Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)
1970-01-15 / 12. szám
Vers és valóság Szólították, felment a szín- játszó csoport alakult. Akkora gal. Minden csak akkor állja padra. Zengő baritonján el- dohánybeváltónál dolgoztam, meg a helyét, ha kötődik va- kezdte a vers első sorait: Ké- Nem a versmondásért rajong- lamihez. Én nem tudok elsza- szülődik már bennünk az in- tam, a szereplésért. A Kántor kadni a mindennapi élettől, farktus, a rák. / Kézfogásaink- fia című Míkszáth-jelenetet Nézze meg a mennyezetet! Ep- han, elköszönő szavainkban / próbáltuk, s a tanító rám ősz- pen tegnap bosszankodtam ott rejlik a végső üdvözlet: tóttá ki a kántor szerepét. Az miatta. Negyvenezerért csi- emlékezz, rám, Barátom! előadásnak nagy sikere volt. nálták meg a tetőt, s mostúj- . .... Később Balassagyarmaton is ra beázik. Becsöpög a víz, s Nem vette eszre azido mu- előadták a darabot. Megbete- mi megint rakhatjuk a búto- lasat, a himntkusan nompoly- gedett a főszereplő, s beugrót- rókát. Éneikül is akad elég gó sorok után lolcsattano ^01. Utána egyre jobban fúr- munkánk. A bútorbolt nem tapsvihar sem zavarta meg, dalt a kíváncsiság: mi lenne, üdülőhely. Itt mindent tudni hogy tovább eljen a: sorok kö- ha egyszer verset ts monda- kell a szakmával kapcsolatban, zött, ismételje a szűnni nem, ^fc. Más az, ha az ember De az ilyen bosszúságot, kelle- akaró tetszésnyilvánításban is Qg^ saját magához kötődik, metlenséget és nemtörődöm- o feltörő gondolatokat: Őseink eíső monológom Csehov: Szép séget nem bírom, voltak a forradalmak, hagyó- ^ élet rímá írása volt. Aztán mányunk / a szabadság, a Csokonai következett A re- ~ Látja, hát ezért szeretem népfelség, a haladás, az em- „tényhez. Rettenetesen sike- a verset- Kikapcsol, átállít, béri jogok. rült Sokszor a feleségemmel felolvasunk egymásnak. Ö is Most a balassagyarmati bú- -— Később bevonultam. 'Meg- szereti, ha versekkel foglalko- torbolt irodájában ülünk, nyertem több versenyt a hon- zom, de egy kicsit neheztel, ha hogy felelevenítsük azt a no- „édségnél. S ez lelkesített. Azt próbára járok. Ezt nem azért vemberi vasárnapot, amikor mondtam: most már nem ha- mondom, mintha ebből prob- Szél Imre, a KPVDSZ-hez tar- gyod abba. Mikor leszereltem, lémák adódnának. tozó vállalatok szavalóverseújbói bekapcsolódtam az irányén harmadik helyezést ért dalmi színpad munkájába. Csi- ~ Az utóbbi időben Benjá- el. Aznap a Rába ETO az uj- M^mvnrtnlr Rénehhi mintái szavaltam. Szeretem ■pesttel játszott, Nagybátony- munkahetemen a bútorbolt- AdV*’ Tóth Árpád egy-két ban a VIDEOTON szerepelt, s dolgoztam, s nemsokára a versét A lélektani költemé- Budapesten a Rosenberg-há- sport—játék—hangszerüzlet gyeket. Kitörő lelkesedés, viszzaspár utcai székházban egy wZetöje lettem. Féltem, hogy «zafojthatatlanság legyen benfiatalember, Benjámin László ^ mj (es2 Nem ez a szak- ne’ forradalmi vagy egyéni versét szavalta. mám de igaz az a mondás, Problémákkal foglalkozzon. „ .... ... . .. hogy a gyakorlat teszi a mes- EW szekrény vagy egy asztal Hogyan kerül egy bútorbolt s Megszerettem. Három ára> ténV- Ismerni kell a fát, vezetője a szavaloversenyek januárban már a tulajdonságait. A vers egészen forrohangulatu legkorebe. Mi- Mtorboltot vezettem. Sok más ™lá-9- Annak töltete van, ért szaval: szereti az irodai- aondom vojt de dolaoztunk az szórakoztat. Akkor is, ha a mat vagy talán ^repelm becsüietesen.’Egy év múlva vállalati rendezvényen mon- afcor? Errol faggatom az iro- fciüátó boU utt Q2 üzlet Ki_ dóm el, vagy otthon, a család da cigarettafüsttől lassan el- dolaozó ielvénvt kavtam körében olvasom. Remélem, használódó levegőjében, s ő a ‘ gyerekeim is szeretni fogják. Azt mondják, az alma nem — Szeretem a verset. Semmi esik messze a fájától. Ebben más műfaj nem tudja szá- bízom én is. momra úgy visszaadni az életérzéseket, mint a sorokba tömörített világ. A feltett kérdésekre megtudom a feleletet, éppen legtermészetesebb hangon vá- Ennúí 0 történet, laszol. 1*1 — A balassagyarmati Madách Imre irodalmi színpad megtudom a feleletet, Azon a novemberi vasárnaalapító tagja vagyok. Tulaj- wigy a választ, éppen azt, pon Szél Imre tizenkilenceddonképpen innen számítom az amire várok. magával állt dobogóra, hogy érdeklődés felkeltődését, de az nyílt szóval, födetlen arccal előzmények előbbre nyúlnak. — De a vers sem minden, elmondja érzéseit a székekben 1959-ben Nyírjespusztán szín- Szembe kell nézni a valóság- ülőknek. Ki KÖZÉRT-eladó. ki szövetkezeti dolgozó, ki pénztáros, ki könyvelő , volt. De egyben közösek: a ver sek szer etetőben. Együtt voltak Illyés Gyulával, József Attilával, Garai Gáborral és Benjámin Lászlóval. Nem csupán szeretetből, az értő szó és az előadás jogán. Együtt voltak, hogy Idézve Benjámin verssorát: életüket, munkájukat, céljaikat, mint egy szerződés szövegét, kiterítsék az utódok előtt aláírásra, vagy elvetésre. De sem aláírás, sem elvettetés nem született, pán a szeretett versek további ápolása, s megszólaltatása — mindenki örömére. Fagy szabadság után A RIOLEX Építőanyagipari re négymillióit költ a beru- Vállalat építőrészlegének dől- házó. A terület kisajátítása gőzéi jelenleg fagyszabadsá- után, Szécsényben hozzákezde- ................. nek az új 75 férőhelyes óvoda építéséhez. Balassagyarmaton újabb épülettel bővítik a Magtérmeltető Vállalat központját, a városban felújítják Madách Imre szobrát, a volt kiegészítő parancsnokság épületét pedig 75 férőhelyes óvodává alakítják át. Amennyiben a megyei tanácstól megkapják a kért összeget, saját központi gon vannak. Előreláthatólag márciusban kezdenek a munkához. A részleg dolgozói ebben az esztendőben tízmillió forint bevételt terveznek fő- tevékenységükből, kettőt pedig a segédüzem által nyújtott szolgáltatásokból. A program szerint a jó idő beköszöntésével Jobbágyiban tovább folytatják a Nógrád megyei Textilipari Vállalat rezsiben megkezdik telephelyének bővítését, ami- irodájuk felépítését M. Zs. Bizfatő, kenyérügyben Nincs a nagyoroszi körzetben olyan értekezlet — akár az ÁFÉSZ, a községi tanács, a párt-, vagy más tömegszervezet hívja össze —, ahol ne esne szó a kenyérellátásról. Elégedetlenek az emberek és hol élesebben, hol szelídebben, de mindenképpen az ÁFÉSZ-t hibáztatják az intézkedés hiányáért. Mert mi is a helysiet? A nagyoroszi fogyasztási szövetkezethez Horpács, Borsosbe- rény és Pusztaberki község tartozik. A nagyorosziak a községben levő sütőipari üzemtől kapják a minden tekintetben kifogástalan kenyeret; a másik három községet viszont a rétsági és a balassagyarmati üzem látja el, már korántsem olyan jó kenyérrel. A „mindennapi” itt sokázor lapos, keletien,' és nem is érkezik meg időben a falvakba. Joggal kéri tehát az ÁFÉSZ tagsága: állapodjon meg a szövetkezet a sütőiparral, hogy a körzet területén mindenki a nagyoroszi jó kenyérből kapjon. A szövetkezet kötött is szerződést erre vonatkozóan az elmúlt év elején. A szerződést követően 1—2 hétig mind a négy község lakossága a Nagyorosziban készült kenyérből vásárolhatott a boltokban. Ekkor azonban — máig is kideríthetetlen okból visz- szaállt a régi rend, s így maradt továbbra is állandó témája az értekezleteknek a kenyérkérdés. A szövetkezet írásban és telefonon, személyes tárgyalások alkalmával igyekezett foganatosítani a szerződésben foglaltakat, a sütőipari vállalat azonban rá sem hederített a jogos követelésre. Ezek után felmerül a kérdés: azt a többletet, amit Nagyorosziban megtermelnek a helyi igényeken felül, hová szállítják? Sikerült megtudni, hogy ez a kenyér a drégelypalánki körzet boltjaiba kerül. Az idén ismét megpróbálkozik az ÁFÉSZ a szerződéskötéssel, de ez — amint a tavalyi példa mutatja —, nem sok eredménnyel kecsegtet. Jobb megoldás volna, ha a fogyasztási szövetkezet átvenné a sütőüzemet. Erre most jó alkalom kínálkozik: kedvezményes hitelt és dotációt kap az az ÁFÉSZ, amelyik péküzemet létesít. A nagyorosziak már megkezdték az előkészítő munkákat, tárgyalásokat folytatnak, előkalkuláció alapján mérik fel a lehetőségeket, a gazdaságosságot. Most már csak a tárgyalások sikerén múlik, hogy megszűnjék az az áldatlan állapot, hogy a körzet négy községe három helyről kapja a kenyeret, s ezek közül csak egynek az ellátása jó. A többi keserű szívvel viszi haza a rosszul kelt, agyonnyomott vekniket, amelyek érkezésére ráadásul még órákig várni is kell. K. E. Kihasználatlan lehetőségek Balassagyarmat idegenforgalma Ismét véget ért egy esztendő, s mivel a téli időszakban a turizmus holtidényéről beszélhetünk, lezárhatunk egy idegenforgalmi évet is. Milyen eredményeket, tapasztalatokat hozott ez Balassagyarmaton? Kezdjük a tényekkel. Míg 1967-ben 300 ezren, 1968-ban 314 ezren lépték át a városban. a határt, addig tavaly megközelítőleg 350 ezer volt az átkelők száma Az évről évre növekvő forgalom lebonyolítására, a vendégek szállás, vásárlási és kulturális igényeinek kielégítésére több intézkedés is történt. A határátkelőhelyen *“ IBUSZ-kirendeltség létesült — itt azok a külföldiek, akik ezt hazájukban nem tették meg, pénzt válthatnak, és mat szolgáló intézkedések közül még a legelemibbek: ütés létesítményjelző táblák, térképek felállítása sem valósultak meg maradéktalanul. „Balassagyarmat se nem üdülő, se nem kirándulóhely, hanem egyszerű átkelőhely” — érvelnek néhányan a városban. Nos, nem egy város 2. mértékben kielégítik-e az idegenforgalom igényeit. Érdemes még egyszer megvizsgálni a helyzetet. A Tünde lenne boldog ebben a termé- kétségkívül szép, korszerű lé- szeti kincsekben gazdag or- vizumigazolványt szerezhetnek, tes ítmény —, de a többi ven- szágban, ha olyan kiránduló- A vendéglátás színvonalának déglátóipari egység? Azokban hellyel rendelkezne — alig emelkedését szolgálta a Tünde- valóban mindent megtettek az négy kilométerre a városköz- Pre:^z° megnyitása. A benzin- idegenek fogadása érdekében? ponttól —, mint a nyírjestöltő állomás korszerűsítése, a Készült-e valahol idegen nyel- pusztai tavak környéke. Aznovelése vü étlap, kellő számban be- tán a népviselet, a folklór. szélik-e a pincérek legalább a Balassagyarmat a palóc táj szlovák nyelvet? központjában fekszik — a tuNyáron a Delicatesse- risták közül néhányan csak bolt előtt, a város azért jönnek le Budapestről a központjában szinte kizárólag városba, hogy innen indulva külföldi kocsik várakoznak. A „portyázó” útra, a kömyékbe- bolt zsúfolt — még télen, a U falvakban népművészeti holtidényben is az! — az tárgyakat vásároljanak. Nem áruellátás azonban a tévé- lehetne ezt megelőzni azzal, kény boltvezető fáradozásai hogy népművészeti és aján- ellenére is akadozik néha, s dékbolt nyílna itt? S arra sem — amivel kezdtük —, kicsiny irreális gondolni, hogy a min- a parkolóhely, sokan csak den év őszén megrendezendő azért mennek tovább, mert irodalmi színpadi napok pél- képtelenek megállni. Igaz, az dájára nyáron — mondjuk — Óváros tér teljes terjedelme- palóc napokat tartanának Baben parkolásra van kijelölve lassagyarmaton, ezen együtte— dehát miért menjen a kül- sek, szólisták mutatnának be földi a neki távolinak tetsző népi táncokat, dalokat. Óváros térre, ha ő a főté- Neves művészek kö/remű- ren akar vásárolni. A csakis az idegenforgalkutak számának ugyancsak eredménynek számít, habár nyáron az éjszakai szolgáltatást — amiről pedig szó volt — nem sikerült megoldani. A főtéren némileg bővült a parkolótér, több külföldi kocsi elhelyezése vált lehetővé. A camping két, kétszobás turistaházat kapott. Ezek a pozitívumok. Alaposan utánanézve viszont a dolgoknak megállapítható, hogy a létesítmények nagy része, a campingházak és az IBUSZ-ki- rendeltség létrehozásán kívül — elsősorban a lakosság igényeit szolgálják, s csak másodlagosan az idegenforgalmat. Akkor is létrehozták volna őket, ha egyetlen egy (külföldi nem kel itt át a határon, s még az is kétséges, hogy teljes rSYSYSSSJtSYSSSYSySSSSYYSSSSSSSSSSYSSSSSSJV'YYSSSSSSSSSSSYSYrSSSSSSSSSSSSSSSSSSYSYSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSY/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSYSSSSSSSSASSSYSSSSSSSSSSSSSSYSSSSSSSSs C itt termem kell egy kis ^ kitérőt. Mellőzném a •aáraz, adatszerű felsorolást, s röviden csupán annyit mondanák el, hogy a Vajdaság Autonóm tartományban a legsokrétűbb a lakosság összetétele. Meglepően tarka kép fogadja ezen a tájon, vidéken az embert. Szerbek, magyarok, Magyarok kősóit a Vajdaságban 2. nek csupán a töredéke ért magyarul. Sokat beszélnek most Üj vidékien az önálló vajdasági tv-ről, amely állítólag nyomban megoldaná a problémákat vüket, mint a Tolna megyei könyvkiadó vállalat, a Fórum, gározta a belgrádi televízió a Dehát mindent egyszerre svábok a magyart. az újvidéki rádió, az újvidéki magyar műsort. Ugyanakkor a nem lehet. A Fórum könyvesEgyik este egy magyar csa- filozófiai fakultáson a magyar Dolgozók című lap nincs te- bolthálózata sem alakult ki Iád vendége voltam. Vacsora nyelv és irodalom tanszéke, és kintettel a jubileumra, mert egyik napról a másikra, horvátok, szlovákok, románok, közben megérkezett valame- az a könyvesbolthálózat, amely- cseppet sem hízelgő nyilatko- eszélgettem Győri Lászcmagoriak, ruszinok, macedó- lyik távoli községből a nagy- nek egyikében most körülnéz- zatokat közöl azzal az össze- lóval, az újvidéki Fonok, muzulmánok, szlovénok, papa is. Örömmel üdvözölte a tem. Ezek a szervek, intézmé- gező főcímmel, hogy a nézők rum könyvesbolt vezetőjével, bolgárok, csehek, albánok, tő- magyarországi vendéget, s éj- nyék nemcsak léteznek, ha- többet várnak. Görög Tibor Elmondta, ők látják el a Vajrökök, olaszok élnek a Vajda- fél is elmúlott, mire kifogy- nem élvezvén a jugoszláv ál- újvidéki optikus szerint hi- daság székhelyén működő hat ság községeiben, városaiban. A tunk a szóból. Beszélgetés lám erkölcsi és anyagi segít- ányzik a szórakoztató műsor, magyar nyelvű elemi iskolát, magyar anyanyelvű lakosság közben ilyeneket mondott: ségét, tervszerű és tudatos Harangozó Rozália újvidéki két magyar nyelvű gimnáziukb. 450 ezer, félmillió. A szer- „Holnap bemegyek a Szkups- munkát fejtenek ki a jugosz- újságárus kifogásolja, hogy a mot és a főiskolát tankönyláviai magyar szellemi élettel- magyar műsorok nem elég ér- vekkel. Ezenkívül minden jessé tétele érdekében. dekesek. Uracs Erzsébet te- magyar nyelven megjelent A viszony, ahogyan láttam, merini néző szerint: a Baráz- könyv, a magyarországi könyva nemzetiségi állampolgárok da című magyar műsor kiáb- kiadók összes termése beszesek mellett gyakori, vagy ép- üzemi munkások, akik tiszta és az állam között nem olyan, rándító volt. Az egészet csak rezhető náluk. Természetesen pen gyakoribb a vegyes köz- szerb ajkú környezetben dől- hogy az egyik oldalon a nem- azért nézte, hogy a műsor vé- a vajdasági írók műveit is a ség, ahol váltakozó arányszám- goznak, egy idő után a kutyát zetiségi állampolgárok köve- gén meghallgasson egy-egy Fórum könyvesbolthálózata ban élnek együtt a szerbek, a kucsának, a gyárat dzsámak telményekkel lépnek fel, és nótát... „Szeretném tudni — népszerűsíti. Egyébként a Fómagyarok, a szlovákok, a ro- ejtik. „Medzsek a dzsárba.” A bizonyos engedményeket csi- kérdezte — miért nem tűznek rum Lap- és Könyvkiadó Válmánok, crnagoraiak és a töb- hatvanas években alakult meg karnak ki az államtól. A vi- a műsorra olykor egy-egy ma- lalatnak Újvidéken, Topolyán, bi nemzetiség. Világos, hogy egy Jugoszláviai Magyar szony másmilyen: az egyen- gyár filmet, vagy miért nincs Kishegyesen, Szabadkán, Zenebben a községben a magyar Nyelvművelő Társaság. Ennek rangúság aspektusából „inté- gyakrabban színházi közvetí- tán. Becskereken, Zomborban nyelvű könyvek, újságok, fo- az intézménynek küldetéssze- zik” közös dolgaikat. Hogyan tés a szabadkai színházból, és Becsén van magyar nyelvű lyóiratok jelentősége felmér- rű munkáját ott, a Vajdaság- is tudnám érzékeltetni? Olyas- esetleg az újvidéki M. Stúdió- könyvesboltja. Mindegyikben hetetlen. Nemcsak a tájékoz- ban értettem meg igazán. Sta- formán talán, hogy olykor ná- ból?” A nyilatkozók közül né- hanglemezeket is árusítanak, tatás, a szellemi szükségletek tisztikai adatokkal nem ren- lünk a községi tanács bekötő- hányán keveslik a magyar Az újvidéki könyvesbolt évi anyanyelven történő kielégí- delkezem, személyes tapaszta- utat, strandfürdőt stb. kér a adás időtartamát. Rossznak ta- forgalma egymillió új dinár, tése szempontjából, hanem a latokkal azonban igen. Ezek megyétől, mire a megye eset- lálják a műsoradás időpont- Győri Lászlótól tudom, hogy a nyelv tisztaságának megőrzé- ismeretében azt mondom: a leg azt válaszolja: szívesen ját. Hivatalos helyeken is el- Vajdaságban a felsoroltakon se szempontjából is A nemze- Vajdaságban élő magyarok adnánk, de miből? Csak addig ismerik a bírálatok jogossá- kívül még 25 könyvesboltban tiségi vidékek jellegzetes szel- közül tízezrek felejtették vol- nyújtózkodhatunk, ameddig a gát, főleg azt, ami a műsor- vásárolhat a lakosság magyar lemi tunyaságtünete, a nyelv- na el vagy helyezték volna takarónk ér. Ilyesmi van most adás időpontjára vonatkozik, nyelvű irodalmat. bek után a magyar nyelvűek tinába és kérek egy potvar- élnek legnagyobb számban a dát” (igazolást). Vagy „én is Vajdaság Autonóm tartomány- azonorázó (alapító) tag va- ban. A színmagyar települő- gyök”. Azok a magyar nyelvű romlás. Ezzel úton-útfélen ta- „használaton kívül” az anya- a belgrádi televízió magyar Dehát az objektív nehézségek, lálkoztam, s elmondhatom, nyelvüket, ha nem létezne a nyelvű adásával. Beszélgettem Az esti órákban ugyanis még- szívszorító élmény beszélgetni Jugoszláviai Magyar Nyelv- a tv bemondójával: szerinte sem sugározhatják a magyar vajdasági magvarokkal, akik művelő Társaság, továbbá a az már nagy dolog, hogy 1969. nyelvű műsort, hisz’ a készülé- úgy használják az anyanyel- vajdasági magyár lap- és december 7-én századszor su- kék előtt ülő sok millió néző(Folytatnsa következik.) Szekulity Péter ködésével több helyen, Szegeden, Gyulán, Szombat heR'en rendszeresen rendeznek ünnepi játékokat — a közeli Csesztvén, Madách kúriájában, parkjában, az őshársak alatt lehetetlen volna évente legalább egyszer bemutatni a költő valamelyik művét? Sehol sem olyan élő a genius loci, mint itt, s a bevétel sem volna elenyésző ... Irreális, fellegekben járó álmodozás, legyintenek sokan, mikor az ilyen, és efféle terveket hallják. Vajon mit mondhattak akkor Tökön, ebben a Zsámbék melletti jelentéktelen kisközségben, mikor a téesz vezetői azzal álltak elő, hogy külföldiek vendégfogadására akarnak berendezkedni — s lám, mégis sikerült a dolog, számottevő anyagi nyereséghez jutott a téesz. Lehetne sorolni a példákat, az eleinte megmosoly- gott lovasiskolákat, a bevételük javát valutában kapó, nép- művészeti üzleteket, a cigánymuzsikás, magyaros vacsorákat — Balassagyarmaton sok lehetőség marad kihasználatlanul. Könnyű a fővárosban — érvelnek megint az okoskodók —, ott mások az emberek, mások a körülmények. — Ezeknek csupán annyit: a körülmények, az emberek — különösen ha magukat teszik ösz- szehasonlítás tárgyává — valóban mások. De a külföldiek, igényeik itt is ugyanolyanok, mint amott — érdemes lenne törődni velük. B. L. NÓGRÁD — 1970. január 15., csütörtök /
