Nógrád. 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)
1970-02-19 / 42. szám
Töt* téllel mi fordulat kell a békéért Eredményes tárgyalások Nixon kongresszusi üzenete U Theini beszéde a leszerelést értehesleten (Folytatás as í. oldalról.) a nemzetközi helyzetet, Kis Csaba, az MTI tudósítója írja: Pirityi Sándor, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Az ENSZ főtitkára beszéde bevezetőjében üdvözölte a leszerelési bizottság tagjait abból az alkalomból, hogy új ülésszakot kezdtek, amely egybeesik az ENSZ által meghirdetett „leszerelési évtized” indulásával. Külön üdvözölte azt a nyolc államot, amely a tavalyi ülésszak végén, .^került a leszerelési bízóik 1 giba. A .intést adott ezután azokról a lépésekről, amelyek a leszerelés és így a nemzetközi béke és biztonság ügyében történtek. Említést tett az 1959-es Antarktisz-egyezményről, ugyanabban az évben az általános és teljes leszerelésről hozott ENSZ-hatá rozatról, a leszerelést tárgyalások alapelveiben, 19(1! ben elért szovjet—amerikai megállapodásról, a Moszkva és Washington közötti „forró drót” létesítéséről. az 1963-as moszkvai részleges atomcsendegyezmény- röi, a tömegpusztító fegyvereknek a világűrből való kizárásáról. Megemlékezett a Latin-Amerikát atomfegyvermentes övezetté tevő egyezményről, valamint az 1968- ban aláírásra bocsátott atom- sorompó-szerződé&rőí. Ezekkel a „kezdeti, de igien fontos intézkedésekkel” szembeállította azt az ellentétes irányú fejlődést, amely a fegyverkezési kiadások növekedésében mutatkozott meg és amely hátrányosain befolyásolta az emberiség életkörülményeit mind a fejlődő, mind a fejlett országokban. Elmondotta, hogy a világ összes katonai kiadásai 1962- tőd 1969-ig évi 120 milliárd dollárról 200 milliárd dollárra emelkedtek. Az ENSZ főtitkára szorgalmazta az atomsorompó- egyezmény mielőbbi hatálybalépését., a tengerfenék de- militarizálását. a vegyi és baktériumfegyverek alkalmazását betiltó 1925-ös genfi líösel- Kelet Az USA felel az izraeli bombázásokért Az Egyesült Arab Köztársaság kormánya hivatalos dokumentumban tette felelőssé Washingtont Izrael agressziós cselekményeiért. A kormány hivatalos lapja, az Al-Gumhurija szerdai számában közli, hogy az Egyesült Arab Köztársaság diplomáciai képviseleteinek vezetői a közelmúltban átnyújtották a fogadó országok illetékeseinek a kormány erről szóló emlékiratát. A dokumentum szerint — Izrael nem lett volna képes arra, hogy repülőgépeivel mélyen Egyiptom területe fölé hatoljon, ha nem lennének amerikai gyártmányú Phan- lomjai; — az Egyesült Államokat ennélfogva felelősség terheli mind stratégiai, mind pedig a polgári célpontok ellen végrehajtott izraeli légitámadásokért; — az amerikai fegyverszállítási politika konszolidálja Izrael agresszióját, amelynek következtében Tel Aviv továbbra is megszállva tartja három arab ország egyes területeit. Az amerikai felelősség kérdését kívánja megvitatni Szalah Gohar egyiptomi külügyminiszter-helyettes is azokon az értekezleteken, amelyeket a Weizman Ezer Weizman tábornok, az izraeli hadsereg volt hadmű- velet: főnöke, jelenleg a koalíció közlekedésügyi minisztere, kedden Tel Avivban az izraeli héják politikai hitvallását fejtette ki. „Az ősi Izrael a miénk” — mondotta, majd hozzáfűzte, hogy „az arabokkal folytatandó tárgyalások középpontjában nem a területi engedményeknek, hanem Izrael jogainak kell állniuk.” A tábornok-miniszter befejezett ténynek tekinti az arab területek annektálását, és nem aggódik amiatt, hogy „Izrael jelenlegi határain belül az arabok belátható időn belül számbeli , túlsúlyba kerülnek a zsidókkal szemben. SzíveKairóban akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőivel tart majd. Az Al-Ahram szerdai száma-, ban hangoztatja, hogy az arab országok már visszautasították Eban izraeli külügyminiszternek azt a kedden elhangzott javaslatát, hogy a Palesztina! menekültek problémáját nemzetközi értekezletnek kellene tisztáznia. Eban ezt a javaslatot először 1968 őszén az ENSZ-ben tette meg, s célja — mint az Al-Ahram írja — nem egyéb, minthogy Tel Aviv „hátsó ajtón keresztül” jusson el a közvetlen tárgyalásokhoz az arabokkal. Egyiptomi harci repülőgépek szerdán reggel két hullámban támadták a Szuezi-csatorna északi szektorában elhelyezett izraeli állásokat. A gépek feladatuk végrehajtása után sértetlenül tértek vissza támaszpontjaikra —■ közölte egy kairói szóvivő. A támadásokról Tel Avivban is hírt adtak. A félhivatalos Al-Ahram gazdasági levelezőjének értesülése szerint a juntos 30-ával véget érő, folyó költségvetési évben az egyiptomi hadikiadások összege eléri az 500 millió fontot. (MTI) dicsekszik s sebben tartok egymillió arabot a zsebemben, mint a hátam mögött” — jelentette ki sokatrhondóan a szélsőjobb- oldali politikus. Beszédében szót ejtett Washington és Tel Aviv kapcsolatairól. Ezek „jobbak, mint valaha”. „Izrael amerikai fegyvereket használ, és jól használja őket” — büszkélkedett Weizman. Megfenyegette Jordániát is; amennyiben hatalomátvételre kerülne sor Ammanban. — 6 ugyanis azt jósolja, hogy a Palesztinái ellenállási mozgalom megdönti Husszein kormányát — „az izraeli hadsereg kész arra, hogy minden olyan lépést megtegyen, amit a kormány elhatároz.” (MTI) Rogers Kongóban A Kongói Köztársaságban i urtozkodó Rogers amerikai .ülügyminiszter kedden hosz- -zabb megbeszélést folytatott Mobutu kongói államfővel. A megbeszélés során foglalkoztak a két ország közt fennálló kétoldalú megállapodásokkal, ezen belül az Egyesült Államok által nyújtott műszaki támogatással. Mobutu kifejezte azt a kívánságát, hogy növeljék a Kongónak nyújtott műszaki támogatást, valamint -az országban eszközölt amerikai magánberuházásokat. Rogers meghívta Mobutu tábornokot, hogy tegyen hivatalos látogatást az Egyesült Államokban. Az AFP kinsha- sai értesülése szerint erre a látogatásra esetleg még ez év vége előtt sor kerül. (MTI) 2 NÖGRAD — 1970. február 19., csütörtök jegyzőkönyv aláírását, illetve ratifikálását mindazok részéről, akik ezt még nem tették meg. A főtitkár utalt arra, hogy az ENSZ-közgyülés első ízben ajánlott a leszerelési bizottság figyelmébe olyan kérdéseket, mint a radiológiai hadviselés tudományos és műszaki vonatkozásainak elemzése a leszerelés szempontjából, valamint a gáz- centrifugás urániumdúsítási módszer katonai célokra való felhasználása.. Az ENSZ főtitkára hangsúlyozta: Komoly erőfeszítéseket kell tenni, hogy az összes nukleáris hatalmakat megnyerjék a leszerelési munkában való részvételnek. Beszédét azzal zárta, hogy a leszerelési bizottság vezesse eredményes irányba a „leszerelési évtizedet” és törekedjék „történelmi fordulatra a nemzetközi békéért' és biztonságért folytatott hosszú harcban”. (MTI) Aktivizálódó neonácik Az osztrák neonáci nemzeti demokrata párt (NDP), amelynek hivatalosan engedélyezték, hogy részt vegyen a parlamenti választásokon, jelentősen fokozza' tevékenységét. Bécsben és az ország más városaiban máris nagy számban jelentek meg az NDP választási plakátjai. A belváros utcáin a neonácik prepa- gandakocsájai száguldoznak, amelyekből színes röpcédulákat szórnak a járókelők közé. A röpcédulákon olvasható többek közt, a neonáciknak az a követeléssé is, hogy bocsássák szabadon „a börtönben sínylődő hadifoglyokat”, azaz a náci bűnösöket. Bécsben, a helyi sajtó legutóbbi közlése szerint, a neonácik kilengéseinek már néhány áldozata is van. Február 6-án Becs egyik központi utcáján két fiatalembert vertek össze, február 13-án nedig 7 NDP-. agitátor” néhány embert inzultált. (MTI) Szerdán az ír Köztársaság területén, közel az észak-írországi határhoz, ismeretlen merénylők felrobbantották az ír Köztársaság televíziójának adótornyát. A torony nem dőlt ugyan romba, de megroggyant és műszakilag- használhatatlanná vált. A televíziós adások a körzetben egyelőre szünetelnek. Valószínű, hogy a merénylet a köztársasággal szemben ellenséges körök műve volt. Dublinban, az ír Köztársaság fővárosában a központi postahivatalban a rendőrség egy ketyegő pokolgépet talált és hatástalanított. Ügy akadtak a pokolgép nyomára, együtt vizsgáljuk meg azokat a kérdéseket, amelyekben fokoznunk kell a nemzetközi együttműködést a Balkán népeinek, a Duna-völgyi országok népeinek és általában az európai népeknek az érdekében, a háborús veszély csökkentése érdekében. A másik feladat — mondotta Péter János —, hogy tanulmányozzuk a két ország kapcsolatainak további fejlődését, hogy minél erősebbek és minél hatékonyabbak legyenek ezek a kapcsolatok. Elmondhatom, hogy minden vonatkozásban eredményes tárgyalásokat folytattunk, s ennek következtében nagyobb egyetértésben lépünk fel a nemzetközi téren és jobban látjuk gazdasági és kulturális együttműködésünk fokozásának lehetőségeit is.” Beszéde befejező részében Péter János rámutatott, hogy Magyarország népe és kormánya nagy tisztelettel adózik azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeket a Bolgár Népköztársaság népe és kormánya a balkáni helyzet javításáért és* általában a nemzetközi helyzet javításának érdekében folytat. Mi egyetértünk ezekkel az erőfeszítésekkel és felajánljuk a segítséget ezekhez az erőfeszítésekhez — mondotta, Ezután ürítette poharát a bolgár—magyar barátságra, a Bolgár Népköztársaság felvirágzására, a bolgár nép vezetőinek egészségére, valamint a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítására. Péter János és kísérete szerdán reggel rövid vidéki kirándulásra Plovdivba, Bulgária második legnagyobb városába utazott, amely nemzetközi vásárairól ismert. Megtekintette a város nevezetességeit, megismerkedett a város és a megye vezetőivel, majd Borovecet, Bulgária legszebb és legjobban kiépült téli üdülőhelyét tekintette meg. A magyar külügyminisztert erre a kirándulásra elkísérte Ivan Basev külügyminiszter, Roska István magyar nagykövet és több más hivatalos személyiség. (MTI) hogy egy ismeretlen telefonáló közölte a dublini esti lap szerkesztőségével, a postahivatalban negyven percen belül bomba robban. Belfastban Észak-Irország fővárosában ugyancsak szerdán délelőtt bomba robbant egy bírósági tárgyalóterem közelében. Éppen öt vádlott állt a bíróság előtt egy csővezeték ellen megkísérelt korábbi bombamerénylet vádjával A robbanás alaposan megresz- kettette a bírói pulpitust, de emberéletben kár nem esett. Mindhárom merénylet tettesei egyelőre ismeretlenek. (MTI) A pOKUMENTUM bevezetőjében Nixon azt hangsúlyozza, hogy az új irányelvek kidolgozására a világban bekövetkezett változások miatt van szükség, mivel a háború utáni időszak, amelyben az USA volt az egyetlen olyan nagyhatalom, amely nem szenvedett komolyabb háborús károkat, és a nukleáris fegyverek monopóliumainak birtokosa volt, víse- szavonhatatlanul véglet ért. Az új korszakban viszont „lehetőség nyílik arra, hogy eljussunk a válságok gyökeréhez, messzebbre nézzünk, s segítsük olyan nemzetközi kapcsolatok létrehozását, amelyek megteremtik a tartós béke kereteit”. A tartós békéhez, Nixon szerint, három tényezőre van szükség: újfajta partneri viszonyok kialakítására, az Egyesült Államok katonai erejére és tárgyalási készségére. Az újfajta kapcsolatok lényegének az elnök az úgynevezett Nixon-doktrínét jelöli meg. „E doktrína központi tézise az, hogy az Egyesült Államok részt vesz szövetségesei és. barátai védelmében és fejlesztésében, de Amerika nem t udja, - és nem is akarja magára vállalni a szabad világ védelmének egészét.” UGYANAKKOR a dokumentum haladéktalanul leszögezi, hogy az USA „nem élhet elszigeteltségben, ha életben akar maradni” és „nem szándékozik visszavonulni a világtól”, csupán arra törekszik, hogy szövetségesei „nagyobb felelősséget vállaljanak magukra saját védelmükben és saját fejlődésükben.” A tárgyalásokról szólva az elnök azt emeli ki, hogy az Egyesült Államok „kész becsületesen és gyakorlatiasan tárgyalni a kommunista országokkal” bár „nincsenek illúziói” és tisztában van mind az ideológiai különbségekkel, mind a nehézségiekkel. „Az Egyesült Államoknak megvannak a maga érdekei es meg is védi ezeket” — szögezi le Nixon, hangsúlyozva, hogy ugyanakkor „mások érdekeit is tekintetbe kell venni.” Az európai katonai kérdésekről szólva hangoztatja „a katonai. stratégia megválasztásánál úgy döntöttünk, hogy folytatjuk a jelenlegi NATO-stratégia támogatását.” Bár igen közvetve utal a változások lehetőségére, nem szól az amerikai csapatok részleges, vagy teljes kivonásáról. A tárgyalások lehetőségéiül szólva, az elnök hangsúlyozta ugyan az európai rendezés fontosságát,' de nem említi a szocialista európai országok javaslatát a biztonsági értekezletről és ehelyütt inkább azt húzza alá, hogy „Európa egysége nem egyetlen látványos tárgyalás, hanem kiterjedt történelmi folyamat eredménye lehet csupán”. Nixon az üzenetben üdvözi „német szövetségese kezdeményezéseit”. amelyek arra „iránvul- nak”, hogy „riormalizálják kapcsolatait Keleti szomszédaival”. annál is inkább, mert a Bombamerényletek Írországban Magyar felszólalás a moszkvai tanácskozáson Szerdán folytatta munkáját Moszkvában a Lemin-centená- rium jegyében megnyílt nemzetközi tanácskozás, amelynek témája a nők társadalmi sze repe, valamint a nőkérdés megoldásának tapasztalatai a szocialista országokban. A konferencia nemzetközi hallgatósága nagy érdeklődéssel fogadta Ortutay Zsuzsának, a Magyar Nők Országos Tanácsa titkárának felszólalását. A magyar delegátus hangsúlyozta: a nő helyzete a társadalomban, a munkában, a közéletben elválaszthatatlan a nő helyzetétől a családban. Párhuzamosan kell a felmerült problémákra megoldást találni, különben nem jöhet létre harmónia. Ortutay Zsuzsa aláhúzta a családról szóló lenini útmutatás jelentőségét. (MTI) német kérdés „a kelet—nyugati kapcsolatok kulcspontja”. Az elnök egyébként a kérdések további tanulmányozását írja elő a NATO-szövetsége- sek számára, minden érdemi tárgyalást megelőzően, mert „ha az események kikerülnek a sziikséses ellenőrzés aló!, a jó szándéktól függetlenül k.uMegbukott a chicagói per Felmentették az összeesküvés vádja alól a chicagói politikai per vádlottait. Az esküdtszék csaknem ötnapos tanácskozás után szerdán hirdette ki verdiktjét, amelyben a hót amerikai békeharcost nem találta bűnösnek a vád tárgyává tett „összeesküvésben” és kormányellenes szervezkedésben. A chicagói „hetek” ettől az ítélettől függetlenül, hosszú, többéves börtönbüntetést kaptak védőügyvédjeikkel együtt, esküdtszéki eljárás nélkül a tárgyalásvezető’ bírótól, aki a „bíróság megsértésének” ürügyén ítélte el őket. Jogászok véleménye szerint azonban a fel lebbviteli bíróságokon ezek az ítéletek sem maradnak fenn. darcok és csalódások kockázatát vállaljuk”. Latin-Amerikára vonatkozóan Nixon íöként korábbi javaslatait ismétli meg. Ázsiával kapcsolatban azt hangsúlyozza, hogy „az Egyesült Államok továbbra is érdekelt Ázsia sorsában”. Csendes-óceáni hatalom vagyunk — írja Nixon. Az elnök az ázsiai országok „együttműködését” hirdeti, amelyhez kilátásba helyezi az Egyesült Államok megfelelő támogatását. Külön terjedelmes fejezet foglalkozik az elnöki üzenetben Vietnam kérdésével. „Mielőbbi becsületes rendezésit kívánunk elérni a tárgyalások útján. De ha a másik fél elutasítja ezt, folytatjuk a délvietnami hadsereg megerősítését. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy rendszeres ütemterv szerint megfelelően felválthassuk csapatainkat. Reméljük, hogy ahogy a »vietnami zálás-« előrehaladt, az észak-vietnami kormány felismeri, hogy a tárgyalások útján többet nyerhet, mint a harc folytatásával” — írja Nixon. A tárgyalásokat illetően az elnöki üzenet megismétli Nixon tavaly májusi javaslatait, és igyekszik a VDK-ra hárítani a felelősséget a párizsi kudarcért. Ugyancsak terjedelmes fejezetben fejti ki Nixon kormánya véleményét a közel- keleti helyzetről, hangsúlyozva, hogy itt „heves helyi konfliktusról és egyúttal a nagyhatalmak bevonásáról is szó van”. Az elnök a négyhatalmi tárgyalások eddigi eredménytelenségéért a Szovjetuniót teszi felelőssé, amely szerinte „az elmúlt években megnövelte tevékenységét a Közel-Keleten és a Földközi-ten ger térségében”. Nixon az üzenetben lehetségesnek mondja a rendezést, ennek egyik fázisaként a fegyver szállítási embargót sürgeti, de haladéktalanul kijelenti, hogy addig az USA „a szükségleteknek megfelelően fegyvert biztosít a baráti országoknak” — utalva az Izraelnek kilátásba helyezett repülőgépekre. Foglalkozik az ' üzenet az Egyesült Államok Afrika-poli- tikájával. Nixon elvben elítéli a fajüldöző rezsimek létét, de türelemre inti az afrikai országokat, mert az erőszak, szerinte, nem hozhat megoldást. AZ t)J STRATÉGIA szerinte a „két és fél háború” helyett az „az egész és egy fél háború” gondolatán alapul: az Egyesült Államoknak elegendő katonai erővel kell rendelkeznie — egy „nagy” nukleáris hatalommal vívott — és egy „kis. helyi” háború egyidejű megvívásához. A kelet-európai országokról Nixon azt mondja, hogy az Egyesült Államok kész tárgyalásokat kezdeni velük ; a kapcsolatok fokozatos normalizálása céljából „olyan ütemben és mértékben, ahogy ezek az országok jónak látják.” Az elnök szerint az Egyesült Államok Kelet-Európábán „tekintetbe kívánja venni a Szovjetunió érdekeit”, de „szuverén államként tárgyal a kelet-európai országok mindegyikével” és „nem fogad el olyan doktrínát, amely megrövidíti jogaikat, hogy megjavítsák a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal vagy más országokkal.” Kínáról szólva Nixon utal a varsói nagyköveti tárgyalások újrakezdésére és azt hangoztatja, hogy az Egyesült Államok a pekingi kormánnyal is megfelelő kapcsolatokat kíván teremteni, de „fenntartja szövetséges! kötelezettségeit Tajvan iránt.” A LESZERELÉSI tárgyalásokat elemezve, az elnök külön foglalkozik a stratégiai fegyverekről megkezdett szovjet—amerikai eszmecserével, hangsúlyozva, hogy további tárgyalásokon más problémákról is szó lehet. így például, „a nagy kelet—nyugati kérdésekről”,' de az Egyesült Államok nem engedi meg, hogy a tárgyalások során bármikor is „feláldozzák szövetségesei érdekeit” Európa ban vagy Ázsiában. Az elnöki üzenetet írásban juttatták el a kongresszus két házához. (MTI)