Nógrád. 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)

1970-02-17 / 40. szám

A 3V1AV befejezte a fővonalak rekonstrukcióját és most korszerű, niesel-motor-vontatású _ 7 kocsi. I»ó l álló — színes szerelvényeket Mit be a mellékvonalakra. Az első szerelvényt Szeged—Szentes kő. zott állítják majd forgalomba. ií»7n ben meg 7 hasonló szerelvényt adnak át a MÁV mellékvonalaira, me lyeket a Ganz-MAVAG Gyár készített. Képünkön: az új szerelvény első osztályú kocsija A pártbizottság’ megtárgyalta Visszafejlesztés — fejlesztés A Nógrádi Szénbányák pártbizottsága legutóbbi ülé­sén az MSZMP Politikai Bi­zottsága 1968. október 29-i, a népgazdaság energiastruk­túrájának távlati fejleszté­séről hozott határozatából adódó sajátos feladatokról tárgyalt. ' A beszámoló részletesen elemezte a Nógrádi Szénbá­nyák múltját és jelenét, meg­állapította többek között, hogy az iparmedence bányá­szai mindig helyt álltak az éves tervek teljesítésében, a népgazdaság igényeinek ki­elégítésében. Az energia­struktúra változása viszont éppen ezt az iparmedencét érinti legérzékenyebben. A vállalat 1964-ben érte el termelésének legmagasabb szintjét. Abban az évben 3 millió 800 ezer tonna szenet adott a népgazdaságnak és ha az elmúlt évi termelést vesszük figyelembe, akkor az ennek 60 százalékát sem éri el. Az energiastruktúra változásából eredő vissza­fejlesztés tehát iparágon be­iül a Nógrádi Szénbányákat érintette a legnagyobb mér­tékben. A szénbányászat kor­szerűsítésére, illetve vissza­fejlesztésére hozott párt- és kormányhatározatok végre­hajtása viszonylag zökkenő- mentesen sikerült eddig. Igaz, igen sok gonddal kellett meg­küzdeniük, és a jövőben is sok kérdés megoldásra vár még 1965-től eddig mintegy .3000 fővel csökkent a lét­szám. Vittsonylagr zökkenőmentesen A visszafejlesztés! tenden­cia az elkövetkezendő évek­ben is hatast gyakorol a vál­lalat egész tevékenységére, bár annak üteme az erede­tileg tervezettnél mérsékel­tebb lesz. A visszafejlesztést eddig viszonylag zökkenő- mentesen sikerült megolda­niuk, amit elősegített több kormányrendelet, ezenkívül a megye hagyományos ipar- vállalatai, sőt, más megyék ipari üzemei is. Bővült ipar­medencénk munkaerő-felve­vő kapacitása. Üj ipari üze­mek települtek Nógrádba. Ezenkívül vállalaton belül is kialakult a melléktevékeny­ség. Különböző műszaki szer­vezési intézkedések történ­tek a szénbányákban, amivel sikerült biztosítani a növek­vő termelési szintet. Az új ipartelepítés lehetővé tette elsősorban a felesleges női munkaerők foglalkoztatását, így a bányászfeleségek, csa­ládtagok munkához jutottak. Tervszerűbb korszerűsít ént A bányászat visszafejlesz­tésével kapcsolatos gondo­kat. elképzeléseket, ha nehe­zen is, de többé-kevésbé si­került megértetni a bányá­szokkal. Igen nagy felvilá­gosító munkát kívánt ez, és még ma sem mindenki érti meg, hogy az energiastruk­túra változása kedvezőtlenül hat a nógrádi bányászkodás­ra. A jövőben egyre inkább előtérbe kerül a bányászat korszerűsítése, párhuzamosan a visszafejlesztéssel. Biztosí­tani kell viszont — ahogy a párt végrehajtó bizottsága megállapította —, hogy a korszerűsítés, visszafejlesztés a jövőben tervszerűbben tör­ténjék. Ehhez fel kell hasz­nálni az elmúlt évek kedve­ző tapasztalatait. Igen sok bizonytalanság­gal kellett megküzdeniük a nógrádi szénmedence dolgo­zóinak. Zavarólag hatott a széntermelés ingadozása. Ma is sok vitát okoz. hogy az ország szénellátási gondok­kal küzd, emiatt szabad szombatokon Is és vasárnap is szenet kell termelni. Ed­dig még nem mindenkivel sikerült megértetni ezeknek az ellentmondásoknak a gyö­kerét. A végrehajtó bizott­ság jól látja a jövőre vo­natkozó problémákat, és azt is, hogy a visszafejlesztés­sel járó gondokat saját erő­ből nem tudja megoldani, ehhez kérnie kell a felsőbb párt- és állami szervek se­gítségét is. Az- t:\tsz támogatású val A végrehajtó bizottság távlati intézkedési tervről is tárgyalt. Ebben többek kö­zött az szerepelt, hogy a jö­vő kialakítása érdekében kér­ni kell az Egyesült Magyar Szénbányák támogatását, hogy megfelelő információk­kal, a széntermelési tervek kialakításához és a piaci ér­tékesítéshez adjanak segítsé­get. A bányászat fejlesztése saját alapból csak minimális lehetőségeket nyújt, ezért szükség van különböző tá­mogatásra, elsősorban gazda­ságilag jól alátámasztott hi­telekre. A vállalat mellékte­vékenységénél eddig végre­hajtott beruházásokkal szó­belileg egyetértett az EMKZ. Fonos, hogy végül a szük­séges összeget a vállalat rendelkezésére bocsátsák. A vállalatnál elhatározták, hogy fejlesztik a mélyépítő tevékenységet annál is in­kább, mivel erre a megyében Igen nagy igény van. Ehhoz azonban megfelelő gépi fej­lesztés szükséges. Szeretnék a mélyépítő tevékenységet évi 100 millió forint terme­lési érték előállítására alkal­massá fejleszteni. Ehhez azonban külső segítségre van szükségük. Mesélek a fiamnak — Ide figyelj, kisfiam! Ha most szépen lefekszel és ma­gadra húzod a takarót, édes­anya mesél neked. — .Miről? — Hát a Piroskáról és a tarkasról. Tudod, aki a nagy­mamájának vitte a kiskosár­ka ban az ennivalót... — Miért hívták azt a kis­lányt Piroskának? — Biztosan azért, mert szép piros volt az arca. De, le­het. hogy piros ruhákba járt. — És miért ment a nagy­mamához? — Figyelj szépen és ne sza­kíts félbe. Szóval egyszer volt. hol nem volt volt egyszer egy kislány. Ahogy az előbb mondtam, Piroskának hívták a kislányt. A Piroska sokáig ment. mendegélt ti sötét erdő­ben . . — Miért ment gyalog? Nem volt vonat? — ,4 m sében gyalog szok­nak menni a kislányok Mond­tam hogy ne szakíts félbe örökké. Szóval ment, mender­gelt, egyszeresük találkozott a farkassal. — Miért találkozott a far­kassal? A farkasnak szabad az erdőben sétálni? — Mondtam már, hogy ez csak mese. A valóságban a farkasok az állatkertben van­nak, és nem mászkálnak az erdőben. De a mesében sza­bad nekik. Ott tartottam, hogy megszólította a Piroskát, hová tartasz Piroska? <Megyek a nagymamámhoz, válaszolta a Piroska. Akkor azt mondta neki a farkas... Te jó ég. mit is mondott a farkas? Teljesen elfelejtet­tem már. Nem is értem, mi­csoda gonosz mese ez. ahol farkasok akarnak megenni kislányokat és naivra imákat. Mindegy, most ki kell talál­nom. mit mondhatott a far­kas Piroskának. — Azt mondta a farkas, menjél csak Piroska. de siess, hogy mielőbb odaérjél. Aztán a farkas elszaladt. — Hova szaladt a farkas? — Elszaladt a nagymamá­hoz. — Miért nem a Piroskával ment tovább? — Mert nem szerette a Pi­roskát. De folytatom a me­sét, mert sohasem érünk a vé­gére. Szóval a Piroska odaért a nagymamához . . . — Anyuci! Ha repülőgéppel ment volna, hamarabb odaért volna? — Igén Akkor sokkal ha­marább. — Akkor miért nem ment repülővel? — Mert akkor még nem volt repülő. És különben is. így szól a mese. — És a vadász bácsi miért Számadások ideién Tagok és «sSIcaSmraxoStaiL SzurdoikpiispcISsiisen Már a kora reggeli órák­ban benépesedett a szurdok- püspöki kulturház nagyter­me a termelőszövetkezeti ta­gokkal és meghívott vendé­gekkel. Fent Lajos, a szö­vetkezet elnöke ismertette a vezetőség beszámolóját. Be­vezetőjében megemlékezett hazánk felszabadulásának 25-ik évfordulójáról. Azután részletesen ismertette az 1969-es gazdasági év ered­ményeit. Elmondotta, hogy az idő­járás csak részben kedve­zett. Igen csapadékos volt az év, a kalászosoknál és ka­pásoknál okozott nagyobb kiesést, de a kertészetet sem hagyta ki. így búzából a vi­harkár több mint félmillió, 560 ezer forint, ami 3,5 má­zsa holdankénti terméski­esést okozott. A terméseredmények így is közel jártak a tervezett­hez. A cukorrépa nagyrészt ki­fagyott. Az áprilisi fagyon kívül a szárazság is kárt tett benne. 70 holdat ki kellett szántani, és helyére részben cukorrépát, részben uborkát vetettek. !Nagy megtakarítás A növénytermesztés azon­ban nehéz körülmények kö­zött is teljesítette árbevéte­li tervét. Az állattenyésztést, a sertéstenyésztést teljesen megszüntették, mivel telepü­kön nem volt gazdaságos. Tervezik azonban, hogy a szomszédos tsz-ekkel karölt­ve építenek közös sertéshiz­laldát. A szarvasmarha-te­nyésztés területén jobbak a viszonyok, elhelyezésük jó mind a központi, mind a fi- limesi telepen. Tehénlétszá­mukat az elmúlt évben 133- ról 149-re növelték, tejter­melésüket pedig az 1968-ban tehenenkénti 2297 literről 1969-ben 2518 literre növel­ték. Legnagyobb eredményt az itatásos borjúnevelésnél ér­ték el. 2800 forint helyett ezer forint ráfordítással ne­velték a borjakat. 155 borjú született a gazdaságban, így a megtakarítás 279 ezer fo­rint és ezer hektoliter tej, 400 ezer forint értékben. 161 vágómarhát értékesítettek az elmúlt évben, ebből 129 hí­zómarha exportra került. Ár­bevételi tervüket 3.41 millió forint helvett 3.5 millió fo­rintra teljesítették. Vasárnap is Nagy elismeréssel szólt a tsz-einök a traktorosbngád- ról és a gépcsoport tagjairól, akik tervüket, melyet év köz­ben föl is emeltek, túltelje­sítették 135 százalékra: 1,8 millió helyett 2,4 millió fo­rintra. Mikor az idő sürge­tett a traktorosbrigád min­den tagjára számíthattak. Vasárnap és ünnepnap is be­csülettel dolgoztak. Szólt az elnök a mellék­üzemágak munkájáról. El­mondotta, hogy a kőbánya és sóderbánya mellé egy harmadik kiegészítő üzem­ágat is létrehoztak: a sava­nyítóüzemet. melyet Jobbá­gyiban helyeztek eL Nagyobb ütemben fejlődött mint ter­vezték, így a kertészetben termett zöldáru mellett pap­rikát is felvásároltak. Ter­vét a savanyítóüzem több mint egymillió forinttal túl­teljesítette. 581 ezer forint helyett 1,8 millió forintot tel­jesítettek. Jelenleg 40 vago- nos kapacitással dolgozik, amit a jövőben 60 vagonos- ra fejlesztenek. Épületberu­házásokra 5,2 millió forin­tot fordítottak, ebből a saját erő meghaladja az 1,4 millió forintot. Építettek eUetőistállót, négy hideglevegős • szénaszá­rítót. 30 hr>Uan4ágvat, egv központi takarmányost, egy hidroglóbuszt és a belvízren­dezés terén is újabb lépések­kel haladtak előre. Gépparkjuk növelésére 1,5 millió forintot fordítottak, teherautókat. zetornlcat és mázsagépeket vásároltak. Hét nap nyereség Elmondotta, hogy azoknak, a férfiaknak, akik a múlt évben ledolgozták a 200 na­pot, a nők pedig r 150 na­pot. hét nap nyereséget fi­zetnek ki. Az egy napra jutó jövedelem 72,60 forint tagon­ként, az alkalmazottaknál 95 forint. Ehhez a magas al­kalmazotti létszámon kívül az a körülmény is hozzájá­rult, hogy az alkalmazottak munkája folyamatos és igé­nyesebb. Befejezésül a vezetőség be­számolója kifejtette, hogy a tagok élet- és munkakörül­ményei nágymértékben meg­változtak A hévízi üdülőbe évente 30 tsz-tagot utalnak he ezenkívül az Állami Biztosító és az önsegélyező csoport 6—8 tagot üdültet A vezetőség úgy döntött, hogy a beutalóval együtt átadnak 300 forintot a tagnak úti­költségre. Jelenleg hatan üdülnek Hévízen. A kulturális és szociális bizottság gondoskodik a nyug­díjas és járadékos, idős tag­jairól. Minden évben meg­rendezik a nyugdíjasok ta­lálkozóját is, a találkozón 40—50 ezer forintot oszta­nak szét a rászorulók kö­zött. Ezenfelül terményt is juttatnak nekik. Elismeréssel szólt a tan- elnök az asszonyok és lá­nyok munkájáról. Arra kér­te őket a vezetőség nevében, hogy továbbra is folytassák a nemes versengést hazánk felszabadulásának tiszteleté­re, a tagok, a tsz és a nép­gazdaság javéra. Human Imre A biztosító akkor is fizet, ha a károkozó ismeretlen Az általános szavatosság lényege Nem végTegee, adatok sze­rint 1969-ben 11,5 százalék­kal nőtt Magyarországon a közúti balesetek száma. Ezer- százharmdnc ember vesztette életét, csaknem tízezren sérül­tek meg súlyosan. A könnyeb­ben sérültek száma meghalad­ja a 13 ezret. A járművek 24 ezer esetben okoztak anyagi kárt. Világviszonylatban is megsokszorozódott a balesetek száma, hatványozódott az oko­zott károk összege. Éppen ezért Európa valamennyi őr- szagában — Portugáliát, Ro­mániát, Bulgáriát és hazán­kat kivéve — ma már kötele­ző valamennyi gépjármű álta­lános szavatossági biztosítása. Magyarországon ugyan köte­lező a magántulajdonban és szövetkezeti tulajdonban levő gépkocsik szavatossági bizto­sítása, de az állami gépkocsi­ké még nem. Az általános szavatossági biztosítás lényege, hogy a biztosító az okozott kárt térí­ti meg. és így a károsult füg­getlenül a vétkes anyagj hely­zetétől, azonnali anyagi kár­térítést kap A baleset okozó­ja helyett a biztosító fizet. Ilyen formában napjainkban, amikor igen sok a súlyos bal­eset, megnőtt a biztosítás tár­sadalmi jelentősége. Ezért kerestük fel az Álla­mi Biztosítót, vajon mikor tesszük hazánkban is kötele­zővé valamennyi gépjármű számára — tekintet nélkül arra, hogy adllami vágj ma­gántulajdonban levő a gép­jármű — a kötelező szavatos­sági biztosítást? — Évekkel ezelőtt — vá­laszolt kérdésünkre Ács Lász­ló. az Állam1 Biztosító - '•va­lami gépkocsikra is. fékkor ee sajnos, nem valósult meg. Az idén — éppen a magmö- vekedett baieseti statisztikára hivatkozva — a Pénzügymi­nisztérium Biztosítási Főigaz­gatósága ismét kidolgozita a kötelező szavatossági biztosí­tás szabályait, a közeljövőbein terjesztjük majd illetékesek elé újabb javaslatunkat. Ez alapján változtatja meg a kártérítések jelenlegi helyze­tét. Jellemzésül, csalt a vi­szonylag ritkább esetek bő! említek egyet. Ha ma isme­retien a tettes — tegyük fel. a gázoló cserbenhagyta áldo­zatát — addig nincs kártérí­tés, amíg nincs meg a vét­kes. Az új rendelet értelmé­ben minden gépjármű biztosí­tott lernte tehál személyi vét­kességtől függetlenül az Ál­lami Biztosító fizetne az anyagi kárt. volt ott a nagymamánál? — Valahogyan odakerült. Azt hiszem ö is meglátogatta a nagymamát. — Miért mindenki a nagy­mamát látogatta meg? — Miért is?... Mert a nagymamát akarták látni. Világos, azért látogatta min­denki őt. De hagyjál mesél­ni. mert elfelejtem, hol tar­tottam. Szóval mindannyian összetalálkoztak a nagymamá­nál. — És akkor mi történt? — Mj történt, mi történt. Mindig csak sürgetsz, így az­tán nem tudok mesélni ne­ked. Akkor az történt ■. ■ És ekkor a fiam megszánt: — Unalmas ez a piroskós mese Anyuci. Mesélj inkább a repülőgépről. Meg a heli­kopterről, Tudod amelyiknek légcsavarja van. Mai gyerek. De mindeneset­re megkönnyebbülten kezdtem neki az új mesének Hiába, ez a mai szülőknek is -><T»sze- rűbb. Csatai Erzsébet zető igazgatója — az állami gépkocsik okozta károkat a költségvetés terhére rendez­tük. Ma már erre nincs mód. A vállalatok önkéntes alapon vagy biztosítják gépkocsijai­kat. vagy sem. Éppen az ál­dozatok érdekében javasoltuk már két esztendővel ezelőtt, hogy terjesszük ki a kötelező szavatossági biztosítást az ál­— Rövidesen új nemzetkö­zi megállapodásokat költünk — mondta a tova bbiakban Ács László. — A magjiar sza­vatossági biztosítás érvényét a szocialista országokon, ati NSZK-n es Ausztrián kívül. 1970-től szeretnénk több nyu­gati országra kiterjesrztenj. A CASCO érvényességi területi Franciaországgal bővül. Uj vonatpárokat indítanak Amióta erőteljesen iparoso­dik Balassagyarmat. egyre több gondot okoz a személy- számítás zavartalan lebonyolí­tása. A korábbi menetrend nem alkalmazkodott a bejáró dolgozók, az üzemek igényed­hez, a hárpmműszakos ter­meléshez. A közeljövőben ki­adásra kerülő új menetrend már figyelembe veszá ezeket a követelményeket. Néhány szernél yvonat indulási és ér­kezés.: idejét az új menet­rendben az igényekhez igazí­tották. Az új menetrend ér­vénybelépésével egyidejűleg 5—6 új vonatpárt indítanál? Ezekkei jelentősen javítják a személyszállítás hatékonysá­gát. NÓGRAD - 1970. február 17., kedd £

Next

/
Oldalképek
Tartalom