Nógrád. 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)

1970-02-20 / 43. szám

Hevén n brikett én a kokns

Uan-p elegendő szén a TÜ2£P eken

, A. Meteorológiai Intézet az elkövetkező napokra is tartósan hideg télies időjárást jósol. A tavasz hivatalos bokö- s?'intéséi« meg egy kerek hónap van hátra, de az igazi meleg napok érkezéséig még ennél is több nap telhet el. A fűtési szezon tulajdonképpen április közepén zárul, s addig még nagyon sok szénre, tüzelőanyagra van szükség a háztartásokban A TüZÉP-ektől kértünk tájékoztatást. van-e elegendő szén a telepeken, s az elkövetkező hetekben mire számíthatnak a fogyasztók?

Salgótar á i

Keresztényi József né. a salgótarjáni %tüzelőanyag-meg- rendelő iroda vezetője:

— Naponta 13—15 vagon szenet adunk el. Jelenleg ká- nyási kockát és kányási darabos szenet tudunk kínálni. Ezekből folyamatos az ellátás. Ezenkívül van kisebb

mennyiségű dorogi diószenünk. brikett azon loan jelenleg nincsen a salgótarjáni TÚZÉP-en Általában xét- három napos határidőre tudunk vállalni szállítást.

Abrahám István, a salgótarjáni TÜZÉP helyettes vezetője:

— Naponta 10—20 vagon szén érkezik a telepre. A választék nem nagy. de a kányási szeneket szívesen Vásárolják a fogyasztók, s ezek mindig kaphatók. Ezenkívül jelenleg egy vagon — körülbelül 180—190 mázsa — lengyel szenünk és kokszunk is van. Most várunk két vagon brikettet, aminek már az elmúlt napokban meg kelleti volna érkezni. A jövő hónapban előreláthatóan 480 vagon szenet kapunk, közte 10 ezer mázsa illetményszenet. délnógrádi diót, csaknem 40 ezer mázsa kányási kockát és darabos szenet, s közel ezer mázsa dorogi brikettet. Ha a száiMegkexdték a szervezést

Évszázados jubileumra készülnek

Fennállásának évszázados jubileumát ünnepli idén a megyei kórház. Az idén záruló évszázadról ünnepségsorozat keretében emlékeznek meg. A nagyszabású program előkészítését máris megkezdték.

A július 2—3—4-én sorra kerülő jubileumi ünnepségek alkalmával megrendezik a nógrádi orvosnapokat, ez lesz a megemlékezések gerince. A tudományos programra eddig 90 előadást jelentettek be.

Ügy számítanak, hogy az orvosnapokon mintegy 200 orvos vesz részt.

Ugyancsak a tudományos programhoz tartozik az egészségügyi adminisztrációs és

gazdasági dolgozók szakcsoportjának háromnapos továbbképző tanfolyama. A

gyógyszerészek szintén egybegyűlnek, és megtárgyalják a maguk speciális problémáit.

Ezekben a napokban készítik elő a MOTESZ Egészség- ügyi Szervezők Tudományos Egyesületének előadásait és kerekasztal-konferenciáit. Az előadások a kórházszervezós- sel és -működéssel kapcsolatos témákat ölelik fel. A tudományos rendezvényeknek ez a része már országos hatósugarú lesz, a tervek szerint ezen tartja első gyűlését a közelmúltban alakult Magyar Kórházszövetség.

A jubileum alkalmából newt kap a megyei kórház. A névadó, dr. Madzsar József, a Tanácsköztársaság egészség- ügyi népbiztoshelyettese, akinek hevéhez számos egészség- ügyi intézkedés fűződik. A névadó tiszteletére felállított emléktáblát az első napon leplezik le. Szintén az első napon kerül sor az ünnepi nagygyűlésre, amelynek diszelnökHorgászkÖzgyülések

Két közgyűlés már ezideig ézajlott: január 4-én tartotta íözgyűlését a szécsényi II. aákóczi Ferenc Horgászati Egyesület és január 8-án a Salgótarjáni Erőmű Horgászati Egyesülete. A többi horgászati egyesület márciusban ül össze, hogy megtárgyalja problémáit. Az ipolyvecei Szondi György Horgászati Egyesület március 15-én, a tolmács! Erdőkémia HE, a balassagyarmati Mikszáth Kálmán HE. március 22-én és a bánki II Rákóczi Ferenc HF. március 29-én tartja éves közgyűlését. A palotás: horgászati egyesület még nem jelentette be a közgyűlés időpontját.

ségét dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter vállalta.

A kulturális program keretében a pécsi balett bemutatja a Veronai szerelmesek című darabot. Több kiállítás is nyílik, megtekinthetik majd az érdeklődők a megyei kórház múltjáról és jelenéről ösz- szeállított bemutatót, az OM- KER műszerkiállítását, a Medicina könyvkiállítását, a gyógyszerkiállítást.

Nyomdában van már a kórházat ismertető, színes fotókkal illusztrált prospektus, ezenkívül emlékplaketteket, emlékjel vényeket adnak ki az ünnepségekre.

lítmányok időben megérkez nek, nem okoz gondot az igé nyék kielégítése.

Balassagyartnai

hadó Janos, a balassagyarmati TÜZÉP helyettes vezetője:

— Csütörtökön reggel 800 mázsa szén érkezett a telepre. ebből a nap folyamán 400 mázsát adtunk el. Nálunk nagyjából teljes a választék, van kányási kockánk és darabos szenünk, dél-nógrádi dió és dorogi brikett. Általában ezeket keresi a lakosság. A napi forgalmunk 4—500 mázsa szón, az állomásra naponta jönnek a szénnel megrakott tehervagonok, az egyik nap több, a másik nap kevesebb, de rendszeresen 4—5 vagon szenet kapunk: Mire számíthatnak a vásárlók az elkövetkező hetekben? Ha az Eger—salgótarjáni TÜZÉP Vállalat terv szerint és folyamatosan szállít, akkor nem lesz fennakadás.

r Réisán

I

Szele István, a rétsági TÜ- ZÉP vezetője a megye nyugati csücskének szén helyzetéről adott tájékoztatást:

— Nálunk egész télen át nem okozott gondot a tüzelőanyag-ellátás. Jelenleg négyféle szén van a telepen, sorbaállás nélkül bárkit ki tudunk szolgálni, bármilyen mennyiségről legyen szó. Naponta átlagosan két vagon szenet kapunk, február végéig összesen 4 ezer mázsa szén érkezik telepünkre. Ez a mennyiség elegendő ahhoz, hogy a lakosságot ellássuk tüzelőanyaggal.

A megye három forgalma? TÜZÉP-telepe megnyugtató szénellátásról és kedvező ki látásokról számolt be, ami arra enged következtetni, hog' a tél hátralevő időszakábar lesz elegendő tüzelőanyag. Re méljük, hogy ezt, s a tó jékoztatásban foglaltakat a vásárlók Is tapasztalhatják a lakóhelyükhöz legközelebb eső TÜZÉP-telepen.

—is

Major

— kút nélkül

Nyáron hetven, nyolcvan ember is dolgozik a kisbarká- nyi tsz-majorban. De ilyenkor, félidőben is legalább húszán—huszonötén teszik ott dolgukat. A majorban azonban nem akad kút. amely ivóvizet adna. Verebélyi Pál panaszolta, de többen is bizonyították igazát, kannákban hordják a vizet a faluból. S így megy ez már legalább tíz esztendeje. Mit lehetne tenni, hogy megszűnjön az áldatlan helyzet? Azt mondják, víz van. csupán 6—7 Icútgyürű kellene. Motorra itt nemigen kellene költeni, hiszen a víz nyomása nagy. A szövetkezet vezetősége sok gondra talált már megoldást. Talán a major ivóvize sem jelent megoldhatatlan kérdést, ha egy kicsi! is gondolnak az emberekre !

Clöadás

Salgótarján múltjáról, és az elmúlt években megindított nagyszabású városfejlesztésről tartanak filmvetítéssel egybekötött előadást szocialista brigádtagok számára a salgótarjáni Kohászati Üzemben. Az előadó Berkes József, a Salgótarjáni városi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára lesz. Az előadást ma délután a Technika Házában rendezik, délután két órai kezdettel.

Tiszán innen — Dunán túl

Kis falu — nagy gondban

Valóban, élénk készülődés előzi meg a Nógrád és Komárom megye közötti rádiósvetélkedőt, amint Bokor községben

is olvashatták.

Olvasták! Balogh Ferenc tanár, iskolavezető kicsit szomorúan olvasta. Miért? Levelében, amelyet szerkesztőségünkbe küldött, ezt is megmagyarázza. Ezt írja:

„Mi, Bokor község lakói, mivel mi is Nógrád megye területén lakunk, és szívünkön viseljük megyénk sikeres szereplését, a versenyben való továbbjutást is szeretnénk elősegíteni. de hogyan?

Kis községünk régi, igaz, nem hírességekben gazdag múlttal, de biztató> jelennel és jövővel rendelkezik. A település kezdete a tatárjárás idejére vezethető vissza. Községünk jobbágyainak életével már Mária Terézia is írásban foglalkozott, a megyei levéltár eredeti dokumentuma szerint. Igaz, azóta már le is égett, de újra felépítették, és ma is építenek új házakat. A mostani népszámlálás szerint a településnek 283 lakosa van. de nincs egy állandó, éjjelnappal működő telefonja. Nem ismeretlen problémát vetek fel a község lakói nevében. A téesznek van telefonja, de csak reggel 8-tól 12-ig használható a kutasói téesziroda kapcsolásával. A téeszelnök már régen le akar mondani a telefonról, de azzal ijesztgeti a szécsényi posta, hogy ha lemondják a telefont, akkor el is viszik a készüléket a faluból, és ezért az elnök lesz a felelős, mert a tanácsnak nincs annyi pénze, hogy a saját épületébe, az iskolába bevezesse. Három méterre megy el a vezeték az iskola falától. Semmi új anyagra nincs szükség, a meglevő anyaggal és berendezéssel egy-két órai munkával megszüntethető lenne a gond ..

Balogh Ferew tanár még azt is ígéri, hogy társadalmi munkával segítenének a szükséges tennivalók elvégzésében, csak már legyen telefonja a falunak.

Egyetértünk a kéréssel! örülnénk, ha a Tiszán innen — Dunán túl még létező, hasonló jellegű gond egyre kevesebb lenne. A kis Bokor nagy múlttal rendelkezik. De telefonnal még nem. Reméljük, nem sokáig. Hiszen ma már ez is hozzátartozik a biztató jelhéX És főleg: a jövőhöz

(tóth)

Zenei élet

tydn-e jövője a kóvuentozqalomnak?

AZ ELMÜLT hetekben

több cikk foglalkozott a ,MOG- RÁD-ban megyénk zenei, ezen belül kóruséletével. A feltett kérdés valahogy így hangzik: hol van, hová tűnt Nógrád megye nagy hagyományokkal rendelkező kórusélete?

Mivel jómagam közel két évtizede tevékenykedem ezen a területen, szeretnék néhány gondolatot felvetni, ami ugyan a kórusélet bajait nem oldja meg, de ha az okokat ismerjük, a gyógyítás is könnyebben megy — feltéve ha tényleg gyógyulni akarunk.

A kulturális életben több olyan jelenséget találunk amit könnyű szívvel az úgynevezett

Lenin művei

az Egyesült Államokban

— A Lenin-centenáriumra jelenik meg Amerikában Lenin „Állam és forradalom’’ című müve.

— A „Mi a teendő?" Lenin legnépszerűbb könyve az ame. rikai fiatalok körében.

James Allen, az Egyesült Államok legrégibb progresz- szív hagyományokkal rendelkező kiadójának szavait idézzük. Az International Publi- ciers igazgatója így- folytatta az APN tudósítójának adott nyilatkozatát:

— A legjobbkor jött! Egy

órával ezelőtt fejeztem be tár. gyalusaimat a „Britannica Enciklopédia” gondozásában

megjelenő „Nagy könyvek” ci_ mű sorozatról. Ez a sorozat az emberi történelem legnagyobb alkotásait öleli fel. A kiadó- vállalat tanácsa a napokban hozott döntést az „Állam és forradalom” megjelentetéséről a Lenin-centenárium tiszteletére. A példányszám igen magas lesz. hiszen csupán az előfizetők száma száznegyvenezer. A mű a mi fordításunk alapján készül. A „Britannica” mindezideig „nem ismerte el” Lenint. Most azonban úgy látszik belátták, hogy a „Nagy könyvek" című sorozat egyszerűen elképzelhetetlen nélküle. Tartsa szem előtt, hogy véleményem szerint ez igen fontos fordulat, s ön az első, aki erről tudomást szerez.

— Érdeklődést keltenek-e a mai Amerikában Lenin művei?

— Az érdeklődés állandó, és igen jelentős. A példany- számokat illetően az „Állam és forradalom” áll az első helyen. A könyv a húszas évek közepén jeleni meg először Amerikában, ötezer példányban. A harmincas évek ele(Netv York-i levél)

jén százezer példányban adtuk ki. Azóta több kiadásban jelent meg, legutóbbi, tavalyi kiadásunkban húszezer példányban. A második helyen „Az imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka” című' Lenin-művet említeném.

— Ügy tudom, az önök kiadványait már megelőzte néhány Lenin-kiadás Amerikában.

— Valóban. 1924-ig néhány kisebb kiadó gondozásában jelent meg a „Levél az amerikai munkásokhoz”, „Szovjet- hatalom soron következő feladatai”, „A baloldaliság a kommunizmus gyermekbetegsége”, és néhány más Lenin- mű. De bátran mondhatom, hogy 1924-ben alakult kiadó- vállalatunk az első, amely tervszerűen, tudományos alapossággal és jó fordításokban közölte Lenin műveit. Í927- ben mj adtuk ki először az Egyesült Államokban a „Materializmus és empiriokriticiD- mus” című könyvet, a világhírű Lenin-műnek ez volt az első igazán jó angol nyelvű fordítása. A húszas évek végén és a harmincas évek elején sorozatban adtuk ki Lenin írásait.

, — Milyen példányszámokban?

— Az első munkák ötezer példányban. a harmincas

években kiadott 12 kötetes Le- nin-válogatásunk tízezer példányban jelentek meg. AmerL kai viszonylatban, s egy tizenkét kötetes sorozat számára ez igen magas példányszám. Valamennyi példány elfogyott.

— Mennyire tehető az Egye. sült Államokban kiadott Le- nin-müvey összpéldányszáma?

— Nehezen tudnám megmondani. A moszkvai nemzetközi könyvkiállításra, amelyet a Lenin-centenárium tiszteletére rendeznek, már pontos adatokkal szeretnénk érkezni. Könyveink is Ott lesznek természetesen a kiállításon, amelyen külön napot szentelnek kiadónknak. Megismertetjük a látogatókat azokkal az • amerikai népdalokkal, versekkel, amelyekben a szociális igazságosságért folytatott harc lenini eszméi tükröződnek. A centenáriumra gyűjteményes kiadást jelentetünk meg, címe: „Lenin az Egyesült Államokról”. Szépen illusztrál kiadásban jelentetjük meg Krupszkaja visszaemlékezéseit Leninről. Üj kiadásban jelenik meg az 1968- ban készült háromkötetes Lenin- gyűjtemény. Tavaly újra kiadtuk a „Mi a teendő?"-t. Míg 1962-ben például háromezer példányt, öt évvel ezelőtt pedig hatezer példány adtunk el, addig az utóbbi időkben már félévenként kel el tízezer példány. 1969 végén húszezerre emeltük a példányszámokat, s a könyvek igen gyorsan fogynak.

— Kik a legszorgalmasabb vevők?

— A fiatalok. Elősorban a diákifjúság. A „Mi a teen- dő?”-ben saját kérdéseikre keresnek választ. Igen fontos tény ez a mai Amerika megértésiéhez. Az ifjúságot olyan kérdések foglalkoztatják, mint a forradalmi öntudat vroblé- mái. s kispolgári individualizmus és az anarchizmus szerepe a forradalomban, a munkásosztály hivatása a társadalom átalakításában ’ Lenin a legmodernebb szerző Amerikában ...

G. Rnmirifc;

tömegkommunikációs eszközök hatásának tulajdonítunk. Ilyen a mozik, színházak, hangversenyek látogatottságának erős visszaesése, az öntevékeny művészeti együttesek számának, működésének megtorpanása. Ebben nagyon sok igazság van, de nem magyaráz meg mindent. Hisz’ a tévé működése óta is élen járnak a magyar énekkari mozgalom követei mind a belföldi, mind a külföldi nemzetközi kórusversenyeken. Pedig azok az együttesek is mind amatőr, öntevékeny énekkarok. Ugyanakkor Nógrád megyében miért érezzük napjainkban a korábban nagy tömegeket megmozgató, és eredményesen működő szép mozgalom sorvadását?

Az okokat egy cikk kenetében nem lehet hiánytalanul

felsorolni. Legfeljebb az a célom, hogy gyakorlati tapasztalataim alapján párhuzamba állítsak néhány előrevivő lehetőséget és néhány akadályozó tényezőt.

Hadd kezdjem magunkon, kórusvezetőkön az elemzést. Az amatőr énekkarokat, a dalárdákat régen is, ma Is többnyire egy-egy lelkes kórusvezető tartotta össze. Erre különben utalt Molnár Zsolt cikke is a NÖGRÁD-ban. Amíg azonban régen a tulajdonképpeni összetartás a fenntartó szerveknek is szívügyük volt — akár munkáskórusról. akár templomi énekkarról volt szó, és ebben a helyzetben a karnagy személye csali pluszt jelentett a tagok és a fenntartók lelkesedésében, — addig ma legtöbbször a „szerv” lelkesedése elmarad, a kórusvezető magára hagyatott, és csak a tagok baráti összefogásán múlik az eredmény

Ilyen helyzetben viszont végül is hova lesz a karnagy és a tagok lelkesedése? Az énekes többletet vállal magára, rendszeresen eljár próbákra, szereplésekre, hogy ezzel üzemének különböző megmozdulásait ünnepélyesebbé tegye. Ebből ugyan semmi előnye, sőt gyakran inkább hátránya származik, görbe szemmel néz rá munkaadója. Természetes, hogy ez sok lelkes dalosnak kedvét szegi.

A KARNAGYOK őrlődnek,

szemük eióti sorvad próbáról próbára az egykor kitűnő kórus. A legjobb tagok, az összetartó erők morzsolódnak lé. Ez a felkészülésben is zavart okoz, mert a kórus tervszerűt- ienséget tapasztal.

Az is kérdés, hogy érde- rrtes-e jelentős műveket betanítani, időt, fáradságot beleölni? Ilyen igény csak a karnagyokban és a tagoknál jelentkezik. A fenntartó szervek mit kérnek a kórusoktól? Közreműködést november 7-én, április 4-én, május 1-én. Ilyenkor pedig kikötik, hogy csak tömegdalt, esetleg magyar vagy orosz népdalfeldolgozást énekeljenek. Az seah baj, ha évekig ugyanazokat a műveket fújják. Persze más is akadna a kórusirodalomban, s megyénkben is tapasztalni igényt ilyen művekre. Évekkel ezelőtt a salgótarjáni pedagóguskórus sokat járt a nógrádi falvakba, ahol a közönség igen nagy tetszéssel hallgatta a madrigálokat, a népdalfeldolgozásokat, a klasszikus és ro-’ mantikus mesterek műveit.

Az iskolai kórusoknál is hiányzik a belső koordinálás Évek óta probléma a tanulók túlterhelése, ugyanakkor azt látjuk, hogy a terheket Viszonylag kevés gyerek viseli. Minden tanár a maga szakmájában igyekszik összeszedni a legjobb tanulókat (szakkörök, sport, úttörőmozgalom), és nem veszi észre, hogy egy gyerekre mennyi teher zúdul. Az már szinte természetes, hogy a gyermekért való „harcban” az énekkar vezetője alulmarad, hisz pl. Salgótarjánban 4—5 iskolában külső óraadók látják el az énekoktatást — másodállásban —, vagy éppen más szakos tanít éneket. Megyei méretben még rosszabb a kép.

A kivezető út az, hogy mindenekelőtt a fenntartó szervek döntsék el: szükségesnek tartják-e a kórus működését. Ha igen, akkor ne csak anyagilag, de erkölcsileg Is adjanak súlyt igényüknek.

Kapjon a mozgalom megfelelő irányítást — például a megyei művelődési központtól — a kórusok tervszerű szerepeltetésére, mozgatására.

A tömegkommunikációs eszközök új szempontokat hoztak. Ezeknek a szempontoknak és lehetőségeknek, a változott munkamódszereknek a kórusvezetők munkájában is meg kell mutatkozniok — az új helyzetben alkalmazkodniuk kell; vegye kézbe a feladat megoldását a karnagyi klub.

HA NEM IS látom rózsás helyzetben .Vograu megye kóruskultúráját, meg kell jegyeznem, hogy Molnár Zsolt cikke viszont sötétebbnek mutatja — mint amilyen. Más lenne ez a kép, ha jól megkomponált műsor alapján nyílna lehetősége kórusainknak a fellépésekre. Reméljük, az 1970-es évfordulók erre is adnak majd alkalmat.

Virág László

Nóóstn - ’«’«i —,