Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-15 / 12. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! öregek a szövetkezetben A 78 esztendős ecsegi Sza- ** bó Géza írta a közvé­lemény-kutató lapon: azt sze­retné, ha valamennyi terme­lőszövetkezetben megbecsülnék a tengernyi munkában elfá­radt, idős, rokkant embereket. Most, amikor a gazdaságokban évről évre eredményesebb a munka, nagyobb a jövedelem, nyugodtabb, kigyensúlyozot- tabb az élet, gondoljanak az öregekre is. Törődjenek azok­kal, akik már keveset bírnak, de húsz évvel ezelőtt megala­kították az első termelőszövet­kezeteket. Ha bizonytalanul, tele kétségekkel, de mégis­csak elindultak a közös gaz­dálkodás útján. Mint kiderült, levélírónk nem azért fogott tollat a kezé­be, mintha Ecsegen mindezek­ről megfeledkeztek volna. Amint a termelőszövetkezet elnöke mondotta, az öregekről való gondoskodás az állandó és fontos témák között szere­pel. A közelmúltban kitüntetést és jutalmat kaptak a szövetke­zet alapító tagjai. Most ké­szülnek 30 nyugdíjas ünnepé­lyes búcsúztatására. De igyek­szenek könnyebbé tenni az öregek hétköznapjait is. A múlt évben több mint 60 mázsa bú­zát adtak az ellátatlan, idős, beteg tagoknak. Gondoskodtak arról is, hogy közülük mind­egyiknek meglegyen a téli tü­zelője. Jó tudni, hogy az ecsegi pél­da nem egyedülálló a megyé­ben. Nagybárkányban, Érsek- vadkerten, Nógrádon meg még egy sor más szövetkezetben, egyáltalán nem úgy tekintik az idős férfiakat, asszonyokat, mint akik egyszerre haszonta­lanok lettek, mert már nem tudnak úgy dolgozni, mint ré­gen. Tisztelet és becsület övezi őket, hiszen hosszú éveken át kitartó szorgalommal dolgoz­tak és dolgoznak ma is a kö­zös birtok gyarapításáért. Ör- halomban beszélték nemrégi­ben, még akkor is munkát ad­nak az idősebb embereknek, ha az bizonyos értelemben többletkiadást jelent a közös­ségnek. A fiatalabbak nyil­ván gyorsabban és olcsóbban végeznék el ugyanazt a mun­kát. Ám ezek az emberek kez­dettől fogva ott vannak a szö­vetkezetben és most is szük­ségük van arra, hogy dolgozza­nak. Állták az indulás nehéz éveit. Erkölcstelen és emberte­len megoldás lenne, ha most egyszerűen félreállítanák őket, mert eljárt felettük az idő, megöregedtek. AZ MSZMP NÓGRÁD M1GYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MfGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVF.. 12. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1970. JANUAR 15.. CSÜTÖRTÖK Mai számunkban. Vers és valóság (3. oldal) A betegek diétás étrendje Döntött a Gazdasági Bigottad» épül fel a FOTOBER központi gyártelepe Ezer embert foglalkoztat az üzem A Gazdasági Bizottság el­fogadta az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter elő­terjesztését, amely szerint még az idén megkezdhetik Nagybátonyban a FÜTÖ- BER Épületgépészeti Termé­keket Gyártó Vállalat köz­ponti gyártelepének építé­sét. Elsősorban az ország la­kásépítési programjának megvalósítását, továbbá nagy középületek, kereske­delmi, ipari és mezőgazda- sági létesítmények építését kell segítenie az új gyárnak hő- és légtechnikai berende­zésekkel. A vállalat jelenle­gi termelése ugyanis alig fedezi a hazai igényeket és a termékek importálása is nagy nehézségekbe ütközik. Az új beruházásnak kell ugyanakkor megoldani a vállalat öt budapesti épület- gépészeti gyáregységének kitelepítési problémáját is, mivel ezek az üzemek meg­lehetősen zajosak. A nagybátonyi központi gyártelep évente 380 mil­lió forint értékű hő- és lég- technikai berendezést állít majd elő, s ezzel nem csak pótolja a kiköltöztetésre ítélt budapesti részlegeik munkáját, hanem majdnem megkétszerezi a vállalat ter­melését. A nagybátonyi bá­nyavidéken 1000—1100 em­bernek, elsősorban volt bá­nyaipari dolgozónak ad munkát. Ezért a beruházás költségeihez a Nógrád me­gyei Tanács is hozzájárul 50 millió forinttal, a Fővárosi Tanács pedig 25 millió fo­rintos költséget vállalt, hogy mielőbb elköltözzön Budapestről a vállalat öt zajos üzeme. A legnagyobb kockázat azonban a FŰTÖ- BER Vállalaté, amelynek a tanácsoktól kapott pénzt és a műszaki fejlesztési alap­jából rendelkezésre álló nyolcmillió forintot, 308 millió forintos bankhitellel kell kiegészíteni, majd tíz év alatt vissza kell fizetnie a kölcsönt. Budapesten kor­szerű szervizállomást építe­nek és ebben rendezi be a vállalat kutatási és gyárt­mányfejlesztési bázisát. A tervek szerint 1973 első fe­lében kezdi meg a munkát a nagybátonyi új gyár és a budapesti szervizállomás. (MTI) Köszörű zás a Hősök terén Mirko Tepavac, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság külügyminisztere és kí­sérete szerdán délelőtt a Hő­sök terén megkoszorúzta a magyar-hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Péter János külügyminiszter, Erdélyi Károly külügyminisz­ter-helyettes, Marjai József, a Magyar Népköztársaság bel­grádi nagykövete, Bartos Ist­ván, a Fővárosi Tanács VB el­nökhelyettese, Kolhai Vilmos vezérőrnagy, s a Külügymi­nisztérium, a Honvédelmi Minisztérium több vezető munkatársa. Szerdán a MÉM-ben a tűzi- faelHátás helyzetéről tanács­koztak az erdő- és fagazdasá­gok vezetői. Az értekezleten részt vett dr. Sághy Vilmos, a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter első helyet­tese. Dr. Kocsmár Ferenc, a MÉM főosztályvezetője a tű- zifaellátás problémáival ösz- szefüggésben elmondotta: a decemberi havazások rendkí­vül nehéz helyzetet teremtet­tek az erdőkben. A gazdasá­gok az óév végéig 223 000 tonnás kitermelt fakészlettel rendelkeztek, ezt a mennyi­séget azonban a lehetetlenül nehéz útviszonyok miatt jó­formán mozgatni sem tudták. Az esztendő elején a belke­reskedelemnek 50 000 tonná­val tartoztak, amelyhez még hozzájön az 1970 első negyed­évi 250 000 tonna tűzifára szóló megrendelés. A gazda­ságok a jelenlegi készletből fedezni tudják a legsürgősebb igényeket, arra törekszenek, hogy az erdőkben és a gyűj- r (4. oldal) Magyarok az NDK-ban (5. oldal) Hát olyan nagy a szerelem i (6. oldal) Bezárta a hentes a fodrászt... (8. oldal) tőhelyeken tárolt fát mielőbb elszállítsák a tüzelőanyag-te­lepekre, amihez a MÁV is se­gítséget nyújt: a fuvarozásnál előnyben részesíti a tűzifát. A jelenlegi helyzet szerint azonban a belkereskedelmi megrendelések és az erdőgaz­daságok vállalásai között még több mint 70 000 tonnás különbözet van. A tűzifa mi­nőségével kapcsolatban a fő­osztályvezető elmondta, hogy az erdőkben tárolt készlet több mint fele 90 napnál to­vább szárad hasábokba rak* va az előírásoknak megfele­lően, de víztartalma a meg­engedettnél valamivel na­gyobb lesz. Az értekezleten felszólalt dr. Sághy Vilmos, a miniszter első helyettese is, aki kérte az erdő- és fagazdaságok dol­gozóit, vegyék figyelembe a rendkívüli helyzetet és töre­kedjenek arra, hogy a tűzifa­szállítmányok a legkritiku­sabb január—februári idő­szakban kerüljenek a vásár­lókhoz. A kettős jubileum tiszteletére Megkezdték a verseny szervezését a Nógrádi Szénbányáknál Erőfeszítések a tűzifaellátás biztosítására Mindezt a humánumot az új, szocialista társadalmi rend táplálja városban és falun egy­aránt. Az a rendszer a talaja, ami elűzte a falusi emberek feje fölül is az öregedést kí­sérő rémeket, a nyomorúságos kamralakásokat, a beteg­séget, a lassú éhhalált. Meg­történt, amire még soha nem volt példa a magyar faluban, hogy munkájuk után nyugdí­jat, öregségi járadékot kap­nak az idős parasztemberek, asszonyok. Igaz, az ilyen lehe­tőségek ma még szerények, mert több ezer emberről kell gondoskodni a mi kis megyénk­ben is. Ezért van aztán szük­ség arra, hogy pénzzel, búzá­val vagy éppen fával toldják meg ezt a támogatást a terme­lőszövetkezetek. M őst, amikor a közös gaz- '* daságok valóban ered­ményes esztendőt zárnak, kü­lönösen időszerű ecsegi levél­írónk észrevételeit közreadni. A termelőszövetkezetek több­ségében nőttek a bevételek. Még eredményesebbé, még biztonságosabbá tehetik a jö­vő évek gazdálkodását, s mun­kájuk után megfelelő jövede­lemhez jutnak a szövetkezeti tagok is. Szinte mindenütt le­hetőség van arra is, hogy gon­doljanak azokra az emberek­re, akik ott dolgoztak és ott öregedtek meg a termelőszö­vetkezetben. Azért is meg kell tenni ezt, mert a mostani öre­gek is hozzájárultak az egyre eredményesebb zárszámadá­sokhoz. Ök rakták le az alapot,’ amelyre biztosan építhetnek ma már valamennyi szövetke­zetben. Vincze Istvánná A Nógrádi Szénbányáknál az elmúlt évben a szocialista munkaverseny hatására jelen­tős előrelépést tettek a gaz­daságosság útján. Növekedett a munka termelékenysége, sokat javult a bányák biztonsági helyzete. Az idén még na­gyobb feladatok megoldására készülnek, ezért már hozzá­fogtak a verseny szervezésé­hez. Hazánk felszabadulásának 25. és Lenin születésének 100. évfordulóját még nagyobb munkasikerekkel kívánják kö­szönteni. A vállalatvezetőség és a szakszervezeti bizottság törekvése, hogy a bányászok és a melléktevékenységet foly­tató üzemek dolgozói minél előbb megismerjék feladatai­kat, hogy megtehessék egész évre szóló felajánlásukat. A Nógrádi Szénbányáiknál az idén — ha figyelembe veszik a piaci helyzetet —, az éves termelési programot mintegy 60 ezer tonnával túlteljesíthe­tik. A többletszénre most az első és az év utolsó negyedé­ben lesz szükség. Éppen ezért már megszabták a célfeladatot is. Amennyiben sikerül a nógrádi bányászoknak az év első két hónapjában 38 ezer tonna szénnel többet termelni a tervezettnél, céljutalomként 2,5 millió forintot fizet a vál­lalat. Amennyiben csalt 28 ezer tonna túlteljesítést érnek el, a céljutalom összege egy­millió-nyolcszázezer forint lesz. A nagybátonyi gépüzemtől már az idén csaknem 136 mil­lió forinit árbevételt várnak. Itt fontos dolognak tartják, hogy a nagybátonyi szénosztá­lyozó rekonstrukciójára for­dítsanak nagy gondot, ezen­kívül biztosítsák a Ganz-MÁ- VAG mátranováki üzemének ütemszerű fejlesztését. Ugyan­csak fontos feladat lesz ennél az üzemnél az etázskazán- program végrehajtása. Ugyan­is az idén még ezer kisméretű kazánt kell gyártani. A nagy­bátonyi gépüzemtől ebben az évben már legalább 11 millió forint üzemi eredményre szá­mítanak. A kisterenyei vegyesüzem­nél is javítani akarják a mun­ka hatékonyságát, itt legalább 2 millió forint eredményjavu­lásra számítanak. A vállalat keretében műkö­dő tervező, valamint a föld­tani és földmérési irodákra is nagyobb feladatokat róttak. A tervező árbevételi tervét 2 millió 600 ezer, a földtani és földmérési irodáét pedig 7 millió forintban határozták meg. A tervezett gazdaságos­ság biztosítása mellett szük­ség van azonban arra is, hogy árbevételi tervüket túlteljesít­sék tervezéssel, kivitelezéssel segítsék a megye előnyös ipari struktúrájának kialakítását. A bányaüzemeknél az ön­költség csökkentése érdekében folytatni kívánják a racionali­zálási programot. Arra töre­kednek, hogy növeljék a ter­melés koncentráltságát, javít­sák a meglevő gépek kihasz­nálását, fokozzák a gépesítést, automatizálást. A műszaki fejlesztési célok gyorsabb el­érése érdekében hatékonyab­ban kellene kihasználni az újítási mozgalomban rejlő le­hetőségeket. A műszaki fej­lesztés hatékonyságának növe­lésével, az üzem- és munka szervezés javításával, az imp­roduktív műszakarányok csökkentésével, a teljesítmé­nyek növelésére ösztönző bé­rezési formák kialakításával kívánják elérni az egy főre eső termelés növekedését. Készül a „Patyolat-program** A szolgáltatások kiszélesíté­séről szóló, múlt év novembe­rében megjelent kormányhatá­rozat végrehajtására utasítást és koncepciót dolgozott ki a Könnyűipari Minisztérium. A koncepciót a megyei tanácsok véleményezik, kiegészítik és ezt követően készül majd el a következő ötéves tervjavaslat. Ezzel párhuzamosan a megyék a szolgáltatások helyi fejleszté­sére önállóan dolgoznak ki öt­éves programot. A Könnyűipari Miniszté­riumban elmondották, hogy a szolgáltatások bővítésére vo­natkozó tervekben az első he­lyet a textiltisztító ipar foglalja el. KANADAI EXPORT A Salgótarjáni Öblösüveggyár festőüzemében kanadai exporton dolgoznak jelenleg. Színes coctailos kelyhek és kancsók megrendelője a tengerentúli Kanada (Koppány György felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom