Nógrád. 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)

1970-02-01 / 27. szám

Az Idén mintegy hatezer persenyebárányt nevelnek tel a ha Hahansági Állami Gazdaság különböző kerületeiben Mintegy 180« kisbarányt nevelnek a törzsállomány gyarapítására, a többit pedig március elejétől —, amikor már kb. 30 kg-osok lesznek — olasz és francia megrendelőknek szállítják Számadások idején Egy rossz esztendő Drégelypa Ián ko n A következő néhány sort mégis úgy határozott, hogy nyúlt az is, hogy elhatároz­Kapas József, a drégelypa- nem kell a tsz-tagokat a ták a takarmányigényes ser­lánki Szondi György Tsz el- rendkívüli bevételkiesés té- testenyésztés felszámolását, nőkének zárszámadási beszá- nyével nyugtalanítani, hanem Kevesebb pénzt kellett fordí- mdlójából idézem: „A sza- a szövetkezet vezetőinek kell tani az abrakhiáaiy pótlására móca első szedése bő termést elsősorban kutatniuk a mó- és csaknem háromszáz hízót ígért. Azt vártuk, hogy meg- dozatot a terméskiesés pótlá- sikerült áruba bocsátani, ismétlődik az 1968-as év si- sara. Ha a tagság elé állnak, Szorgalmazták a társulással kere, amikor a tervezett 56 akkor már ne siránkozzanak, Létrehozott szörpüzem és lá­vagoil helyett 63 vagon sza- hanem arról számolhassanak daüzem kapacitásának jobb mócát szedtünk. Az érés har- be, hogy milyen intézkedése- kihasználását, így tértek rá inadik napján a rendkívüli két tettek az időjárás okozta többek között az almaié esőzés hatására zöldrothadás veszteségek ellensúlyozásé- gyártására. Ez lehetővé tette, állt elő a síziamócatelepen, és ra! hogy egymillió forintos nye­iléhány nap alatt a termés összedugták tehát fejüket, reséget osszanak szél a há- hatvan százaléka tönkrement. Kapás Józseffel és Korcsok rom társszövetkezet között. A tervezett 56 vagon helyett József főkönyvelővel az élen: Mindent egybevetve: a szö­csak 24 vagon szamócát tud- hogyan is lehetne megmeri- vetkezet vezetői úgy látták, tunk értékesíteni A terve- teni a hárommilliós tártaié- hogy a nyár eleji hatalmas, zett 6,1 milliós árbevétel he- kot a teljes felhasználástól? három és fél milliós kiesést lyett nem egészen 2,7 millió Mit lehet termi a termésho- ki tudják gazdálkodni a forintot értünk eL Ha a ki- zamok, pénzbevételek növelé- mindössze nyolcszáz hold kő­esett 3,5 millió forintot a tervezett összes árbevételhez viszonyítjuk, az az árbevétel 27 százalékát teszi ki. Még szerencse, hogy 1968 végén hárommillió forintos tartalé­kot képeztünk." sere? 2. zös szántóval rendelkező tszr ben! 0 Ilyen tragikusan, kilátásta­A takarékos, körültekintő, hatékony gazdálkodás, a tag' A vezetők helyzete nem volt könnyű. Ennek érzékelé­séhez szükséges azt is tud­ni, hogy a drégelypalánki sóg szorgalmas munkája tanul kezdte el az 1969-es tsz-nek rendkívüli híre eile- azonban még így is meglepő­ével a palánk! szövetkezet nére sincsenek kiváló földjei: tést szerzett. Év végére olyan Eddig minden évben a sza- a földek átlagértéke nem ha- eredményt mutatott fel a ve- móca adta a jövedelem zö- ladja meg a hét aranykoro- zetősóg és tagság, amiről az mét. most éppen az vitt ©1 3,5 nát. De ez az átlag is romlik, első félév végén még álmod- miiliőt! ha figyelembe vesszük, hogy ni sem mertek. A hárommü­S a nagyobb értékű rétek az líós tartalékhoz hozzá sem esztendő jelentős részében az nyúltak, hanem újabb félnül- Ipoly áradása következtében líó forinttal tetézték. A tag­víz alá szoktak kerülni. Dré- ság a jövedelmen felül ötven- Mielött arra térnék rá, gelypalánk azért tudott a százalékos nyereségrészese- houy mi történt a tavalyi gyengébb minőségű talajon is désben is részesült, a havi esztendő további részében, kitűnő eredményeket felmu- átlagkereset meghaladja a engedjék meg, hogy Kapás tatni, mert idejében felismer- 2250 forintot. Nagy jutalma- Józseíet, a szövetkezet elnö- tők a lehetőségeket: rátértek Itat osztották ki a munká­két a tagok véleménye alap- az itt hagyományosnak verseny győzteseinek, a Szó­ján jellemezzem. Olyen em- mondható bogyós gyümölcsű- ciali&ta címet kiérdemlő bri­ber ő, mondják, hogy csak- ek termesztésére. A gyenge gádoknak, brigádtagoknak, nem tíz éve áll a szövetkezet talajból, az Ipoly-menti ho- azonkívül ötvenezer forintos élén, s azóta közmegelége- mokból zsákkal szedték az összegben prémiumot is kap désre végzi munkáját. A „aranyat”. A jövedelem na- mintegy száz szorgos tsz-tag. tagság szívesen rábízza ma- gyobb felét mindig a bogyó- Nagy tervekkel indulnak az gát és a kipróbált vezetőség- sokból nyerték. És íme. most idei esztendőknek. Többek re. Ahol a vezetés szilárd, csődöt mondott a legfonto- között tíz tsz-tag. utazik a emlegetik, ott nem kell félni sabb bogyós, a szamóca! A nyáron Olaszországba, ahol a bajtól! Kapás Józsefet feketeribizli terméskiesése az üdülés mellett tanulmá- ©zenkívül szerencsés kezű pedig újabb százezer forint- nyozhatják az olasz bogyós embernek Is tartják: bármi- tál növelte a szövetkezet első bez nyúl, arannyá válik a félévi vesztesedét! kezében. (Szent igaz, hogy a felszínen ez így is van. De A vezetők azonban úgy ha mélyebbre nézünk, az el- számoltak, hogy a málna gon,- nök és a vezetőség intézke- dós betakarításával a jó ter- dósieit azért kíséri siker, més eredményeképpen csak­mert csak alapos megfontolás nem kilencszázezer forintot után kezdenek bele valami- be lehet hozni a kiesésből. A lyen új vállalkozásba. De ha kenyérgabona is szépen mu­gyümölcsű fajták termeszté­sét, hozamait. A szövetkezet ugyanis fajtacserőkre is ké­szül, ennek érdekében Olasz­országból is hoztak egy új kísérleti fajtát, a Suverien- Maserau-t. Hát így zárt egy „tragikus", nehéz gazdasági évet a jól megalapozott drégelypalánki Nemcsak a napfényes időkben Két felsőbb szintű intézkedés segíti me­gyénk vállalatait abban, hogy az eddiginél még nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsü­lésben részesítsék azokat a dolgozókat, akik nemcsak a napfényes időkben, hanem a ne­hézségek idején sem hagyják ott gyárukat, csupán azért, mert másutt esetleg néhány forinttal többet ígérnek. Az egyik, a nyereségrészesedés új rend­szere, amely lehetővé teszi, hogy a kiváló munkát végző törzsgárdatagokat nyereség­prémiumban, illetve nyereségjutalomban ré­szesítsék. Ugyanezekre az elvekre épül a SZOT-nak a szocialista brigádbk erkölcsi és anyagi elismerésére vonatkozó új határozata. Mindkettőből kiviláglik: az a dolgozó járjon jól, aki1 nem átjáróháznak, kincseskamrának, aranyborjúnak tekinti munkahelyét, hanem olyan otthonnak, aminek gyarapodásáért, fejlő­déséért nemcsak egy-két évig, hanem hosszabb ideig, vagy egész életen át tenni, cselekedni akar. tál szemben. Csakhogy ez nem mindenütt si­kerül! Nagybátonyban, a szolgáltató üzem­ből, ha valaki a FÜTÖBER-hez jelentkezik, a Ivét üzem vezetője megegyezik: felveszik-e, s milyen órabérért. Másutt a vándormadaraknak világosan és egyértelműen tudtára adják: nem fizetnek többet, mint előző munkahelyükön Bár e te­kintetben még koránt sincs egységes szemlélet és gyakorlat Üzemeink vezetői között, de ez­zel a módszerrel elejét lehet venni annak a zsarolásnak, amivel egyesek indokolatlan előnyt akarnak szerezni másokkal szemben. Ezek nem téveszthetek össze azokkal, akiknek a munkahelyváltoztatás előrelépést, nagyobb távlatot, nagyobb Celelősséget jelent, ugyan­akkor előnyös a megye gazdaságpolitikai fej­lődésének. A törzsgárda fokozottabb megbecsülését szol­gáló két új rendelkezés méltányolja a válla­lati hűséget, kifejezi azt a biztonságérzetet, amelyet a törzsgárda jelent a vezetőknek a "I örömmel állíthatjuk, hogy ilyen felío- termelési programok helyes kialakításában, * gású munkás igen sok van üzemeink- meevalósftásában. a műszaki fejlesztésben és ben. Nemrég a Síküveggyár igazgatója azzal dicsekedett, hogy az első pillanatra megold­hatatlannak látszó feladatokat is azért tud­nak megvalósítani, mert olyan törzsgárdája van a gyárnak, amelyre mindig, minden helyzetben lehet és kell számítani. \A Tolmá- csi Erdőkémiában az egyik szakmunkás azt mondta: hívtak máshová dolgozni, nagyobb pénzt ígértek, de nem mentem, mert az üzem a szívemhez nőtt, megbecsülnek, s ami fon­tos: számítanak rám. Közhelynek tűnik, de idekívánkozik: ahol a munkások tapasztalják, érzik, hogy a veze­tőség mindenkor számol velük, még akkor sem vesznek vándorbotot a kezükbe, ha úgy látják, hogy a szomszéd rétje zöldebb, vagyis ahol több pénzt ígérnek. A törzsgárdatagok zöme a szocialista bri­gádokba tömörül. Ebben a mozgalomban pe­dig olyan emberek találhatók, akik a pilla­natnyi érdekeiken felülemelkedve vállalják a nehezebb időket, a bonyolultabb feladatokat, s nem azon törik a fejüket hová menjenek amikor több a gond, több a probléma, ha­nem nyíltan és egyértelműen vallják: eddig is innen éltem, ezután is itt maradok, ha le­het, egészein a nyugdíjig. Ilyen telítésű mun­kásemberek százait ezreit lehet találni a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, az öblös- üveggyárban, a Nógrad megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál, a Nógrád megyei Fémipari Vállalatnál, az Ipoly Bútorgyárban és má­sutt Megbecsülésükre Kádár János elvtárs is utalt angyalföldi beszédében, amikor a többi között megemlítette: „Hangsúlyoznám, mert nagyon fontos, hogy megfelelően honoráljuk az üzemi, vállalati törzsgárdák tagjait, ne­hogy a vándormadarak jobban járjanak ná­luk,1 O Megyénk előnyösen megújuló ipar­“* szerkezete nemcsak a fiatalságnak, a nagy gyakorlattal bíró szakmunkásoknak te­remt újabb lehetőséget fejlődésükhöz, hanem konjunktúrát azoknak is, akik saját vállala­tukat akarják kijátszani egy másik vállalat­megvalósításában, a műszaki fejlesztésben másutt, azt a tapasztalatot, sokoldalúságot, azt az öntudatot, amivel az ilyen munkásem­berek rendelkeznek. A megbecsülés azonban nem jelenti azt, hogy ezután minden törzsgárdatag egyformán részesül a megtermelt anyagi javakból, az év végi nyereségből. Itt is differenciálni kell, mert aki jobban és többet dolgozik, kvalifi­káltabb, vagy különlegesen nehéz munkát végez — az többet érdemel. !í Az elmúlt év egyik nagy tanulsága, hogy áhol sokat áldoznak a munká­sok több irányú szakmai képzésére, ahol több szakma elsajátítására ösztönöznek, s ez páro­sul a gyorsabb ütemű műszaki fejlesztéssel, a nehéz fizikai munka megkönnyítésével, ott szolidabbak a munkaerőgondok, nehezebben mozdul a törzsgárda. A tavalyi évben felfokozott munkaerő­kereslet egy kicsit „feldobta” azoknak az em­bereknek árát is, akik eddig sem rohantak a munka elébe, hanem hagyták maguk után kullogni. E gyakorlat kialakulásában egyéb közgazdasági szabályozók is közrejátszottak, amelyeket azóta módosítottak. A változás ugyancsak a törzsgárda javát szolgálja. A gyárunkhoz hű munkások megbecsülését erősíti továbbá az is. hogy néhány esetben a vezetők rájöttek: nem azt kapták az új dol­gozóktól, amit vártak tőlük, amivel beaján­lották magukat. A csalódásnak több oka lehet, körtük a vál­lalatok között megnyilvánuló igények külön­bözősége. Mert nem biztos, hogy egy acél­gyári jó szakmunkás, az öblösüveggyár) TMK- b*in is jól megállja a helyét és fordítva. Még az a szerencse, hogy gyáraink, üzeme­ink vezetőinek többsége, a párt- és szakszer­vezetek eddig is sokat tettek a törzsgárda megbecsüléséért. A bevezetőben közölt két gazdag iránymutatás pedig nyomatékosan felhívja a figyelmet: gyáraink léte, fejlődése továbbra is elválaszthatatlan az erkölcsiek­ben és anyagiakban megbecsült, jó törzsgár­dától. Venesz Károly Mendemondák a rendelő körül Futótűzként terjedt el a mentesíti eléggé a' salgótar­hír Nagybátonyban: megszű- jáni rendelőt. Nos, ez utóbbi nik a rendelőintézet! Aztán cáfolatára egyetlen adat is hogy egy röntgenfelszerelést elegendő: az elmúlt évi be­mekgyógyászatot és a nőgyó­gyászától részfoglalkozással látják el, a röntgennél a pász­tói röntgenfőorvos segít ki az gazdaságosnak mutatkozik, tatott, számoltak azzal, hogy Szondi György Tsz tagsága! nem késlekednek! És a siker jóval több terem a 13 mázsás nem marad el.) Azt is tartják tervezett holdanként) átlag- Kapás Józsefről, hogy szereti, nál. Csak itt is küzdelmet becsüli a falujabeli embere- kell Indítani a veszteségmen- ket, semmiképpen sem hagy- tes betakarításért! (16,3 má- ná esetben őket. Olyan pa- zsás termést takarítottak be, rancsnok. aki elsőként ránt ezzel újabb háromszázezer kardot és élen halad a ve- forintot nyertek!) Még többet szélyben. Valahogy úgy ma- vártak az állattenyésztéstől, gyarázzák, hogy amíg az el- ahol a hizlalás) létszámot Je­nők egészséges, nem kell ag- lentősen megemelték, gódni. Szarvasmarhából 181 darabot Tehát a tsz-tagság a szó- értékesítettek,' egy kiló hús katlan, váratlan és kegyetlen előállításához pedig négy ki­számadatoktól sem ijedt vol- logramm abrakot használtak aa meg különösen. Az elnök fel. Jó sakkhúzásmak bizo­Lakus György Gazdag program. A .Salgótarjáni Kohászati filmvetítésre kerül sor. Be- Üzemek nagyüzemi KISZ-bi- mutatkozik a tánccsoport is, zottságán elkészült a gyár majd többek között „Tudni il- KlSZ-klubjnnak első féléves lik, hogy mi Illik” címmel programja. Érdekes, színes mű- előad6s hangzik el, TIT-elő- sor várja a kezeseket. íme, egy kis ízelítő a februári ren- kasokat ls tartanak, majd a dezvényekből: az első héten hónap végén újabb vetélkedőt szellemi vetélkedőre, keskeny- rendeznek a Kohász-kiszesek. valóban elvittek az intézetből, tegforgalmunk több mint hat- bennünket, belgyógyászunk még nagyobb lett a nyugta- vanezer volt, tízezerrel több lanság. Lám, mondogatták a mint az 1968-as. helybeliek, most már biztos, — A hivatalos álláspont ma hogy megszüntetik a rende- is ugyanaz? löt, hiszen a berendezésekei- — Az elmúlt év decembe- szállítását máris megkezdték, róben a megyei egészségügyi Most mi lesz? Ezután min- felülvizsgálat során hozzánk is den apró vizsgálatért Salgó- eljutott az orvosi brigád, ek- várt eredményt. Pedig a szak­tar jánba kell utazni? kor volt a nagy „kenyértörés," orvosi állások rendezésével Felkerestük a rendelőin- A vizsgáló brigád ugyanis ép- még jelenlegi forgalmunkat tézet vezető főorvosát, dr. pen azzal a céllal jött az in- Orsai Katalint, hogy megtud- tézetbe, hogy utánajárjon: va­juk: pusztán mendemondák lóban indokolt-e a rendelő megszüntetése, avagy sem ? Az eredménynek csak örülni tudtunk. Megállapították, hogy az intézet fejlődőképes, felszerelése ragyogó, egyetlen berendezésünk sem hiányzik, az épület ideális, külön vá- , , . , , rószobáink állnak a betegek gen mint hivatalos álláspont rendelkezésére, s a rendelő jutott tudomásunkra, hogy az működésére szükség van. A intézetet )^ szakorvoshióny mi- rendelő helyett egyébként csökkennének, de éppen el­haneok öf i wmlivK« f8*yíb gyomorfekélvesi betegek fék- lenkező az irányzat. S mint­hangok fs a fülünkbe jutót- tetojét akartak létesíteni, ami hogy — a felülvizsgáló orvosi egyáltalán nem pótolná az brigád szerint is -- az inte- íntezet hiányát, s emellett te- zet fejlődőképes, munkatársai temes költséget is jelentene, minden bizonnyal nem jön- A jelenlegi helyzet tehát az, nek majd zavarba a maga- hogy a rendelő marad, nyug- sabb követelményektől sem talansagra nincs ok. A rönt- Ügy gondoljuk, hogy mind. gént valóban elvitték, de ezek alapián az intézet léte csak kolcsorr s ez korántsem Vngy nem léte körül dúló vi- jelentt a felszámolás kezde- iáknak nem sok alantok nv>­radt. Végtére is, a betegek igé­— S a szakorvoshiány? nvét nem lehet a sokadik — Ez nagy gondot okoz helyre sorolni, nekünk. A sebészetet, a gyer­az intézet megszűnése körül keringő hírek, vagy reális alappal bíró értesüléssel van dolgunk? — Nemcsak alaptalan hí­resztelésről van szó — tájé­koztatott az intézetvezető fő­orvos. — Az elmúlt év vé­tak. Ezek szerint nem rentá­bilis az intézet, nem teher­egyáltalán nincs. Az indulás­nál nem voltak, még ilyen problémáink, de aztán csalá­di és egyeb okok jöttek köz­be, s most hiába áll üresen négy lakásunk, az álláshirde­tések még nem hozták meg a is növelni tudnánk. A kér­dés megoldásához kicsivel több támogatásra lenne szük­ségünk. A nagybátonyi rendelő a tarjáni (intézet kihelyezett szakrendelése, s jelenleg mint­egy 28 ezer lakos igényelt elé­gíti ki. Köztudott azonban, hogy Nagybátonyban több iparfejlesztési téma aktuális, a rendelővel szemben támasz­tott Igények tehát nemhogy — szendi — NÓGRÁD — 1970. február 1., vasárnap t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom