Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-30 / 25. szám

VILÁG fcfröietÄRJM EGYESÜLJÉTEK! Kádár Jánost és Fock Jenő az NDK-ban NOORAD AZ MSZMP NQGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVF-, 25. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1970. JANUÁR 30., PÉNTEK Komócsin Zoltán látogatása Salgótarjánban Komócsin Zoltán, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap Salgótar­jánba látogatott. A vendéget a megyei párt- bizottság székházéban Jedlicska Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, Pothornik József, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Nógrádi Szén­bányák igazgatója, Géczi János, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke üd­vözölte. Délelőtt a megyei pártbizottság székházé­ban Komócsin Zoltán elvtárs találkozott a megyei pártbizottság titkáraival, osztályveze­tőivel. Részt vett a megbeszélésen Devcsics Miklós, az MSZMP Salgótarjáni városi Bi­zottságának első titkára és Skoda Ferenc, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első tit­kára. A baráti, elvtársi találkozón Jedlicska Gyula, a megye gazdasági és kulturális éle­téről tájékoztatta megyénk vendégét. Komócsin Zoltán, Jedlicska Gyula, Géczi János és Devcsics Miklós kíséretében láto­gatást tett a Salgótarjáni Síküveggyárban, ahol Palóc Imre, a gyár főmérnöke, Zsélyi Károly, a gyár csúcsvezetőségének titkára, és a társadalmi szervek képviselői üdvözölték a vendéget. Palóc Imre a gyár fejlődéséről adott rövid tájékoztatót, majd a vendégek megte­kintették az üzemet. Délután a megyei pártbizottság székházá­ban nagyaktívaülésre került sor, ahol Komó­csin Zoltán elvtárs aktuális külpolitikai kér­désekről adott tájékoztatót. Megyénk vendége tegnap a kora esti órák­ban visszautazott Budapestre. nem hiabaualöak A baráti látogatáson az NDK-ban tartózkodó Kádár János és Fock Jenő (középen) megte­kintették a berlini Október 7. Szerszémeépkombinétot. A magvar vezetőket (jobbról) Günter Mittag, az NSZEP PB tagja kalauzolta. (TELEFOTÓ) "A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. A külügymi­niszter beszámolt Mirko Te- pavac jugoszláv külügyminisz­ter január 12 és 17 között Ma­gyarországon tett hivatalos, baráti látogatásáról és a ve­le folytatott tárgyalásokról. A kormány a külkereskedel­mi miniszter előterjesztésére elhatározta, hogy hazánk fel- szabadulásának huszonötödik évfordulója alkalmából kiállí­tást. rendez Moszkvában. A külkereskedelmi miniszter ezután beszámolt az idei Bu­dapesti Nemzetközi Vásár elő­készületeiről. A Miniszterta­nács a jelentést tudomásul vette. Az Országos Tervhivatal el­nöke a negyedik ötéves terv kidolgozásával kapcsolatos kérdésekről és a további ter­vezési munka irányelveiről nyújtott be előterjesztést. A kormány a jelentést megvitat­ta és elfogadta. A Minisztertanács határoza­ta tartalmazza a népgazdaság 1971—75. évi időszakra szóló fejlesztésének gazdaságpoliti­kai .céljait és a terv kidolgo­zására irányuló munka alap­jául szolgáló előirányzatokat, továbbá az állami irányító szervek tervezőmunkájának egybehangolását biztosító programot. A kormány elrendelte, hogy február hónapban ki kell ad­ni a nagyvállalatok szamára -•-17. ötéves terv kidolgozásával kapcsolatos feladatokról szó­ló tájékoztatót, a miunkát pe­dig úgy kell továhb folytatni, hogy a terv előirányzatainak megvalósítását szolgáló köz- gazdasági szabályozó rendszer az első félév végéig kidolgo­zásra kerüljön. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a Szak- szervezetek Országos Taná­csának és a munkaügyi mi­niszternek a nyugdíjak és já­radékok kiegészítésére vonat­kozó együttes élőterjesztését. Ennek értelmében 1970. már­cius 1-től a következők sze­rint egészítik ki az 1969. ja­nuár 1. előtt megállapított havi 1600 forint alatti nyug­díjakat és járadéka Itat: A munkások és alkaimazot- ;ak, valamint hozzátartozóik részére az 1954. október 1. előtt megállapított nyugellá­tásokhoz 20 százalékos, a«E 1954. október 1. és 1958, de­cember 31. között megállapí­tott nyugellátásokhoz pedig 10 százalékos kiegészítés jár. Ennek összege öregségi és rokkantsági nyugdíjaknál legalább havi 60. özvegyi és szülői nyugdíjaknál, árvaellá­tásoknál pedig legalább havi 40 forint. Az 1959. január 1. és 1968. december 31. között megállapított öregségi és rok- iianitsági nyugdíjakhoz havi 60, a hozzátartozói nyugellá­tásokhoz pedig havi 40 forint kiegészítés jár. A nyugdíjak kiegészítéssel növelt összege nem haladhatja meg a havi 1600 forintot. A mezőgazdasági termelő­szövetkezeti tagokra, vala­mint a kisiparosokra vonat­kozó nyugdíjjogszabályok sze­rint 1969. január 1. előtt meg­állapított öregségi és rok­kantsági nyugdíjakhoz havi 60, a hozzátartozói nyugellá­tásokhoz pedig havi 40 forint kiegészítés jár. A nyugellátások kiegészíté­se következtében módosul- azok legalacsonyabb összege is: így például a munkások és alkalmazottak öregségi nyugdíjainak legkisebb össze­gé a megállapítás időpontjá­tól függetlenül havi 550-ről 610 forintra, az özvegyi nyug­díj havi 385-ről 425 forintra emelkedik A mezőgazdasági termelő­szövetkezeti öregségi, mun­kaképtelenségi és özvegyi já­radékosok, valamint a hadi- gondozási járadékban része­sülők — tekintet nélkül a já­radék megállapításának idő­pontjára — havi 40 forint ki­egészítésit kapnak. A kormány határozatot ho­zott a mezőgazdasági terme­lőszövetkezeti járadékok ' to­vábbi kiegészítéséről az or­szággyűlés legutóbbi ülésén, e tárgyban elhangzott inter­pelláció és a mezőgazdasági, valamint a szociális és egész­ségügyi bizottságok javaslata alapján. A különleges mél­tánylást érdemlő esetekben, a Tegnapi ülésén a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa azt vizsgálta, hogy az SZMT — vá­lasztott testület — és az el­nökség milyen hatékonysággal látja el a megye szakszervezeti mozgalmában ellenőrző, segí­tő és koordináló feladatát, mi szükséges az eredményesebb munkához. tekintettel arra, hogy az új gazdasági mecha­nizmusban jelentősen megnö­vekedett a vállalati szakszer­vezeti szervek és a szakmai megyebizottságok önállósága. A tanácsülés megállapítot­ta, hogy az SZMT és az elnök­ség sajátos eszközökkel segí­tette a megyei politikai, gazda­sági és kulturális célok meg­valósítását, sokat tett az új gazdaságirányítási rendszerrel összefüggő feladatok sikeréért, részt vállalt a haladást gátló nyékét figyelembe véve, egyé­ni elbírálás alapján a taná­csok a mezőgazdasági terme­lőszövetkezeti öregségi, mun­kaképtelenségi és özvegyi já­radékokat rendszeres saociá- lis segéllyel egészíthetik ki. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter az érdekel: városi tanácsok végrehajtó bizottságának elnökeiveL kö­zösen előterjesztette Miskolc és Szeged megyei jogú váro­sok általános rendezési ter­vét. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnökének jelentését az 1961-ben épült M—1-es fő­közlekedési útnak Budaörs és Tatabánya közötti szakaszán keletkezett burkolati és pó­lyaszerkezeti hibákkal kap­csolatos vizsgálatról. Tudo­másul vette, hogy a közleke­dés- és postaügyi miniszter a vizsgálat megállapításai alap­ján a hibák kijavítására és megismétlődésük elkerülésére a szükséges intézkedéseket megtette. Egyben felhívta a minisztert, hogy a Bentonút- építő Vállalattal és az Asz­faltú tépítő Vállalattal meg­felelő kártérítési összeget fi­zettessen be és ellenőrizze, hogy a hibás kivitelezésért személy szerint is felelős ve­zető állású dolgozókkal szem­ben a kártérítési igényeket a vállalatok a Munka Törvény- könyve alapján érvényesít­sék. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) gondok és problémák megszün­tetéséből. Tevékenysége során erősödött a munka kapcsolata a megyebizottságokkal és az alapszervezetekkel. Javult az összhang a megyei koncepció kialakításában, azok érvényre juttatásában, a szakszervezeti jogok alkalmazásában, a ha­táskörök kialakításában. Két év alatt az elnökség 30 ülést tartott, amelyen 77 na­pirendet tárgyalt, és foglalt állást. 17 termelési bér- és munkaügyi jellegű, 14 szociá­lis, egészségügyi és munkavé­delmi jellegű, 8 kulturális és sportjellegű. 1(5 szakszerveze­ti vezetést és szervezeti kérdést tárgyaló témákban foglalt állást. Ezenkívül 21 egyéb jellegű kérdésben tájé­kozódtak az elnökség tagjai. Berlinben, csütörtökön szü­neteltek a hivatalos tárgyalá­sok. Kádár János és Pack Je­nő — kíséretük tagjaival — délelőtt az NDK iparának egyik fellegvárát, a 19 000 dolgozót foglalkoztató „Októ­ber 7” Szerszámgépgyártó Kom­binát berlin-marzahni üze­mét kereste fel. A kombinát, amely az NDK szerszámgép- gyártásának 40 százalékát adja, szoros kapcsolatot tart jó né­hány magyar üzemmel. A látogatás alkalmából •ríszlódíszbe öltözött az üzem. A gyárudvaron és az előcsar­nokban összesereglett dolgozók nagy szeretettel, tapssal kö­szöntötték a magyar vendege­ket: Kádár Jánost, az MSZMP KB első titkárát, Fock Jenőt, a Minisztertanács elnökét, és kíséretüket, továbbá Erich Ho- neckert és Günter Mittagot, az NSZEP Politikai Bizottságá­nak tagiait, Paul Vernert, az NSZEP Politikai Bizottságá­nak tagját, a berlini pártbi­zottság első titkárát és Wolf- nang Rauchfusst, a KB tag­iát, a Minisztertanács elnök- helyettesét. Wolfgang Biermann, a kom­binát vezérigazgatója, az NSZEP KB tagja köszöntötte o vendégeket, és tájékoztatta őket a gyáróriás múltjáról, fejlődésének fontosabb állo­másairól, a jelen feladatairól ás a jövő terveiről. Külön ki­tért az új tervezési és irá­nyítási rendszerből adódó gaz­dasági, műszaki-tudományos és politikai feladatokra. Ezután Kádár János kért szót. Kedves elvtársak! A magyar nép — a Magyar Szocialista Munkáspárt veze­tésével — sikerrel dolgozik a szocializmus teljes felépíté­sén. Építőmunkánk eredmé­Az operatív munkát végző különböző munkabizottságok munkájának hatékonyságát, munkamódszerét az SZMT ja­vaslatára felülvizsgálták, majd hozzáértő, igyekvő, szorgalmas aktívákkal frissítették f-’.. Ugyanakkor csökkentették azok létszámát A munkavédelmi bizottság tagjainak száma har­mincról tizenöt, a közgazdasá­gié harmincról huszonhat, a szociálisé harmincnyolcról ti­zenhétre csökkent. A tanácsülés szerint a szak­mai megyebizottságok önál­lósága és felelőssége a SZOT és a szakmai központi határo­zatokban megszabott felada­toknak megfelelően alakult. Sikerült kialakítani az egysé­(Folytatás a 2. oldalon.) nyeiben nagy része van an­nak, hogy nem elszigetelten élünk, dolgozunk, harcolunk, hanem a Szovjetunióval, a Német Demokratikus Köztár­sasággal és a többi testvéri országgal közösen küzdünk céljaink megvalósításáért. Mostani látogatásunk célja, hogy véleményt cseréljünk a bennünket kölcsönösen érdek­lő időszerű politikád kérdé­sekről, megvizsgáljuk együtt­működésünk további bővíté­sének lehetőségeit, kicserél­jük szocialista építőmunkánk során szerzett tapasztalatain­kat, s nem utols ísorban, hogy ország-világ előtt de­monstráljuk a Magyar N :p- köztársaság és a Német De­monstráljuk a Magyar N ín­ségét, pártjaink, kormányaink együttműködését, népeink ba­rátságát. Az önök modem üzemének, akárcsak az „Október -7.” szerszámgépipari kombinát egészének termékeit ismerik, becsülik hazánkban is, hi­szen gyáruk több magyar üzemnek exportálja gyárt­mányait. Engedjék meg, hogy vala­mennyiünk nevében köszöne­tét mondjak a testvéri fogad­tatásért gyáruk vezetőjének, munkáskollek ti v áj ának. Elismerésre méltóak a kombinát kiemelkedő ered­ményei, azok az erőfeszítések, amelyeket korszerű vezetési, irányítási módszerek megho­nosításáért, a termelőmunka hatékonyságának növeléséért tesznek, és amelyek a veze­tőktől és a gyár egész közös­ségétől odaadó munkát köve­telnek. E látogatás alkalmával is látjuk, érzékeljük, hogy erő­feszítéseik nem hfábavaYak: nemcsak az önök kombinát­jának, hanem az NDK egészé­nek fejlődését is segítik, gyor­sítják. Ugyanakkor meggyő­ződésünk, hogy a jövőben to­vábbi nagy eredményekkel tetézik eddigi sikereiket. Üzemükben tudományosan átgondolt módszerekkel szer­vezett, intenzív, igazi szocia­lista építőmunka folyik. Őszintén, tiszta szívből gra­tulálok eredményeikhez és további sikereket kívánok a A CSKP KB plénumán a második napirendi pontról, a párt gazdaságpolitikájáról szó­ló vitában, amelyet Lubomir Strougal vezette, több hozzá­szólás hangzott el az elnök­ség beszámolójához. A vita résztvevői a párt ve­zető szerepének, valamint a szocialista tervgazdálkodás és állami irányítás rendszerének felújítását úgy értékelték, mint a népgazdaság konszoli­dációjának hatékony eszközét. Egyetértettek abban, hogy megvan a reális lehetősége a népgazdaság viszonylag gyors helyreállításának. A szövetségi gyűlés küldött; gyár vezetőinek, valamennyi jelenlevő barátunknak. Saj­nos nincs módunk és lehető­ségünk arra, hogy e hatalmas kombinát valamennyi dolgo­zójával személyesen találkoz­zunk. Ezért arra kérjük önö­ket, hogy tolmácsolják szívé­lyes üdvözletünket, Legjobb kívánságainkat, valamint azt. hogy velük együtt örülünk eredményeiknek, magunkénak érezzük sikereiket. Kérem, mondják el mun­kástársaiknak, hogy bár mi földrajzilag kissé távol élünk egymástól, valójában mégis együtt dolgozunk, együtt har­colunk. A szovjet néppel, a Német Demokratikus Köztár­saság és a többi baráti szövet­séges ország népével közösen munkálkodunk céljaink eléré­séért. Arra törekszünk, hogy együttműködésünk tovább szi­lárduljon, hogy*ki-ki a maga helyén mindent megtegyen a szocializmus ügyének előbbre viteléért, s hogy egyesült erő­vel teremtsünk szebb, gaz­dagabb jövőt népeinknek, min­den becsületes dolgozónak —, fejezte be rövid üdvözletét Ká­dár János. Kádár János felszólalása után a magyar és a német vendégek üzemlátogatásra in­dultak. A szerelőcsarnokban Walter Hauschild művezető üdvözölte Kádár Jánost és Fock Jenőt. A magyar vezetők megtekintet­tek több gyártási folyamatot, és szót váltottak munkások­kal és technikusokkal. Délben Walter Ulbricht, az Államtanács épületében ebé­det adott a magyar vendégek tiszteletére. Az ebéden részt vett — Walter Ulbrichttal és Willi Síoph-fai az élen — as NSZEP Politikai Bizottságának és az NDK kormányának több tagia. A délutáni órákban a ma­gyar vendégek a Német Szo­cialista Egységpárt KB mellett működő berlín-rahnsdorfi szo­cialista gazdaságirányítási köz­ponti intézetbe látogattak. A magyar vendégek este az Állami Operaházban Mozart: „Szöktetés a szerájból” című operáját tekintették meg. ségének élén nemrég a Szov­jetunióban járt Dalibot Hanes tolmácsolta L eonyid Brezs- nyev üdvözletét az ülés részt­vevőinek. A délutáni órákban harma­dik napirendi pontként Gus­tav Husák, a CSKP KB első titkára terjesztette elő be­számolóját a CSKP KB El­nökségének tevékenységéről, és szólott a pártegység megszilár dításának és az akcióképesség fokozásának feladatairól, a tagkönyvcserékkel összefüg­gésben. Ezután folytatódott a vita. s a tanácskozás ma is tart. (MTI) Olésexett a Minlsst'rtanäes Kiegészítik a nyugdíjakat családi és szociális körükné­ÜAPIBEXDEX A megyei szakszervezeti munka továbbfejlesztése Tanácskozott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Ä CSKP KB plénu**t %ck második napja

Next

/
Oldalképek
Tartalom