Nógrád. 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)

1970-02-03 / 28. szám

Arck4nek közéből Ami az oklevélből kimaradt Amikor Mészáros Istvánná beiratkozott SalgótR iánban a közgazdasági technikumba, ál­mában sem gondolta, hogy valamikor tervcsoportvezető lesz belőle. Igaz. a matema­tikát mindig nagyon szerette. Arról ábrándozott, hogy érett­ségi után beiratkozik az egye­temre és majd közgazdász­ként dolgozik valamelyik üzemben. Ahogy lenni szokott, az ál­mok nem mindenben, illetve nem azonnal teljesedtek b* — Amikor mi leérettségiz­tünk. szinte lasszóval fogták a közgazdászokat. Válogathat­tunk a többnél jobb állások között. Er ellett jó fizetéssel alkalmaztak bennünket. Én sem mentem egyetemre, ha­nem azonnal dolgozni kezd­tem. Egyetlen lánya voltam a szüleimnek, és ök is nehezen tudták volna elképzelni, hogy Budapesten járjak egyetemre. Közben férjhez ment, kis­fia született. Három évig nem dolgozott, amíg a gyerek óvo­dába került. Nemsokára meg­érkezett a kislány is. Álmairól azért továbbra sem mondott le. Amíg csak a gyerekneveléssel foglalkozott, minden szabad idejében ol­vasott. Szépirodalmat és szak­könyveket egyaránt. A két gyerek mellett kezdte el a közgazdasági egyetemet levelező hallgatóként. — Akkoriban nagyon bátor voltam. Azt hiszem, a beirat­kozásnál még nem is tudtam mit vállalok. Különösen az el­ső két évben voltak olyan pil­lanataim, mikor azt mond­tam: nem csinálom tovább, abbahagyom az egészet. De valahogy olyan társaságba ke­rültem az egyetemen, hogy vittek magukkal, nem lehetett lemaradni tőlük. Azt hiszem, ez az én számomra eg.v kicsit SZ'— mese is volt. Most már mosolyogva em­lékezik vissza azokra az évek­re. Az éjszakába nyúló tanu­lásokra. lemondásokra. Még televíziót sem vettek addig, hogy ne zavarja a tanulás­ban. — Bírtam becsülettel egé­szen a diplomaosztásig. Ak­kor beteg lettem. Ügy látszik, a sok izgalom kijött rajtam. De azért arra mindig vigyáz­tam, bármennyit is kellett éj­szakáznom, hogy legalább a kéthetes szabadságomat a csa­ládommal töltsem. Mészáros Istvánná három éve1 került a Éalassagyarmati városi Tanácsra dogozni. Részt vett a tervcsoport szer­vezésében, amelynek a veze­tője lett. Felelősségteljes, sok­rétű munkát végez. Még elso­rolni is sok lenne, amit a rendtartás meghatároz a terv­csoport vezető feladatkörének. Mészárosné közgazdász szak­emberként nagyszerűen meg­állja a helyét, megyei véle­mények szerint is a legjob­bak között van. Balassagyarmaton került kapcsolatba a propaganda- munkával. Először felkérték arra, hogy a finomkötöttárú gyárban tartson előadásokat az qtt dolgozó lányoknak, asz- szonyoknak a vállalati önálló­ságról. reformról. — Nagyon szerettem közé­jük járni. Éreztem, hogy nagy figyelemmel és érdeklődéssel hallgatnak. Azóta már eltelt egy-két év. de akkori „hallga­tóim” még mindig hangosan rámköszönnek az utcán. Tavaly kérte felvételét a pártba. Ügy éreztem, emberileg és szakmailag is megértem ar­ra, hogy kommunista legyek Ezért kértem a felvételemet. A tanulást természetesén nem hagyta abba, amikor megkapta a diplomáját. Már a következő esztendőben el­végezte az esti egyetemen a szakosítót. Jelenleg a pártfő­iskolán tanul. Éppen január közepén jutott' túl egy nehéz vizsgán, Bizonyára nehéz egyeztetni a munkát, családot, tanulást. — Azt hiszem az időmet és a feladataimat jól be tu­dom osztani. Enélkül nem menne. Sokat segít a férjem, és nálunk a gyerekeknek is megvan a beosztásuk. A házi­munkát mindenesetre közösen végezzük. Mészárosné a Nyomdaipari Vállalatnál szemináriumot ve­zet. Kéthetenként tart előadá­sokat, itt is tóként asszonyok­nak. Propagandistaként is helytáll. Olyan ember, aki mindig teljesíti, amit elvál­lalt. Csatai Erzsébet l.enin-rertiennrium jegyében Ki és miért? Csökkent a vitás munkajogi panaszok száma A vállalati munkaügyi döntőbizottságoknak igen fontos szerepük van a dolgozók vitás munkajogi panaszainak inté­zésében, orvoslásában. Nemcsak a vállalati demokrácia szer­vei ezek a bizottságok, hanem egyben saját hatáskörükben a törvényesség őrei is. Elmúlt évi munkájukról, tapasztala­taikról érdeklődtünk Janosek Gyulától, a Nógrád megyei Terülei Munkaügyi Döntőbizottság elnökétől. meg kellett szüntetni, mivel á panasz nem tartozott a döntő- bizottság hatáskörébe. Talán nem érdektelen megemlíteni, hogy a területnél minden ügyet a törvényes 15 napos határ­időn belül elintéztünk. Megjelent a Béke és Szocializmus januári száma A folyóirat idei első számá­ban vezető helyen a „Lenin éve” című szerkesztőségi cikk szerepel, amely megállapítja, hogy „a Lenin-centenáríum megünneplésének előkészítése mozgósítja az égés- világfor­radalmi folyamat erőit... a dolgozó tömegeket harcra ser­kenti. .. a reakció és az el­nyomás ellen, a békéért és a "szocializmusért.” Gusztáv Husák elvtárs, a CSKP KB első titkára, „Lenin tanítása a pártról és a cseh­szlovák valóság” című cikké ben hangsúlyozza, hogy a szo­cializmus Csehszlovákia fej­lődésének egyedüli lehetősége, S „az új Csehszlovákia építé­sére vonatkozó minden egyéb koncepció... A München előt­ti kapitalista rendszer restau­rálására irányuló kísérletnek bizonyult”. Nemes Dezső elvtár?, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja „A leninizmus és a szocialista világrendszer fej­lődése” című írásában (mely részlet a szerzőnek „A lenini eszmék ereje” címmel a Kos­suth Kiadónál rövidesen meg­jelenő könyvéből) a szocialis­ta nemzetek közötti új vi­szonyról ír. Tüzetesen elemzi gazdasági együttműködésük és a szocialista integráció kérdé­sét, ismerteti az e téren elért sikereket és a leküzdésre vá­ró nehézségekét. Pierre Gersous elvtárs, a Szakszervezeti Világszövetség új főitkára „A nemzetközi szakszervezeti mozgalom egy­ségéért” című cikkében is­merteti a szakszervezeti egy­ség fejlődését az egyes or­szágokban és nemzetközi sí­kon. A folyóirat új rovata „A kapitalizmus fellegváraiban” A mostani számban e rovat cikkei az Egyesült Államok­kal foglalkoznak. Victor Per­lő amerikai közgazdásznak ,Az imperialista Amerika napja­inkban”, Hyman Lumernek, az Egyesült Államok Kommu­nista Pártja Politikai Bizott­sága tagjának, „Az infláció és szociális következményei”, s James Westnek, az Egyesült Államok Kommunista Pártja Központi Bizottsága Országos Bizottsága tagjának „A tőké­seknek extraprofit, a dolgo­zóknak fokozottabb kizsákmá­nyolás” című cikke megvilá­gítja az ország gazdasági és társadalmi problémáit. Shripad Amrit Dange, az Indiai Kommunista Párt Or­szágos Tanácsának eln'öke, Mahatma Gandhi születésének centenáriuma alkalmából megemlékezik India nagy fiá­ról. A folyóirat nekrológot kö­zöl a nemrég elhunyt Vorosi- lov marsallról és Evuremond Gene elvtársról, a Guadelou­pe-! Kommunista Párt fő­titkáráról. A januári szám mellékleté­ként „A KGST-országOk gaz­daságának fejlődése” címmel gazdaságstatisztikai áttekin­tést talál az olvasó. — Milyen fejlődés tapasz­talható, e bizottságok tevé­kenységében? — Elöljáróban talán annyit, hogy megyénkben 161 válla­lati munkaügyi döntőbizottság tevékenykedik. Munkájuk az utóbbi időben általában ja­vult Ehhez természetesen hoz­zájárult az is, hogy a bizott­ságok elnökei részére az utób­bi években megszerveztük a rendszeres szakmai oktatást. Ebben a tanévben is nyolc elő­adásból álló sorozatot, indítot­tunk az SZMT keretében. Ha­vonta egy 3 órás szakmai elő­adás és az. ezt követő konzul­táció sok segítséget ad a bi­zottságok munkájához. A dön­Februárban mezőgazdasági könyvhónap KUnyvTdállítások, szakelő­adások, író—olvasó találko­zók, könyv és folyóirat anké­tok, könyvbemutatók; árusí­tással, filmvetítéssel. Január 31-én az idén tizenharmad- szor — Szekszárdon nyitja meg dr. Dimény Imre, mező- gazdasági- és élelmezésügyi miniszer a mezőgazdasági könyvhónapot. S mivel ez. az esemény egyúttal a Mezőgaz­dasági Könyvkiadó fennállá­sának 20. évfordulója — ért­hető. hogy gazdag választék­kal, sok érdekes, hasznos könyvvel lépnek a közönség elé. Ezenkívül az Akadémiai, a Műszaki, a Közgazdasági és Jogi. valamint a Kossuth Könyvkiadó könyvei is szere­pelnek a választékban, össze­sen harminc könyv — több mint másfél százezer példány­ban. Olyan művek jelennek meg erre az alkalomra, mint a Horváth Sándor szerkesztette Magyar mezőgazdaság zseb­könyve, Kerekes József Gyógynövénytermesztés Ba­rabás Endre Takarmányozás, dr. Haracsi Lajos Erdészeti növénykórtan. kiadják a ker­tészek, a méhészek, és a le­gelőgazdálkodás zsebkönyvét, Növénynemesítési, gombater­melési, állattenyésztési szak­könyvek, ismeretterjesztő írá­sok látnak' napvilágot. Érdekes kezdeményezés a Natura sorozat megjelentetése — e sorozat könyveinek cél­ja a szórakoztatva tanítás, az ismeretterjesztés. A Natura sorozatban jelent meg M. Iönescu: A zöldség, a gyü­mölcs és szépségápolás. Gom­bos Zoltán: Budavári kertek és Kapocsi György: Madarat tolláról című könyve. Nemcsak új, hanem már né­hány hónappal korábban meg­jelent könyveket is propagál­nak, mint a hatodik kiadást megért Hajas—Rázsó-féle Me­zőgazdaság számokban, vagy a negyedik kiadásban megje­lenő Ticsényszky Marianna könyvét, a Virág a házban, és a ház körül címűt. Az idei Mezőgazdasági Könyvhónapnak a könyvek általános megismertetésén kí­vül más célja is van. Neve­zetesen az üzemi kézikönyv­tárak megteremtése, szorgal­mazása. Már évekkel ezelőtt ajánlották — konkrét javas­lattal — a mezőgazdasági üze­meknek, hogy alap- és szak- könyvtárat, valamint brigád­könyvtárat állítsanak fel. A jól választott és használt könyvállomány szinte munka­eszköz lehet, amely segíti a különböző munkakörök ellá­tását. Az ' alapkönyvtárat most újból gazdag választék­kal egészíthetik ki az üzemek, általános szakkönyveket' aján­lanak: a vegyszeres gyomirtás gyakorlatáról, a mezőgazda- sági gépek üzemeltetéséről, a vízgazdálkodásról, a vetésfor­gókról, a növényvédő szerek­ről, a mezőgazdasági építé­szetről. A szakosított könyv­tárakban a növénytermeszté­si, a kertészeti, az állatte­nyésztési és a gazdaságtudo­mányi szakkönyvek a speciá­lis ágazatok fokozott szakiro­dalmi igényeinek kielégítését szolgálják. A brigád könyvtár a szakmunkásoknak szól — gépkarbantartásról, gépjaví­tásról, építészetről, szarvas- marha-, sertés-, juh-, barom-, fi. és kisállattenyésztésről, egyes növényfélék termeszté­séről. Kádár Márta tőbizottsági elnökök legna­gyobb része él is a lehetőség­gel. Fontos ez, hiszen ha általá­nos javulásról beszélünk is, azért egyes helyeken még sok a javítanivaló — mondja Janosek Gyula. — Lehetne erre néhány jó és rossz példát említeni? Ä Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál pél­dául a korábbihoz viszonyít­va szembetűnő a javulás, Igaz, kevesebb lett a vitás ügy, de a panaszok intézése a törvé­nyes határidőn belül történik és a vállalati munkaügyi dön­tőbizottság határozatai meg­alapozottak, a törvényes ren­delkezésnek megfelelőek. Sajnos a Salgótarjáni Síküveggyárról már nem ez a véleményünk. Itt az elmúlt évben többször baj volt a határidők betartá­sával és a döntések sem felel­tek meg minden esetben a törvényes előírásoknak. Ugyan­ezt mondhatom a Pásztó és Vidéke ÁFÉSZ munkaügyi döntőbizottságáról, ahol ugyan­csak a határidők be nem tar­tása és több megalapozatlan döntés okozott számunkra több gondot. Nem ez a jellemző az utóbbi időben, de sajnos még ilyen példánk is van és szeret­nénk, ha a jövőben nem teli­nk — mondja az elnök. — Szaporodott, avagy csökkent a döntőbizottsá­gokhoz benyújtott pana­szok száma tavaly? — Örömmel mondhatom, a két évvel ezelőttinek csaknem felére csökkent a megyében a vitás munkaügyi panaszok szá­ma és a hozzánk beérkezett fellebbezéseké is. A területi munkaügyi döntőbizottsághoz tavaly 351 fellebbezés érkezett, 241 a dolgozóktól, 110 pedig a vállalatoktól. Arányaiban sza­porodott tehát az olyan fel­lebbezések száma, amelyekben a vállalatvezetőség nem értett egyet a vállalati munkaügyi döntőbizottság határozatával. A területi bizottság t65 eset­ben teljes egészében jóváhagy­ta a vállalati döntést, 38 eset­ben némi változtatással, 133 esetben pedig hatályon kívül helyezte azt. Előfordult 15 olyan eset, amikor az eljárást NÓGRÁD - 1970. — Milyen témakörben szaporodtak, illetve csökken­tek a panaszok? — A legtöbb panaszos ügy ma már a fegyelmi határoza­tokkal, kártérítési kötelezett­séggel kapcsolatos. Szaporod­tak a bérügyi panaszok is. Ezenkívül több lett a munka- viszony elismerésével, a nye­reségrészesedéssel kapcsolat­ban benyújtott panaszos ügy. A felmondással kapcsolatos ügyek száma viszont nagyon lecsökkent, az áthelyezésekkel összefüggő pedig gyakorlati­lag szinte megszűnt. Azért érdekes ez, hiszen korábban, ezek adták a legtöbb munkát a vállalati, de a területi döntő- bizottságnál is. — A törvényesség betar­tása javult, amit a számok is tükröznek. A döntőbizott­ságok határozatainak a vég­rehajtására is vonatkozik ez . a megállapítás? — Ha összességében vizs­gáljuk a kérdést, akkor fel­tétlenül sok a javulás. Az utób­bi időben már ritka eset, hogy ne hajtanák végre a ha­tározatot, azért előfordul meg ilyen. Gyakoribb eset, hogy csak késlekedve hajtják végre, nem egyszer presztízskérdést csinálnak belőle. Olyan is elő­fordul, amikor bírósági végre­hajtásra kerül sor. Jogorvoslat­nak tehát van helye — mondja Janosek elvtárs. — A döntőbizottságok tagjainak megbecsülését hogyan értékeli? — Szó volt már a tanfolyam- szerű felkészülésről, ezenkí­vül kellő irodalom! áll a dön­tőbizottsági tagok rendelkezé­sére és élnek is a lehetőséggel. Munkájuk sokat javult az utóbbi időben és ebből követ­kezik, hogy elismerésre tettek szert a legtöbb vállalatnál. Az elismeréshez tartozik az Is, hogy az utóbbi időben az or­szágos értekezleten közülük ketten kormánykitüntetésben, hárman pedig miniszteri ki­tüntetésben részesültek, de szép számmal vannak, akiknek ezt a munkáját jutalmazták már — fejezte be Janosek Gyula a kérdésekre adott válaszát. B. J. ár 3., kedd 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom