Nógrád. 1970. február (26. évfolyam. 27-50. szám)

1970-02-01 / 27. szám

a ráfi küldeíés »A szívélyes elvtársi megbeszélések a nézetek azonos­ságát tanúsították valamennyi megtárgyalt kérdésben. A két testvérpárt, a két szocialista ország vezetőinek tanács­kozása pártjaik, kormányaik, népeik barátságának és együttműködésének erősödését, a szocializmus és a béke ügyét szolgálta.” — A Kádár János és Fock Jenő NDK-be- li látogatásáról kiadott közleménynek ez a megállapítása summázza a legkifejezőbben, mennyire hasznosak és ered­ményesek voltak a berlini tárgyalások. Valóban, a két ország kapcsoltainak fejlesztése és a napiren­den levő nemzetközi politikai témák méltán váltották ki nemcsak a hazai, hanem a külföldi közivélemény figyelmét is. A megbeszéléseken megnyilvánult nézetazonosság a ga­rancia arra, hogy a jövőben még eredményesebben fejlődik tovább országaink együttműködése, s még kedvezőbb felté­telek alakulnak ki a magyar—NDK kapcsolatok elmélyíté­sére. Tanácskozásaik során a két ország vezetői méltán he­lyeztek nagy súlyt a nemzetközi politika, továbbá a nem­zetközi kommunista és munkásmozalom kérdéseire. Teljes volt az egyetértés, hogy tovább kell erősíteni a szocialista közösség egységét a marxizmus—leninizmus, a proletár in­ternacionalizmus alapján Nem véletlen, hogy különösen a Szovjetunióval való szilárd szövetséget, a Varsói Szerző­dés szervezetének tökéletesítését, és a KGST határozatainak valóra váltását szorgalmazta mindkét fél. A nemzetközi politika elemzésében az európai bizton­ság ügye foglalta el az első helyet, s ezen belül is a kulcs- probléma: a két német állam kapcsolatainak rendezése, ha­zánk mindenkor azt az álláspontot vallotta, és a mostani tárgyalásokon pártunk és államunk vezetői ezt újra meg­erősítették, hogy a Német Demokratikus Köztársaság szuve­rén állam, amely joggal követeli, hogy valamennyi ország ismerje el egyen jogúnak úgy, ahogy ez független államok kapcsolatában a nemzetközi jog normái szerint szokás. A két német állam kapcsolatainak rendezéséből nem hiányozhat az NDK és az NSZK közötti államhatárok fenntartás nél­küli elismerése, csakúgy, mint az Odera—Neisse-határé. Az NSZK-nak le kell mondania az úgynevezett egyedüli kép­viseleti jogról, továbbá a Nyugat-Berlinnel kapcsolatban támasztott indokolatlan és törvénytelen igényektől. A két német állam kapcsolatainak rendezésére kimunkált és át­gondolt tervezetet készített az NDK kormánya. Pártunk és államunk vezetői megerősítették, hogy ezt a tervezetet te­kintik a rendezés alapjának. Túl azon. hogy a szocialista tábor tagjaiként a legszo­rosabb érdekközösség fűz össze bennünket, túl a legszívé- iyesebb baráti, elvtársi kapcsolatokon, amely hazánk és az NDK viszonyát jellemzi — számunkra a Német Demokra­tikus Köztársaság a Szovjetunió után a második legfonto­sabb kereskedelmi, gazdasági partner is. E kapcsolatokat mindkét fél törekvéseiben az őszinte, kölcsönös előnyökre való törekvés hatja át. Ennek tulajdonítható, hogy gazda­sági együttműködésünk szerkezete korszerű, vagyis az áru­csere-forgalom folyamatos emelése mellett modem koope­rációt alakítottunk ki az iparban, a tervezésben a műszaki­tudományos kutatásokban, a termelés fejlesztésében. Inten­zív kapcsolataink vannak nemcsak az államvezetés felső szintjein, hanem az egymásnak megfelelő termelési ágaza­tok, tudományos intézetek, társadalmi és rétegszervezetek között. Vezetőink mostani látogatása megerősítette a kap­csolatok fejlődésének helyes irányát, bátorítást és ösztön­zést adott a további kezdeményezéseknek és kiinduló pont­ja kiváló lehetőséget nyújtanak a legfontosabb kérdések alapos áttekintésére, a barátság és együttműködés továbbfejlesz­tésének, elmélyítésének kidolgozására. Kádár és Fock elv­társak NDK-beli látogatása igen eredményes volt. Teljesen jogos és megalapozott az az optimizmus, amellyel Kádár ' elvtárs hazatérése után adott nyilatkozatában a látogstás- \ ról beszélt. Azzal a tudattal összegezhetjük e baráti találko­zó eredményeit, hogy tovább léptünk előre a Magyar Nép- köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság népeinek testvérisége, együttműködése és szövetsége útján mindkét ország javára, a szocializmus egyetemes ügye, a nemzetkö­zi béke és biztonság üdvére. K. S. södés ..új. szakasza kezdetének. Ismét bebizonyosodott, hogy h magas szintű találkozók Aldo Moro olasz külügvm'niszter hazánkba Iátokat c Pétéi János külügymi- február 9-én hivatalos lá- niszter meghívására Aldo togatásra Magyarországra Moro olasz külügyminiszter érkezik. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXVI. ÉVF., 27. SZÁM ARA: 1 FORINT', 1970. FEBRUAR 1., VASÁRNAP Kadar János és Hazaérkezett a: IWDK-ből Sajtóértekezlet a látogatás eredményeiről Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Poli­tikai Bizottság tagja, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, — akik a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága és a Né­met Demokratikus Köztársa­ság Minisztertanácsa meg­hívására baráti látogatást tet­tek az NDK-ban — szomba­ton délelőtt visszaérkeztek Budapestre. Fogadásukra a Nyugati pályaudvaron meg­jelentek : Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai, dr. Ajiai Miklós, a Politikai Bizottság póttagja, a kormány elnök­helyettese, dr. Csanádi György közlekedési- és posta­ügyi miniszter, Péter János külügyminiszter, Gyenes András és dr. Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetői. Ugyan­csak jelen volt dr. Herbert Plaschke, a Német Demokra­tikus Köztársaság budapesti nagykövete. Kádár János a megérkezés után a pályaudvaron nyilat­kozott az újságíróknak as NDK-ban tett látogatásról: Rendszeres véleménycsere — Látogatásunk eredmé­nyeit a nyilvánosságra hozott közös közlemény összegezi. A Berlinben folytatott eszmecse­re része a szocialista országok tünk eleget a Német Szocia- tes, hangsúlyoztuk elvi egysé- lista Egységpárt Központi Bi- günket. Beszéltünk a jövő fel- zottsága és a Német Demok- adatairól is. Mindkét fél szi- ratikus Köztársaság kormá- lárd elhatározása, hogy együtt- nva meghívásának. Mint is- működésünket tovább szilár- meretes, a látogatás három- dítjuk és bővítjük minden te­Sajtóértekezlet a Nyugati pályaudvaron napos volt. E három nap in- rületen, tenzxv munkával, érdemi meg- harcunk ahol az nemzetközi szempontjából szük­beszélésekkel, olyan létesítmé­nyek megtekintésével ‘telt el, amelyek valamilyen módon összefüggésben álltak beszél­getéseink témáival. — Walter Ulbricht és Willi Stoph elvtársak, valamint az NDK más párt- é$ állami ve­zetői, a. testvéri ország dolgo- ...................................... ........... z ói a legnagyobb szívélyes- «ém elmondani, hogy a tóto­séges, s a két nép érdekeinek megfelel. Tapasztalataink jók — Munkánk legfőbb elbíró lőj természetesen nem mi ma­gunk vagyunk, mégis szeret­séggel, testvéri barátsággal fogadtak bennünket. Tárgya gatás légkörével nyeivel nagyon lasaink, munkaprogramunk vagyunk Mint minden aktusának légköre ázi- vélyes, elvtársias, s — ami a között az utóbbi években ki- napirendre tűzött kérdéseket il alakult gyakorlatnak. Mind a belső építőmunka, mind a nemzetközi helyzet azt igény­li, hogy a szocialista orszá­gok "képviselői — kétoldalú és sokoldalú tanácskozások kere­tében — rendszeresen kicserél­jék véleményüket, hogy mód­juk legyen a legidőszerűbb politikai kérdések megtárgya­lására, a szocialista építés­ben szerzett tapasztalatok meg­ismerésére, azok kölcsönös hasznosítására. Ezek a találko­zások tapasztalatai igen jók. Alkalmat nyújtanak arra is, hogy demonstráljuk politikai egységünket, egyetértésünket. — Fock elvtárs és jóma­gam készséggel, örömmel tet­teti—, gyakorlatias volt. Sor­ra vettük az időszerű elvi, po­litikai kérdéseket, ismertettük álláspontunkat, kicseréltük vé­leményünket, s mint ismere­és eredmé elégedettek ismeretes, Fock elvtárssal együtt vi­szonylag rövid idő alatt má sodszor jártunk Berlinben. Tavaly október elején ugyanis részt vettünk a Német De­mokratikus Köztársaság fenn­(Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a TOT A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának Elnök­sége szombat délelőtt ülést tartott. Megtárgyalta a mező- gazdasági termelőszövetkezeti mozgalom nemzetközi kap csolatainak helyzetét és 1970. évi programját. Jóváhagyta a TOT múlt évi gazdálkodását, és 1970. évi költségvetését, munkatervét, majd személyi ügyeket tárgyalt. El hell ismerni Hans Apel szociáldemokra­ta képviselő, a párt parla­menti frakciójának helyettes elnöke, szombaton egy televí­zió-adásban az NDK de jure- elismerésének lehetőségéről kijelentette: „abba kell hagy­nunk ennek a dolognak a dogmatikus szemlélését. Ha az NDK-val egyezményeket kötnénk, amelyek a két állam közötti kérdéseket megfele­lően rendezik, ezek természe­tesen nemzetközi jogi érvé­nyességgel bírnának. Ha az NDK ennek alapján kijelen- • tené, hogy ezzel de jure is elismertük, és személyesen ugyan nem helyeselném ezt az értelmezést, de nem is mondanék ellent.”. Hans Apel- hozzáfűzte: „természetesen­az NDK-nak joga lesz széles i körűen interpretálnia a dol-t gokat s ennek, az ügy érdé- • kében, nem szabad ellantmon- danunk”. A szociáldemokrata poli­tikus foglalkozott Barzel CDU - -CSU parlamenti frakcióéi nők-' nek azzal az állításával is, hogy a kormány a keleti po­litikában felmondta az együttműködést az ellenzék­kel Apel kijelentette: „az ellenzék körében ellentétes vélemények vannak, s az el­lenzék nem hailandó tudomá­sul venni a tényeket, és a ( rendelkezésünkre álló szűk játékteret. Á követeteményeknek hips föl einen Korszerűt építeni ii mezőgazdaságnak Megháromszorozódott eredmény — 230 millió forintértékű lerrfelodat A salgótarjáni Bolyai János gimnáziumban elkészült a kémiai laboratórium. Az iskolai ok­tatáshoz nagy segítséget adott a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, amely hasz­nált laboratóriumi asztalokat juttatott el a gimnázium részére. A gimnázium diákjai 30 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a laboratórium elkészítéséhez. A 16 munkahelyes kémiai laboratóriumot szombaton átadták rendeltetésének (Koppány György felvétele) A Mezőgazdasági Beruházási Vállalat Nógrád megyei ki- rendeltségén tegnap megvitat­ták az elmúlt évben végzett munkát és meghatározták, hogy az idén milyen feladatokat kell megoldaniuk. A tanácsko­zást Bottyán János, a szakszer­vezeti bizottság titkára nyi*it­ta meg, és Váli Ferenc, a ki- rendeltség vezetője tartott tá­jékoztató előadást. A kirendeltség 1967-ben alakult azzal a céllal, hogy a korszerű építkezésekkel elő­segítse a mezőgazdasági ter­melést. Mint ismeretes, a me­zőgazdasági üzemek a terme­lés minőségének javítására egyre nagyobb építkezésekbe kezdtek. A kirendeltség meg­alakulása előtt az építkezéseket különböző építőipari vállalatok oldották meg és a meglevő ál­lami feladataik mellett hát­térbe szorultak a mezőgazda­sági jellegű építkezések. Ez befolyásolta a tsz-ek eredmé­nyes munkáját. A kirendeltség azt a feladatot kapta, hogy minden olyan építkezést, amely a mezőgazdasági termeléssel függ össze, megtervezze, vé­gezze el a műszaki ellenőrzést, szerezze meg az építkezésekhez szükséges hatósági engedélye­ket, szervezze a kivitelezőket a munkára, és koordinálja a fel­adatokat, Mint erről a mező­gazdasági üzemek nyilatkoztak, a kirendeltség a feladatát tel­jes megelégedésükre elvégez­te. A kirendeltség vezetője szá­mot adott arról, hogy 1967-ben megközelítőleg 47 millió fo­rint értékű munkát végeztek, 1968-ban már 118 millió 241 ezer forint értékűt és 1969-ben 165 millió forint volt a tervük, amelyet sikeresen teljesítettek. Három év alatt az üzemek igénye egyre növekedett és amelynek a kirendeltség ele­get tett. A munkájuk nagy je­lentősége abban is lemérhető, hogy a kirendeltségnek sike­rült a tsz-építőbrigádok mun­káját tervszerűvé tenni, ha­sonlóan jól koordinálták a tsz- építési vállalkozások tevé­kenységét is. A mezőgazdasári beruházásoknak a megyében 94 százalékát ezek az építési szervek végezték el. A kirendeltség arra töreke­dett, hogy az építési, beruhá­zási feladatokat az üzemek igényeinek teljes kielégítésé­vel végezze el. Koncentrálta a feladatokat és a munkák so­rán a legmodernebb és a leg­jobb megoldásokat alkalmazta. Az utóbbi két. évben, a beruhá­zások zömét a szarvasmarha­tenyésztés elősegítésére fordí­tották. A beruházások. 51,5 szá­zaléka ebben az ágazatban került megvalósításra. Ezen be­lül a tehenészeti telepek vol­tak az elsődlegesek. Negyven- kettő ilyen telepet építenek, amelyből az elmúlt évben 4337 férőhely készült el, melynek a fele tehénférőhely. Az épít­kezést saját erőből oldottak meg, és ezzel az állami építő­ipart teljes egészében mentési tették a mezőgazdasági jellegű építkezésektől. A kirendeltségen tartott ta­nácskozáson megbeszélték a/ idei feladatokat is. A termelő­szövetkezetek 230 millió fo­rint értékű munkára adtak megbízást a kirAideltségnek. amelyből 1970-ben 157 millió forint értékű munkát kell el­végezni. A munka előkészüle­teit már megkezdték. Rövide­sen hozzálátnak három serleg- telep építéséhez. A Pásztói Ál­lami Gazdaság részére 400, az érsekvadkerti sertéstársulás részére 480, a litkei sertéstársu­lás részére pedig 220 kocaférőhe­lyet építenek. A további mun­kájukkal a szarvasmarha-te­nyésztést segítik elő, ezenkí­vül több tsz-nél közművesíte­ttek. A tanácskozáson megál­lapodtak arról is, hogy a ki- rendeltségek egyes osztályaira milyen feladatok hárulnak a munkák sikeres megoldása ér­dekében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom