Nógrád. 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)

1970-02-24 / 46. szám

V Adatok és gondolatok Magyarország lakásállománya 1970 január 1-én 3157000 1,5 % as évek 1949- 1960- 1960 1970 A lakásállomány évi átlagos növekedése A lakásállomány gyarapodása 1960 és 1970 között [VSu" fFB7'5" PS]18'5 $ ^7,5%' **18,5% ““nál nagyobb £ (T) Budapest (2) Debrecen ® Miskolc (5) Pécs £ (?) Szeged ® Baronyo @ ßöcs - Kiskun (8) Békés”A lakásállomány megoszlása ® Bouoá-Aboúi-Z^p ián @ Ctongrád © F.j* A ! @ Gyár - Sopron (JJ) Hajdú - Bihar Qj) Heves (1j) Komárom (J$ Nógrád @ Pest @ Somogy S Szabolcs - Szatmár(2() Szolnok® Tolna Vas ® Veszprém ® Zala léll! 32 j7 ■13 : .10 C •= három-vogy több szóból Amikor II. József rendeleté­re hazánkban sor került az első igazi népszámlálásra egy álló esztendeig tartott csupán a kérdőívek kitöltése, most pedig a szélsebesein viliódzó elektronikus számítógépek a január közepén véget ért adat­gyűjtésről immár február első hetében országos adatokat is készíthettek! Jóllehet, ezúttal csupán néhány előzetes szám­mal Ismerkedhettünk meg — a népszámlálás részletadatait vaskos kötetek sorozatában, évek múlva publikálják majd —, ezek az első tények is sok fontos és érdekes közlést tár­náik az ország közvéleménye elé. Ami a demográfiai adatokat illeti; a népességszám egyet­len nyolcjegyű adatban fejezi ki azt, amit sok részletadat­ból — és tegyük hozzá: az utcákon olyan gyéren fel-fel­tűnő gyermekkocsik, kisma­mák láttán —, tudtunk már: igen alacsony a népesség sza­porodása. A jelentés külön rá­mutat: az átlagos évi szapo­rodás mindössze 0,35 száza­lék volt a hatvanas években. A társadalom mozgásának, az életforma gyors átalakulá­sának izgalmas tudósításaként olvashatjuk a városiasodás adatait. Budapest népességi részesedése csupán 1 százalék — 18-ról 19 százalékra — hogy gyorsan nő a többi vá­ros vonzása. A megyei jogú városokban 21 százalékkal, a járási jogú városokban pedig 14 százalékkal nőtt tiz év alatt a népesség. Anélkül, hogy a népszámlálás teljes adatanya­gából levonható következteté­határozza majd az új nagy­városok fejlesztése, korszerű­sítése. S hogy nem csupán fel­tevésből, hanem elkezdett, és nagy ütemben folytatott mun­káról, átgondolt koncepció megvalósításáról van szó, ar­ra utal az is, hogy a Minisz­tertanács éppen a közelmúlt­ban hagyta jóvá Szeged, maid Miskolc komplex fejlesztési tervét. A Központi Statisztikai Hi­vatal előzetes adatai beszá­molnak a lakáshelyzet válto­zásairól is. Jó olvasni arról, hogy a lakások száma csak­nem egyharmaddal haladja meg a háború előtti mennyi­séget, miközben a népesség 11 százalékkal nőtt —, ám ez a közlés azzal válik valóban kedvezővé, ha hozzátesszük, hogy a negyedik ötéves terv­ben előreláthatóan jelentősen gyorsul a lakásépítés üteme. S ha már ezt említettük, azt is megjegyezzük: éppen ezért, éppen ilyen programok kidol­gozásához szükségesek a nép­számlálási adatok. Nyilvánva­ló például, hogj\ a lakásépítő1 si terv kidolgozásakor számol­§ « £ jo ál Községeit 1960 1970 A lakosság nemek szerinti megoszlása (ezer lő ) vidék; városok m m win, A lakosság megoszlása településtípusok ezerint lM9-b«n, 1960-ban és 1970-ben • 21,0% Megyei 7,5 % Budapest I»gu városok > Járási jogö városok Városaink lakosságának növekedése I960 és 1970 között seket megelőzni akamők, bi­zonyos társadalmi-fejlesztési konzekvenciák már az előze­tes számokból is megállapít­hatók. A megyei jogú városok gyors népességszaporodása a tények tükrében erősíti meg azt a korábban kialakított te­lepüléstervezési koncepciót, amely Budapest egészségtele­nül túlzott magnetikus von­zását nem elsősorban vándor­■UrUOKÜO UKOSSlí« 19TSJAH. I-ÉN tOJUISifä NÉPSŰRŰSÉG HlfŐfKU* NÉPSZAPORULAT 1050, JAM. I*H£Z VISZONYÍTVA 3.8% j || Mottijé T W'970.j,n.1.o-ft fba M leier löl * negyv,neretnót nagyobb télik* ujmu vires • tékéSMSttia «UkuUsi 1950 hot viwonyitv*. ED •»-•»'.11 SsHD fii fii ü,í ,!■ fii A KlOrVlkCWNÚ. NAGYDOB iflBCTÍMÚ VÁAC-SCK ««ajAlM-W _ (EZER FŐBEN) £31960 811970 * *? SS s ­li li Éi ii ál ál ii 01 fli HÍ ill tll u i in i ii í i i ES3isn«..|| | « || | | i | | f *j .J tri kell a megyei jogú városok most megismert népességnöve­kedési adataival is, A gyors városiasodás ter­mészetesen egész sor egyéb leckét is ad a tervezők szá­mára; a kulturális és szociá­lis intézményhálózat tervezé­sétől a közlekedés, az utas- áramlás vizsgálatáig és kü­lönösen: a mezőgazdaság, a fa­lusi települések viszonyainak felméréséig. Aligha kell bizo­nyítani, . milyen roppant je­lentőségű társadalmi feladat olyan műszaki-technikai szín­vonalat teremteni falun, hogy a gépek és a vegyszerek pó­tolhassák az elvándorlókat, Il­letve, ahol kell: kulturális, életformabell vonzás tartsa vissza a vándorolni készülőket A népszámlálás adattára persze nem válaszol ezekre a kérdésekre. De segítségével lehet jól válaszolni! Tábori András Új utakon a felnőttoktatás megyei kexilemeiiyoxcfc múltja, jelene és jövője Február utolsó napjaiban, körülbelül e cikk megjelené­sének idején fejeződik be egy igen nagy érdeklődésre számot tartó kísérlet a salgó­tarjáni Kohász Művelődési Központban. A kísérlet része­sei — szervezői és alanyai — izgatott várakozással tekinte­nek egy most záruló tanfo­lyam vizsgáira, melynek ered­ményei a felnőttek oktatásá­nak új útjait nyithatják meg a közeljövőben. A központi kérdés Szocializmust építő társa­dalmunk művelődéspolitiká­jának központi kérdése a mű­veltségi szint emelése, vala­mint az általános műveltség széles körű terjesztése. Ennek egyik fő területe a felnőttok­tatás. Megyénk művelődési szer­vei fokozott gondot fordíta­nak a dolgozók továbbtanu­lására, az esti iskolák számá­nak és látogatottságának nö­velésére. A felmérések, a be­iskolázási statisztikák azonban azit bizonyítják, hogy állandó a hallgatók számának csökke­nése a dolgozók általános is­kolájában. A létszámcsökkenés okát elsősorban abban kell keres­ni, hogy egyre nagyobb az idegenkedés a szervezett is­kolai formával szemben, a dolgozók eddig kialakult élet­rendjét zavarja a heti három­szori elfoglaltság. Mindezt látva kétségtelen, hogy a fel­nőttoktatás területén új uta­kat kell keresni. Ennek szük­ségességét emelte ki az MSZMP IX. kongresszusán elmondott beszédében Kádár János elvtárs is, rámutatva arra, hogy „a mi társadal­munkban . a műveltség, a technikai ismeretek, a tudás megszerzésének különböző útjai vannak. Vannak, akik iskolai keretben sajátítják el, mások pedig egyénileg képe­zik magukat. Olyan gyakorla­tot javasolunk — és elkezd­tük annak bevezetését —, mely mindenkinek lehetővé teszi, hogy bármely iskolai In­tézményben vizsgázhasson, és Megfelelő tudás esetén erről bizonyítványt is kaphasson.” Friss szelek Mizsertán A kongresszus határozata alapján született elsőként az országban Mizserfán, me­gyénknek ezen az alig négy­száz lakosú bányásztelepülé­sén, az első magénvizsga-elő- készítő tanfolyam. A helyi bányaüzem munkásainak egyéni tanulását nagy haté­konyságú ismeretterjesztő előadássorozattal segítették, logikai készséget fokozó be­szélgetésekkel, sok színű szemléltetéssel támogatták. A 22 előadásból álló új oktatási forma eredményességét bizo­nyítja, hogy a tanulmányi idő alatt lemorzsolódás nem volt: a tanfolyamnak mind a 12 résztvevője jelentkezett a magánvizsgára a hetedik és nyolcadik osztály tananyagá­ból, és ott példásan megfelelt a követelményeknek. A mizserfai kísérlet tapasz­talatainak felhasználásával 1968-ban újabb két tanfolyam Indult: az egyik színhelye Budapest, a Vasas Szakszer­vezet székháza, a másiké a salgótarjáni Kohász Művelő­dési Központ. A második lépés A salgótarjáni tanfolyam vezetőjével, s egyben tanárá­val, Szabó Béla núzeutnigaz- gatóval beszélgetünk, ö vetet­te fel egykor ennek a kísérle­ti formának az ötletét, vezette a megfelelő tartalom, formák és módszerek kialakítását, irányította a mizserfai kísér­letet, a megvalósítás első sza­kaszát. — Milyen szempontokat vesznek figyelembe a tanfo­lyamra. jelentkezők felvétele­kor? — Előzetes kiválasztást, vá­logatóst nem folytatunk. A jelentkezés előfeltétele az volt, hogy a jelentkezőnek a VI. osztályról érvényes vizs­gája legyen, vagyis magánta­nulásra jelentkezhessen; to­vábbá, hogy az egyéni tanu­lást mindenféle kényszer, erő­sebb rábeszélés nélkül, saját­maga vállalja. — Miben látja ön ennek a kezdeményezésnek kísérleti jellegét? — A pedagógiában csak bi­zonyos mértékben új, hiszen alapvetően meghatározott az általános iskoláiénak megfele­lő tantervi anyag. Ezt a hall­gatók csökkentett tanulmányi idő alatt sajátítják el. A tan­folyam időtartama öt hónap, s ezalatt 20—22 előadást tar­tunk. A megfelelő eredmény eléréséhez feltétlenül kis lét­számú csoport szükséges, kö­rülbelül 12—15 fő. mert csak így látszik elérhetőnek a tan­anyag valóban tartós elsajá­títása. | Nem iskolapótló Ez a továbbtanulási forma láthatóan minden szerkezeti elemével arra törekszik, hogy minimálisra csökkentse a fel­nőtt korosztói vnak a tanu­lással kapcsolatos elfogódott­ságát. gátlásait. Ennek érde­kében az iskolarendszerű ok­tatástól eltérő formáikat, mód­szereket igyekszik megvalósí­tani Mi a lényege ennek a különbözőségnek? Egyáltalán, pótolhatja-e az iskolát ez a tanfolyam ? — Előadásaink korlátozott száma miatt, azt mondhatnánk, nem a tananyagot, hanem a tananyag tanulását tanítjuk: kijelöljük a főbb kérdéseket, feliadatokat, megjelöljük a szakirodalmat, feladatlapok­kal irányítjuk a felkészülést. Az alkalmazás és elsajátítás már az egyéni képességek függvénye. Direkt iskolai ok­tatás nem folyik. Nem is cé­lunk az iskola helyettesítése, hiszen 22 előadás nem adhat­ja mindazt, amit egyéves is­kolai oktatás. Az eddigi, eredmények azt mutatják, hogy a Nógrád me­gyei kísérletek nyomán a dolgozók egyre nagyobb tö­megei emelhetők új módon a műveltség magasabb lépcső­fokára, (K. M.) Könyvek, albumok — az évfordulókra A Kossuth Könyvkiadó Le■ nin születésének 100. évfordu­lója alkalmával irodalmi örökségéből néhány újabb könyv kiadásával is tiszteleg. Felszabadulásunk 25. évfor■ dulója szintén olyan alkalom, amikor vissza kell tekinteni a megtett úton. A helyes érté­keléshez itt is számos külön­böző műfajú könyv közreadá­sával készül a kiadó. A megyei kirendeltségek — így a Nógrád megyei is — tájé­koztató jegyzéket küldtek, il letve küldenek szét a készülő könyvekről, albumokról, ame­lyek közül több igen alkalmas ajándékozásra (a 25 éves párt­tagoknak éppúgy, mint a fia■ tál aktivistáknak), párthelyi ségek, irodák dekorálására, kisebb kiállítások rendezésé­re, és így tovább. A megren­delő lapot február 25-ig a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségére kell beküldeni, nőtt a legutóbbi népszámlálás óta eltelt tíz esztendőben. Ez aligha értelmezhető úgy mint-' ha alapjaiban megváltozott volna a lakosság belső ván­dorlásának jólismert iránya; az 1 százalék minden bizony­nyal összefügg részben a fő­város duzzadását intézménye­sen korlátozó rendelkezések­kel, másrészt azzal, hogy évekig passzív volt Budapest demográfiai mérlege; többen haltak meg, mint amennyien születtek. De ha most már nem az országban elfoglalt népességi részarányt, hanem a növekedés ütemét nézzük, a főváros 7,5 százalékos gyara­podása figyelemre méltó. Elnnél azonban sokkal fon­tosabb demográfiai tünet, láskorlátozó intézkedésekkel — hanem a fővárosi életfor­ma „megosztásával”, tehát új nagyvárosi centrumok kiala­kításával akarta ellenúlyozni. Ismeretes, hogy ilyen termé­szetes centrumok — ahová a fejlesztést koncentrálni fontos és érdemes: a megyei jogú városok. Mindez természete­sen korántsem jelentheti a többi város elhanyagolását — hiszen a „többi” között olyan méretű és hagyományú váro­sok vannak, mint például az immár főiskolának is otthont adó Győr —, mégsem vitatha­tó azonban, hogy a következő évek és évtizedek településpo­litikáját nagymértékben meg­Kiosztotlák a nyereséget Jelentős fejlődést ért el az elmúlt évben a Salgótarjáni Cipész Ktsz. Szalagosították a termelést, több új gépet sze­reztek be és többek között 40 új, csökkentett munkaképes­ségű dolgozónak adtak mun­kát. A vállalat termelése ta­valy az előző évihez viszo­nyítva 37 százalékkal növe­kedett, ugyanakkor létszámuk csak 25 százalékkal. A bel­kereskedelem számára — nagyrészt megyei ellátásra —, egy év alatt Gü ezer pár cipőt gyártottak. A gépesítés, a technológia megváltoztatása és a jobb munkaszervezés hatására gyártmányaikat olcsóbban tudták előállítani, így áren­gedményt adtak a termelői ár­ból. Ennek ellenére is 15 szá­zalékos nyereséget értek el. több mint kétmillió 800 ezer forintot. Ezekről a kérdések­ről szólt a beszámoló és ar­ról is, hogy tavaly 12 új ja­vítóhelyet létesítettek, és ma már 22, úgynevezett egysze­mélyes, gebines javítóműhe­lyük van a megye területén. A lakosság számára végzett szolgáltatás az igényektől füg­gően az előző évi szinten ma­radt, elérte a 3 millió forin­tot. A mérlegzáró közgyűlésen kiosztották az év végi nyere­ségrészesedést, ezúttal 810 ezer forintot, ami jelentős nö­vekedésről tanúskodik a ta­valyi 577 ezer forinttal szem­ben. Növekedett a szövetkezet fejlesztési alapja is, ami meg­haladja a 300 ezer forintot. A szövetkezetnél további fej­lesztést terveznek, több. első­sorban csökkentett munkaké­pességű dolgozónak kívánnak munkát adni. Közel egymáshoz Az idő nyomait mindenki önmagában őrzi. Fokozottan őrzi a művész. Levelet hozott nemrég a posta Lengyelországból, Pszczy- nából' Salgótarjánba, a ME- SZÖV-nek, Aleksander Spyra küldte. A levélben meleg han­gon ír azokról az élményekről, amelyekben múlt év nyarán Nógrád' megyében részesült, s amelyek mély nyomot hagytak benne, s — mint írja — az egész Pszczyna-együttesben. Az együttes a nyáron több Nógrád megyei helységben vendégszerepeit, a MÉSZÖV szervezésében. (Szereplésüket annak idején lapunk is figye­lemmel kísérte.) A lengyel saj­tóban is cikkek jelentek meg a csereszereplésről, s a két nép közötti barátság további elmé­lyítéséről. „Már hosszú idő eltelt azóta, amikor Magyarországon jár­tunk, de még mindig élnek bennünk azok az élmények, a forró fogadtatás emlékei, amelyben részesültünk” — írja Spyra. Majd közli, hogy fény­képészük akkor több mint 200 fényképfelvételt készített, amelyekből klubjukban kiál­lítást is nyitottak azóta. A Pszczyna-együttes a to­vábbiakban is rendszeresen kapcsolatot tart a MESZÖV- vei, kölcsönösen hírt adnak egymás munkájáról. Aleksan­der Spyra levelében külön üd­vözletét küldi a kisterenyei együttes vezetőjének, s vala­mennyi tagjának. A levél írója egyébként képzőművészettel foglalkozik. Alkotásaiból most nyílt kiállí­tás Bielskóban. Kár, hogy a távolság a térben kissé nagy ahhoz, hogy Salgótarjánból vendégek utazzanak a grafi­kusművész tárlatára. Pedig Aleksander Spyra „jelképesen” elküldte a meghívót is. A távolság, tremészetesen, csak „jelképesen” nagy. Va­lójában, Aleksander Spyra gra­fikus újabb sikerének, s a Pszczyna-együttes eredményei­nek is sokan örülnek Salgótar­jánban, Kisterenyén, s Nóg­rád több helységében. Közel vagyunk egymáshoz. Tóth Elemér Skoda gépkocsik nemzetközi találkozója Balassagyarmaton Terv szerint, a Magyar Autó­klub Touring Szakosztálya Balassagyarmaton rendezi meg a Skoda gépkocsik nemzetközi talákozóját. Az idegenforgal­mi szempontból is rendkívül jelentősnek ígérkező esemény­re Csehszlovákiából. Jugoszlá­viából, Romániából. Lengyel- országból és a Szovjetunióból érkeznek vendégek, illetve résztvevők A helyi autóklub tagjai már megkezdték a felké­szülést az eseményre. Az ese­ményt szerteágazó előkészítő munka előzi meg. amely ki­terjed a színvonalas vendéglá­tás minden részletéire. A Skoda gépkocsik nemzetközi találko­zója július 17-től 19-ia tart. NÖGRÁD - 1970. tebruái 24., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom