban magasabb szintű termelésszervezést tesznek lehetővé. A keresett cikkek termelésének növelését indokolja még a dolgozók ésszerűbb foglalkoztatása is. Nyílt titok, hogy üzemeinkben a belső munkanélküliség rontja a kívánatosnál lassúbb ütemű munkamorált, a mennyiségi termelés növelése pedig elfedi a vezetésben előadódó szervezési és irányítási hiányosságokat, következetlenségeket. A mennyiségi növelést sok helyütt azért nem szorgalmazzák, mert azt tartják: amíg a keresett cikkből kevés van a piacon, addig nincsenek értékesítési gondjaik. Azért termeljenek többet, hogy saját magukat hozzák nehéz helyzetbe? Mert a termékbőség — reméljük, az új mechanizmus kibontakozásával folyamatosan megtermelődik — még nem minden tekintetben előnyös, főleg a monopolhelyzetben levő vállalatoknál. ök inkább a könnyebb megoldást keresik. Kevesebb erőfeszítéssel nagy nyereséget akarnak produkálni. Ha ez nem megy másképp, mint a termelés meny- ségének viszaszoritásával. akkor ezt az utat választják, mondván: „a vásárlók igénye eltolódott a magasabb értékű termékek felé” Ez az érit egy kicsit sántít, csak részben fedi a valóságot. Alapjában véve a helyi önös érdekeket próbálja leplezni. Az effajta játék veszélyes, mert kielégítetlen marad a fogyasztóknak az a rétege, amelyik kereseténél fogva nem tudja, de nem is akarja megvenni a nagyobb értéket képviselő árut, fogyasztási cikket, terméket, megelégszik az olcsóbb árukkal. O Ebből is kiviláglik. hogy az új gazdasági mechanizmusban azt a ma is helyes és érvényes útmutatást csak olyan termékeket és olyan mennyiségben gyártsanak üzemeink, amit a piac kíván, — egyesek félreértelmezték. A kívánt mennyiség helyébe a számukra előnyös, a nekik kifizetődő mennyiség gyártásának gyakorlata és felfogása került. Mivel az új mechanizmusban ráolvasással, agitálással nem lehet hatni a vállalatok vezetőire, a kormány kénytelen volt néhány közgazda- sági szabályozót úgy módosítani, az anyagi érdekeltséget úgy szabályozni, hogy azok gátat vessenek a termelésben és a gazdálkodásban megnyilvánuló effajta vadhajtásoknak, közelebb hozzák a népgazdasági és vállalati érdekeket egymáshoz. Korai volna azt állítani, hogy a felsőbb intézkedések nyomán egy csapásra megváltozik minden, üzemeink, gyáraink veizetői és dolgozói a nehezebb, de célravezetőbb megoldást választják, s a belső és külső piacokra nemcsak jobb minőségű árut, bővebb választékkal kínálnak, hanem hónapról hónapra, évről évre mindig többet a keresett, jól eladható cikkekből Ha ellenkezőleg cselekszenek, veszélyeztetik jövőjüket, oljmn nehézségekbe zavarják bele magukat, amiből csak igen drága áron tudnak kikeveredni. Venesz Károly Füst Ha összegyűjtenénk azt a port, amit cSupán egyetlen kohászati üzem kéményeiből a füsttel néhány nap alatt a levegőbe kerül, több tonna súlyú hegy keletkezne. A szakemberek ezért fordítanak olyan nagy figyelmet a különböző típusú porfogó berendezések tervezésére. amelyek megvédik a szennyeződéstől a városok levegőjét. és víz A Szovjetunióban kidolgozott módszerrel történő tisztítással, csaknem huszonötödére csökkenthető a levegőbekerülő por mennyisége, ezenkívül ötödére csökken a levegő széndioxiddal szennyeződése. Az eljárás nagyon olcsó j 1000 köbméter füst tisztításának önköltsége mindössze 2 kopejka. A zárszámadó közgyűlés fontos dolog. A Isz-tagok és -vezetők mindenütt nagyon komolyan veszik. A megfontolt, hivatalos órákba és percekbe azonban gyakran keverednek mosolyra fakasztó epizódok. Azokból gyűjtöttem ösz- sze ezúttal egy kis csokorra valót A KILÁTÁSOK A zárszámadó közgyűlésekre szokás a szomszédos szövetkezetek elnökeit is meghívni. Ügy történt az D-ben is, ahol az egyik vendégelnök, akit nevezzünk el Tóth Pálnak, némi irigységgel nézte a házigazdák eredményeit. — Gratulálok — mondta mély együttérzéssel — És ti hogyan végeztétek az esztendőt? — kérdezte a helybeli elnök. — Rosszak a kilátások — mondta a vendég. Azután a járási küldöttek is érdeklődtek nála, de ő váltig egyet hangoztatott, hogy „rosz- szak a kilátások”. Véget ért a közgyűlés, ezt pedig színvonalas kultúrműsor követte, fővárosi vendégművészek felléptével Oly sok volt a vendég, hogy egy sor szék már teljesen a színpad közelségébe került. Az első sorban foglalt helyet Tóth Pál is, akinél bevallása szerint „rosz- szak a kilátások”. A műsor második számaként fiatal, csinos, karcsú derekú, A közgyűlések mosolya izmos lábú táncdalénekesnő következett. Olyan kurta miniszoknyát viselt, mintha egyedül a blúzát vette volna fel. A járási küldöttek szeme összevillant. Mire a helybeli tsz-elnök kajánul megjegyezte: — Lám, Tóth Paliéknál jelentősen javultak a kilátások! PÓTSZAVAZÁS A törvényesség úgy írná elő, hogy a szövetkezeti vezetőség és az ellenőrző bizottság beszámolóját még a közgyűlés alatt tegyék fel szavazásra és a tagság hagyja azt jóvá. Ámde Cs-ben ez az aktus a levezető elnök figyelmetlensége folytán elmaradt. Meg kell mondjam, ezt a területi szövetség küldöttén kívül senki se vette észre. A küldött azonban következetes embernek bizonyult, ami jogász létére el is várható, az ebéd alatt hívta fel az elnök figyelmét a mulasztásra. — A beszámolókat nem tettétek föl szavazásra! — mondta. — Ezen ne múljon! — mondta az elnök és az ebéde- Lőkhöz fordult. — Egy pillanatnyi figyelmet kérnék! Teljes csend lett a hatalmas kultúrteremben. Az elnök már kezdte is. — Kedves elvtársak, elvtársnők! Egy kis műhiba történt, a jegyzőkönyveket, illetve a beszámolókat nem tettük fel szavazásra. — Ne most! Mert ebből még baj lehet — súgta a szövetség embere. — Hogy ebből baj ne lehessen — folytatta a tsz-elnök. — Minthogy kés és villa van a kezekben, nem kézfeltartással szavazunk, hanem igennel. Aki egyetért a beszámolóval, mondja azt, hogy igen. Mária Teréziának nem szavazta meg életét és vérét nagyobb lelkesedéssel ennél egykor a magyar nemesség! AZ OKULÁRÉ AH-ban tartott közgyűlésen olyan hosszú beszámolót szerkesztett a tsz-vezetőség, hogy a tsz-elnök nem győzte felolvasni. Minél jobban telt-múlt az idő, az elnök hangja annál többet akadozott. Már nem is értelemszerűen, hanem a sorvégeken és két-három szó után tartott szünetet Így azután olykor humoros cezúrák, szünetszerű megszakítások következtek be. Ilyesféleképpen: — a dalgozók ténylegesen érezzék — is a versenymozgal — mat meghatározott időnként — értékelni kell az elért ered — menyeket. Részben ennék köszönhető... És így tovább. Végül egy idegen szóba beletörött az elnök nyelve, sehogyan se sikerült kiolvasnia, ötletszerűen úgy segített magán, hogy letette a paksamé- tát, elővette zsebkendőjét, levette szemüvegét és törölgetni kezdte. Igen ám, de közben verejtékező homlokát is meg- törölgette, utána újból az ókü- lárét, ugyarmyira, hogy töröl- getés után még annyira se látott, mint előtte. A mellettem ülő vendég megjegyezte— Nem zsírozni kell az okulárét, elnök elvtárs! Nem szekér vagy taraktor az! Még szérencse, hogy az elnök és a tagok nem hallhatták a megjegyzést. „Jó NAPOT” Javában tartott a zárszámadó közgyűlés H-ban Az elnök és az ellenőrző bizottság elnöke már elmondta beszámolóját, sokan a tagok közül is kifejtették véleményüket, s akkor a járási pártbizottság képviselője kért szót. A párt véleménye mindenütt érdekli a tagságot, így azután H-ban is olyan csönd keletkezett, hogy a légy zöngését is meg lehetett volna hallani. Ebben az ünnepélyes csöndben váratlanul nyílott az ajtó, derék növésű, kurtabajszú. erős férfi lépett be. — Jó napot, adjon Isten! — köszönt hangosan, amint az illik. Ezen annyira meghökkent a többszáznyi résztvevő, hogy ha lehet, a csönd még mélyebbé vált. A késve érkező erre sértetten végigjáratta tekintetét a hallgatóságon, mintha csak azt mondaná a nézése: lám, milyen neveletlenek vagytok, még a köszönésemet sem fogadjátok ! Már az ünnepi vacsoránál jártunk, amikor valaki egy köszönés nélkül érkező vendég láttán így fakadt ki: — Tanulhatnál illemet a Koncz Jani bácsitól! S ami a közgyűlésen elmaradt: most teljes erővel kitört a tsz-tagokból, vendégekből a kacagás. Biztos vagyok benne, hogy a következő szállóige születésén vettem részt: „Köszön, mint Jani bácsi a közgyűlésen!” Lakos György NOGRAO — 1970. február 8., vasárnap 3 k
