Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)
1970-01-04 / 3. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! %rs .::.... A Z MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á M EG Y E I TÁ N Á C S LAPJA XXVI. ÉVF., 3. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1970. JANUÁR 4., VASÁRNAP Számadásra készüiödue Amikor a legfehérebb, a legkeményebb a tél, január végén pirulnak ki leginkább az asszony- és férfiarcok Ér- sekvadkerten. Január 31 hagyományos dátuma á szövetkezet zárszámadásának. Most is, mint jó néhány esztendeje mindig, nyugodtan, gondtalanul ünnepelhetnek az egész esztendőben fáradhatatlanul szorgoskodó szövetkezeti vezetők és tagok. A közös gazdaság dolgai jól mennek. Harmincszázalékos nyereségrészesedést fizet tagjainak a szövetkezet, s a gazdaság to- vábbi fejlesztése mellett, több millió forint a készpénztartalék. Az érsekvadkertiek azt vallják, előre tekintve lehet megalapozni a következő, még sikeresebb esztendőket. S mikor gondoljon erre a szövetkezet, ha nem akkor, amikor van miből osztani, van miből fejleszteni, van niiből félrerakni. <4 Még itt, a mostoha ■* adottságú Nógrádban is csak kevés szövetkezetnek lehet panasza az elmúlt esztendőre. A gabona, ha terméshozama nem is érte el az 1968- as rekordot, tisztesen fizetett. Kapásokból, de mindenekelőtt a kukoricából szinte kivétel nélkül mindenütt felülmúlta a reményeket a termés. Sok szövetkezetben lehet tanúja az ember olyasfajta beszélgetésnek is, amelyben a takarmánynövények hozamát dicsérik. A szövetkezet alakulása óta nem volt rá példa, hogy ilyen kevés gonddal induljanak a télnek, az új esztendőnek az állattartó gazdaságok, mint most. Üj gépekkel, épületek egész sorával gyarapodtak a szövetkezetek. S az anyagi érdekeltség helyes alkalmazásával a szövetkezetek többségében megtalálták számításukat a tagok és alkalmazottak is. Jó esztendő után, mint ez a mostani volt, érdemes különösen takarékoskodni, gondolni a holnapra. Anélkül tehetik ezt a szövetkezetek, hogy a tagok jövedelme kárát látná. Mégis, egynéhány gazdaságban úgy okoskodnak: a többletbevételt kapják csak meg mind, akik dolgoztak érte, a szövetkezeti tagok. Ha többet dolgozott a tagság mint korábban, s erőfeszítéseiket még az idő is segítette, nyilván többet is érdemelnek. Hiszen az egyre növekvő jövedelem teszi mindinkább érdekeltté a szövetkezeti tagok ezreit a közös munkában. 2 A zárszámadáson nem- • csak a megtermelt anyagi javak gazdagságáról tájékoztathatják a tagokat az elnökök, a főkönyvelők. Az el- oergett hetek, hónapok más termést is érleltek. Olyan tapasztalatokat, amelyek meg- "itatása, hasznosítása nélkül talán már az új évben, esetleg a későbbi években, de mindenképpen szegényebbek lennének a közös gazdaságok. A sok közül egyik ilyen észrevétel, hogy a zárszámadás, az egyéves munka szerény, tárgyilagos, önkritikus értékelése a vezetők és a tagok őszinte véleménycseréjévé szélesedjék valamennyi mezőgazdasági nagyüzemben. Ennek alapvető feltétele, hogy az elnöki beszámoló mentes legyen a kérkedéstől, reálisan vessen számot az eredményekkel, de ne kendőzze a szorító gondokat sem. Csak ilyen tájékoztatás után kapnak igazán valós képet a tagok a gazdálkodásról. Arról, hogy sikerült előbbre lépni, mely területen kell koncentrálni az erőket, hogy a siker ne késsen sokáig. Most, amikor már második esztendeje valóban önállóan gazdálkodnak a szövetkezetek, különösképpen érdemes mélyebben, alaposabban értékelni a munkát. Hiszen a termelőszövetkezetek nem kapnak részletes utasításokat, mit, hogyan cselekedjenek. Az új gazdasági irányítási rendszerben a gazdálkodás, a közös munka megszervezése mindenekelőtt a képzett, hozzáértő szövetkezeti vezetők dolga. Eredményes esztendő után nagyobb részük van a sikerből, de nagyobb a felelősségük is, ha rosszul ütnek ki a dolgok. A két esztendőben sajnos, akadt rá példa, hogy hová jut az a szövetkezet, ahol á vezetők összekeverték az önállóságot az önkényeskedéssel, elfeledkeztek az adottságok szabta korlátokról, a szövetkezeti demokráciáról. 3 Ezért csali helyeselni • lehet a két tsz-szöveíség kezdeményezését, hogy a főkönyvelők szokásos oktatása mellett megszervezik az elnökök tájékoztatását is. Azonban a szövetkezeti vezetők legbiztosabb iránytűje a tagok véleménye az egész évi gazdálkodásról, amelyet egyre bátrabban mondanak el a zárszámadó közgyűléseken. Különösképpen akkor, ha a szövetkezeti vezetők azon fáradoznak, hogy a beszámolóból valóban megismerjék a tagok az eredmények mögött levő erőfeszítéseket, a gondokat, bajokat is. Nem árt ezekről szót ejteni most, amikor számadásra készülődnek a szövetkezetek szerte a megyében, Érsekvad- kerten, Örhalomban, Tolmácson és Palotáson. A készülődés, a zárszámadás nem nélkülözheti a gondosságot, a megfontoltságot. Hiszen a számvetés az 1969-es esztendővel nem öncélú mérlegelés, nem az elért sikerek ünnepi fényesitése. Sokkal több ennél. A pontos, jó zárszámadás az új esztendő eredményesebb gazdálkodását, a lakosság jobb ellátását, a szövetkezeti tagok nagyobb jövedelmét szolgálja. Vincze Istvánné Net számunkban: Egy hét a külpolitikában (2. oldal) Fiú az otthonban (3. oldal) Diszkrét pisszentés (4. oldal) Mátraszőllős sporttörténete (7. oldal) Tudósítás a népszámlálásról Az illetékesek tájékoztatása szerint a mintegy 41000 számlálóbiztos és 14 000 felülvizsgáló az előírásoknak megfelelően — általában zavartalanul — végzi munkáját Csupán a hóvihar okozta közlekedési akadályok nehezítik néhol az összeírást, főleg a nagyobb területet ellenőrző felülvizsgálók mozgását. A számlálóbiztosoknak — mindegyikükre nagyjából 30C lakos adatainak összeírása jut — a számukra kijelölt körzetekben általában nincs ilyen problémájuk. Szolnok megyéből a népszámlálás országos központjának azt jelentették, hogy egy-egy külső körzetbe — ahol különben csak száznál valamivel több lakost kell fölkeresnie egy-egy számlálóbiztosnak *— egyelőre még szánkóval sem tudtak eljutni. A bekötőutak járha- tatlansága miatt akadozik az ellenőrzés. Veszprém megye zirci járásában is, mivel az időjárás bármikor zordabbra fordulhat, az illetékesek helyesnek tartanák, ha a számlálóbiztosok a vasárnapot is felhasználnák az összeírásra. Az összeírással kapcsolatban felhívták a figyelmet néhány tudnivalóra. Mint ismeretes, összeírják a nem lakott családi otthonokat, továbbá a nyaralókat is. Az összeírás szempontjából nyaraló az olyan állandó jellegig szilárd alapozással készült és tartós anyaggal fedett, legalább 20 négyzetméter alapterületű lakóépület, amely csak nyári lakás céljára épült és általában arra is használják. Nem számít nyaralónak és nem írják össze az ideiglenes jelleggel épített úgynevezett víkendházakat, mégha nyara- 1 lásra használják is azokat. Bécsbe és Tirolba ezánít-Lnak somogyi kifliburgonyát 9 vagonnal az őrhalmi Hazafias Népfront Termelő- szövetkezetből. A HTJNGAROr'RUCT közreműködésével létrejött szállításból eddig 3 vagonnal indítottak útnak & és 23 kg-os zsákokba csomagolva (Koppány György felvétele) Janunr 5— 12 Országos partiz jn-em'ák túra és -tanácskozás Salgótarjánban Decemberben volt 25 esztendeje, hogy a Nógrádi Sándor vezette antifasiszta partizáncsoport szervezett fegyveres erőként bekapcsolódott hazánk felszabadításáért folytatott harcokba. A negyedszázados évforduló alkalmával a KISZ Nógrád megyei bizottsága, az ifjúsági szövetség központi bizottságának határozata nyomán, január 5—12 között — salgótarjáni központtal — megrendezi az első országos partizán-emlék- túrát és -tanácskozást. Történészek, egykori partizánok, megyei KISZ-vezetők vesznek részt — összesen nyolcvan meghívott vendég — azon a háromnapos tanácskozáson* amelyet hétfőn reggel az SZMT-székházban délelőtt 10 órakor Skoda FeAz öntödék legfontosabb feladata Az öntödei Vállalathoz tartozó gyárak vezetői szombaton értekezletet tartottak a KGM-ben, ahol dr„ Kocsis József kohó- és gépipari miniszterhelyettes értékelte az 1969. évi eredményeket, s vázolta az idei feladatokat. A vállalathoz tartozó öntödékben a munka hatékonysága tavaly javult, a termelés 9:8, a termelékenység pedig körülbelül 5 százalékkal nőtt. A selejt csökkentésében azonban továbbra sem sikerült számottevő eredményt elérni. A vállalat tavalyi selejtk^ra mintegy 50 millió forint volt. Ezért az egyik legfontosabb feladat, hogy szilárdabb fegyelemmel és műszaki fejlesztéssel lényegesen javítsák a minőséget. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az országnak 1970-ben jóval több vas- és acélöntvényre lesz szüksége, mint amennyinek a gyártását a vállalat tervezi, s az öntvényhiány akadályozza a közúti járműgyártás fejlesztését. Terven felül A Nógrádi Szénbányák dolgozói 58 300 tonna szénnel adtak többet az elmúlt évben a népgazdaságnak, mint ameny- nyit eredeti termelési programjukban megszabtak számukra. Az év második felében jelentősen növekedett a szénigény, és ez arra késztette a nógrádi bányászokat, hogy minden lehetőséget kihasználjanak a termelés fokozása érdekében. Áldozatvállalásuk nem volt hiábavaló, amit a már említett eredmény is igazol. A két bányaüzem közül a mizserfai bányaüzem több mint 32 ezer tonnát, a nagy- bátonyi bányaüzem pedig csaknem 26 ezer tonnát termelt éves tervén felül. Az új év első napján a bányaüzemeknél csak nehezen indult a termelés. A vastag hótakarót először el kellett takarítani a külszíni szállító utakról, ami jelentős létszámot kötött le. Az első napon mégis több mint 6 ezer tonna szenet termeltek a nógrádi bányászok. renc, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkára nyit meg ünnepélyesen. Az emlékülés első napján Pintér István kandidátus, a Párttörténeti Intézet főmunkatársa tart előadást a magyarországi ellenállási mozgalom történetéről és jelentőségéről. Délután a szlovák és a magyar ellenállók kapcsolatáról beszél Ciryl Kuchta, a Besztercebányai Nemzeti Front elnöke. Szabó Béla a megyei Munkásmozgalmi Múzeum igazgatója a nógrádi partizán- harcok történetét ismerteti az emlékülés résztvevőinek. Az emlékülés második napján vitaindító hangzik el, amelyet Svéd László kandidátus, a Párttörténeti Intézet főmunkatársa tart, majd visz- szaemlékezések hangzanak el: az egykori harcok résztvevői emlékeznek a partizánmozgalom kiemelkedő eseményeire. A tanácskozás foglalkozik az ellenállási mozgalom emlékeinek felhasználásának lehetőségeivel a hazafias nevelésben. Az ülés résztvevői ellátogatnak a * karancsberényi Felszabadulási és Partizán Emlékmúzeumba. A harmadik napon folytatódik a tanácskozás, majd a salgótarjáni bányamúzeum és id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész gyűjteményes kiállításának megtekintése után az ország valamennyi megyéjéből és a fővárosból érkezett vendégek megkoszorúzzák a salgótarjáni partizánemlék- műveí. Január hetedikén az emlékülés befejeztével kezdődik a 12-ig tartó országos emléktúra, amelyen — valamennyi megye ifjúságát képviselve összesen — 170 diák- és katonafiatal vesz részt. A túrázókat a fiúkollégiumban helyezik el, onnan indulnak a túrákra és a különböző programokra. A fiatalok részt vesznek a már említett koszorúzá- si ünnepségen. Tulajdonképpeni programjuk másnap, tehát január nyolcadikán kezdődik, amikor vonattal Somoskőújfaluig utaznak, ahonnan gyalogtúrával mennek a salgóbányai Tanácsköztársasági emlékműhöz. A fiatalok megkoszorúzzák az emlékművet, majd a salgóbányai KISZ- vezetőképző iskolán találkoznak dr. Ajtai Miklós elvtárssal, a forradalmi munkásparaszt kormány elnökhelyettesével, aki maga is részt vett az egyik legendás hírű budapesti antifasiszta ellenállási, csoport harcaiban. Újabb gyalogtúra után a salgótarjáni kollégiumban rendezendő vetélkedőn vesznek majd részt a fiatalok. A további túraprogram kiemelkedőbb eseményei: látogatás Gusztáv-aknán, Ipolytarnócon és Karancsberenyben, gvátTá- togatások, az Expressz Utazási Iroda jubileumi körműsorának megtekintése, együttes tanácskozás a túra tapasztalatainak felhasználásáról. A program január 12-én délután a jubileumi téli tábor zárásával ér véget.