Nógrád. 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)

1970-02-08 / 33. szám

KÉPI A képen látható hűtőtornyok egyik energiaszolgáltató létesítményünkhöz tartoznak. Ez a jelentős létesítmény abban a megyénkben van, ahol egy messze földön híres-nevezetes, 1839-ben alapított porcelán* vár is működik. Ebben a gyárban jelenleg a porcelán mellett kerámiacikkek is készülne t Kérdésünk: melyik nagy energialétcsitraényről van azo, és mi a neve a patinás porceláigyárnak? Többet a keresett cikkekből Tervek a vegyesiparnál Négy és fél millió bérmunka. Ä megye egészére kiterjed aNógrád megyei Vegyesipari és Javító Vállalat tevékenysége, szakemberei szervizkocsijai a legkisebb faluban is gyakorta megfordulnak. Csupán a ba­lassagyarmati telep, amely ebben az évben a vállalat ár­bevételének közel 16 százalé­kát adja — a két Legtávolabb eső községet számítva — mintegy száz kilométeres kör­zetben végez szolgáltatást a Lakosságnak. Ebben az évben a vállalat csaknem 32 milliós árbevé­telt tűzött ki maga elé, ezen belül a lakossági szolgáltatás meghaladja a három és fél millió forintot. A vállalattal szembeni igé­nyek évről évre nagyobbak A fejlődés üteme biztató, bár még mindig messze alatta marad annak, amit az igé­nyek megkövetelnének, míg a fejlesztés anyagi lehetőségei — különböző okok miatt — meglehetősen korlátozottak. Az új üzemrész, az elektro­akusztikai szerelde kialakítá­sa az erőforrások tekintélyes részét hosszabb időre lekötöt­te, más területek energiku- sabb fejlesztése időlegesen a háttérbe került. A szerelde azonban nem­csak a Salgótarjánban és kör­nyékén mutatkozó munkaerő­gondokat enyhítette, hanem egyúttal a vállalat számára is jövedelmezőnek ígérkezik. Ebben az évben már közel 4 és fél millió forint értékben végeznek bérmunkát az Elekt­roakusztikai Gyár számára. Tovább terjesztik a sajtolói tevékenységüket is, amelynek keretében hozzávetőlegesen 70 százalékban készítenek alkat­részeket a szerelde számára. Befejezés előtt áll az új al­katrészgyártó műhely építése, ahova összevonják a jelenleg még különböző helyeken, zsú­folt körülmények között üze­melő sajtológépiek egy részét Ezzel egyidejűleg korszerűsí tik az alkatrészgyártást, újabb gépieket helyeznek üzembe, szélesítik a gyártmá­nyok körét. _ A különböző szolgáltatások színvonalának javítása érde­kében tervbe vették, hogy fel­újítják, kiegészítik a vállalat járműparkját. Néhány kiöre­gedett járművet az év során selejteznek, helyettük, előbb két, majd öt új szervizkocsit szerezlek be. Arra töreksze­nek hogy a lakosság igényeit gyorsan és hiánytalanul elé­gítsék ki. Ezt a célt szolgálja az a figyelemre méltó kez­deményezés is, ami az év ele­jén Tépett életbe. Bevezették a szolgáltatás, gépjavítás át­alányáras formáját. Méltányos összeg ellenében rendszeresen karbantartják az egyéni és közületi megrendelők gépi berendezéseit A tervek megvalósításához arra is szükség van, hogy to­vább növeljék a vállalat dol­gozóinak létszámát. Előrelát­hatóan az ipari ágazatban fél­száz, a szolgáltatási ágazatban 22 új dolgozót vesznek fel A címben foglalt kívánság csendül ki azokból a felszóla­lásokból amelyek a külke­reskedők es megyénk expor­táló vállalatainak vezetői kö­zött zajlottak le a szerkesz­tőségben nemrég megtartott kerekasztal- beszélgetésen. Érthető ez az észrevétel, mert az 1970. évi kötéseknél egyik-másik gyárunk a bel­földi szükséglet jobb kielégí­tésére hivatkozva elzárkózott a növekvő külföldi igények részbeni kielégítése elől. A külkeresek arra kérték gyá­raink vezetőit, hogy keressék a többlettermelés lehetőségeit, s ily módon tegyenek eleget mind a belföldi, mind pedig a növekvő külföldi megrende­léseknek. % A kérés mlndenkép­"■ pen jogos. Az igények nőnek, kielégítésük nemcsak jobb minőséget, nagyobb vá­lasztékot, korszerűséget, ha­nem nagyobb mennyiséget is kíván. Az elmúlt év egyik fontos tanulsága. hogy ipa­runk a mennyiségi termelés ütemének csökkenése miatt csak részben tudott eleget tenni a követelményeknek. A lassúbbodás tükröződik a ter­melékenység alacsony színvo­nalában. Tények bizonyítják, hogy a nyereséget nemcsak és nem elsősorban a piaci mani­pulációkkal lehet előteremte­ni, hanem azoknak a termé­keknek nagyobb mennyiségé­vel is, amelyekből a piac igé­nye állandóan nő. Előnyeit és létjogosultságát megyénk több üzemében fel­ismerték. Ennek megfelelően az idei termelési program ki­alakításánál nagyobb ütemet diktálnak a mennyiségi ter­melésnél is. Teljesítése azonban nem jelenthet egyet a minőség­rontással, a technológiai fe­gyelem be nem tartásával, a selejtes termékek növelésével Mondjuk ezt azért, mert ele­jét szeretnénk venni annak a téves hiedelemnek, mely szerint ismét előtérbe került a mennyiség hajhászása. Er­ről szó sincs! Csak akkor van rá szükség, ha valós igénye­ket elégít ki és akkor gazda­ságos, ha hozzájárul a nye­reség tömegének emeléséhez. Növeléséhez nem feltétle­nül szükséges új leruházás. Például az Ipoly Bútorgyár­ban belső munkaszervezéssel, néhány régi gép kicserélésé­vel níövelik a termelés meny- nyiségét. Az Öblösüveggyár­ban a tankemencét is ennek a célnak a szolgálatába állítot­ták. A Síküveggyárban a Zagyva II. kemence átépíté­se a jobb minőség mellett többlettermelést is biztosít. A Salgótarjáni Bányagépgyár­ban az idén 17 millióval nö­velik a termelés mennyiségét. Ezt a feladatot azonos lét­számmal oldják meg. O Egyes termékek meny- nyiségének növelését a piaci konjunkturális helyzet előnyös hasznosítása Is indo­kolja. Vonatkozik ez a sza- lagacélra, az öblösüveggyár) minőségi árukra, a síküvegre és még néhány termékünkre. A többlettermelésből szerzett jövedelem egy részéből a tervezettnél korábban meg lehet valósítani azokat a műszaki-technikai Színvona­lat növelő elképzeléseket, amelyek a következő terv­időszakban magasabb szintű termelésszervezést tesznek le­hetővé. A keresett cikkek terme­lésének növelését indokolja még a dolgozók ésszerűbb foglalkoztatása is. Nyílt titok, hogy üzemeinkben a belső munkanélküliség rontja a kí­vánatosnál lassúbb ütemű munkamorált, a mennyiségi termelés növelése pedig elfe­di a vezetésben előadódó szer­vezési és irányítási hiányos­ságokat, következetlensége­ket. A mennyiségi növelést sok helyütt azért nem szorgal­mazzák, mert azt tartják: amíg a keresett cikkből ke­vés van a piacon, addig nin­csenek értékesítési gondjaik. Azért termeljenek többet, hogy saját magukat hozzák nehéz helyzetbe? Mert a ter­mékbőség — reméljük, az új mechanizmus kibontakozásá­val folyamatosan megterme­lődik — még nem minden te­kintetben előnyös, főleg a monopolhelyzetben levő vál­lalatoknál. ök inkább a könnyebb megoldást keresik. Kevesebb erőfeszítéssel nagy nyereséget akarnak produ­kálni. Ha ez nem megy más­képp, mint a termelés meny- ségének viszaszoritásával. ak­kor ezt az utat választják, mondván: „a vásárlók igénye eltolódott a magasabb érté­kű termékek felé” Ez az érit egy kicsit sántít, csak rész­ben fedi a valóságot. Alapjá­ban véve a helyi önös érde­keket próbálja leplezni. Az effajta játék veszélyes, mert kielégítetlen marad a fogyasztóknak az a rétege, amelyik kereseténél fogva nem tudja, de nem is akarja megvenni a nagyobb értéket képviselő árut, fogyasztási cikket, terméket, megelég­szik az olcsóbb árukkal. O Ebből is kiviláglik. hogy az új gazdasági mechanizmusban azt a ma is helyes és érvényes útmuta­tást csak olyan termékeket és olyan mennyiségben gyárt­sanak üzemeink, amit a piac kíván, — egyesek félreértel­mezték. A kívánt mennyiség helyébe a számukra előnyös, a nekik kifizetődő mennyi­ség gyártásának gyakorlata és felfogása került. Mivel az új mechanizmus­ban ráolvasással, agitálással nem lehet hatni a vállalatok vezetőire, a kormány kény­telen volt néhány közgazda- sági szabályozót úgy módosí­tani, az anyagi érdekeltséget úgy szabályozni, hogy azok gátat vessenek a termelésben és a gazdálkodásban megnyil­vánuló effajta vadhajtásoknak, közelebb hozzák a népgaz­dasági és vállalati érdekeket egymáshoz. Korai volna azt állítani, hogy a felsőbb intézkedések nyomán egy csapásra megvál­tozik minden, üzemeink, gyá­raink veizetői és dolgozói a nehezebb, de célravezetőbb megoldást választják, s a bel­ső és külső piacokra nemcsak jobb minőségű árut, bővebb választékkal kínálnak, hanem hónapról hónapra, évről évre mindig többet a keresett, jól el­adható cikkekből Ha ellen­kezőleg cselekszenek, veszé­lyeztetik jövőjüket, oljmn ne­hézségekbe zavarják bele ma­gukat, amiből csak igen drá­ga áron tudnak kikeveredni. Venesz Károly Füst Ha összegyűjtenénk azt a port, amit cSupán egyetlen ko­hászati üzem kéményeiből a füsttel néhány nap alatt a le­vegőbe kerül, több tonna sú­lyú hegy keletkezne. A szak­emberek ezért fordítanak olyan nagy figyelmet a külön­böző típusú porfogó berende­zések tervezésére. amelyek megvédik a szennyeződéstől a városok levegőjét. és víz A Szovjetunióban kidolgo­zott módszerrel történő tisz­títással, csaknem huszonötödé­re csökkenthető a levegőbeke­rülő por mennyisége, ezen­kívül ötödére csökken a leve­gő széndioxiddal szennyeződé­se. Az eljárás nagyon olcsó j 1000 köbméter füst tisztításá­nak önköltsége mindössze 2 kopejka. A zárszámadó közgyűlés fontos dolog. A Isz-tagok és -vezetők mindenütt nagyon komolyan veszik. A megfon­tolt, hivatalos órákba és per­cekbe azonban gyakran keve­rednek mosolyra fakasztó epi­zódok. Azokból gyűjtöttem ösz- sze ezúttal egy kis csokorra valót A KILÁTÁSOK A zárszámadó közgyűlések­re szokás a szomszédos szövet­kezetek elnökeit is meghívni. Ügy történt az D-ben is, ahol az egyik vendégelnök, akit ne­vezzünk el Tóth Pálnak, némi irigységgel nézte a házigazdák eredményeit. — Gratulálok — mondta mély együttérzéssel — És ti hogyan végeztétek az esztendőt? — kérdezte a helybeli elnök. — Rosszak a kilátások — mondta a vendég. Azután a járási küldöttek is érdeklődtek nála, de ő váltig egyet hangoztatott, hogy „rosz- szak a kilátások”. Véget ért a közgyűlés, ezt pe­dig színvonalas kultúrműsor követte, fővárosi vendégművé­szek felléptével Oly sok volt a vendég, hogy egy sor szék már teljesen a színpad közel­ségébe került. Az első sorban foglalt helyet Tóth Pál is, aki­nél bevallása szerint „rosz- szak a kilátások”. A műsor második számaként fiatal, csinos, karcsú derekú, A közgyűlések mosolya izmos lábú táncdalénekesnő következett. Olyan kurta mi­niszoknyát viselt, mintha egyedül a blúzát vette volna fel. A járási küldöttek szeme összevillant. Mire a helybeli tsz-elnök kajánul megjegyezte: — Lám, Tóth Paliéknál je­lentősen javultak a kilátások! PÓTSZAVAZÁS A törvényesség úgy írná elő, hogy a szövetkezeti veze­tőség és az ellenőrző bizottság beszámolóját még a közgyűlés alatt tegyék fel szavazásra és a tagság hagyja azt jóvá. Ám­de Cs-ben ez az aktus a le­vezető elnök figyelmetlensége folytán elmaradt. Meg kell mondjam, ezt a területi szö­vetség küldöttén kívül senki se vette észre. A küldött azonban követ­kezetes embernek bizonyult, ami jogász létére el is várha­tó, az ebéd alatt hívta fel az elnök figyelmét a mulasztásra. — A beszámolókat nem tet­tétek föl szavazásra! — mond­ta. — Ezen ne múljon! — mondta az elnök és az ebéde- Lőkhöz fordult. — Egy pilla­natnyi figyelmet kérnék! Teljes csend lett a hatalmas kultúrteremben. Az elnök már kezdte is. — Kedves elvtársak, elv­társnők! Egy kis műhiba tör­tént, a jegyzőkönyveket, illet­ve a beszámolókat nem tettük fel szavazásra. — Ne most! Mert ebből még baj lehet — súgta a szövetség embere. — Hogy ebből baj ne lehes­sen — folytatta a tsz-elnök. — Minthogy kés és villa van a kezekben, nem kézfeltartással szavazunk, hanem igennel. Aki egyetért a beszámolóval, mondja azt, hogy igen. Mária Teréziának nem sza­vazta meg életét és vérét na­gyobb lelkesedéssel ennél egy­kor a magyar nemesség! AZ OKULÁRÉ AH-ban tartott közgyűlésen olyan hosszú beszámolót szer­kesztett a tsz-vezetőség, hogy a tsz-elnök nem győzte felol­vasni. Minél jobban telt-múlt az idő, az elnök hangja annál többet akadozott. Már nem is értelemszerűen, hanem a sor­végeken és két-három szó után tartott szünetet Így azután olykor humoros cezúrák, szü­netszerű megszakítások követ­keztek be. Ilyesféleképpen: — a dalgozók ténylegesen érezzék — is a versenymozgal — mat meghatározott időn­ként — értékelni kell az elért ered — menyeket. Részben ennék köszönhető... És így tovább. Végül egy idegen szóba be­letörött az elnök nyelve, se­hogyan se sikerült kiolvasnia, ötletszerűen úgy segített ma­gán, hogy letette a paksamé- tát, elővette zsebkendőjét, le­vette szemüvegét és törölgetni kezdte. Igen ám, de közben verejtékező homlokát is meg- törölgette, utána újból az ókü- lárét, ugyarmyira, hogy töröl- getés után még annyira se látott, mint előtte. A mellettem ülő vendég megjegyezte­— Nem zsírozni kell az oku­lárét, elnök elvtárs! Nem sze­kér vagy taraktor az! Még szérencse, hogy az el­nök és a tagok nem hallhatták a megjegyzést. „Jó NAPOT” Javában tartott a zárszáma­dó közgyűlés H-ban Az elnök és az ellenőrző bizottság elnö­ke már elmondta beszámoló­ját, sokan a tagok közül is ki­fejtették véleményüket, s ak­kor a járási pártbizottság kép­viselője kért szót. A párt vé­leménye mindenütt érdekli a tagságot, így azután H-ban is olyan csönd keletkezett, hogy a légy zöngését is meg lehe­tett volna hallani. Ebben az ünnepélyes csönd­ben váratlanul nyílott az ajtó, derék növésű, kurtabajszú. erős férfi lépett be. — Jó napot, adjon Isten! — köszönt hangosan, amint az illik. Ezen annyira meghök­kent a többszáznyi résztve­vő, hogy ha lehet, a csönd még mélyebbé vált. A késve érkező erre sértet­ten végigjáratta tekintetét a hallgatóságon, mintha csak azt mondaná a nézése: lám, mi­lyen neveletlenek vagytok, még a köszönésemet sem fo­gadjátok ! Már az ünnepi vacsoránál jártunk, amikor valaki egy kö­szönés nélkül érkező vendég láttán így fakadt ki: — Tanulhatnál illemet a Koncz Jani bácsitól! S ami a közgyűlésen elma­radt: most teljes erővel kitört a tsz-tagokból, vendégekből a kacagás. Biztos vagyok benne, hogy a következő szállóige születésén vettem részt: „Kö­szön, mint Jani bácsi a köz­gyűlésen!” Lakos György NOGRAO — 1970. február 8., vasárnap 3 k

Next

/
Oldalképek
Tartalom