Nógrád. 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)
1970-02-05 / 30. szám
Színházi esték Bohémélet Äw. operál! beleg életmódja (I.) A debreceni Csokonai Színház operatársulatának vendéqiátéka PUCCINI REMEKMÍVŰ operájának felújítását a Salgótarján1 közönség Iránti tiszteletből iktatta programjába a debreceni Csokonai Színház. A dalmű jó néhány évvel ezelőtt szerepelt utoljára a színház programjában. Az akkori előadás érdekessége: új, fiatal rendező mutatkozott be Debrecenben, Kertész Gyula. Azóta nem egy operát vitt sikerre, s a mostani felújítás is az ő nevéhez fűződik. Az előbbi, igen figyelemreméltó gesztus mellett, a felújítást több tényező is indokolttá tette. A már több éven Ireresztül játszott darabra óhatatlanul is sok sallang rakódik. A szereplők játéka megszokotté válik, eltávolodnak a megformált alaktól, a rutinosság sok esetben szürkévé teszi az előadást. A produkcióból hiányzik az élményszerűség. A felújítás célja éppen az, hogy mindezeket levetkőzve szinte teljesen új előadást állítson a néző elé, a sokadik előadás már megkopott fényét ismét az eredeti, a bemutató rangjára emelje. A debreceniek Bohémélet felújítása figyelemre méltó tett. Ugyanolyan művészi alázattal közelítették meg az operát, mint egy bemutatót A felújítás előkészítése közben egy teljes bemutató próbaszámát vették igénybe. Puccini muzsikája is megköveteli ezt a törődést, nemkülönben a színház országosan kivívott rangja, A nagy olasz komponista leleményessége ebben az operában a legsokrétűbb. Az a gazdag érzelmi változatosság, ahogyan megfogalmazta a Bohémélet partitúráját, helyet ad a dallamosságnak és a drámaiságnak egyaránt. A zenekar az énekelt dallammal egyenrangúan veszi ki részét a jellemábrázolásból. Líra, humor, komikum, dráma, kétségbeesés és tragikum jelenik meg a palettán, hogy mindezt művészi fokon megszólaltatva, egy műben rajzolja elénk a Puccini-muzsi- ka hatalmas végleteit. Minden egyes szereplője egy-egy ragyogó karaktert állít elénk, a maga környezetében. Az eredeti mű írója Henry Murger vajon gondolt-e arra, hogy a párizsi Consaire-hez írt folytatásos regénye, amely később a drámaszínpadon is megállta helyét, az operairodalom egyik legnagyobb mesterének nyújt témát? Aligha. Pedig a játékos, könnyed ábrázolásmód nem egyéb mint egy pasztellkép. Igazi drámává a zene alakítja, az a felépítés, hogy Puccini rendszerbe foglalta hőseit, megmintázta őket. Gondoljunk csak az opera második felvonására, arra a drámai csúcspontra, amikor Mimi kihallgatja Rodolphe és Marcel párbeszédét és betegségével terhesen elövánszorog — emberi méltóságában és megtörtségében. Puccini nem mindig az énekessel mondatja ed elképzeléseit, van amikor csak a zenekar beszél. A Bohéméletben az énekkar nem kap hosszabb lélegzetű feladatot. Az első felvonás második képe éppen ezért kényes feladat, mert az ének- l&ri belépések nagy figyelmet kívánnak szólistától, kórustól, zenekartól egyaránt. KERTÉSZ GYULA rendezése a verizmus alapjaiból indult ki, Mesteri leleményei a megszólaló muzsika vonalát követik. Apró megmozdulásai — a harmadik felvonás függönyhúzása — az énekeseknek adnak rangot és egyben megnehezítik a színészi munkát. Nemcsak az énekhanggal lehet kifejezni, hanem vele együtt a játékkal is. A líra, a humor, a tragédiával való azonosulás és megértés nélkülözhetetlen erről a színpadról. A négy barát — Rodolphe költő, Schaunard zenész, Marcel festő, Collíné filozófus — együttese telitalálat. Megany- nyi szín kel életre megjelenésükkel a színpadon. Játékosság és bohóság tobzódik jeleneteikben. Az énekesek nem viszik túlzásba a vállalt feladatot, csupán helyére tesznek mindent. Elvetik a megszokottat. Humorizálnak és egyben őszinték a fájdalomban. A megszólaltatók kiválasztása — azt hiszem — nem okozott nagy gondot a színháznak. Négy remek művész, Karnausz Tibor, Ber- czelly István, Virágos Mihály és Tréfás György ad leckét a modem operajátszásból, amely nem tűri a manírt, őszinteséget követel és eredetiséget. A jellemzés, a1 partitúra színei kelnek életre a színpadon. Ennél nagyobb dicséretet nem mondhatunk játékukról. Mimi szerepében Marsay Magda abszolút biztonsággal mozog. Kiviruló és elhaló, megtörtségében is bízik az éleiben. A kis hímzőlány életét szíve, szenvedélyessége határozza meg. Az első felvonásbeli kulcskeresés boldogsága, a második felvonásbeli kibékülés és a harmadik el- csukló befejezése felvonásokon belül is nagy feladat. Marsay úgy bánik hangjával, hogy ereje marad. Ügy formálja mássalhangzóit, ahogy a zenekar diktál, a magánhangzóknál viszont a hangszeres együttes illeszkedik hozzá. Ragyogó teljesítményt nyújt, elhitetőt és megnyugtatót. Az együttes játékából kiemelkedik Pallos Gyöngyi Musette szerepében. Az első felvonás keringő je remek teljesítmény! Benoit háztulajdonost Bán Elemér mutatja be. Esetlensége, emberi gyarlósága, akarati,ansága alapot teremt a kiváló karakteralakításra. Tóth József Alcindor alakjában meggyőző. Tarnay György, a felújítás karmestere és egyben a darab betanítója remek munkát végzett. A pontos szólambelépésekre nagyon ügyel, megdolgoztatja a zenekart a muzsika érdekében. A színvilág minden tónusa megszólal keze alatt, biztos kezű dirigens, akiről még sokat hallunk. A kiváló előadás színvonalához méltó a Szabó Ferenc által tervezett díszlet. Elemei nem statikusak, lehetőségeit teremtenek a színészek mozgásához. Greguss Ildikó jelmezei korhűek és karakteresek. KÖSZÖNET A DEBRECENI operatársulatnak, hogy Salgótarján kedvéért megvalósította ezt a remek felújítást, és ezáltal újabb barátokat szerzett a műfajnak. M.- Zs. „DOKTOR ÜRr, nem lehetne mégis valamilyen gyógyszerrel elmulasztani vagy meggyógyítani?” — halljuk naponta a reménykedő kérdést olyan betegektől, akik betegségüktől elgyötörtén, leromlott állapotban, végső elhatározással keresik fel a sebészt — teljes gyógyulást remélve. Általános tapasztalat, hogy a betegek mindent megkísérelnek — még a kuruzslástól sem riadnak vissza — annak érdekében, hogy a „végső megoldást”, a műtétet elkerüljék. Sajnos, még ma is a sebészet az orvosi szakmáknak az a területe, melyben a beteg és az orvos kapcsolata a leg- lazább a gyógykezelést illető egyetértésben. A laza kapcsolat fennállásához hozzájárul az is, hogy addig, amíg a beteg a sebészhez kerül, senkitől sem kap felvilágosítástarról, hogy bizonyos betegségek csak műtéttel orvosolhatók. A sokszor oly hiábavaló próbálkozások — mint például kimutatott epe vagy vesekő megbetegedések eset ben, amikor időt és pénzt nem kímélve (nem számít milyen drága, csak külföldi gyógyszer legyen) a beteg aláveti magát a legdrasztikusabb kőhajtó kúráknak — csak rontják a végül is elkerülhetetlen műtét eredményeit A betegnek mindig az a legmegfterhelőbb betegség, amely nagy fájdalommal jár. Fájdalomtól akar ugyan szabadulni, de fél a műtét fájdalmasságától. Vannak azonban betegségek, amelyek lappangva fejlődnek ki, fájdalom csak a késői szakban jelentkezik. Ilyenek a daganatos megbetegedések is, melyeknek alapvető gyógykezelése az időben végrehajtott műtét Ne várjunk évekig, évtizeket, mintha a beavatkozás időben történt volna. Ha szükséges, idejében engedjük tehát elvégezni a műtétet. A MODERN sebészet nagy lépésekkel halad előre. Szemben az elmúlt időik sebészetével — amikor a sebészet a műtő bejáratával kezdődött és fejeződött be, és a sebész szinte egyetlen gyógyító eszköze a kés, illetve a jó műtéti technika volt, gyakran hangzott el a közismert mondás: „a műtét sikerült, de a beteg meghalt” — a mai korszerű sebészet új felfogásban arra törekszik, hogy a műtéti megterhelést a beteg minél könnyebben viselje el. Figyelembe veszik a beteg általános állapotát az operálandó betegségén kívül egyéb szervi elváltozásokat (például szívbetegs"' » ma "as vérivo- más stb.). a beteget megfelelően előkészítve, felerősítve viszik műtétre. A műtéteket ma már korszerű gépi altatá- sos érzéstelenítésben végzik, amely a legkisebb megterhelést jelenti a beteg számára. A műtét sikeressége nemcsak az operáló sebész ügyességén múlik, hanem azon is, hogy műtét után sem hagyjuk magára a beteget, megfelelő utókezeléssel segítjük egészsége visszanyerésében. A modern sebészet célja nemcsak a megbetegedett szerv, vagy szervrészlet eltávolítása, hanem a betegség által megzavart működés hely reál Utasa műtéttel és műtét utáni kezeléssel. Nem megcsonkított, rokkant embereket akarunk visszaadni a társadalomnak. Ehhez persze a gyógyulni akaró beteg — saját érdekében történő — segítségére és józan felfogására Is szükség van, a műtét utáni életmódra vonatkozó rendszabályok és utasítások betartásával. Az operált beteg elsősorban azzal legyen tisztában, hogy a hosszú időn át nem gyógyuló betegsége, például gyomorfekély, műtéttel Is csak akkor gyógyítható megfelelően, ha műtét után bizonyos életmódi változásokat alkaJmaz. Mivel a fekélyes ember betegségének keletkezésében az idegrendszernek döntő szerepe van, célszerű törekedni a kiegyensúlyozott életmódra, kerülni a túlzott idegi igénybevételt, túlhajszolt életmódot (munkahelyi körülmények, családi viszony, mértéktelen alkoholfogyasztás, dohányzás stb). Ha gyomorfekély miatt operált beteg előző életmódját folytatja, nem várhat a műtéttől teljes gyógyulást. ÁLTALÁBAN elmondhatjuk, hogy emésztőszervi betegség miatt operált beteg (gyomor-bél-epe-hasnyálmi- rigy stb.) műtét után hosz- szabb-rövidebb ideig kímélő életmódra szorul. Dr. Káposztás József dekig olyan betegségekkel, amelyek csak műtéttel gyógyíthatók! A hosszú várakozással csak a műtét kilátásait rontjuk. Pl. a kő által al- aáródott epehólyag a normális működésből teljesen kiesik, a hosszú évekig fennálló ilyen állapot károsítja a máj működést, az epekiválasztást és a normális emésztést A hosszú idő óta gyomorfe- kélyes beteg, aki belgyógyászati kezelés ellenére sem gyógyul, fölösleges várakozás után végül is leromlott állapotban kerül műtétre. Ilyen esetekben kevésbé várhatunk a műtéttől olyan eredményeCsak! A vevő elszántan mutatott a kirakati szép sárga citromok fe— Abból kérek. — Abbét nem lehet. — Miért7 Azok olyan szép sárgák. Ezzelc meg csúnya, vastag■ héjú, zöld citromok. Nem mindegy magának, hogy melyikből ad? — Nem. Mert ez van itt a polcon, és ezt kell eladni a kedves vevőnek. — De én abból szeretnék — okvetetlenkedett a kedves vevő tovább. Miért nem kaphatok, ISo nekem az tetszik? — Csáki — jött a lakonikus válasz — De... — Értse meg már a kedves vevő, hogy a kirakati áru nem áru. Ha megfelel, ebből adok. Kér vagy nem kér? — De nem értem .., — Már megmondtam kérem, hogy az az áru nem árul 0, egekl A régi szakállas vicc: Ez a lyuk nem lyuk... HARMAT ENDRE (4 fíiaszpnihjin-rejtély 4. Néhány perc múlva a palotából jelentették a sztarecnek, hogy a fiú már alszik és minden rendben van. Ahhoz, hogy Raszputyin pályafutásának ezt a legfontosabb motívumát egy helyein tárgyaljuk, ezúttal engedményt kell tennünk az időrend rovására: előre kell ugranunk hét esztendőt. Sürgő lődés — segítség nélkül 1912 .. A lengyelországi Spaiában a trónörökös éppen lábadozott egy vérzés után, és a cámé úgy gondolta: a gondosan elegyengetett erdei úton, a különleges rugozasú hintóbán megkocsikáztatja a pompás levegőn sápadt kisfiát. Néhány kilométer után a gyerek láb- és hasíájdalmakról panaszkodott. Alekszandra azonnal visszafordíttatta a kocsit. Szokása szerint azonnal úrrá lett rajta a pánik: őrjöngve sürgette előbb gyorsabb, majd lassúbb hajtásra a rémült kocsist. Alekszej a legapróbb zökkenésre is felkiáltott a kíntól. Botkin doktor, az udvari orvos vérzést állapított meg a hasban és az egyik combban. Távirat ment Pétervárra, és amilyen gyorsan akkor lehetett, befutottak Fjodorov, Rauh- fusz és Osztrogorszkij sebészek, valamint a cárevics tengerésztestórének névrokona, dr. Gyerevenko. A gyerek szobája • megtelt sürgölődő, aggódó arcú szaktekintélyekkel — csak éppen egyikük sem tudott segíteni. Az utolsó kenet A cár kénytelen volt utasítani Krederiksz gróf udvari minisztert: bocsásson ki hivatalos jelentéseket a trónörökös állapotáról. Orosz- ország-szerte könyörgő istentiszteleteket szerveztek. Pétervárott, a Kazánl Miasszonyunk katedráüs ikonjai előtt huszonnégy órán keresztül, felváltva imádkoztak a cárevicsért a birodalom legmagasabb egyházíejedelmei. A lengyel vadászparadicsomban pedig többször is azt hitték, hogy a vég bekövetkezett. Már megfogalmazták a Pétervárra küldendő hivatalos táviratot, amely szerint ö Cári Fensége, Oroszhon trónörököse elhunyt. És eljött az az éjszaka, amikor Irene porosz hercegnő, a cárné egyik nővére zokogva kirohant, és azt kérte az udvaroncoktól, vonuljanak vissza, mert most adják fel az utolsó kenetet. Ezen az éjszakán támadt Alekszandrának az a kétségbeesett ötlete, hogy táviratozzék a személyesen elérhetetlen, mert nem is Pétervárott, hanem Szibériában tartózkodó Uasz- putyinnak: imádkozzék a fiáért. Nem sokkal később megjött a sztarec híres válasza: „Isten látja könnyeiteket, meghallgatja imáitokat. Ne essetek kétségbe, a kicsi nem fog meghalni. Ne engedjétek, hogy a doktorok túlságosan sokat zaklassák őt.” — Az orvosok szerint ugyanis nincs semmi javulás, de engem Grigorij atya távirata megnyugtatott — mondogatta hisztérikus optimizmussal a cámé. És a vérzés másnap elállt. Klinikai kérdés Mi történt voltaképpen? Távgyógyítás, távirattal? Nem egy orvostörtónész szerint csaknem bizonyos, hogy Raszputyin táviratának az a része, amely szerint „ne engedjétek, hogy a doktorok túlságosan sokat zaklassák őt”, valóban jótékony hatást gyakorolt abban a helyzetben. Ez a rész — hangsúlyozzák ennek az álláspontnak a hívei — orvosilag is kitűnő tanács volt Alekszej ágya körül ugyanis négy orvos nyüzsgött. Szüntelenül nézték a lábát, az ágyékát — pedig a gyereknek nagy szüksége lett volna nyugalomra. Az alvadás ráadásul fokozatos, és az először kialakuló réteg nagyon is törékeny. A gyakori vizsgálatok könnyen gátolhatták az életmentő folyamatot Mikor — vagy azért, mert a doktorok amúgy is feladták a küzdelmet, vagy azért, mert a Raszputyin-távirat nyomán a cámé utasította őket erre — a nagybeteg ágya körül mind a szó fizikai, mind pszichikai értelmében tisztább lett a levegő, kisfebb a nyüzsgés, kevesebb az aggódó arc — nos ez csak áldásos lehetett. És van valami, ami ennél is fontosabb: már régen gyanították, hogy az érzelmi tényezőknek is szerepük lehet a vérzés kimenetelében, és az utóbbi időben ez a hipotézis mind valószínűbbnek tűnik. Vérzés és stress 1957-ben — írja Massie — a philadelphiai Jefferson-kórház orvosa, dr. Paul J. Foinsard, egy nemzetközi hemophilia szimpozion előtt kinyilvánította azt a meggyőződését, hogy „a vérzékeny beteg jobban vérzik érzelmi stress hatása alatt”. * „Érzelmi nyugalom esetén a vérzés kevésbé intenzív és gyakori, mint érzelmileg zilált állapotban levő beteg esetében” — tette hozzá a professzor. Raszputyin távirata teljes pánikban találta az egyetlen embert, akivel a félig öntudatlan Alekszej erős érzelmi kapcsolatban állt: az anyját A gyereknek meg kellett éreznie ezt a rettegést és — a dr. Poinsard által leírt módon — ez állapotát rosszul befolyásolta. Anyja hangulatváltozása viszont jól. Egyedül talán a távirat nyomában beálló stressesökkenés nem lett volna elég. De az így keletkezett alacsonyabb vérnyomás következtében csökkenő vérveszteséggel és a — részben a szüntelen zaklatások elmaradása nyomán — megindult alvadással együtt igen. Még az is lehet, hogy ilyen értelemben — kizárólag ilyén értelemben —, igaza volt Alekszandrának, aki élete végéig hitt abban, hogy fia életét ismét a sztarec mentette meg. Alekszandra aggodalma Alekszandra tudta, hogy népszerűtlen, hogy nem fogadták be ebben az országban, és ez csak fokozta az amúgy is félszeg, idegileg kiegyensúlyozatlan és ideges természetű szívpanaszokkal bajlódó asszony ingerültségét. Mikor egymás után négy lányt szült, nemcsak a férje miatt esett kétségbe — hanem amiatt is, hogy okot adott ellenségei kárörömére. Amikor megszületett a várvavárt fiú, öröme nemcsak az anyáé, a feleségé és a dinasztia érdekeit szívén viselő cárnéé, hanem az ellenfeleken felülkerekedő hisztérikáé is volt. És amikor már nyilvánvalóvá vált a cárevics vérzékenysége, az újra legyőzött asz- szony mindent megtett, hogy eltitkolja vereségét De jött egy paraszt Pokrovszkojeból, aki erős volt, magabiztos, reinkarnációja azoknak a régieknek, akikről Alekszandra egy XIV. századbeli kódexben egyszer azt olvasta, hogy közvetítenek az ég és a föld fejedelmei között Ez az ember azt ígérte neki, hogy életben tartja egyetlen diadalát, a fiát, és többször be is bizonyította, hogy megtartja ígéretét. Raszputyinnak volt természetes esze. Bámulatosan hamar megtalálta azoknak a gyenge pontjait, akiktől akart valamit. Azonnal felismerte, hogy Oroszország cáméját neki teremtette az Isten, alti különben is számos tanújelét adta jóindulatának Sokan azt mondják, a szibériainak Janus-arca volt. fFolytatjuk) j
