Nógrád. 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)

1970-02-19 / 42. szám

AZ OLVASÓK! Válaszolunk Mikor helyezhető újra érvénybe az életbiztosítás? A díjfizetés elmulasztása miatt megszűnt vagy módo­sult biztosítás az eredeti tar­talommal és összegre újra érvénybe lép. ha az elmaradt díjakat a megszűnés, illetve módosulás beálltának naojá- tói számított 3 hónapon belül lefizetik. Az újra érvénybelé­pés hatálya az elmaradt díjak befizetését követő nap 0 órá­jakor kezdődik. Már visszavásárolt életbiz­tosítás újra érvénybe helyezé­se nem igényelhető. A bizto­sított (szerződői köteles lak­helyének megváltozása ese­tén az új címet, továbbá a kötvény elvesztése vagy meg­semmisülése esetén e körül­ményt bejelenteni, a törvé­nyes megsemmisítési eljárást saját költségén lefolytatni és a megsemmisítést 'kimondó jogerős határozatot bemutat­ni, amelynek alapján a bizto­sító kötvénymásolatot ad ki. Ha életbiztosítás keretében a biztosító a szerződés szerint balesetre is kockázatot visel, baleseten a biztosított akara­tán kívül hirtelen fellépő olyan külső behatást kell ér­teni. amelynek következtében a biztosított a baleset meg­történtétől számított egy éven belül meghal, vagy ál­landó rokkanttá válik Az ál­landó rokkantság fokát a biz­tosító orvosa állapítja meg. vitás esetben az Országos Testnevelési és Sportegész­ségügyi Intézetnél szervezett bizottság' dönt. A biztosító ki­kötheti. hogy a szerződésben felsorolt szervek illetve vég­tagok elvesztése (teljes meg­bénulása) esetén az áldandó rokkantság százalékát — te­kintet nélkül a biztosított foglalkozására — a szerződés­ben foglalt kulcs szerint keld megállapítani. Társadalmi esküvő Szarvasgedén Szépen megrendezett társa­dalmi esküvőn mondták ki a boldogító igent és esküdtek örök hűséget egymásnak Czank Katalin és Illés Csaba, a Szarvasgedei községi Tanács házasságkötő termében. A köz­ségi tanács hangos híradón zenével köszöntötte a házasu­landókat. és a násznépet az indulástól a tanácsházáig. A két ifjú a nászinduló hangjai mellett és a kisdobosok sorfa­la között vonult az anyakönyv­vezető elé. Német Mihály anyakönyvvezető köszöntése után a kisdobosok szavalattal, majd egy-egy szál fehér szeg­fűvel kedveskedtek az ifjú párnak. A hivatalos eljárás után az anyakönyvvezető ün­nepi beszédben ismertette a szocialista házasság lényegét, kötelezettségeit, tanácsot adott az életútra. Az anyakönyvve­zető szavai után a kultúrház kórusa adott műsort, majd a községi KISZ-szervezet titká­rának köszöntője következett, aki egyben átadta a szerve­zet ajándékát. Szép köszöntőt mondott az ifjú párnak Ro­botka János, a pásztói „Gubis Ferenc” önálló munkásőrszá­zad parancsnoka. Ezután az anyakönyvvezető a községi ta­nács nevében átadta az ifjú párnak az esküvőről készült hangfelvétel magnótekercsét, és a nőtanács ajándékát, egy kis hímzett zászlót, amely az esküvő dátumát örökítette meg, valamint azt a tollhegyet, mellyel az anyakönyvet aláír­ták. Ennek végeztével ugyan­csak a hangos híradón közvetí­tett zene hangjaitól volt han­gos a község. Podobén Mihály vb elnök. Születésnapi megemlékezés Nagybátonyban Iskolánk, a 209. sz. Ipari peli üzemekből indult el és nak képviselői is. Közülük Szakmunkásképző Intézet hí- spanyol földön ért véget, a egy, Zoppe Ilona, Várnai Zse- ven ápolja névadójának, Zsin- fasiszták gyilkos golyója ál- ni versének szép előadásával kő Vilmosnak, az ifjú inter- tál. Az irodalmi szakkör két emelte az ünnepély színvona- nacionalistának emlékét. Ez tagja — Gott Piroska és Berta lát. A műsor végén a Madrid évben is február 11-én dél- Oszkár — Hamburger Jenő, határán c. mozgalmi induló ben mintegy 250 felnőtt dől- illetve Radnóti Miklós egy- hangjai mellett a három isko- gozó és tanuló gyűlt egybe az egy versével tette színesebbé la ifjúsági szervezetének ne­intézet előcsarnokában, hogy az ismertetést. A2 intézeti vében elhelyezték a hála és megünnepeljék a munkáshős énekkar is sikeresen működött emlékezés koszorúit az ünnep­születésnapját. közre mozgalmi dalok ének- lőbe öltözött tanulók a Zsin­Stork József KISZ-titkár lésével. kő emléktáblára, ismertette az ifjúmunkás éle- Az ünnepélyen jelen vol- H Sándor tét, főbb állomásait. Rövid tak a szomszédos általános élete az angyalföldi és cse- iskola és gimnázium tanulói- igazgató. Nagybátony Friss, puha kenyér Közel három hónap óta fur­csa, de örvendetes jelenséget fe­deztem fel az acélgyári ke­nyérboltban. Ugyanis itt meg­szokottá vált, hogy aki ke­nyeret akart vásárolni, azt udvariasan kiszolgálták, hi­MENNYI KERESET-KIEGÉSZÍTÉS JÁR AZ ÁTHELYEZETT CSÖKKENT MUNKAKÉPESSÉGŰ DOLGOZÓNAK? szén mindig volt megfelelő mennyiségben. Az utóbbi időben kisebb tö­meget láttam a kenyérbolt előtt. Ismét divatossá válik a sorbaállás ? — töprengtem magamban. Régi kellemetlen emlékeimtől csak akkor sza­badultam meg, amikor meg­győződtem arról, hogy miért is állnak sort az asszonyok. Az 1 egyik vásárló elmondotta, hogy a helyi 4. sz. pékség­ben néhány hónapja „maszek minőségű” kenyeret sütnek, aminek annyira nagy a kelet­je, hgy a város más terüle­teiről is jönnek ide vásárolni. Természetesen az üzem ka. pacitása emiatt kicsinek bizo­nyul és időközönként más üzentekből pótolják a meg­növekedett szükségletet. A sorbaállás tényét most már megfejtettem, ugyanis mindenki csak a helyi 4-es üzemben készített kenyeret akarja venni. De mivel én is szeretem a kiváló minőségű árut, elhatároztam, hogy be­állók a sorba kenyeret vásá­rolni. Ez meg is történt, és amikor láttam, hogy a töb­biek kettesével viszik, én is kettőt vettem. De milyen jó, hogy kettőt vittem. Ugyanis este hármasban elfogyasztot­tuk az egyiket. Közben gya­korlatilag is meggyőződtem arról, hogy az acélgyári 4-es üzemben valóban „maszek minőségű” kenyeret sütnek. Mondanom sem kell, atóta mindig az innen vásárolt ke­nyér kerül az asztalomra, de ezúttal már tartalék is van a háznál. Mind a magam, mind az itt vásárló többi acél­gyári nevében is köszönetét mondhatok a „minőségi pék­ség, minőségi dolgozóinak.” Benkö László Acélgyár Becsületből jeles Nagyobb ünnepek alkalmá­val a családok apraja-nagy­ja mind hazalátogat a szülőd házihoz, hogy együtt ünnepel­jenek. Egyik családinál azon­ban még ennél is nagyobb ünnep volt, a fiú esküvőjét tartották. Mint ilyenkor len­ni szokott, jókedv és vidám­ság töltötte be az egész es­tét. Itt azonban a nagy öröm­be üröm is vegyült. A hajna­li órákban a családfő hirtelen rosszul lett. A legsürgősebben kórházba kellett szállítaná. Z I. olvasónk az előbbihez hasonló problémájában kér tőlünk tanácsot. Öt is csökkent munkaképességűnek nyilvá­nították, és áthelyezték más munkakörbe, részére azonban keresetkiegészítést nem állapítottak meg. Olvasónk tudomása szerint a csökkent munkaképességű dolgozó keresete áthelye­zés esetén sem lehet kevesebb az előző munkahelyen elért át­lagkeresetnél. Olvasónk értesülése sem pontos. Abban igaza van, hogy azokat a dolgozókat, akiket csökkent munkaképes­ségük miatt rehabilitálásuk érdekében áthelyeznek, illetőleg betanítják új munkakörére, az áthelyezés, illetőleg a betaní­tás vagy szakképzés megkezdésének napjától keresetkiegé­szítésben kell részesíteni. A jogszabály azonban a keresetké­pesség fokától, illetőleg betegségüktől függően eltérően ren­dezi a keresetkiegészítés mértékét. Azok a dolgozók, akik az 50 százalékos munkaképesség-csökkenés mértékét elérik vagy meghaladják, keresetkiegészítést kapnak a betanítás vagy szakképzés időtartama alatt, de legfeljebb 1 évig. Azo­kat a dolgozókat, akik üzemi baleset vagy foglalkozási be­tegség következtében baleseti járadékot vagy rokkantsági nyugdíjat kapnak, és jelenlegi munkahelyükön teljes értékű munka végzésére alkalmatlanokká váltak, 36 százalékos munkaképesség-csökkenés elérése esetén már időbeli korlá­tozás nélkül kapják a keresetkiegészítést. A gümőkóros be­tegségük miatt munkahelyükön jogszabályi tilalom' folytán nem foglalkoztatható dolgozók — rokkantságuk mértékétől vagy rokkantsági nyugdíjra jogosultságuktól függetlenül — addig az időpontig jogosultak keresetkiegészítésre, amíg be­tegségük a tbc gondozóintézet igazolása szerint fennáll. Az itt megjelölt dolgozók keresetét az áthelyezés előtti, az üzemi balesetet szenvedett foglalkozási betegségben levő dolgozók­nál — ha az számukra kedvezőbb — az üzemi baleset előtti átlagkereset 80 százalékáig kell kiegészíteni. Ennek feltétele az, hogy az új munkahelyén elért átlagkeresete a baleseti já­radék a rokkantsági nyugdíj folyósításra kerülő része, az üzemi baleset (illetőleg a foglalkozási betegség) okozója ál- (tal fizetett vagy a polgári jog szabályai szerint megállapított és rendszeresen folyósított kártérítés vagy járadék együttes összege a korábbi keresetének 80 százalékát nem éri el. KÖTELEZHETÖ-E A TÖBBNAPI KIKÜLDETÉSBEN LEVŐ DOLGOZÖ NAPONKÉNTI HAZAUTAZÁSRA? T. I. olvasónk a kiküldetéssel kapcsolatban több kérdést intézett hozzánk, mert szerinte munkahelyén tévesen járnak el. Náluk az a gyakorlat, hogy az utazással eltöltött időre egy­szer fizetnek munkabért, máskor nem. Azt is kérdezi, több napra szóló kiküldetés esetén kötelezhető-e a dolgozó a na- pontkénti hazautazásra? Leveléből úgy értelmezzük, hogy olvasónk tévedésben van, a vállalatnál jól alkalmazzák a rendeletet. A 33/1951. (I. 31.) MT. számú rendelet szerint ugyanis a kiküldetés (külszolgálat) tartama alatt csak a munkával eltöltött időre jár a munkabér. Az utazással eltöltött idő a munkaidőbe nem számít bele. Ha azonban a dolgozó a napi rendszeres munka­idejénél rövidebb ideig' dolgozott, mert munkaideje alatt vagy annak egy részében utazott, a havidíjas dolgozó munkabérét csökkenteni nem lehet, az órabéres dolgozó keresetét pedig úgy kell kiegészíteni, mintha a napi rendszeres munkaidőt végigdolgozta volna. Az órabéres dolgozó keresetének kiegé­szítésénél átlagkeresetét kell figyelembe venni. Lehetséges, hogy azért írja olvasónk, hogy a vállalatnál az utazással el­töltött időt is egyes esetekben megfizetik, mert az órabéres dolgozó a munkaideje alatt vagy annak egy részében utazott munkahelyére, és ezért nem dolgozhatta le a kötelezően elő­írt óraszámot, és ezt számolják el — helyesen és törvényes alapon. Ami a másik kérdését illeti, azzal kapcsolatban az az igaz­ság, hogy több napra terjedő kiküldetés (külszolgálat) ese­tén a dolgozó akkor köteles naponta visszatérni lakóhelyére, ha napi munkájának ellátása után a menetrend szerint köz­lekedő közlekedési eszköz igénybevételével másfél órai uta­zással lakóhelyére visszatérhet, feltéve, hogy a lakására való visszaérkezés és az újbóli elindulás időpontja között leg­alább 8 órai időtartam van, és a naponkénti visszautazással az utazási költsége figyelembevétele mellett is, a kiküldetési (külszolgálati) költségekben megtakarítás érhető el. Az összegyűlt rokonság már alább hagyott a jókedvvel, s mindenki szomorúan tekin­tett a mentő után. Rövid időn belül a kórházba értünk. Pásztora. Az ügyeletes orvos máris mondja: súlyos gyo­morműtétet kell végrehajta­ni a legrövidebb időn belül. Meg kellene vinni a hírt ha­za is — így a beteg öccse, de mi lesz velünk, taxi nincs Pásztón. A kórház portása készségesen felajánlott egy címet, ahol kocsit kaphatunk. Azonban hajnali öt órakor, amint a Vasút utcában a meg­adott címet kerestük, egy férfi szólított meg bennünket. Mondtuk, szeretnénk Csécsére menni, de nincs jármű, és autóbusz csak 10 órakor lesz. Mire ő: „Nekem nincs kocáim kérem, de ha megfelel, mo­torkerékpáron hazaviszem” Megköszöntem és elfogadtuk az ajánlatot. Felzúg a motor, s máris indulunk hazafelé. Hazaérve mindjárt megnyug­tattuk az itthon levő hozzá­tartozókat. s hogy ily rövid időn belül értesíthettem őket, csakis a GC 49—92 rendszá­mú motorkerékpár vezetőjé­nek köszönhetem. Vigh Sán­dor pásztói lakosnak, akinek ezúton is szívből mondok kö­szönetét kedvességéért. Be­csületből és emberségből je­lesre vizsgázott. MIKOR KELL PIHENŐNAPOT BIZTOSÍTANI A HÁZTARTÁSI ALKALMAZOTTNAK? Z. G.-né nyugdíjas olvasónk háztartási alkalmazottként dolgozik. Már az elmúlt évben is többször volt a munkaadó­jával vitája, mert a heti pihenőnapot és a munkaszüneti na­pot nem adta ki rendszeresen. Olvasónk szeretné tudni, hova fordulhat panasszal, de mielőtt panaszt tenne, kérdezi, mi­lyen jogi szabályozás vonatkozik a háztartási alkalmazottra? Olvasónk sérelme teljesen jogos, és orvosolható. A ház­tartási alkalmazottak munkaviszonyának és munkafeltételei­nek szabályozásáról szóló 6/1959. (VI. 7.) MüM. számú rende­let előírja, hogy a heti pihenőnap és a munkaszüneti nap igénybevételének rendjét a munkáltató és a háztartási alkal­mazott kölcsönös megegyezéssel állapítják meg. Megegyezés hiánya esetén — mondja a jogszabály — a heti pihenőnap vasárnap délután 3 órától hétfő reggel 7 óráig, továbbá csü­törtök délután 3 órától este 10 óráig tart. A munkaszüneti nap pedig a munkaszüneti nap délután 3 órájától a követke­ző nap reggel 7 órájáig illeti meg a háztartási alkalmazottat. Nincsen szárnyunk.. Amikor hazafelé tartok, mindig sóváran gondolok a madarakra, nekik könnyebb, mert van szárnyuk. Tudom balga óhaj, de ami­kor látom a házam előtt a felásott járdát, a soh’sem ta­karítón 'épcsől. mely olyan mint ' légpálya akkor azt hiszem nem alaptalanul gon­dolok szárnyakra, vtszól tunk a Köztisztasági Vállalat nak, de ezt láthatja a hely tanácstag is. mindmáig intéz kedés nem történt, s hog baleset mikor adódik azt ner tudom. Vagy akkor majd fel figyelnek? Kovács Vince Salgótarján, Munkácsy út 3. Human Imre I------------------------------------------­---- ----------------—------------------­C secse | NÖGRAD — 1970. február 19., csütörtök 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom