Nógrád. 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)
1970-02-20 / 43. szám
Híndséglánc Egyéves garanciái vállalnak Az a szokás, hogy a tárgyalóasztalnál a felek egymással szember! ,u. egyik es a másik oldalon foglalnak helyet. A formák azonban Mosonmagyar- óvárott elveszítették jelentőségüket, már csak a azért is. mert a tárgyalás hangulata kizárttá, szükségtelenné tette a szembenállást, vagy a szem- benülést. Barátok találkoztak itt, közös gondokkal, közös törekvésekkel, azonos szándékkal: mindent és mindenből jobban és jobbat. Még azt sem lehetne pontosan meghatározni, mikor is kezdődött a tárgyalás, hiszen attól a perctől kezdve, hogy a salgótarjániak küldöttsége belépett a MOFÉM kapuján, egészen a búcsúzás pillanatáig tartott a hasznos eszmecsere, folytatólagosan és megszakítás nélkül. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat felkészült erre a találkozásra, s amikor listát állítottak össze azokról a gyártmányokról, amelyekre közvetlenül és gyorsan szükségük lenne, nyilvánvalóan abban bíztak, hogy a minőségláncnak kézzelfogható, gyakorlati haszna van. Nemcsak erre a megrendelésre, a kis tárgyalás eleji közjátékra, hanem a szocialista együttműködési szerződésre is jellemző ez * a gyakorlatiasság, amelynek meg11. kötésénél. megszületésénél nemcsak a NÖGRAD, hanem Kulcsár László, a Kisalföld munkatársa is készséggel bábáskodott. Nyugodtan állíthatjuk rajta tartja a szemét a mozgalmon, a jó minőség láncán, hiszen már egy évvel korábban a mosonmagyaróváriak küldöttségét is elkísérte Salgótarjánba. Minden felhasználó abban érdekelt, hogy közvetlenül szerezze be a termelőüzemtől a szükséges termékeket. De kit terheljen a raktározás gondja? Korábban ennek kockázatát a gyár és a kereskedelem közösen vállalta. Ki készletezzen, ha a közbeeső láncszem kiesik, a gyár vagy a felhasználó? Az építőipari vállalatok azt a gyakorlatot alakították ki, hogy csökkentették raktár- készletüket és a kereskedelemnek rövid lejáratú megrendeléseket adtak fel. Ez a körülmény nem kedvez a termelőüzemnek, mert az elaprózódva jelentkező, kis tételű megrendelések a szériaszerű termelést nem teszik lehetővé. A két vállalat abban állapodott meg, hogy a MOFÉM ennek ellenére ebben az évben már néhány nehezen beszerezhető szerelvényt és a pótalkatrészeket közvetlenül szálSzámadások idején Várakozáson íelül lítja az építőknek, majd en nek tapasztalatai alapján a következő év elejétől teljesen áttérnek erre az üzletkötési formára. Az építők valamennyi szerelvényt. amit a MOFÉM gyárt, a kereskedelem kikapcsolásával szerzik be. Évenként — hol Mosonmagyarovárott, hol Salgótarjánban — együttesen értékelik a minőséglánc eredményességét, meghatározzák az elkövetkező időszak feladatait. Mindkét vállalatnál a KISZ és a szak- szervezet — a gazdasági vezetés egyetértésével és támogatásával — őrködik a megállapodások, a szocialista együttműködési szerződésben foglaltak megvalósítása felett. Arra ösztönzik a dolgozókat, hogy a munkaterületükön, sajátos eszközeikkel és lehetőségeikkel tegyenek meg mindent a minőséglánc sikeréért. A MOFÉM valamennyi, általa közvetlen leszállított termékre egyéves garanciát vállal, míg a NÁÉV rendszeresen tájékoztatja a MOFÉM-et termékeik használhatóságáról, eljuttatja Mosonmagyaróvárra baráti észrevételeit és javaslatait. Rögzítették a szerződésben azt is, hogy a jövőben a MOFÉM egyes kísérleti gyártmányait elsőként a megyében, Salgótarjánban szerelik fel, hogy az építők már a szériaszerű termelés megindítása előtt meggyőződhessenek róla, hogyan állják ki a gyakorlat próbáját. Azt is lehetővé teszik, hogy a két vállalat szocialista brigádjai és dolgozói között baráti szálak szövődhessenek. (Vége) K. S. 25 éves a megyei pártsajtó Az újság i@!|@síti hivatását 1945, február 24-éu jelent meg Salgótarjánban a MUNKÁS című újság, a megye első pártlapja. A negyedszázados évfordulóra készülünk. Ebből az alkalomból felidézzük a negyedszázad eseményeit: miről irt a megyei újság 25 éven keresztül. Rohamléptekkel halad az idő. Az ország, a megye újjáépítésének munkálatai befejeződnek. Űj korszak nyílik az újság történetében is. A korábbi kezdetleges, kézi szedésű lap helyett gépen szedett betűket olvashatnak az előfizetők. Az újság előállítása ugyan komplikáltabb, hiszen az újságírók Salgótarjánban készítik az írásokat, a szedés és nyomás Miskolcon, majd később Budapesten történik. A SZABAD NÓGRÁD már ilyen szedéssel, rotációs gépen történt előállításban és nagyobb formátumban kerül az olvasó kezébe. Megváltozik az újság „profilja” is. Más és nagyobb feladatok állnak a megye előtt. Ugorjunk mi is néhány évet előbbre, tallózzunk a SZABAD NÓGRÁD I951-es számaiban. Mindjárt az év első számában a lap azt teszi közzé, hogy „Munkamódszer-átadás nyomán emelkedett a termelés a Tűzhelygyárban”, ugyanakkor szervezett munkamódszer-átadást gyakorolnak az Üveggyárban is. Csakúgy mint a pártszervezetekben, az újság hasábjain is mind többet foglalkoznak a februárban összeülő pártkongresszus előkészítésével. Január 13-án első oldalon számol be a lap arról, hogy „Termeléssel, takarékossággal, jobb munkával készülnek a kongresszusra az Acélárugyár dolgozói.” A számos felajánlás között a II. "pártkongresszus tiszteletére a gyár dolgozói azt vállalták. hogy az első negyedéves tervet határidő előtt négy nappal teljesítik, a termelési tervet pedig a kongresszus napjáig több mint 1,1 millió forinttal túlteljesítik. A vállalások között szerepelt a ma is i d 6 * Ant napirenden levő takarékosság, a minőség javítása. De olvashatunk az érsekvadkerti gépállomás, a Tűzhelygyár kollektívájának, a bányászoknak a munkaversenyéről is. A ma lányai már aligha hiszik a január 21-i tudósítást, amelyben a szerző arról ad hírt, hogy „Huszonkét lány traktorra száll..és segíti Karancskesziben és másutt a nagyüzemi mezőgazdaság kialakítását. Az MDP II. országos kongresszusát megelőzően Salgótarjánban is megrendezték a megyei pórtkonferenciát. Azon Kádár János elvtárs méltatta a kongresszus jelentőségét, a Nógrád megyei párttagok és pártonkívüliek lelkes készülődését. Bő terjedelemben ismerteti a SZABAD NÓGRÁD a II. kongresszus beszámolóját, a kongresszus határozatát. Máraverebélyben Is lezajlott a termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlése. Várakozáson felül, a tsz vezetősége eredményekről adott számot annak ellenére, hogy igen nehéz esztendőt hagytak maguk mögött Verebélyben nemcsak a kedvezőtlen időjárással kellett megbirkózni, 1 ütném év közben az üzemről kialakult kedvezőtlen véleményekkel is. A vezetőség beszámolója reagált erre: „Termelőszövetkezetünkkel a községben is, de azon kívül is igen sokan foglalkoznak. A jóindulatú tanácsokat szívesen elfogadjuk. De nem azonosítjuk magunkat azokkal, akik megalapozatlan hírek alapján támadják a tagságot és a vezetőséget. Példáink azt igazolják, hogy feladatainkat elvégeztük és a jövőben is elvégezzük .. A termelési adatok, a közös vagyon alakulása és az elmúlt évben elért jövedelem ezt bizonyítja. Egymillió forinttal emelkedett a vagyon, a tagok a tízórás munkanapra kb. 82 forintot kaptak, ezzel a többség elégedett. Ve- rebélyi Lajosné, Jakubovics Pálné, Tóth Istvánná a női munkacsapat tagjaitól körülvéve egybehangzóan úgy nyilatkozott, hogy nem számítottak ilyen eredményre az év közben kialakult körülmények miatt. De rákapcsoltak a munkára, amelynek az eredménye, hogy megkeresték havi átlagban az 1100, 1200 forintot. Petre József, a tsz elnök- helyettese is azt mondta, természeti viszonyaikhoz képest az eredmény megnyugtató számukra, és ahogyan ismeri az év közben kialakult helyzetet, ebben az évben fokozatosan ismét előre fognak lépni. A felismerések esztendeje volt Mátraverebélyben az elmúlt esztendő. Rájöttek, hogy nagyon határozottan vissza kell utasítani azokat, akik rosszindulatú hireket terjesztenek az üzemről, és erősíteni azokat, akik becsületesein dolgoznak. De felismerte a vezetőség azt is, hogy nagyon körültekintően kell tervezni. Ugyanis megtörtént, hogy figyelmen kívül hagyva a rendelkezésre álló munkaerőt, terveztek művelésre területeket Erinek az lett a következménye, hogy éppen az út mentén késedelmesen művelték meg a cukorrépát Természetes, hogy ez mindenkinek, aki arra járt, szemet szúrt. A kukoricatáblák egy részét sem tudták az előírásnak megfelelően megművelni. Elég volt ez arra, hogy rossz hírét keltsék az üzemnek. Őszintén meg kiéli mondani: az elnök „rámenős” magatartása is hozzájárult ahhoz, hogy felnagyítsanak hibákat, ezzel akartak néhányan visszavágni az elnöknek. A növénytermesztésben bekövetkezett fogyatékosságokat a vezetőség a beszámolójában nem hallgatta el, nem is szépítette. De bebizonyította, hogy emiatt túlzás volt „eltemetni” az üzemet. Végsősoron a cukorrépából 182 mázsa átlagtermést takarítottak be holdanként, de volt olyan táblájuk, amelyről jóval 200 mázsán felüL Ami a kukoricát illeti, kiváló szilázst készítettek belőle, ami hozzájárult ahhoz, hogy például a hízott marha értékesítése után a tervezett 2 millió 600 ezer helyett 2 millió 900 ezer forint jövedelemhez jutottak. Nagyon tetszett a tagságnak, amikor a beszámoló önkritikusan beismerte: végsősoron sok tanulságot levontak a növénytermesztés egyes ágaiban tagadhatatlanul előfordult lemaradásból és ezen még az sem szépít, hogy jóval kisebb volt a kiesés mint egyesek híresztelték. Tanulság legyen ez ebben az évben, hogy a következő zárszámadáson — mint özvegy Verebé- lyi Józsefné felszólalásában elmondotta — napi tízórás, szorgalmasan végzett munka után 100 forintot tudjanak fizetni. Ilyen bátor tervekkel zárták Mátraverebélyben a 10. zárszámadó közgyűlést. Arra tettek fogadalmat, hogy a tagok és a vezetők egyaránt hasznos következtetéseket vonnak le az elmúlt év munkájából, vigyáznak arra, hogy a hibák ne ismétlődjenek meg. a fejlődés egyenletesen haladjon előre. ígéretet tettek: tanulni fognak, hogy magasabb képzettséggel rendelkezzenek és annak megfelelően tudjanak dolgozni. B. Gy. javuló áruellátás (Folytatás as 1. oldalról.) A kedvező eredményekhez az is hozzájárult, hogy a munkaerő-vándorlás a IV. negyedévben lényegesen csökkent. Kedvezőtlen ugyanakkor az, hogy amíg a munkások száma a negyedévben több mint 700 fővel csökkent, az egyéb állománycsoportokba tartozók létszáma közel 400 fővel nőtt, vagyis a munkás-alkalmazotti arány romlott. A termelékenységi mutatók az előző évekhez viszonyítva kedvezően alakultak, mivel 1969-ben a termeiésnöveke- dést megyei szinten teljes egészében az egy munkaórára jutó termelés javulása, illetve több mint felerészben az egy munkásra jutó termelés emelkedése eredményezte. A munkás-alkalmazotti arány romlása következtében azonban az egy foglalkoztatottra jutó termelés indexe még mindig 100 százalék alatt van. A termelési eredmények és a termelékenység előzőkben vázolt alakulását igen sok tényező befolyásolta. így pl. a többlettermeléshez az is hozzájárult, hogy a vállalatok egy része a munkaidő-csökkentés miaitt kiesett munkaidőt túlóráztatással pótolta, és emiatt az év folyamán a túlórák száma 26 százalékkal több volt mint 1968-baji. és összességében a megye szocialista iparában közel 1,5 millió túlórát használtak fel. Építőipai* A megye szocialista építőiipara az elmúlt évben mintegy 550 millió forint értékű munkát végzett, amiből 200 millió a szövetkezeti építőiipar teljesítése volt. Ez utóbbi közel 25 százalékkal több mint 1968-ban, míg a minisztériumi és tanácsi építőipar teljesítése csupán 6,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi termelési szintet annak ellenére, hogy az összes foglalkoztatottak létszáma 14,6, és ezen belül az építőipari munkások létszáma 10,7 százalékkal több volt mint 1968- ban, Az építőipari vállalatok termelékenységét nagymértékben befolyásolta, hogy a munkaerő-hullámzás — bár a IV. negyedévben erősen csökkent — éves szinten igen nagy volt, mivel a munkás- felvételekiiek az év elejei létszámhoz viszonyított aránya meghaladta a 90, a kilépéseké pedig a 80 százalékot. Az Állami Építőipari Vállalat 1969-ben az előző évi 274 lakással szemben, 434 lakást adott át használatra. A Tanácsi Építőipari Vállalat a tervezett 24 lakást az év végéig ugyancsak átadta. Mezőgazdaság Megyénk mezőgazdasága kalászosokból — az országos tendenciával ellentétesen — 1969- ben kisebb termésátlagokat ért el mint az előző évben. Búzából például az előző évinél némileg nagyobb vetésterületről a megye mezőgazdasági szövetkezetei mintegy 6, árpából pedig 8 százalékkal kevesebb szemet takarítottak be mint egy évvel korábban. A vártnál kedvezőbben alakult a kukorica- és burgonya- termés. Az előbbinél a termésátlag megyei szinten is elérte a 20 mázsa/kát. holdas eredményt, és így a megye gazdaságai 30 százalékkal több kukoricát takarítottak be mint 1968-ban. Burgonyából a vetésterület 6 százalékkal csökkent, a termés ennek ellenére 10 százalékkal emelkedett. A takairmányellatás szempontjából rendkívül kedvező, hogy a termésátlagok nagymérvű emelkedésének eredményeképpen lucernából több mint kétszer, vörösheréből pedig 10 százalékkal több takarmányt gyűjtöttek be mint 1968-ban. A megye • szarvasmarha-állománya 1969 végére tovább csökkent. Az állomány az állami gazdaságokban 3, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 8 százalékkal volt kisebb minit egy évvel korábban. Még ennél is nagyobb mérvű csökkenés történt a sertésállománynál, mivel az állami gazdaságoknál a sertésállomány az előző év végén meglevőnek 83, a szövetkezeti szektorban pedig 76 százalékára esett vissza, és ez utóbbinál a kocaállomány is mintegy 12 százalékkal kisebb mint egy évvel korábban, A lakosság pénzbevételei és vásárlásai A lakosság bruttó pénzbevétele 1969-ben 8,9 százalékkal haladta meg az előző év bevételeit. A növekedést főként az eredményezte, hogy 1969-ben személyi jövedelemként mintegy 30 millió forinttal több nyereségrészesedést fizettek ki mint az előző évben, és ugyanakkor a parasztság bevételei is jelentősen nőttek. A megyében 1969. évben kifizetett bérek — részben a foglalkoztatottság javulása, részben pedig az átlagkeresetek emelkedése következtében — 3,4 százalékkal haladták meg az előző év bérkifizetéseit. Az előző év kifizetéseinél jelentősebb pénzkiáramlás hatásaként az OTP takarékbetét állománya az 1968. december 31-j 442 millió forintról 1969 végére 518 millió forintra nőtt. A kiskereskedelem eladási forgalma 1969-ben — az előző évhez viszonyítva — az országossal közel azonos mértékben, 9,5 százalékkal nőtt. A forgalomnövekedéshez nagyban hozzájárult, hogy a lakosság elsősorban a korszerűbb és nagyobb értékű, tartós fogyasztási cikkeket vásárolta. „Megindult a föld” Nógrád megyében is. Egymás után jelennek meg a híradások, hogy sorra alakulnak a tszcs-k a megye községeiben. A lap később már a felemelt termelési terv teljesítéséről számol be tudósításokban. „Adjunk több szenet az országnak.” „Teljesítik felajánlásukat az Acélárugyár dolgozói” — olvassuk a címeket. .--kAz 1952-es és az azt követő évek során a lap mind többet foglalkozik a pártmunka tapasztalataival, a jobb vezetés módszereivel, a munkafegyelem megszilárdításával Rendkívül nagy teret kap az ötéves terv, mint a béke terve, a lap hasábjain. Ennek a tervnek is köszönhető, hogy 1952. február 20-án már hírt adhatott a megyei sajtó: „Megszűnt a húsjegy, eltöröltük a jegyrendszer utolsó maradványát is.” Jegyrendszer. A ma fiataljának szinte teljesen idegen fogalom. Pedig létezett ilyen Az apák, nagyapák még így dolgoztak a ma jobb létéért. Mind több híradás lát napvilágot arról is, hogy a Szovjetunió milyen segítséget ad megyénk iparának a fejlődéshez, az együttműködés hogyan segíti megyénk ipari üzemeinek termelés-növekedését. Az ellenforradalom zivatara megyénket sem kerülte el. A párthoz hű, a nép sorsáért aggódó, a szocializmus vívmányát féltő kommunisták ragadtak tollat, hogy rendet teremtsenek az eszmei zűrzavarban. A párt sajtója segített sokaknak a helyes utat megtalálni. Bírálta a rosszat, az elavultat, de jottányit sem engedett a párt igazából, a marxista—leninista eszmékből. A lap NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG címmel folytatta munkáját. 19^7. január 6-án vezércikkében „Üj lendülettel, új módszerrel” címmel arról számol be, hogy a megye szervezett dolgozói növelik az egységet, a fegyelmet. Az élet újra indult a megyében. Termelnek a bányákban, az üzemekben, hogy mind gyorsabb legyen a konszolidáció. Hírül adja a lap, hogy egymás után alakulnak üzemekben, gyárakban, hivatalokban és falvakban az MSZMP alapszervezetei. Később: „A munkásosztály válasza... termelési győzelmek április 4-e előtt” elmondja a lap, hogy* dolgozóink beváltottak ígéretüket, s hazánk felszabadulásának évfordulóját újabb sikerekkel köszöntik. „A forradalmi munkás—paraszt kormányt történelmi szükségszerűség hívta életre” címmel a NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG az országgyűlés 1957 tavaszi üléséről számo! be. A lap hétről hétre nyomon követi megyénk az ország, a világ eseményeit. Külön is £i- "gyelemre méltó az 1957 júniusi megállapítás, amikor a lap első oldalán szalagcímben közli: „A magyar munkásosztály forradalmi pártja vezeti az osztályt, a népet, védi a népköztársaságot.” A NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG — ha megtett útja nem is volt mindig nyílegyenes, teljesítette hivatását, betöltötte szerepét. Helyes irányú munkájához nem férhet kétség. A fejlődés, a haladás többet kíván a kommunista sajtótól megyénkben is. Sokoldalúbb, többrétű információt vártak, kértek az olvasók. 1964. március 1-én valóra vált az olvasók, a szerkesztők, az újságírók kívánsága, NÓGRÁD címmel naponta került a párt sajtója az olvasók asztalára. Somogyvári László NÓGRÁD — 1970. február 20., péntek »
