Nógrád. 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)

1970-02-26 / 48. szám

Elzett-gyár Szécsényben Január 1-től üzemel Szécsényben a volt mezőgazdasági gépállomás helyén az üzett Budapesti Zár- és Lakatgyár rész­lege. Jelenleg 320 fő dolgozik itt, köztük 180 női dolgozó, két műszakban. Ide telepítették Sopronból a pántgyártó üzemet, amelynek végleges gépbeállitásai most folynak, soproni szak­emberek irányításával. Jelenleg öt különböző típusú lakat készül, 3—4 különböző méretben, valamint a mágneses bú­torcsappantyúk. A további tervekben 90 millió forintos be­ruházás szerepel 1975-ig. A szécsényi. a nagylóci, a varsányi és sipeki asszonyok hamar beletanultak a lakatok összeszerelésébe Az elmúlt év őszén, még a gépállomás részére készült egy igen szép kivitelű, 200 főre berendezett étkezde, konyhával. A lakatgyártók közül egyelőre 120-an veszik igénybe Januárban még csak 200 ezer. februárban 650 ezer darab fcl­zett-lakat készül Vélemények, javaslatok Bizakodó, nyugodt légkör jellemzi az üzemeket, munka­helyeket. Ebben nagy része van annak, hogy a vállalatok nagy többsége jó eredmény­nyel zárta az 1969-es évet. Sokan szóvá teszik azonban, hogy egyes vállalatok a ha­nyag munkával járó többlet- kiadásokat a vásárlókra igye­keznek hárítani, ezért az árak szigorúbb ellenőrzését kérik. Általában kedvező légkör jellemzi a tervismertető érte­kezleteket. A dolgozók véle­ménye szerint a vállalatok tervei általában reálisak. Tel­jesítésük érdekében sokhe­lyütt a szervezettség javítását kezdeményezték. A Zománc­ipari Művek salgótarjáni gyáregységében, ahol az 1969- es évet lemarádással zárták, körülbelül ötven észrevétel hangzott el ezzel kapcsolat­ban. Ugyanennek a vállalat­nak a kecskeméti gyáregysé­gében a dolgozók bevonásával 65 pontból álló intézkedési terv készült a termelékeny­ség javítására. A Magyar Gördülőcsapágy Művek dolgo­zói kifejtették, hogy támogat­ják azokat a szervezeti intéz­kedéseket, amelyek a gazdál­kodás megszilárdítását, a pár­huzamos munkák megszünte­tését szolgálják. A dolgozók nagy része úgy vélekedik, hogy túlzott a vál­lalatok munkaerőigénye; hogy számukra is előnyösebb lenne, ha ésszerű átszervezéssel, a létszám jobb felhasználásával enyhítenék a munkaerőhiányt. (A Szegedi Textilművekben és az Országos Gumiipari Válla­lat EMERGÉ Gyárában he­lyesléssel fogadták a dolgo­zók, hogy a két üzemben ösz- szesen 55 fölöslegesnek bizo­nyult munkakört megszüntet­tek.) Az így felszabadult dol­gozóknak a termelésben ad­janak munkát. A dolgozók mindinkább he­lyeslik a bérek, a jutalmak differenciálását, a jobb mun­ka nagyobb erkölcsi és anya­gi elismerését. Kedvező a visszhangja annak, hogy egyes vállalatoknál, például az ŐRI. ON-ban, nemcsak a vezető be. osztásúak, hanem azok a fi­zikai dolgozók is kapnak nye­reségprémiumot. akik az üzem szempontjából az átlagosnál jelentősebb feladatokat olda­nak meg. Egész sor vállalatnál érté­kes munkafelajánlásokkal se­gítik a dolgozok a gazdálko­dás javítását, a nyereség fo­kozását. A vállalások a Szom­bathelyi Cipőgyárat ' ötmillió forint többleteredményhez juttatják. Sokan fejtették ki vélemé­nyüket különféle napi prob­lémákról. Tömeges a panasz a közlekedésre, többek között azért, mert indokolatlanul késnek, sőt kimaradnak vidé­ki autóbusz-munkásjáratok. Viszont többnyire elismeréssel szólnak a vasút dolgozóinak helytállásáról, akik télen nagy erőfeszítésekkel tartják fenn a forgalmat. Sok dolgozó kért hatéko­nyabb intézkedéseket a garáz­daság, a huliganizmus terje­désének megakadályozására, mások a népgazdaságnak kárt okozók szigorúbb felelősségre vonását követelik. | Fájó szívvel helyeztük bot­jainkat múlt év ősz végén megszokott helyükre — az orsókat, úszókat és egyéb kel­lékeket a szekrényfiók mélyé­re, vagy éppen oda, ahol eze­ket mégis megtűrte felesé­günk! Időnként, hogy elüssük az unalmas téli napokat, elő­vettük a horgászkönyveket, régi horgászújságokban bön­gésztünk az izgalmas horgász­kalandok Icözött. Mindezek csak részben enyhítették ki- olthatatlan horgászszenvedé­lyünket, mert nekünk, horgá­szoknak megnyugvást, pihe­nést és szórakozást a vízpart nyújt. Vége felé járunk a télnek, a nap sugarai is gyakrabban ha­tolnak át a felhőfüggönyök mögül, azonban a mi időnk még nem érkezett el. Az inf­luenza, az A-, vírus, a torok­gyulladás, a spanyolnátha csak enyhe betegség a mi be­tegségünkhöz — téli kény­szerpihenőnkhöz, rabságunk­hoz képest. Ki kaphat nyereségprémiumot? A kategőrlzálásl rendszer eltörlése álta­lában elégedettséget, megnyugvást vál­tott ki, az új rendelkezésnek, főleg a mun­kások és a III. „osztályba” sorolt alkalmazot­tak örültek. De a nyereségprémiumról meg­oszlanak a vélemények. Sokan úgy tudják, hogy a nyereségprémi­umot a három felső vezető között osztják el. A munkások úgy vélik, hogy legfelebb a ve- vezető műszakiaknak jár, vagy egy-két iro­dai bennfentes számíthat rá. Mi az igazság? Ki kaphat nyereségprémiumot és nyereség­jutalmat? Nyereségprémiumot 1968 előtt elsősorban a vezetőknek fizették ki, és annak nagysága a vállalati nyereségtől függött. A kormány- rendelet most új nyereségpremizálási rend­szert vezetett be. Központi jogszabály csak a felügyeleti szerv által kinevezett felső ve­zetők prémiumrendszerét és mértékét sza­bályozza. A felsoroltakon kívül a vállalatnál ■kik részesülhetnek nyeresógprémiumban és -jutalomban, annak eldöntését a vállalatra bízták, a nyereségprémium feltételeit és mér­tékét a vállalati kollektív szerződésben kell szabályozni. A kollektív szerződésben meg­állapodhatnak, hogy a fontos és eredményes munkát végző műhelyrészleg, vagy brigád, tehát a fizikai munkások is kaphatnak nye­reségprémiumot Nemcsak nyereségprémiumot, hanem nye­reségjutalmat is kapnak a vállalatok dolgo­zói, ha a kollektív szerződésben így állapodtak meg. Ez azt jelenti, hogy utólagos elbírálás alapján a kiemelkedő teljesítményt nyújtó dolgozók — még akkor is, ha a részükre előre nem állapították meg a feladatokat —, nyereségjutalomban részesülhetnek. Termé­szetesen célszerű, hogy ahol mód van rá. előre szabják meg a feladatokat, és a vég­zett munka szerint fizessék a megérdemeli nyereségj utalmat. Mikor és honnan lesz arra pénz, hogy a legeredményesebben dolgozó munkások is kapjanak nyereségprémiumot? Csak akkor, ha a nyereségprémiumot az átlagosnál jobb, és eredményesebb munkává] előteremtik. Vagyis nyereségprémiumot csak azok kapja­nak, akik az átlagosnál nagyobb mértékben járultak hozzá az elért nyereséghez, illetve az ebből képződő részesedési alaphoz. A legtöbb vállalatnál most, a kollektív szerződés módosítása során, idejében gondol­nak arra, hogy a szocialista munkaverseny­ben kimagasló eredményeket elért brigádok, a legjobb minőségi munkát végző dolgozók, a fegyelmezett, a példamutató emberek, a műszaki fejlesztést jelentősen elősegítő mér­nökök, technikusok és újítók, a gazdaságossá­got jelentősen fokozó közgazdászok, a leg­ügyesebb anyagbeszerzők, .vagy a terméket az átlagosnál előnyösebb feltételekkel értéke­sítő vállalati dolgozók érdem szerinti jutal­mat kapjanak. A nyereségpremizálás új rendszerének nerc az a célja, hogy mindenképpen biztosítsa a vezetők eddigi jövedelmét. Bár igaz, hogy eredményes gazdálkodás esetén a nyereség­prémium jelentősen hozzájárul az eddigi jö­vedelmek eléréséhez, de Minek alapfeltétele az átlagosnál jobb munka és eredményes vál­lalati gazdálkodás. E losztani csak azt a többletet lehet, ame­lyet a vállalatok az önköltségen és a? előírt befizetési kötelezettségein felül, jó munkával, ténylegesen elértek. Ebből követ­kezik, hogy nyereségprémiumot csak azok kapjanak, akik az átlagosnál nagyobb mér­tékben járultak hozzá az elért nyereség, il­letve az ebből képződő részesedési alap „meg­teremtéséhez”. Dr. Fazekas László Bizakodóbb hangulat a kisterenyei vegyesüzemben EGY EVE ALAKULT a Nógrádi Szénbányák kistere­nyei vegyesüzeme. Fő felada­tát fűrészáru előállításában és a ládagyártásban határoz­ták meg. Az indulás körül­ményei nem voltak a legide- álisabbak. Üzembe helyezése másfél hónapot késett. Kevés volt a szakmunkásuk. Év közben 75 faipari gépkezelőt iskoláztak be saját erőből. Kezdetben még az alapgépeik is hiányoztak, később pedig a sorozatos vagonhiány oko­zott értékesítési gondokat. Az üzemtől 44 millió 676 ezer forint termelési érték el­érését várták úgy, hogy 197 ezer forint nyereséget is hoz­zon a közös kasszába. Sokáig kétes volt ez a tervteljesítés a már említett okok miatt. A gépek egymás után ér­keztek. Tavaly négy új sza­lagfűrész, egy csehszlovák gyártmányú sorozatvágó, egy páros szélezőgép és a házilag készített gatter üzembe he­lyezésére került sor. Év vé­gére több mint 600 ezer fo­rint értékkel sikerült túltel­jesíteniük az eredeti tervet, és 666 ezer forint nyereséget is elérték. A siker nem ta­karta el a hibákat. A kisterenyei fűrészüzemnél elégedetlenek az anyagkihoza­tallal, a gyümblcsösládák gyártásánál a gazdaságosság­gal. Idei tervük is szorítja őket, hiszen már 62 millió fo­rint termelési értéket várnák a kisterenyei vegyesüzemtől a Vár a vízpart '/////////////////////////////////////////, Nógrádi Szénbányáknál, és legalább egymillió 600 ezer forint nyereséget. Tennivaló, megoldásra vá­ró gond bőven van. Növelni akarják a termelékenységet, javítani az anyagkihozatalt, csökkenteni a gépek álláside­jét Az első lépéseket már megtették és erről Simon Gyula főmérnöktől a követ­kezőket tudtuk meg: — AZ ANYAGKIHOZATAL javítása érdekében új techno­lógiát dolgoztunk ki. Rönkát­mérő szerint mintát készítet­tünk, milyen legyen a fűrész­laposztás. hogy a veszteséget a lehető legkisebbre csökkent­sük. Február eleje óta ezt az új technológiát alkalmazzuk. — Alapgépeinknél a két plusz egy műszakos termelés­re tértünk át. Ez azt jelenti, hogy két műszakban termel­nek a gépek, éjszaka pedig az előkészítést, takarítást, az esetleges karbantartást végez­zük el. így a kieső időket egy műszakra hoztuk össze, amikor nem jár a gép és ez még villamosenergia-megta- karítást is jelent. Korábban a három műszakos termelésnél a gatterok naponta átlag 15 órát üzemeltek és 85—90 köb­méter rönköt vágtak fel. Mi­óta az új munkarendet alkal­mazzuk, 110—120 köbméteres napi teljesítményt is elérünk — mondja a főmérnök. — Nehéz az anyagmozgatás és az idén ezen is változtat­ni akarunk. Egy rönkrakó---------------------------------------------r s zobák, klubhelyiségek meleg, füstös levegőjét a tavaszi sze. hordozta friss, vízparti levegő­vel, ez mindennél többet je­lent. Dutrát és egy vagonrakó da­rut már megrendeltünk. A házilag készítendő láncpálya tervezés alatt álL Ezzel vi­szont a kézi csillézést szeret­nénk megszüntetni. A csar­nokon belül az anyagmozga­tást egyrészt targoncákkal* másrészt görgősorok kiépítésé, vei akarjuk megoldani. Javí­tani szeretnénk a rönkhasító szalagfűrész termelési feltéte­leit és régi gépeinkre foko­zatosan felszerelni a legújabb előírásoknak megfelelő biz­tonsági berendezéseket. A mi munkánk ugyanis eléggé bal­esetveszélyes és ezért a mun­ka biztonsága elsőrendű kö­vetelmény — mondja a fő­mérnök. A LEGKÖZVETLENEBB tervekről, feladatokról esett csak szó Kisterenyén, olya­nokról, amelyeknek megvaló­sításához már hozzáfogtak. Örökösen visszatérő téma itt a távolabbi jövő is. Elképze­léseik vannak a ma még sok gondot okozó fűrészpor hasz­nosítására. Nagy mennyiség gyűlt már össze, aminek ér­tékesítése még megoldatlan. Ezenkívül az egyéb fahulla­dékok hasznosítása is foglal­koztatja a műszaiakat. A kü­lönféle hulladékból előállít­ható falburkoló elemekből már néhány kísérleti darab­bal is lehet találkozni Egy dolog biztos: az idén a tava­lyinál lényegesen kedvezőbb körülmények között kezdték az új évet, mint tavaly és ez a munka lendületére is ki­hatott. Sokkal bizakodóbb a hangulat az üzemben, a má­sodik év kilátásai valóban jobbak az elsőnél. B. J. A tavakat még kemény jég­páncél fedi, folyóvizeinken már megindult a jégzajlás. Nagy robajjal törnek utat maguknak a jégtömegek, űzik maguk módján a telet, s sza­bad utat adnak a víznek, mely egyre csak duzzad, hömpö­lyög, mintha erejével büsz­kélkedne. Jóleső érzés ezt látni, és beletaposni a sáros folyópartba, mély lélegzetet véve végigszemlélni a meg­szokott horgászhelyeket. Még nem lehet látni a lehűlt, za­varos vízben a fickándozó, csillogás testű halakat, ilyen­kor még ne várjuk, hogy a mohó halak lecsípdesik a ho­rogra tűzött gilisztát, hiszen többségük még az iszapban, pihen, mélyen a folyó fene­kén. Az a bekövetkezendő va­lóság azonban, hogy rövid időn belül felválthatjuk a nem is a hal fogására vagy fárasztására gondolunk és vá gyódunk, hanem a méla csendre, a csobogó vízre, a rétre, a füzesekre, a röpködő tarka pillangókra, a nap él­tető sugaraira, s mindenre, amit a szabad természet va­lamennyiünk számára nyújt­hat. Ha tudtunk türelemmel vár­ni egész télen, akkor ezt a hátralevő kis „kényszerpihe­nőt” csak-csak kiböjtöljük. Addig is legyünk készenlét­ben, hogy az első kínálkozó alkalomkor ninél többen lát­hassuk, és üdvözölhessük egy­mást megszokott, kedves helye­inken, a csendes és felejthetet­len pihenést nrtújtó vízparton. Holecz Ferenc Telefont kap a Lenin-lakótelep Az ősszel kezdődtek, s a fagy felengedtével folytatód­nak Balassagyarmaton a vá­rosközponttól a Lenin-lakó­telep felé irányuló kábeLfek- tetési munkálatok. A lakóte­lepen, s a város egyéb ré­szein elszórtan lakó, telefon- készüléket igénylő fogyasztók bekapcsolásával mintegy két­száz vonallal fog bővülni a balassagyarmati hálóaat. A bővítés után a posta toézáke- aelésű központja teljesen te­lítetté válik. A telefonkészü­lékek bekötése ez év szep­temberére várható. NÓGRAD — 1970. február 26., csütörtök (Koppány György felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom