Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)
1970-01-08 / 6. szám
Változó követelmények AZ ÉVES TERVEK végrehajtásai. a gazdaság terv szerinti fejlődését. 1968 óta — tervutasítások helyett — a szabályozók biztosítják. Ebből adódik, hogy a rövid távon ható szabályozók egy részét — egyebek között a hiteLpo- !i tik át — évről évre összhangba hozzák a tervcélokkal. Egyes szabályozók módosítását emellett működésük tapasztalatai is indokolttá tehetik. Amennyiben ugyanis a gazdaság fejlődése bármely ponton lényegesen eltér a tervezettől, az ilyen jelenségek végső soron arra utalnak. hogy egyik vagy másik szabályozó nem elég hatóim ny. A szabályozók 1970. évi változásai összefüggnek mind a tervcélokkal! való összhang követelményével, mind pedig azokkal a negatív jelenségekkel, ellentmondásokkal, amelyeket az eddigi működésük váltott ki. Az elmúlt két évben a legtöbb bírálat a bérszabályozás rendszerét érte, amely hozzája; ült a létszám gyors növeléséhez és a termelékenység stagnálásához. Az új mechanizmus bevezetése előtt — mint emlékezetes — felmerült az aggály, hogy a vállalatok nyereségük növelése érdekében esetleg nagymértékben csökkenti!; létszámukat, ezzel szociális feszültséget idéznek elő. Ezért olyan bérszabályozási rendszert vezettünk be, amely az átlagbérszínvonalat maximálta, a bértömeget és a létszámot azonban nem. A vállalatok hamar felismerték, hogy ebben a bérszabályozási rendszerben az egv főre jutó részesedést, illetve annak növekedését a legkönnyebben a létszám bővítésével lehet biztosítani. Ennek következtében a foglalkoztatottak száma gyorsan és folyamatosan emelkedett — 1968-ban 4 százalékkal, 1969 I.—X. hónapban 3 százalékkal — az alapbérek mérsékelten, a termelékenység pedig legkevésbé. Az egy főre jutó termelés 1968-ban 1 százalékkal emelkedett, idén viszont 1 számlákkal visszaesett. Az 1969- ben bevezetett módosítás — az R-nyereségrész kiszámításánál a tényleges bérszínvonalat kell figyelembe venni — hatástalan máradt. Most már erőteljesebben módosítani kellett a bérszabályozást es a vállalatok érdekeltségét. Az 1970-ben életbe lépő új bérszabályozás lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy adókedvezménnyel könnyíti a bérszínvonal-növelést, másrészt pénzügyi terhekkel meg- di ágit ja a létszámnövelést és végül elhárítja a létszámcsökkentés vállalati szempontból hátrányos következményeit. Ennek megfelelően az 1970. évi bérszínvonal-növelést — 4 százalékos plafonon belül — csak 70 százalékos arányban kell a részesedési alapból fedezni; (a növelés 30 százaléka bérköltségként elszámolható) az 1970. évi létszámemelés bértömegének 33 százalékát adóként heti befizetni, s ez az összeg egyidejűleg az R- nyereségrészt csökkenti. Ha a vállalat dolgozóinak létszáma 1970-ben csökken, a megtakarított létszám bértömegének 33 százaléka az R-tiyereség- résast növeli. Az új bérszabályozási rendszertől 1970-ben az várható, hogy mérsékeli a létszámnövekedést, s közvetett módon hat a munkatermelékenység javítására. A termelékenység gyorsabb ütemű növekedését változatlanul fékezi az a tény, hogy az élőmunka ma még aránytalanul olcsóbb, mint a technológiát korszerűsítő fejlesztés. , i 969-BEN kiéleződött az az ellentmondás, amely a belkereskedelmi vállalatok anyagi érdekeltségi rendszere -és a fogyasztók, a társadalom érdeke között, már 1968-ban Is — tompított formában — éraékelhető volt. A belkereskedelmi vállalatok részesedési alapja jelentős mértékben függ a készletek alakulásától, ami objektíve lehetővé tette, hogy a belkereskedelmi vállalatok a fogyasztói érdek rovására — a készletek csók-- kerítésével, indokolatlan áremelésekkel — növeljék részesedési alapjukat. Az érdek- konfliktus kiküszöbölésére 1970-től a kereskedelmi vállalatoknál maradó nyereséget az 1988—1969. évi atóagkészlet figyelembevételével osztják fel a fejlesztési és a részesedési alap között, az 1970. évi készlet — araiak növekedése vagy csökkenéssé — tehát nem befolyásolja az R-nyere- ségrésat. A készletek és a választék kívánatos mértékű növekedését emellett hitelkedvezménnyel is előmozdítják. Az említett intézkedések révén nő a kereskedelem érdekeltsége és lehetősége a forgalom bővítéséhez, a fogyasztói igények teljesebb kielégítéséhez. A hitelpoüitätE' 1970-ben preferálja (előnyben részesíti) mindazokat a fejlesztési célokat, iparágakat és vállalatokat, amelyek lakossági igényeket elégítenek ki. (Textilruházati Ipar, építő- és épí- tóanyagipar, vas-műszaki cikkek gyártása, lakossági szolgáltatások.) Azok a vállalatok. amelyek a szükségletek kielégítése érdekében termelésüket gyors ütemben növelik 5 éves lejáratra vehetnek fel forgóalaphi teleket. A hitelkedvezmények 1970- től a szocialista gépimportra is kiterjednek. Az utóbbi években többet exportáltunk a szocialista országokba, mint amennyit ott vásároltunk. Az import elmaradása a kiviteltől hátrányos abból a szempontból, hogy előbb-utóbb fékezni fogja a kivitelt, s így a termelést is, miután partnereink is mérlegegyensúlyra törekszenek. A szocialista gépimportserkentést egv&s iparágak — pl. textil- és nyomdaipar — rekonstrukciójára,, a mezőgazdasági és az építőipari géppark korszerűsítésére kívánjuk hasznosítani. E célból a szocialista országokból történő gépbehozatalt a bankok kedvezményes hosz- szú- és középlejáratú hitelekkel, kamattal és lejárati idővel preferálják. 1969- ben mind a termelői, mind a fogyasztói árrendszerben bővítettük a kevésbé kötött és a szabadárak érvényesülési körét. 1970- ben ilyen árforma-változásokra nem kerül sor. Módosulnak viszont — emelkednek — az állati termékek felvásárlási árai. s egyidejűleg csökken az állattartás beruházásainak, illetve megszűnik a mezőgazdasági gépjavítások állami támogatása. A felvásárlási árak emelkedésének az a célja, hogy ja-, vítsa az állattenyésztés jelenleg rendkívül alacsony — mindössze 0,3 százalékos — jövedelmezőségi szintjét, s jobban érdekeltté tegye a gazdaságokat az állattenyésztés fejlesztésében, a hozamok és az értékesítés növelésében. VÉGEREDMÉNYBEN az állapítható meg, hogy a szabályozók módosítása részben konkrét 1970. évi tervfeladatok — a belső ellátás javítása, szocialista gépimport növelése, elhasználódott gépek nagyobb arányú pótlása, rekonstrukciók — megvalósítását kívánják előmozdítani, másrészt olyan nem újkeletű gazdasági feladatok, tevékenységek — munkatevékenység, állattenyésztés — ösztönzését szolgálják, amelyek jelenleg gazdasági fejlődésünk kritikus csomópontjai. Garamvölgyi István Verseny a tisztaságért H népi ellenőrzés tapasztalatai Az állami és vállalati lakások felújításának helyzet^rSl A megyei Népi Ellenőrzés! Ji/.oKság egyik Legutóbbi vizsgálata az állami és vállalati kezelésben levő lakóházak felújításának kérdésével foglalkozott. A cél annak megállapítása volt, hogy a lakóházak hatékony állagmegóvásának anyagi, technikai és egyéb feltételei megvannak-e. továbbá a szüUs^es anyagi keretek előirányzása es felhasználása rendeltetésszerűen történik-e? Semmiért — mindent? A vizsgálat megállapította, hogy az állami és vállalati kezelésben levő lakások tekintélyes hányada rossz állapotban van. A felszabadulás óta sok új lakást építettünk, de ezek mellett még bőven akad a múlt örökségéből származó kolónia, szükséglakás. Ezeknek hatékony, az egyre bővülő igénynek is megfelelő felújítása már nem is képzelhető el. Az előzőkből következik, hogy a rendelkezésre álló anyagi alapok nem mindenben elégségesek a felmerülő igények kielégítésére. Pedig felújításra nem csekély összeg áU rendelkezésre. A tanácsi és üzemi szervek 1969-ben mintegy 37 millió forintot fordítottak a meglevő lakóháziak állagmegőrzésére, felújítására, karbantartására. Ez az összeg körülbelül kétszáz két szoba összkomfortos új lakás értékének felel meg. A népi ellenőrök azonban azt is megállapították, hogy a forintkeretek elégtelensége mellett az érintettek nem élnek mindazokkal a lehetőségekkel, amelyek a saját alapok növelése érdekében törvény szerint biztosítottak, illetve szükségesek. Jellemző, hogy Nagybátony körzetében mintegy 170 lakó nem fizet lakbért, de bérleményének karbantartására és felújítására igényt tart (sokszor nem is eredménytelenül!). Általánosnak tekinthető az is, hogy az üzemi lakások esetében nincsenek egyértelműen rendez7 ve a bérlő és bérbeadó jogai, kötelezettségei. E rendezetlenség következeiében az üzemek indokoltnak nem nevezhető karbantartást (abdakitö- rés, pótlás, zárjavítás, mosdó- javítás — és egyéb szolgáltatást — fűtés) végeznek térítés nélkül. Ily módon a valóban szükséges és indokéit esetek anyagi fedezetének és kapacitásának lehetőségét csökkentik. nem keOő körültekintéssel irányozzák elő és kivitelezés közben gyakori a pótmunka. „Menet közben” kell rájönni, hogy nem elégséges csak a törött cserepeket pótolni, a szarufák cseréjére is szükség van. De amíg a faanyag és az ácsok helyszínre érnek, addig áll a munka. A kivitelezés szervezése sem problémamentes. Gyakran áll a munka anyag, fuvareszköz vagy szerszám hiányában. A különféle szakmunkák végzése között is sok az állásidő, amikor a munkaterületen nem történik semmi. Nem kielégítő az ingatlan- kezelő vállalatok és az üzemi TMK-k műszaki káderekkel való ellátottsága. Számuk kevés, szakmai képzettségük alacsony. Az előzőkben említett szervezési problémák ezzel is összefüggnek. Másrészt a kevés műszaki káder kapacitását teljes egészében leköti a munkahelyi Irányítás ás elhanyagolt területté válik az ellenőrzés és műszaki előter- vezés. Jellemző, hogy a rendeletekben előírt előtervezés közép- és hosszútávé tervek készítése csak az ingatlankezelő vállalatok esetében folyik. A községi tanácsok keretében folyó felújítások ellenőrzése pedig megoldatlan, mive! műszaki kádereidre! egyáltalán nem rendelkeznek. Drága a foldovgatás Az elmondottakból az a következtetés is leszűrhető, bogy a jelenleginél nagyobb méretű felújításnak elsősorban nem az anya® alapok elégtelensége, hanem a kivitelezői kapacitás, anyagbózis és műszaki káderellátottság szab korlátot. A gyorsabb, hatékonyabb és nagyobb volumenű felújítás érdekében tehát az anyagi-technikai bázis növelése szükséges. Nagyon lényeges továbbá, hogy az eddiginél nagyobb jelentőséget kapjon a karbantartási munka. Az apróbb hibákat időben kell. kijavítani, mert csak így lehet elkerülni a nagyobb költséget igénylő pótlásokat és felújításokat. Ezzel is komoly mértékben lehet csökkenteni a kapacitás- és anyaghiányban fennálló problémákat. A vizsgálat helyesnek ítélte azt a gyakorlatot, hogy az ingatlankezelő vállalatok és üzemek nem foglalkoznak a teljesen elavult épületek felújításával. A legtöbb esetben ugyanis ez többe kerülne, mint egy teljesen új létesítése. A korszerűtlen bányásztelepek szanálására a gyakorlati intézkedések már meg is történtek. Nem ilyen egyértelmű azonban az üzemi kolóniák megszüntetésének jövője. Az egyes vállalatok fejlesztési alapjai nem teszik Lehetővé merész, a problémát gyökeresen megoldó tervek gyors valóra váltását. Az épülő új üzemi lakások is elsősorban a lakásnélküliek igényének kielégítésére készülnek. A kolóniákra tehát még szükség van, bármennyire is elavultak, és bontásra érettek. Mindezek ellenére nem lehet egyetérteni azzal a jelenséggel, hogy egyes esetekben a termelést szolgáló létesítmények erőteljes fejlesztése, nagyarányú rekonstrukció mellett teljesen elhanyagolódik a lakótelep fejlesztése, illetve felújítása, Elmarasztaló ítélet A vizsgálat elmarasztalóan értékelte a ZIM > tűzhelygyár! rekonstrukciójának esetét. A több mint kétszázmilliós beruházás ugyanis nem irányozta elő sem új lakások létesítését, sem az elavult kolöpia felújítását. Az új ipari üzemek szinte ráépültek a meglevő lakóházakra, közlekedésre is alig vám lehetőség, s a lakók helyzete egészségügyi szempontból is tarthatatlan. Remélhetőleg a zagy- vapálfalvi Síküveggyár kezdődő rekonstrukciója nem fog hasonló hiányosságokat pro dukálni. A megyei Népi EHenőraésí Bizottság a kialakult helyzetet úgy értékelte, hogy kétségtelen hiányosságok meMett a felújítás kialakult gyakorlata megfelelő az eredményes és hatékony munka végzésére. A további fejlődés érdekében elsősorban a műszaki előtervezésre és az anyagi- technikai bázis arányos fejlesztésére kell nagyobb gondot fordítani. Erre vonatkozó értékelését és javaslatait a megyei NEB megküldte s tanácsi felügyeleti szervek és as érintett üzemek részére. Szarvas Béla, a vizsgálat vezetője Szervezetlenül Kamarazene fesztivál Hatféle szempont szerint tette mérlegre a Balassagyarmati járási Tanács versenybizottsága a járásban folyó tisztasági mozgalmat, s rangsorolta a községeket. A sorrend kialakításán túl — Nógr ad kötesd és Szügy előtt Őrhalom szerezte meg az első helyet, és az ezzel, járó pénzjutalmat — az értékelés során a verseny- bizottság hasznos tapasztalatokat is szerzett, melyeket a tisztasági mozgalomban a későbbiek során jól fel lehet majd használni. Míg Drégelypalámk. Érsek- vadkert és örhalom termelőszövetkezetei az elmúlt esztendő alatt megszilárdítottál; jó közegészségügyi helyzetüket, s Dej táron, Patakon, Te- rémyben és Honton is sokat tettek az előrelépés érdekében, addig Becskén, Galgayu- tán, Herencsényben, Szondán és Hugyagon súlyos hiányosságok mutatkoztak. Ezeknek okai elsősorban abban keresendők, hogy a tsz-vezetők nem tartanak fenn rendszeres kapcsolatot az egészségügyi felelősökkel, akiknek javaslatait, észrevételeit nem veszik figyelembe. A kereskedelmi egységek tisztasági helyzete sem mindenütt kielégítő. Az ÁFÉSZ-ek nem fordítanak kellő gondot í bottok és mellékhelységeik igészségügyi, tisztasági köve- elményeinek ■ betartására. Több helyen a rendszeres -agy takarító sok, festések a rosszul értelmezett takarékosság miatt maradtak el. Az is általános jelenség, hogy a boltok nem rendelkeznek a higiénikus kiszolgáláshoz szükséges eszközökkel: kiemelő villákkal, kanalakkal, csomagoló papírral stb. A vendéglátó egységek 70 százalékában kívánnivalót hagy maga után a folyóvizes pobérmosás. Legkedvezőbb a helyzet as iskolákban, óvodákban. Ezeknek az intézményeknek vezetői megértették, hogy az egészségügyi nevelésnek szervesen bele kell illeszkedni a létesítmény pedagógiai tevékenységébe. Patakon, Bér célén, Ör- halomban és Cserhátsurány- ban az iskolák környékéin — az alapvető tisztasági feltételek megteremtésén túlmenően —, parkosítással, fásítással szépítettek; elsősorban a „Tiszta iskola, egészséges ifjúság’’ mozgalom hatására. A tisztasági versenybizottság a balassagyarmati járás 8 ezer magánháza közül 7783-at értékelt. A „Tiszta udvar, rendes ház” követelményeinek ezek közül 1867 felelt meg. Jelentős előrelépés ez a korábbi évek sokkal kedvezőtlenebb statisztikája után. A cigánytelepek egészség- ügyi helyzete külön vizsgálati pont volt. A cigányteleppel rendelkező községek tisztaságát, közegészségügyi ellátottságát a községi tanácsok hozzáállása határozta meg. Ahol 6 NÓGRAD - 1970. január csütörtök ; megfelelő volt, mint példá- l Dejtár, Érsekvadkert, Hu- /ag. Nógradmarcal esetében, % javulás mutatkozott; ahol községi vezetők nem törődik ezzel a kérdéssel, ott a gánytelepek lakói ma is na- yon rossz higiénés viszonyok űzött élnek. A tisztasági és közegészségei versenymozgalam első árom helyezettje között szét- sztott 20 ezer forint cél jutáim. s külön a mozgalomban itűnt községi vezetők jutatta, bizonyára serkentő hatást yakorol a most helyezettemül égzett községek vezetőire, la- osaira. B. L. Sok szó esett arról is, hogy a felújítási munkáknak hosa- szú az átfutási ideje, az egyes munkák túlságosan sokáig tartanak, s ezzel megkeserítik a lakók életét. Ennek okát ax érintett szervek az anyagok és a munkaerő hiányában jelölték meg. Tény, hogy az építőipari tevékenységet kedvezőtlenül befolyásolta egyes anyagok átmeneti hiánya, továbbá létszámhelyzetük sem kielégítő. Az objektív okok meLlett azonban az is megállapítható, hogy a felújítás megtervezése és a megvalósítás lebonyolítása nem elég alapos és szervezett. A szükséges munkák mennyiségét A tizenkettedik Országos Ifjúsági Kamarazene Fesztivált ebben az évben rendezik meg Budapesten. A fesztivál programjában és rendezvényeiben kifejezésre juttatják felszabadulásunk huszonötödik és Lenin születésének századik évfordulójának ünnepi jellegét. A fesztivál műsorában klasz- szikus orosz és mai szovjet »raiwn, vájáraim a nuszaaiK századi, főleg mai magyar- szerzők művei is szerepelnek. A feszítivál keretében egyben megemlékeznek a fővárosi zeneoktatás hatvanéves jubileumáról. A megyei — köztük a Nógrád megyei — fesztiválokat a tavasz folyamán tartják. Az országos rendezvényre áprilisban kerül sor. Mai műsor Kiállítások A megyei József Attila mű- A gazdag program áprilisban velődési központban elkészült kezdődik a hatodik észak- az idei év kiállítási naptára, magyarországi területi kiállítással. Májusban a Salgótarjánban tartandó UNESCO-ta- nácskozás tiszteletére építészeti és városfejlesztési dokumentumkiállítás nyílik a Magyar Építőművészek SzöKOSSUTH RArnö: 8.20: Magyar iá jak dalaiból, táncaiból. — 9.00: Élni tudni kell! Az emberformáló kudarc. — 9.25; Operarészletek. — 10.05: Rádióegyetem. — 10.35: Zenekari muzsika. — 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Melódiakoktél. — 13.40: Takarítás nagyban és kicsiben. — 14.00: Olasz partizándalok. — 14.20: Mendelssohn: c-moll trió. — 14.30: Vakáció. Részletek Mesterházi Lajos regényéből. — 15.10: Leonard Bernstein vezényel. — 16.00: A világgazdaság hírei. —■ 16.05: „A munkásoké a jövő. . .” — 16.25: Mary Poppins. Részletek Sherman filmmusicaliéből. — 16.48: Szolnok megye és a világpiac. I. A szolnoki stúdió jelenti. — 17.05: Időszerű nemzetközi kérdések. — 17.15: Aldoboy Nagy György láncdalaiból. — 17.25: Tudósaink fóruma. — 17.45: Egy rádiós naplójából. n. rész. - 18.30: Népdalcsokor — 19.25: Kritikusok fóruma. — 19.36: Puccini: Bohémélet. — Kb.: 22.15: Sporthírek. — 22-20: Afrifrn 1970-ben. Kerekasztal-beszélgetés a földrész hétköz* napjáról. — 22.30: Sántha Ferenc népi zenekara játszik, Bucsy Sarolta énekel. — 23.00; Amit a Hold mesél. — 23.20: Szimfonikus zene. — 0.10—0.25: Tánczene. PETŐFI RADIO: 8.05: Kórusok, hangszerszólók. — 8.45: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 9.00: Köny- nyűzenei híradó. — 9.30: Gazdasági Magazin. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.59: Magánvélemény közügyekben. Szántó Jenő írása — 12.00. Barokk muzsika. — 13.05: Szolnoki stúdiónk jelentkezik. — 13.20: Operaáriák. — 14.00— 18.00: Kettőtó! hatig. . . A Petőfi rádió zenés délutánja. — 18.10: Rádióegyetem. Kazinczy. — 18.40: Hangverseny < stúdióban. — 19.»): Vörös Kálmán népi zenekara játszik, Győri Szabó József énekel. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.25: tJj könyvek. — 20.28: Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatója. Vksaaút, Fábián Gyula dokumentum játéka. — 21.28: RStmusturmix. — 22.00: Hanglemezgyűjtők húsz perce. — 22.20: Miről ír a Társadalmi Szemle legújabb száma? — 22.30: A démon. Részletek Rubinstein operájából. — 23.10: Szimfonikus könnyűzene. — 24.00—0.10: Hírek. Időjárás. TELEVÍZIÓ: IMI—12.00: Szünidei matiné. — 18.00: Hírek. — 18.05: \ Kaspi-tótól az Altájig. Szovjet visfilm. — 18.30: Rejtvényiskola. — 18.45: Udo Jürgens énekel. — 19.25: Esti mese. — 19.35: Az ismeretlen Anglia. Boldizsár Iván műsora. — 19.55: Szünet. — 20.00: Tv- iíradó. — 30.20: A kockázat. Magyarul beszélő lengyel filmsorozat. ;4. Bekerítve. — 21.15: Parabola. — -1.35: Integrál. — 22.15: Tv-híradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 16.10: Az utcánkon. Tv-játék. —- 18.10: A világ filmobjektívvel. — 20.15: Az első csoport. Cseh film. — 21.55: Mi a színes tar? vétségé anyagából. Az országos egyedi rajzkiállítás anyagát júniusban mutatják be. Augusztusban kiét szobrász- művész szabadtéri tárlatát rendezik meg, majd szeptemberben a Kilencek elnevezésű művészeti alkotócsoport tagjai mutatkoznak be Salgótarjánban. Szeptember végén és október elején láthatják az érdeklődőik a kitűnő szobrász- művész, Vitt Tibor alkotásait. Novemberben ismét megrendezik az országos zománcművészeti kiállítást. Az 1970-ea évi kiállítási programot a Nógrád megyei Képzőművészeti Stúdió hagyományos tárlata fejezi be.
