Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-31 / 26. szám

Ä srverekek Rrnme. az fittörővasít 11.2 km hosszú. hesp-ok közölt kanvareó nälvÄn köt! össze a Széchenyi-begvet és a Hűvnsvnlgvet. Egv-egy nyári vasárnannn 10—15 ezer felnőt­tet és gyereket szállít F.gvik végállomása mellett az egész országgal kapcsolatban álló torony éniilt. Megállóinak ee-:kéről pedig könnyen megközelíthető a legmagasabb buda­pesti kilátó Kérdésünk: Milyen toronyról van szó, és ki tervezte a kilátót? Bemutattak népköztársaságunk intézni éuve't (141 A járási (városi) A KORMÁNY intencióinak megfelelően, a megyei taná­csoktól több hatáskör a já­ráshoz kerül át. így a járási tanács vb köz­lekedési szakigazgatási szer­véhez kell -átadni a megyei tanács vb közlekedési szak- igazgatási szerve által első fo­kon gyakorolt hatósági jog­köröket; a hatósági kereske­delmi engedélyek kiadásával és visszavonásával kapcsola­tos ügyek ugyancsak a já­rási tanács kereskedelmi szak- igazgatási szerveihez kerülnek a megyei szervektől. A járási tanácsszervekhez decentralizálták a jogszabá­lyokban megállapított terme­lőszövetkezeti felügyeleti jog­köröket (a tsz státusz-ügyek, igazgatási, engedélyezési ügyek).. egyes álta’ános me­zőgazdasági igazgatási felada­tokat. valamint a gyenge ter- m el ős m vetkezetek külön1 ages állami támogatásával össze­függő feiadaioK lebonyolít, sát, A jogszabályoknak meg felelő pénzügyi (adó) ellenőr­zést is a- járási szervek vég­zik a termelőszövetkezetek­ben. A járási tanácsszervek to­vábbi feladata a járás közsé­geinek differenciált - fejlesz­tése: a községi tanácsszervek gazdálkodási tevékenységének feliigvelete és ellenőrzése: a helyi vízrendezés és a vízkár elhárítása. A járási taná-s- szervek tartják fenn. működ­tetik és fejlesztik azokat az intézményeket, illetve szerve két, költségvetési üzemeket amelyek az egész járás (vagy több község) igényeit elégí­tik ki. A járási tanácsszer­vek látiák el (a községekkel megosztottan) az első fokú ha­tósági jogköröket s irányít­ják a községi vb szakigaz­gatási szerveinek hatósági te­vékenységét. A VÁROSI tanácsszervek gazdasági feladatainál abból kell kiindulnunk, hogy ezek a várospolitika kialakítói és szervezői. Ez a tevékenység magába foglalja a városfejlesztést (a lakás- és a kommunális gaz­dálkodást. a helyi vízterme lést. a szolgáltatásokat, a csa tornázást stb.); a városrende zést, a városgazdálkodást, el­sősorban a kommunális vál­lalatok üzemeltetését: az alap­ellátást biztosító kulturális, egészségügyi szükségletek ki­elégítéséről való gondoskodást, illetve azok elősegítését; a szociális gondoskodást; a la­kossági ellátás elősegítését, fejlesztését, a kereskedelem és a szolgáltatások megfelelő bővítése és orientálása útján. Fontos alapelv. hogy a vá­rosi tanács szintjén kell dön­teni ezen túl a városfejlesz­tés és a városgazdálkodás alapvető kérdéseiben, a vá­rosok rendelkezésére álló esz­közök keretei közt. Ezen be­lül a városfejlesztés kereté­ben kell gondoskodni a la­kásépítésről és a kommuná­lis ellátásról (a tanácsi utak­ról, hidakról, járdákról, a he- Ivi víztermelésről, a szolgál­tatásokról és a csatornázás­ról, a gáz- és távhőhálózat üzemeltetéséről, a közlekedés­ről, a közvilágításról és egyéb A moszkvai Vírustani Ku­tató Intézfet munkatársai íe- ningródi szakemberekkel együttműködve, új vakcinát állítottak elő. amely a gyer­mekkori járványos fültőmi- rigy-gyulladás (mumsz) meg­Négy magánlaksértö együtt, egy kicsit sok A magánlaksértés Kis- terenyén történt, s az okot egy té­vékészülék szolgáltatta. A törté­net meg a múlt év Januárjában kezdődött, s a színhely Nagybá- tony. Danyi Zoltán összeveszett fe­leségével. aki elhagyta őt, elköl­tözött. Danyinak oénz kellett, ezért elhatározta, hogy eladja a tévéké­szüléket Kisterenyén, az italbolt­ban találkozott Berta Jánossal, s rábeszélte: vegye meg a készülé­ket 1700 forintért. Berta vonako­dott de végül kötélnek állt úgy. hogy Danyi bármikor visszaveheti a készüléket. Telt-múlt az idő. közben Danyiné a múlt év nya- -án visszaköltözött fértéhez, ám ■i tévét hiába kereste. Kérdőre ’onta hát férjét. mert ő közben havonként szorgalmasan fizette az OTF-részletet. A férj mentege­tanács szolgáltatásokról, a temetke zésről stb.) A városi tanácsszervek a közösségi szükségletek kielé­gítéséhez közüzemekkel ren­delkezhetnek, amelyek válla­lati vagy költségvetési üzemi formában működhetnek. A városok saját hatáskörükben vállalatokat, és költségvetési üzemeket hozhatnak létre; a szervezeti formák megválasz­tása a városi tanácsszervek joga. A városi tanácsszervek a város közép távú és éves fejlesztési terveit önállóan készítik el; fontos feladatuk a területükön folyó beruhá­zások koordmációja Önállóan készítik el közép távú pénz­ügyi tervüket és éves költ­ségvetésüket is. A JÁRÁSI jogú városi ta­náess/ervek látják el a tel­jes első fokú hatósági jogkört. előzésére szolgál. A vakcina nagy védőhatású. Az intézet üzemében meg­kezdték a vakcina kísérleti szériájának kibocsátását. A gyermekorvosok és a járvány­tan] szakemberek 1970 elején megkapják az új készítményt. főzött, s elmondta az asszonyká­nak, hogy eladta a készüléket Az egyik júliusi napon felkerekedett a család és Kisterenyére indult. Danyi és felesége, s az éppen Bá- tonyban vendégeskedő karancsal- jai Kovács Lászlóné, valamint a pásztói zsiják István alkotta a cso­portot. Megérkeztek a ház elé, aho1 Berta János albérletben Lakott. A ház üres volt. Danyiék leültek í kapu elé és vártak, a kiránduló) i jelzett időpontban meg is érkéz ek. Danyi Bertához lépett, kérte tt van 1300 forint, adja vissza készüléket a 400 forintot máj- egközelebb fizeti. .,Hohó, nem e volt a megállapodás^ — mondt; Berta és nem tárgyalt tovább. Da nyiék nem tágítottak. Olyannyira hogy két órán fft zaklatták a há­ziakat A bérlőt, a fiát. Bertát fenyegették. Ök mit tehettek? Először Berta majd házíasc? mya indult a rendőrségre segítségért. g NOCRAD - 1970- januái 31., szombat ÜjlaUj László dr. Vakcina a sryei’mckkori fertőzések ellen Loiiliek a kapu Mai műsor KOSSUTH RADIO: 8.20: Lányok, asszonyok. — 8.40: Hallgassuk együtt! (Ism.) — 9.20: Minek ne­vezzelek? — 9.23: Arturo Toscani­ni vezényel. — L0.47: Rádiószinház. Kora esti látogató. Hangjáték. — U.38: Verdi-kettősök. — 12.20: Ze­nei anyanyelvűnk. — 12.30: Me­lódiákoktól. - 13.50: Czine Mihály könyvszemléje. — 14.00: Puccini: Manón Lescaut. — 14.20: Kis ma­gyar néprajz. — 14.25: Üj zenei új­ság. — 15.05: Hétvégi külpolitikai figyelő. — 15.20: Csak fiataloknak! — 16.06: Húszas stúdió. Diákok tó­gában, farmerben. — 17.05: Jelen­tés a Magyarország — NSZK férfi kézilabdamérkőzésről. — 17.10: Emlékezés Latabár Kálmánra. — 18.03: Gulyás László feldolgozá­saiból. — 18.25: A galambszívú géppuskás. — 18.56: Jelentés a Ma­gyarország — NSZK férfi kézilab­da-mérkőzésről. — 19.25: Jelentés a Magyarország — NSZK férfi kézi­labda-mérkőzésről. — 19.30: Kónya Sándor énekel. —• 19.50: Emberi gyarlóságok. — 21.00; Kapcsoljuk San Remót. A könnyűzenei fesz­tivál gálaestje. — 22.15: Bérelt szakasz. Sipulusz vidám jelenete. 22.30: Táncoljunk! — 0.10—1.56: Melódiákoktól. PETŐFI RADIO: 8.05: Kamara­zene. — 8.40: Külpolitikai figye­lő. (Ism.) — 8.55: Színes népi mu­zsika. — 9.45: Válaszolunk hallga­tóinknak. — 10.00: A zene hullám­hosszán. — 11.50: Az édes és a ke­serű. — 12.00: Barokk muzsika. — 13.03: Hol szorít a cipő? — 13.13: Déry Gabriella és Bódy József énekel. — 13.40: Orvosi tanácsok. (Isnr.) — 14.00—15.00: Napraforgó... — 15.00: A mohácsi szövetkezet tamburazenekara játszik, Kersics Anka énekel. — 15.22: Az ismeret­len Mr. Morei. — 15.37: Brahms: f-moll szonáta. — 16.05—17.05: A hét műsorából. — 17.05: Kapcsol­juk az esztergomi Petőfi művelő­dési házat. A Rádió Kóruspódiu­mának évadzáró hangversenye. I. rész. — Kb.: 18.45: Jópofa. Rá­diójáték. — Kb.; 19.34: Esztrádze- nekarok randevúja. — 19.50: Je­lentés a Magyarország — NSZK férfi kosárlabda-mérkőzésről. — 19.55: Jó estét, gyerekek! — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: Nótacsokor. 21.12; Interjú. Mark Twain humo­reszkjéből. — 22.12: Séta a Szép­művészeti Múzeumban. — 22.27: Zenekari muzsika. — 24.00—0.10: rfírek, időjárás. TELEVÍZIÓ: 9.31: Nótaszó. 9.50: Kockázat. 17. (Befejező rész). Wolf Gruppenführer. (Ism.) — 10.45: Nyugdíj előtt... (Ism.) — 11.05: Izland. (ism.) — 15.55: Tele­sport. Magyarország — NSZK fér­fi kosárlabda-mérkőzés közvetítése a Játékcsarnokból. — 17.15: Né­zőink kedvére* Vigyori. Tévéfilm. (Ism.) — 18.25: Tévé-operakalauz. Puccini: Bohémélet.— 18.50: A tv jelenti. Akti^ális riportműsor. — — 19.30: Cicavízió. — 19.40: Próza a pódiumon. Nagy Endre: A szerel­mes kalauz. Részlet.* — 20.00: Tv- híradóo — 20.20: Más lapra tarto­zik. .. Sajtókabaré — újságolva­só felnőtteknek. II. rész. — 21.40: Hanglemezperádé. — 22.15: Tv­híradó — 2. kiadás. — 22.35: Jó éjszakát, felnőttek! Üzenet a jö­vőből. Robotdirektor. .. (Ism.) — 23.00—23.10: Reklámrevü— BESZTF.RCFBANYA: 17.30: A vi­lág filmobjektiven át. — 18.00: Lá­nyok, fiúk magazinja. — 19.25: 1970. VB. — 19.50: Különös állatok. Természetfilm. — 20.15: A nevelés titka. — 21.15: A nagy vonatrab­lás. (Angol film.) BIGÁMISTA VOLT-E MUSSOLINI? Charles Foley londoni új­ságíró közölte, hogy bizonyí­tékai vannak arra. hogy Mus­solininak két felesége is volt. Az angol újságíró felfedez­te, hogy a „Duce” 1915 no­vemberében elvett egy Ida Dalser nevű osztrák nőt, aki­nek kozmetikai szalonja volt Milánóban. A házasságkötést bevezették a* anyakönyvbe. Alig egy hónappal később azonban Mussolini ismét meg­nősült. Ezúttal Rachele Guidit vette el, aki ma 77 éves és férje után özvegyi kegy díjat húz. Mussolininek hosszú időn keresztül sikerült titokban tartania a Dalserrel - kötött házasságot. Még Benitonak, első házasságából született fi­ának sem volt szabad nála mutatkoznia. Végül feleségét a bolondok házában záratta, fiát pedig a Távol-Keletre küldte matrózként. Hivatalos bejegyzések szerint Ida Dal­ser Mussolini 1935. december 13-án halt meg agyvérzésben Velencében, fia Benito pedig 1942-ben a montelloi ideg­gyógyintézetben. Duilio Susmel olasz törté­nész, akinek „Mussolini és a nők” című könyve hamarosan megjelenik, azt állítja, hogy Mussolininak két törvényte­len gyermeke is volt Ida Dal­sertől és további gyermekei egy francia nőtől, de nincs rá bizonyíték, hogy a két nő kö­zül bármelyiket is törvénye­sen elvette volna feleségük A SZEMETELÖK ELLEN A svédországi Skane járás­ban a hatóságok új hivatalt szerveztek. A hivatal munka­társai halászoknak, vadászok­nak vagy turistáknak álcázva, fényképezőgépekkel, messze- látókkal és hordozható rádió­adó-vevőkészülékkel felszerel­ve nyomon követik és feltar­tóztatják mindazokat, akik üres és összetört üvegeket, konzervdobozokat, zsíros pa­pírt és más szemetet hagytak a természet lágy ölén eltöltött kellemes pihenés után. A tetteseket 500 koronától az il­lető havi fizetéséig terjedő összegre bírságolják, sőt be­vonhatják vezetői jogosítvá- I nyukat is. A FÉRFIKOZMETIKÁRÖL Az amerikai kozmetikai ipar, amely eddig túlnyomó részben a gyengébb nem javá­ra fejtette ki tevékenységét, most kapányt indított az ame­rikai férfiak érdekében. Sok millió dollárt fektettek be férfi­szépítőszerek előállításába, s ügyes reklám és propaganda igyekszik a teremtés koronáit meggyőzni arról, hogy sokkal nagyobb figyelmet kell fordí­taniuk ' külsejükre. Elsősorban azoknak kell mindent elkö­vetniük kopaszságuk, ráncaik és kettős tokájuk eltüntetésé­re, akik a nyilvánosság ref­lektorfényében szerepelnek (szónokok, politikusok), vagy azoknak, akik női vevőkörrel foglalkoznak (eladók, kereske­delmi ügynökök, utazók). A férfiak részére nyílt szépség­szalonok, gomba módra szapo- rodnak. HALPUSZTULÁSOK A Vízszennyeződést Ellen­őrző Szövetségi Hivatal jelen­tése szerint 1968-ban mintegy 15,2 millió hal pusztult el a világon, a folyóvizek szennye­ződésének következtében. Ez 30 százalékos növekedést je­lent az 1967. évihez viszonyít­va. A növekedés bizonyos mértékig arra is visszavezet­hető, hogy 1968-ban több megfigyelésről érkeztek jelen­tések, de ha ezt a tényezőt figyelembe vesszük, is, az el­pusztult halak mennyisége még ebben az esetben is na­gyobb volt mint 1967-ben. 1969-ről nem állnak még ren­delkezésre a végleges adatok, de — különös teikintet- tel a Rajnán történt émlé- kezetes halpusztulásra, ame­lyet ugyancsak a víz szennye­ződése eredményezett —, va­lószínű, hogy a szám még na­gyobb lesz, mint volt 1968- ban. 1968 júniusa óta. egészen 1968 végéig, az elpusztult folyami halak összmennyiségét 103 millióra becsülik; ez összesen 2830 al­kalommal bekövetkezett víz­szennyeződésnek tulajdonítha­tó. A Balaton — íélen A fogaskirály vajon mit tehet most a tó fenekén? Hí­nárba fúrta hegyes fejét, és úgy álmodik a tavaszról, vagy lékre lesve, rianást keresve sétál a jég alá szorult temér­dek vízben? Halászok emlí­tik, hogy levegőre vágyik mostanában a hal a Balaton jege alatt. Ahol csak egy te­nyérnyi léket vágnak a ké­kes-zöldes tükrön, máris tö­megével dugják elő fejüket a pontyok, a gardák, a kesze­gek. A kerek szájak bizony könnyen odafagynak a jég széléhez, de mit számít az, ha egyszer friss levegőhöz, oxi­génhez juthatnak. Az akarattyai magas part­falról hosszú rianás töri meg az ember száguldó tekintetét. Most hasad meg a Balaton tükre, amikor az időjárás vad hidegből az enyébbre válto­elo... A Salgótarjáni Járásbíróság együttesen elkövetett magánlaksér­tésben mondta ki bűnösnek a „kvartettet^ és Danyi Zoltán 42 éves nagybátonyi lakost 4 hónap szabadságvesztésre ítélte. Danyi erőszakos cselekmé’ yért öt ízben volt már büntetve, rendőri fel­ügyelet alatt áll, büntetését bör­tönben kell eltöltenie. A bíróság elrendelte az 1968-ban kiszabott 3 Hónap szabadságvesztés végrehaj­tását. is, amelyet súlyos testi sér­tésért kapott Danyi. Danyi Zol- tánné. 41 éves nagvhátonyi lakos •üntetése 2 hónap szabadságvesz- és. A büntetést 3 évi próbaidőre 'áttételesen felfüggesztette a bí­róság. A 21 éves Kovács lászlóné ; hónap iavító-nevelő munkát ka­pott 8 százalék bérosökkertécs^l. a '6 éves zsiiák is+ván büntetése pe­dig 4 hónap javító-nevelő munka 10 százalékos bércsökkentés mel­lett. zik. Tolnay László, a neves vitorlás-olimpikonunk egy hete még át-átszáguld zott Balatonfüredről a siófoki partra. Most meg csak a tó közepéig merészkedik a jég­vitorlásával. Ehhez is nagyon ügyes kéz, bátor szív és gyakran gyors elhatározás, irányító készség szükséges. A jégvitorlás bizony eléri a 120 kilométeres óránkénti se­bességet. Gyorsan fordul és hamar felgyorsul. Gyönyörű látvánvt nyújt, amikor a . téli aranyhíd” mentén végigszá­guld. Azért vigyázni kell, bármennyire is simának tű­nik a jég. Néha váratlan tor­lódások ugrasztják magasba a jégvitorlást. A gerendák és a pandallók a jégre kivetítik zátonyhátukat. Itt már vas­tagabbra hízik a jég. Jól tud­ják, ismerik ezt a Balaton- menti, a jégen járó emberek és mindig a víz alatti gátakat keresik tekintetükkel. Ott biztonságosabb a gya­log közlekedés. A tihanyi kanyarban, a ba- latonfűzfői öbölben források apró nyomai látszanak a ha­talmas jégtengerben. Ki tudná őket összeszámol­ni? Egy üreg balatoni halász megesküdött rá, hogy félezer­nél is több rejtőzik a tó fe­nekén és valamennyi meleg­vizet ereget a magasba. Azért ott nem fagy be a Balaton Kutaknak is nevezi a nép, és állítja: olyan víz buzog fel bennük, ami vetekszik Hé­vízzel — gyögyhatásban. Senki sem érezte, bizonyí­totta még. Hinni kell az öreg tanúk­nak. A Magyar Földrajzi Társa­ság 1891. óta öt vaskos kö­tetben gyűjtötte össze a Ba­laton életét, múltját és je­lenét. Abban már szerepel­nek ezek a források, de reu- magvőgyító hatásukról nem tesznek említést. Veszélyfol­tok ezek. Aki eltéveszti kö­rülöttük a lépést, az könnyen megfürdik a dermesztő víz­ben. Mondják, utoljára nagy „fürdés” 1945-ben volt a nyu­gati öbölben. Tihanynál. Egy zászlóaljat hajtottak a jégre, Már alaposan bent jártak a tóban, amikor megmozdult a jégtábla a lábuk alatt. Hiába riasztották pisztollyal a hon­védeket. hiába kiabálták a tisztek: Előre! A zászlóal; megfordult a part felé. So­kan megfüródtek útközben. Most gyerekek fakutyáznak a jégen és korcsolyával szá­guldanak hosszú kilométere­ket. Még kerékpárral is a tó­ra merészkednek a fiúk, hogy kergetőzzenek a korcsolyázók­kal A Balatonalmádi—Bala- tonfüred jéghokibajnokságo! is a Balatonon rendezték meg. Sőt, Tihanyból rendszeresen érkezik egy motoros szán Nagy dübörgéssel közeledik és hozza—viszi az utasokat Tihanyból, Balatonfüredről. Hallom, Ipolyt emlegettek egy társaságban. Ott csak gyönyörködni lehet a jégben, itt sétány lett a Balaton. Ki is használják a tél gyönyö­rét, mert a jégre tűző hideg napsugár is barnít. Jobban, mint a kvarcolás. Télen is él a Balaton. Érdekes, szép élete van, sajátos és bátor, kedves és didergés közben is meleget árasztó. A nyarat álmodja az emberi G. EL — ács

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom