Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-10 / 8. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Madách Imre falujában jártunk AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS AÉMEGYEI TANÁCS LAt>/A XXVI. ÉVF„ 8. SZÁM ARA: 30 FILLER Tervszerűen fejlődtek mezőgazdasági üzemeink 1 er melöszövetkezeti elnökök, élelmezési pari vállalatok vezetőinek tanácskozása Mezőgazdasági üzemeink el­nökei, élelmezésipari vállala­tok vezetői, valamint a taná­csok mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának dolgozói tanácskoztak tegnap Salgótar­jánban, a megyei tanács nagy­termében. Megjelent Matűz József, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára, és a vezető pártszervek képvi­selői, jelen voltak a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak képviselői. Képviseltette magát a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium is. A megbeszélést Tóth Béla Gergely, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának elnök- helyettese nyitotta meg. Haj- czinger György, a megyei ta- siács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának vezető­je tájékoztatta a jelenlevőket a mezőgazdasági üzemek el­múlt évi munkájának eredmé­nyeiről, és az elkövetkező idők legfontosabb tennivalói­ról. Kedvez» eredmények Az országos mezőgazdasági helyzethez hasonlóan kedvező eredményeket értünk el me­gyénk mezőgazdaságában is, az elmúlt évben. A termelő­szövetkezetek halmozott ter­melési értése várhatóan 17,7 százalékkal, a személyes jö­vedelem előreláthatólag 6,9 százalékkal növekedik. Mintáz előadó vázolta, a növényter­melés szerkezete az elmúlt evben megyénkben sem válto­zott. Említésre méltó azonban, hogy a búza vetésterületét 1700 katasztrális holddal emelték, bár a kalászosok te­rülete lényegében a korábbi évek szintjén marad. Nem ki­elégítő a takarmánybúza terü­letének növekedési üteme. Ezer katasztrális holddal nőtt a zöldségtermő terület, ezzel szemben csökkent a burgonya, és kisebb mértékben a cukor­répa területe. Mint az előadó kifejtette, a vetésszerkezet mó­dosulásával alapjában -egyet­értenek. Problémaként emlí­tette a pillangós terület és az ipari növények területének csökkenését. A jövőben to­vábbi ésszerű szerkezetmódo­sítást végeznek, az eddiginél lehetőleg nagyobb ütemben. Ezt követően az előadó a termésátlag alakulásáról, a termeléstechnikai eljárások­ról adott számot. Az állattenyésztés Megyénk állattenyésztése összességében megegyezik az országoséval. Az elmúlt öt­esztendőben az állatállomány létszáma 10 százalékkal növe­kedett. A közös állomány nö­vekedése 40 százalékos, a háztáji gazdaságok szarvas­marha-állománya viszont 33 százalékkal csökkent. Az em­lített időszakban a tehénállo­mány 3,3 százalékkal csökkent. Amíg a közös gazdaságokban a tehénállomány 27 százalék­kal emelkedett, a háztájiban 82 százalékkal csökkent. Az elmúlt harmadik negyedévi felmérés azt igazolja, hogy a háztáji szarvas marha-állo­mány több mint 15 százalék­kal, a tehénállomány pedig további 4—5 százalékkal csök­ken. A sertésállomány a takar­mányhelyzethez igazodva hul­lámzik. Jelenleg 72 000 a ser­téslétszám. Csökkent a koca- állomány, elsősorban a terme­lőszövetkezetekben. Ezt min­denképpen kedvezőtlennek te­kintjük. még akkor is, ha a megyében nem a sertéste­nyésztésre helyezték a fő súlyt, örvendetes viszont, hogy a háztáji sertésállomány 6 szá­zalékkal emelkedett és a ko­caakció keretében 300 jószág került a háztáji és kisegítő­gazdaságokba. Az előadó ezt követően részletezte juhtenyésztésünk helyzetét, a mesterséges ter­mékenyítésnél elért eredmé­nyeket, majd a szaporulat nö­velése érdekében kifejtett te­vékenységet. Mint az összesí­tő számokból kiderült, vi­szonylag a megyében kedve­zőtlen — a szaporulat ellenére is — az eilést követő elhul­lás. Nagy érdeklődést váltott ki a tanácskozás résztvevői köré­ben a tejtermelés alakulásá­ról szóló tájékoztató. Az el­múlt évben az egy tehénre ju­tó tejtermelés 5—6 százalék­kal emelkedett. 1969-ben 100 literrel több tejet termeltek, mint az ezt megelőző eszten­dőben. Ez a termelési színvo­nal azonban messze elmarad a genetikai lehetőségektől, mert jobb takarmányozással a 2800—3000 liter tejtermelés, minden különösebb megerőlte­tés nélkül elérhető lehetne. A mezőgazdasági osztályvezető részletesen ismertette az ál­lattenyésztésben elért sikere­ket, az új technológiai folya­matokat, amelyek azt bizonyít­ják, hogy mezőgazdasági üze­meink egyre korszerűbben, nagyobb intenzitással foglal­koznak az állattenyésztéssel. Ismertette, hogy az elmúlt év­ben a termelőszövetkezetek milyen összeget fordítottak be­ruházásokra. Feladafaink A feladatokról szólva a kö­vetkezőket jelölte meg. Stabilizálni kell a gazdasá­goknak a takarmánybázist ab­rak-, szálas és nedvdús ta­karmányok vonatkozásában. Ennek érdekében növelni szük­séges a kalászos takarmányok, elsősorban a takarmánybúzák vetésterületét. Hasonlóan az évelős pillangósokhoz, a ta­karmányterületeken is a kor­szerű agrotechnikai eljárások­kal, emelni kell a termésátla­gokat. Az árunövények terü­letén a munkaerőhelyzet, a piaci körülmények, a jövedel- mezés tükrében célszerű sta­bilizálni a helyzetet, és ahol lehetőség van, növelni az ilyen jellegű növények termelését. Az adottságainkból kifolyólag fontos szerepe van a rét- és legelőgazdálkodásnak. A ho­zamok növelésén túlmenően, előtérbe kell helyezni a szak­szerű legelöhasznosítást. Fo kozni kell a bogyós gyümöl­csök termesztését és jobbár, kihasználni az ebben rejlő le­hetőségeinket. S ezt elsősor­ban az új fajták, a termelési technológiák és a növényvé­delmi eljárások alkalmazásé val. A mezőgazdasági üzeme;-, fontos szerepet tölthetnek be a lakosság, az ipar és részben az exportköltségigények ki­elégítésében. Ezen a területen is fokozzák a termelőkapaci­tást, és 1970-ben jelentősen növeljék az egyes zöldségfé­lék terméshozamait. Az állattenyésztésre vonat­kozólag: korszerűsíteni kell a tenyésztési eljárásokat, s a . erre vonatkozó gazdaságpoli­tikai céljainkat maradéktala­nul el kell érnünk. Biztosban ’ kell a háztáji termelést annál is inkább, mert a közös és r háztáji egységes egészet al­kot. Az állattenyésztéssel va­ló foglalkozás, a kormány in­tézkedése következtében jöve­delmező a mezőgazdasági üze­meknek, hasonlóan a háztáji gazdaságoknak, az ezzel való foglalkozás megtérül. Biztosí­tani kell, hogy a közös és ház­táji gazdaságok között közös termelési kooperáció alakul­jon ki. A feladatok sorában a leglényegesebb az anyaállatok védelme és számuk növelése A jelenleginél lényegesen na­gyobb gondot kell fordítani a tehénállomány növelésére. A mezőgazdasági osztályve­zető, a tanácskozáson résztve­vő termelőszövetkezeti elnö­köknek, vállalatvezetőknek munkájukhoz sok sikert kí­vánva fejezte be beszédét, majd Várhelyi Ernő, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője a zárszámadással kapcsolatos legfontosabb ten­nivalókról tájékoztatta a ta­nácskozás résztvevőit Döntőt» a Legfelsőbb tííióság (6 oldal) Síi-ko^a Silgo környékén a oldal) Az egykori Madách-kúriában, amelyben 1945-től 1953-ig Az ember tragédiája költője lakott, néhány esztendeje em­lékmúzeumot rendeztek be. A kúriát és környékét belepte a hó, s a fák ágai is roskadoztak a hó súlya alatt. Ez alatt a fa alatt írta meg a költő a Tragédia több jelenetét. A kúria falát két emléktábla is díszíti, az egyik Madách Imre emlé­két, a másik Arany János 1862. augusztus 9-i látogatásá­nak nap iát örökíti meg. A múzeum bejáratánál pedig a költő fejszobra áÚ. Az idén a NÓGRÁD Szerkesztőségének brigádja volt az első látogató a Madách-múzeumban. (Cseszt- vei összeállításunk az 5. oldalon.) a nógrádi antifasiszta ellenállás állomásain Misit hírt adtunk róla, ezek­ben a napokban — január 7-től 12 ig — mintegy százötven fia­tal vesz részt az ország if júkom- munistáinak képviseletében azon a partizán-emJéktúrán, amelyet a KISZ megyei bi­zottsága rendez Salgótarján környékén, illetve a megye te­rületén. Megyénk forradalmi hagyományait őrző és a ha­gyományokat ápoló nógrádi helyek a túra rendezőinek szá­mos lehetőséggel szolgálnak egy igazán gazdag program le­bonyolításában. A túrázók fel­keresik az antifasiszta ellen­állás megyei eseményeiről és hőseiről nevezetes pontokat es megismerkednek az egykori eseményekkel. Tegnap, a túra másod ik nap­ján, három kiemelkedő jelen­tőségű színhely szolgált állo­840000 tonnával több szén a tervezettnél Hazánkban tavaly 26 637 000 tonna szenet termeltek, 840 000 tonnával többet a tervezettnél — állapította meg pénteki ülésén a Bányász Szakszervezet központi veze­tősége. Simon Antal, a szak- szervezet főtitkára elmondta, hogy a múlt év végén jelen­tősen megnőtt a hazai szenek Iránti igény, s a népgazdaság számára rendkívül fontos, hogy 1970-ben is a lehető legnagyobb mennyiséget ter­meljék, mert a tüzelőellátási gondokat még mindig nem sikerült megoldani. A számí­tások szerint az idén körülbe­lül 170 000 tonnával nő a szénbányászat termelése, a többletet főleg a mátraaljai, ezen kívül a várpalotai bá­nyáktól várják. Egyes saén- fajtákból a tervezettnél is többre van szüksége az or­szágnak, többletet azonban csak akkor lehet elérni, ha szabad napokat és vasárnapo­kat is felhasználnak a terme­lésre. Az idei széntermelés előreláthatólag túlhaladja a 26 millió 800 ezer tonnát, s rendkívüli intézkedések szük­ségesek ahhoz, hogy az év el­ső negyedében, tehát a téli időszakban az évi mennyiség időarányos részénél jóval töb­bet a népgazdaság rendelke­zésére bocsássanak. A központi vezetőség he­lyeslőén vette tudomásul, hogy a szénbányászatban folytatódik a műszaki-techni­kai fejlődés. A géppel jövesz- tett szén aránya a tavalyi 87- ről 90 százalékra nőtt. A széntermelés önköltségének tendenciája ugyancsak kedve­ző: a tervek szerint az idén 14,3 százalékkal lesz alacso­nyabb, mint 1967-ben. A kőolajtermelési tervét ta­valy 50 ezer tonnával túltel­jesítette a bányászat, az ered­mény azonban így is kisebb az 1968. évinél. A dunántúli olajtelepek kevesebbet ter­meltek, viszont nőtt a kőolaj-' termelés az Alföldön, különö­sen Algyőn. Földgázból 1969- ben jóval többet értékesítet­tek, mint egy évvel koráb­ban, a lakosság propán-bu­tán gázellátáséban azonban nyáron a töltési kapacitás korlátái, télen pedig a hófú­vások okozta szállítási ne­hézségek miatt zavarok vol­tak. A központi vezetőség meg­vitatta az érc- és ásványbá- nyászat helyzetét. Az Orszá­gos Bányagépgyártó Vállalat, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat és az Országos Föld­tani Kutatófúró Válladat munkáját is. máshelyül. A fiatalok autó­busszal felkeresték Gusztáv-ak- nán a német megszállókkal szembehelyezkedő bányász­ellenállás színhelyét, és meg­koszorúzták az ottani emlék­művet. Miután megismerked­tek a Karancs-lejtősi ellenál­lás eseményeivel és jelentősé­gével a magyarországi parti­zánharcokban, továbbmenve felkeresték a szécsényi járás­ban levő ipolytamóci partizán­emlékművet, megtekintették azt a helyet, ahol a Nógrádi Sándor vezette partizánegység Szlovákiából érkezve átkelt az Ipolyon. A koszorúzás után, tegnap délután a karancsbe- rényi Partizánmúzeum neve­zetességeivel ismerkedtek meg az első országos partizán- emléktúra résztvevői. Karancs- berényben rövid katonai bemu­tatót is rendeztek részükre. ■Este a salgótarjáni fiúkollé­giumban került sor arra a ve­télkedőre. amelyet a magyar- országi partizán- és ellenállási mozgalmak eseményeinek is­meretéből rendeztek. A vetél­kedő első fordulója után va­sárnap délután a megyei Jó­zsef Attila művelődési köz­pontban lesz a döntő. — a terv szerint az Öblös- üveggyárat és a Salgótarjáni Kohászati Üzemeket keresik fel a fiatalok —, a megyei el­lenállási mozgalmakról szóló előadás, a Bányamúzeum és id. Szabó István Kossuth-díjas művész kiállításának megte­kintése szerepel. A fiatalok este a Karancs Szálló éttermé­ben találkoznak az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iro­da rendezésében vasárnap sorrá kerülő felszabadulási körműsor résztvevőivel. Erre a rendezvényre egyébként a szomszédos megyékből és Bu­dapestről is érkeznek fiatalok. Az „Express show ’70” című felszabadulási körműsorra ér­kező turisták és a partizán- emléktúra résztvevői között játékos vetélkedőt rendeznek a Karancs Szállóban. A vasár­nap délelőtti expressz-műsor- ban Késmárky Marika, Haran­gozó Teréz, Korda György, Kovács József, Angyal János, Dévényi Tibor és a Bergendy- együttes lép fel a megyei Jó­zsef Attila művelődési köz­pontban. pétién, a túra utolsó nap­ján a honvédelmi és hazafias nevelés feladatairól, a túra ta­A túra mai programjában pasztalatainak felhasználásá- salgótarjáni gyárlátogatások ról tanácskoznak a fiatalok. Minden főút felszabadult Dunántúlon a szél ereje csökkent. A közúti igazgatósá­gok által végzett nagyütemú hóeltakarítási munkák ered­ményeként valamennyi főút felszabadult. Pest megye te­rületén hat, Győr-Sopron me­gye területén kettő, Bács- Kiskun megye területén öt, Baranya megye területén ket­tő, Tolna megye területén ki­lenc, Fejér megye területén tizenöt. Komárom megye te­rületén kettő, • Veszprém me­gye területén hét, Csongrád megye területén egy. Borsod megye területén kettő, össze­sen 51 összekötő-, illetve be­kötőút még járhatatlan. A hideg, párás idő követ-, keztében az utak síkossá vál­tak, a közúti igazgatóságok a főutak további szélesítése mellett a még akadályos utak felszabadítására koncentrál­ják erőiket. A hóeltakarítás. mellett mindenütt folyik a sí­kosság elleni védekezés. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom