Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-10 / 8. szám

Űj üzem Romhány ban A Váci Híradástechnikai Anyneok Gyára december óta új telephelyet létesített Rom- hánvban. a volt termelőszövetkezeti központban, illetve kastélyban. Jelenleg 70 nő is. merkedik n.i szakmájával. Fhhen az új üzemrészben a számológépek memó’iaegősé­géinek különböző alkatrészei készülnek. Jelenleg a termelőszövetkezet volt irodáiban ta. nulnak az asszonyok, mert a kastély átalakítása még mindig nem készült el A MOFÉM nem zárkózik el... A napokban levelet kap­tunk a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyártól, amely­ben a gyár igazgatója a „Se­gítség, vagy tolakodás?” cí­men december elején megje­lent írásunkra adott .megle­hetősen részletes és figyelem­re méltó tájékoztatást. Emlé­keztetőül csak annyit, ebben az Írásban a MOFÉM és a tartalékalkatrészről és arról rí üzemével gyümölcsöző sem, hogy a csomagokhoz munkakapcsolatokat alakítson részletes használati utasítást mellékeljenek. Bár az elsőd­leges szempont a használha­tó. Helyesnek tartják, hogy áz érdekelt szakemberek kölcsö- tócseréljék tapasztala­tóság, mégis arra törekedtek, taikat, észrevételeiket. Termé­hogy gyártmányaik esztétikai­lag is kifogástalanok legye­nek. Ennek érdekében több új üzemrész építését kezdték meg, ahol a szerelvények gal­Nógrád megyei Építőipari vanizálása, nikkelezése és Vállalat között kialakult mi­nőséglánccal foglalkoztunk, s reményünket fejeztük tó, hogy az általunk felvetett gondola­tok hatására a MOFÉM „rö­videsen hallat magáról”. ¥issxhan& A visszhang nem is maradt el. Levelében Dohovits Jó­zsef műszaki igazgató min­denekelőtt leszögezte, hogy a minőséglánc gondolatával egyetértenek, ennek tovább­fejlesztését és kiépítését szük­ségesnek tartják. A minőség­lánc kiszélesítése kedvezően befolyásolhatja nemcsak az építőiparban, hanem más iparágakban is a gyártmá­nyok minőségének alakulását, ÄKnSriiäÄ ss felhasználók között keletkező problémák tisztázásához és megoldásához. krómozása korszerű körülmé­nyek között történhet. Vala­mennyi szerelvényt minősé­gi ellenőrzésnek vetnek alá. Megrendelőik észrevételeire harmincnál több gyártmányt módosítottak az elmúlt évben. Ezek a gyártmányok azóta a gyakorlatban is jól vizsgáz­tak. A MOFÉM jelenleg érvény­ben levő minőségjavító intéz­kedési és műszaki fejlesztési terve többek között a cik­künkben felvetett váttóíogan- tyúk szerkezeti módosításával is foglalkozik. Bizonyára örül­ni fognak a felhasználók an­nak, hogy erre a konstruk­ciós változtatásra már ez év első felében sor kerül. Ez an­nál inkább örvendetes, mert a MOFÉM és a Nógrád me- Vállalat kö­zött kialakult minőséglánc ugyan a kooperáció lényeges javulását hozta magával, de az utóbbi időben a legtöbb A Mosonmagyaróvári Fém- gondot éppen a váltóíogan- szerelvenygyár arra törekszik, tyúk okozták. szetesen, ez nem új dolog, ilyen jellegű megbeszéléseket más szervekkel, tervező- és kutatóintézetekkel, a meg­rendelőkkel már korábban is folytattak, s az ' érdemleges javaslatokat a gyártásnál hasznosították. A MOFÉM képviselői a múlt évben ellátogattak Sal­gótarjánba. Most a levél, amely Mosonmagyaróvárról érkezett, viszonzásképpen egy­ben meghívás is. Szeretnék ha a Nógrád megyei Építő­ipari Vállalat szakemberei, a minőségláncot kezdeményező szocialista brigád tagjai el­utaznának hozzájuk, s mégis merkednének gyártmányaik­kal, az alkalmazott gyártás- technológiával, saját szemük­kel láthatnák a szerelvények szerelését, átvételét, vizsgála­tát & áttekintést nyerhetné­nek egy közel háromezer dol­gozót foglalkoztató gyár éle­téről. K. S. Fejlődés és átrendeződés 4 rplnrm premierje, az 1968-as észtén­1 dő — az előző évekhez ha­sonlóan — rendkívüli események nélkül telt, el. A második évben, 1969-ben határozottab­ban érvényesültek az új módszerek előnyei és hátrányai is. Ügy tűnik, hogy az eredmé­nyek ritkábban kerülnek szóba. Pedig nem kis ügyekről van szó. (Meggyorsult például a mezőgazdasági termelés, s vele együtt a nem­zeti jövedelem növekedése. Több mint más­fél évtized után egyensúlyba került az or­szág külkereskedelmi, fizetési mérlegé;) Vi­szont gyakrabban kerülnek terítékre a re­form nyomán mutatkozó hibák. Sűrűn ismét­lődő beszédtéma, hogy mérséklődött az ipa­ri termelés és termelékenység növekedési üte­me. Széles rétegeket közvetlenül érintett, hogy számos fontos termékből csökkent J[z áruki- oálat. szűkült a választék, emelkedtek az árak a fogyasztási javak piacán. Zavarok tá­madtak a lakosság tüzelő- és a kohászat kokszellátásában. Kár volna tagadni: az események meneté­ben időnként váratlan, kiszámíthatatlan for­dulatok adódtak. Többen ezért a spontán ele­mek gyarapodását, a tervszerűség gyengülé­sét látják a reformban. Valójában szó sincs erről. Máris bebizonyosodott, hogy a közpon­ti tervezés párosítása a piaci mechanizmus­sal növeli a tervszerű irányítás hatékonysá­gát. De a jelenlegi átmeneti időszakban óha­tatlanul adódhatnak váratlan helyzetek, elő­re tó nem számítható gazdasági folyamatok. Mint minden mélyreható, átfogó reform, úgy a megreformált gazdasági mechanizmus is begyakorlást kíván. Időbe telik, amíg a vállalatok és az állami irányító szervek helyzete, feladata, munka­módszere pontosan kialakul az új irányítási rendszerben. A vállalatok például megtanul­ják az önálló tervezést és a piackutatást, tisz­tázhatják fejlesztési irányaikat, jövőbeni pro­filjukat, megszilárdíthatják egymás közötti termelési és kooperációs kapcsolataikat ebben az átalakulási időszakban. Mindennek elen­gedhetetlen feltétele az új, közvetett irányí­tási módszerek hatásának érvényesülése, a gazdasági szabályozó rendszer főbb elemei­nek a szükséges finomításokkal történő vég­legesítése. Hogy az átállás és a velejáró bi­zonytalansági tényezők pontosan mennyi időt igényelnek, ezt nehéz megmondani. Ez raj­tunk, igényességünktől, az általunk diktált ütemtől is függ. Az idei, az 1970. év még minden bizonnyal ennek az átrendeződesnek. jegyében telik el. És remélhetőleg a negyedik ötéves tervet, 1971. esztendőt már kiforrot­tabb módszerekkel, kialakultabb viszonyok között kezdhetjük. A reform módszereinek viszonylagos be­gyakorlása azonban a népgazdaság belső át­rendeződésének. intenzív fejlesztésének csu­pán kezdetét., feltételét, kiindulópontját je­lenti, nem pedig betetőzését. Olyan viszonyok kialakulására számítunk, amelyben meg­gyorsul a műszaki fejlődés, s bizonyos ter­mékek 3—4 év alatt teljesen kicserélődnek. A tartósan veszteséges cikkek gyártása megszű­nik, oi csobban szerezzük majd be őket, im­portból. Fokozódik az idehaza es külföldön egyaránt keresett, és gazdaságosan értékesít­hető termékek előállítása. A gazdasági haté­konyság növelésének lényeges tényezőjévé válik a termelés szerkezetének gyorsuló üte­mű gyökeres átalakulása. A termelés struktúraváltozása már elkez­dődött. Mindenekelőtt a korszerűtlen, a gaz­daságtalan, a kevéssé keresett cikkek gyártá­sa csökkent. Alapjában véve ezért mérsék­lődött az ipari termelés növekedése is. De a korszerű, gazdaságos és keresett cikkek gyár­tásának növelése gyakori esetben már hosz- szabb időt: műszaki fejlesztést, kapacitás- bővítést igényel. A reform kapcsán minduntalan szóba ke­rülnek az iménti hatékonysági feladatok, szerkezeti változások. Tulajdonképpen mit is értünk ezen? Népgazdasági méretekben a termelés-, vállalati sziriten pedig a gyárt­mányösszetétel változásairól beszélhetünk. Ami a népgazdasági szintű folyamatokat il­leti, a várható változások egy része többé- kevésbé már tisztázódott. Közéjük tartozik például a szénhidrogének (kőolaj és földgáz) felhasználási arányának növekedése a szén ' rovásara. Vagy például a vegyipar gyors fej­lődése: a műanyagok térhódítása, a nitrogén műtrágyagyártás növelése. Azt is ismerjük, hogy a hazai bauxitvagyon jobb hasznosítása végett gyorsan fejlesztjük — egyebek közt szovjet kooperáció segítségével — a hazai alumíniumipart. 4 vailiivíienk valamennyi irányát ­f\ Vallll/dstlH különösen a vállalatok profilmozgásait — pontosan, részletekbe me­nően nem ismerhetjük előre A műszaki fej­lődés gyártmányonként különböző iránya, a kereslet változása, s ezzel együtt a számta­lan komponensből összetevődő hazai adottsá­gaink, a vállalatok felkészültségének alaku­lása a központi tervezés számára, gyakran megválaszolhatatlan kérdések maradnak. Egyebek közt ezért is szükséges tervgazda­ságunkba a piaci módszereket kellő érzékkel, és következetességgel alkalmazni. A piac és 3 terv kapcsolatában azonban ez utóbbi játssza a meghatározó szerepet. Csak így lehetett a piac egyes negatív jelenségeit elhárítanunk, a termelés nagyobb zavaroktól mentes folya­matosságát fenntartanunk. Azok a spontán és váratlan elemek, amelyek mégis jelentkez­tek, vagy esetleg még ezután jelentkezhetnék az átmeneti időszak sajátosságaiból, a gya­korlat hiányából és nem a reform lényegéből következnek. Kovács József Marianne szerin 1966-ban kezdte meg Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Oszt ályának Pedagógiai Csoport­ja a tanreform elméleti eredményeinek gyakorlati meg­valósítását. Itt, Nógrádban, a Május 1. úti iskolában fél éve folyik ilyen kísérleti oktatás. — Miben áll ennek a lényege? — kérdeztük Hanisovszki Imre igazgatót és Szeuesi Antalnét, szakos tanárát. a kísérleti 5. b. osztály történelem — A gyerekek önálló mun­kával dolgozzák fel az anya­got, amelyhez forrásmunka a tankönyv, a „Régen volt” tör­bogy a minőségjavítás terü­leten jelentkező feladatokat megismerje, s olyan intézke­déseket tehessen, amely a A vallalat a minőség javí­tására évenként tetemes költ­séget fordít. Ennek tudható be, hogy gyártmányaik — né­megrendelők megelégedésével hány sajnálatos kivételtől el­találkozik. Közel sem köny nyű feladat ez, ha azt vesz- szük, hogy a vállalat gyár­tási profiljába csaknem 900 féle típusú és méretű szerel­vény tartozik. A vállalat hosszú évekre visszamenően fontos felada­tának tekintette a minőség ja­vítását. Olyan fejlesztési ter­veket készített, amelyek ső- rültetóntően foglalkoztak a gyártmányok korszerűsítésé­vel, fejlesztésével, a gyár­tástechnológia és a minőség javitasaval. A levél megemlít jónéhány intézKedest ezeKböl a tervenbőL Megszűntették a sárgaréz alkatrészek homok- öntessel történő gyártását, e helyett a korszerűbb es meg­bízhatóbb presontést, kokilla- öntest és meleg sajtolást ve­zették be. Felülvizsgálták a szerelvények technológiáját és ték azonat a hiányosságokat, amik a felhasználás során pa­naszra adhattak okot. Az az- besztzsinoros tömítést példá­ul neoprén alapanyagú tömí­tésekkel cserélték fel. K «pfiasprusílp« Bevezették a szerelvények dobozokban történő csomago­lását Nem feledkeztek meg a tekintve — a velük szemben támasztott igényeket tóelégí­tik. Korábbi írásunkban fel­vetettük a minőséglánc kere­tén beiül a baráti szálak to­vábbfejlesztésének szükséges­ségét. Levelében Dohovits Jó­zsef igazgató ezt a területet is érintette. A MOFÉM az újabb láncszemek kialakításá­ra vajmi kevés lehetőséget lát, mert a termelés jellegénél fog­va más vállalatokkal arány­lag kis kooperációt bonyolít le. A hozzájuk beérkező anya­gok nagy része szürke és tem- peröntésű szerelvény, amelyet három öntöde, a Mosonma­gyaróvári Mezőgépgyár, a Soproni Vasöntöde és a Gá­bor Áron Vasöntöde szállít, dé még ezeknek az öntödék­nek az öntvényei is termelé­süknek csak nagyon kis há- forraszcásának nyadát teszik tó. Gyártmá- kiKuszöböl- nyaik tömítő anyagát is több vállalat, ktsz szállítja kisebb- nagyobb tételekben, akikkel — véleményünk szerint — a minősegláncban levő lehető­ségeket nagyon nehéz lenne megértetni, s velük ilyen jel­legű kapcsolatot kialakítani. Ennek ellenére a Moson­magyaróvári Fémszerelvény­gyár a jövőben sem zárkózik el attól, hogy a Nógrád me­gyei Építőipari Vállalattal, vagy megyénk bármelyik ipa­Nppn/áitilálá^ Egy cipő tönkrement Horpácson befejeződött a pon keresetül járta a lakáso- népszámlálás. Megtörtént az kát, a reprezentatív felmérés összeírt számlálólapok (sze- során közel mindenütt 159 mélyi kérdőív, lakás-összeíró- kérdést tett fel. Egy pár ci- ív) összesítése is. Így tehát a pője a havas, időben a sok jár- legfrissebb adatokkal rendel- kálás következtében tönkre- kezünk. A kis községnek 391 ment. Kárpótolta viszont a lakosa van. Lakott lakás 92. fogadtatás. Mindenütt barát- lakatlan 4. Az egy intézeti ságosan fogadták, szívesen lát- háztartásban — a gyermek- ták. Az első napon annyira otthonban — 40-en élnek. szívélyes volt a vendéglátás — A községi népszámlálást Cseh eg?f kis szilvapálinka is ke­rült az asztalra —, hogy csu­pán öt lakás lakóit tudta ösz­Sándor pedagógus, mint szám­lálóbiztos végezte el. Hat na- szeírni... Tiszán innen — Dunán túl A Tiszán innen — Dunán túl, A legszellemesebb ötletek február 27-i Komárom és közül az első hármat az ope­bizottság 100 forintos Nógrád megye közötti vetélke­dőre a megyei operatív bízott- ra lv ság ötletpályázatot hirdet. Fel­kéri a lakosságot, hogy ja­vaslataikkal, ötleteikkel járul­janak hozzá e vetélkedő sike­res lebonyolításához. Küldje­nek be 1—2 soros csatakiáltá­sokat, legfeljebb nyolcsoros könyvutalvánnyal jutalmazza. Kérjük a lakosságot: a Ko­márom—Nógrád megye közötti „összecsapást” megelőző janu­ár 14-i vetélkedőt is kísérjek figyelemmel, hogy az így köszöntőverseket, és írják meg gyűjtött tapasztalatokat is fel a hangjelentkezésre vonatko- tudják használni a mi verse- zó javaslataikat is. nyűnkön. ténelmi olvasókönyv; de cé­lunk az is, hogy ők maguk szerezzenek be könyveket. Stencilezett lapokat osztunk ki. amelyeken egységesen szá­mozott kérdések vannak. A gyerekek a pedagógus veze­tésével megvitatják és végül összefoglalják, rögzítik a megtárgyalt kérdéseket. Persze, nem minden gyerek tudja a kapott feladatot meg­oldani, ezeket segítik ki a megbeszélések. Önálló anyag­szerzésre, lényeglátásra ins­piráljuk a diákokat. Szepesi Antalné órára invi­tál az 5. b-be. A téma az athéni demokrácia. A tanár­nő kézművesek, rabszolgák, kereskedők, arisztokraták ké­pét illeszti a mágneses táblá­ra: kik nem szólhattak bele az államügyek intézésébe? Kezek emelkednek, végül Pis­ti, a képeket leszedve mutat­ja a választ. A kézművesek képe is lekerült. — Miért? Pisti nem hagyja magát: — Egy televízió műsorban hallottam, hogy a kézműve­seknek nagyon rossz dolguk volt. A vitát Marianne dönti el: a kézműveseknek törvényad­ta joguk volt beleszólni az or­szág ügyeibe. Aztán előkerül­nek a demokrácia kérdései. Mi a különbség a görög de­mokrácia és a mi népi de­mokráciánk között? Értelmes kerek válaszok. (Sok felnőtt örülne, ha ilyen feleleteket tudna adni.) Most egy kislány protestál: — Én olvastam egy könyv­ben, hogy az ipari rabszolgák beszélhettek egymással. — Hol olvastad? — A Kultúra Világában. — Jól van. Nos, Andrea, foglald össze ezt a kérdést. Ügy látszik ez közkedvelt feladat, sokan jelentkeznek még, de hiába, Andrea a sze­rencsés. Az összefoglaló után önmaguknak kell pontozniuk a kérdésekre adott írásos vá­laszaikat, és jöhet a követ­kező kérdés. Hallom, mond­ják: olvastam az Arany gyap- jú-ban, olvastam A milétosi hajós-ban, olvastam a Fáraó című könyvben, láttam a té­vében az Ember tragédiájá­ban, olvasnak A láthatatlan ember-ben. (Itt szóba került a NÖGRÁD képregénye is). — Ez önmagában is nagy eredmény! (Közben egy ked­ves, kicsit humoros válasz Pistitől: — A rabszolga és a szabad ember közt különbség az is, hogy a szabadok tart­hattak rabszolgát, de a rab­szolgák nem tarthattak sza­badot!). Az óra végén a ta­nárnő a válaszok alapján ér­tékeli a feleleteket: csupa né­gyes, ötös kerül a naplóba. A szünetben az előttem ülő kis Mayer Mariannet kérdezem. Szerinte jobb így tanulni. Az embernek mindig muszáj oda­figyelni. Mikor leírom a kér­dést, már tudom is a választ. Danisovszki Imre arról tá­jékoztat, hogy a kísérleti ok­tatás (nem is tantervi, inkább módszertani újításról van szó) szeptembertől folyik, és csu­pán az 5. b-ben. — A szülők esetleg meg­ijednek, hogy eltértünk a ha­gyományoktól, de hosszabb tá­von a gyerek elmélyültebb, nagyobb tudáshoz jut. Persze, ez most még sok plusz mun­kát jelent, de ennek meg lesz az eredménye, főként a gim­náziumban. G. A. NÓGRÁD — 1970. január 10., szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom