Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)
1970-01-28 / 23. szám
Szeged kertvárosában, Üj-Szegeden épülnek ezek a házak. A város az elmúlt évtizedben sokat fejlődött. Középületek, üzentek, iskolák, fiatalítják Szegedet, amely a hagyományt is őrzi. Most nem a paprikára és a papucsokra gondolunk, hanem arra az iparágra, amelynek legfontosabb üzemei Szegeden vannak. A két világháború között a bololdali fiatal művészek egyik jelentős szervezete is U* mflküdött. KÉRDÉSÜNK: Melyik iparágról van szó. és mi volt az értelmiségi művészszervezet neve? A ttpvplé* vn1a«zűion 1970, nemzetközi nevelési év 1970, nemzetközi nevelési év. Milyen különleges okok tették szükségessé ennek közzétételét, s miért ebben a formában? Erre a kérdésre keressük a választ az UNESCO publikációi alapján („UNESCO Courier”, Párizs, 1970 január). *■ Leo Fémig szerint —aki az UNESCO nevelési programja kidolgozásában is jelentős szerepet játszik — a világ nevelésügye napjainkban válaszút előtt áll. Ez a felismerés hívta létre azt a nemzetközi konferenciát, amelyet 1967 októberében tartottak a virginiai Williamsburg városban, s amelyen először hangzott el a nemzetközi nevelési év szükségessége. A tudomány közvetlen termelőerővé válása. a szerző által ipari társadalmaknak nevezett társadalmi-gazdasági alakulatokban a technikai fejlődés gyors üteme, a komplexitásra és a specializálódásra való egyidejű törekvés, a technika és az egyén harmonikus viszonyáénak megteremtését gátló ellentmondások stb., égetően vetik fel a különböző fokú iskolai nevelési rendszerek és formák vizsgálatának szükségességét. Az úgynevezett informál órobbanás ugyancsak az ígész világon tapasztalható jelenség. 'de tartozik az a kérdés is. ar ierre Hondiére, francia író és újságíró, a „Randevú 1980 — Tudományos és technológiai segítség a harmadik világnak” című, 1963- ban Párizsban megjelent mú szerzője tesz fel: Nevelés... de kinek?... és hogyan? Cikkében — többi között — megállapítja, hogy az utóbbi húsz évben a harmadik világ nemzetei, kormányai és népei mind lázasabban küzdenek a nevelési színvonal emeléséért. 1960-ban Ázsia kormányai magukévá tétték az ismert „Karachi tervet”, amely szerint 1980-ra általánosan kötelezővé teszik az elemi oktatásban való részvételt. 1961-ben Afrika országainak nevelésügyi miniszterei ugyancsak elhatározták az elemi oktatás kötelezővé tételét 1980-ig, valamint a középiskolai és felsőfokú oktatás ki- terjesztését. Latin-Amerika országai szintén rendelkeznek hasonló tervekkel. Érdekes gondolatokkal tágítja a gondolatkört Howard Brabyn angol író „Verseny- futás a nevelés és a katasztrófa között” című cikke. Az emberiség története mindinkább versenyfutássá válik a nevelés és katasztrófa között, írta H. G. Wells csaknem ót- ven évvel ezelőtt a történelem körvonalairól szóló művében. Ha 1920-ban igaz volt ez a mondás — jegyzi meg Howard Brabyn, még igazabb napjainkban, amikor mind több ember szemében nemcsak elidegeníthetetlen jog. hanem kötelesség is a tanulás. * Van azonban egy súlyos teher, amely közvetlenül, vagy közvetve a Föld valamennyi népét érinti, s befolyásolja a nevelésügy állapotát Is, hiszen — egyében kívül — attól is jelentős anyagi erőforrásokat von el. Ez a teher a fegyverkezés. „A világ katonai kiadásai, 1966—1967’’ című publikáció szerint 1967-ben a világ országai összesen 182 milliárd dollárt költöttek kimutathatóan fegyverkezésre. Ez azt jelenti: ha egy dollár hullana le minden másodpercben, 5750 évig tartana, ezer évvel tovább, mint a piramisok kora, mire ez az ösz- szeg összegyűlne. S 126 ezer évig tartana, a neandervölgyi ősember megjelenésétől eltelt ideig, míg együtt lenne a 4 000 000 000 000 dollár, ugyanis az elkövetkezendő tíz évben ennyit költ fegyverkezésre majd az emberiség, előzetes számítás szerint. Általában a világon 40 százalékkal többet költenek fegyverekre, mint a nevelésügyre. A libanoni Rene Habachi az UNESCO filozófiai oszt lyának tagja, számos filozófiai munka szerzője „A holnap tanulója — új általános horizont felé” című cikkében a világ jelenlegi megosztottságát teszi szóvá, a nyugati országokat, a szocialista világrendszert. s a harmadik világot említi. Tanulmányában kimutatja, hogy a szocialista országokban jelenleg nem olyan súllyal jelentkezik az egyén egzisztenciája megteremtésének problémája, amint az nyugaton tapasztalható. Hangsúlyozza, hogy a XX. századnak legjelentősebb szellemi fegyverténye a marxista ideológia találkozás? mind nagyobb tömegekkel, s világ szinte valamennyi országában. A szerző e tény nevelésügyi vonatkozásait is elemzi. Josif Nekhamkin szovjet író és újságíró a Szovjetunió című, Moszkvában megjelenő képes havi lap tudományos szerkesztője „Pillantás a szovjet iskolarendszerre” című tanulmányában a tudományos és technikai fejlődésnek az iskolarendszerre tett hatását elemzi, E kérdések minden országban felmerülnek — írja —, a Szovjetunióban szociológusok, közgazdászok, tudósok és államférfiak keresik rájuk a Választ. A szerző ezt követően az egész világon mintának számító szovjet iskolarendszert elemzi. Egy adat: a Szovjetunióban jelenleg 50 millió fiatal tanul iskolában. Ha ehhez hozzáadjuk azokat, akik más oktatási formákban (például felnőttoktatás stb.) vesznek részt, akkor 80 millióan tanulnak az országban. Ez — többi között — azt is jele ■'ti. hogy több, mint 300 millió tankönyvet adnak ki évente. 47 nyelven. + A nemzetközi nevelési év a nemzeti nevelési programok mélyebb megismerését, illetve megismertetését, a világon fellelhető törekvések összehangolását, a nemzetközi tapasztalatok fokozott értékesítését stb. jelenti. Hazánkban is figyelmet érdemlő eseményekre számítunk a nemzetközi nevelési év jegyében Tóth Elemér Juhász a A juhász fiatal ember és kinn él Csörgepusztán a családjával. A puszta ilyenkor télen, félórányi járásra van Kisbárkánytól. A juhász felesége havonta egyszer-két- szer jön a férjével a faluba vásárolni. A juhásznak többször akad elintéznivalója. Oravecz András mégsem tartozik az elégedetlen emberek közé. Nagyapja juhász volt, ő maga valósággal belenőtt a mesterségbe. Háromszáz juhot gondoznak ketten a feleségével. Megkeres havonta Ö NÖGRAD — 1970- januái 28., szerda Természetvédelem Szécsény, az ősi település Tegyünk egy rövid sétát Szécsény ben. A széles főutcán elsőnek a magányosan álló. magasan kiemelkedő tűztorony ötlik a szemünkbe. Szinte emblémája lehetne a községnek ez a szép formájú, messziről látszó, sudár torony. Az 1700-as évek elején épült, volt már harangtorony is. Aki rászánja magát — és megszerzi a szűk-' séges külön engedélyt — pompás kilátásban gyönyörködhet a torony ablakából. Az Ipoly-völgye a korponai, honti-hegyek vonulata és az Osztrovszki-hegység látszik észak felől, keletről a Ka- rancs, majd tovább a Mátra nyugati nyúlványa, délre a Cserhát széle a Bézmával, Tepke-tetővel. a hollókői Dobogó-tető, a bujálti erdőség. Nyugatról pedig a Börzsöny csúcsai látszanak ide. A tűztorony lábánál a XVIII. században épült barokk tanácsháza latható. Nagy örömmel hallottuk, hogy a tűztornyot az idén renoválják. Arról is gondolkodnak, hogy esetleg turistaszállásnak képezik ki. Ez a torony megérdemli a vele való törődést. Szécsénvben tovább sétáivá az éles szögben kanyarodó főutcán, néhány lépéssel odébb szűk, macskaköves kis mellékutcához jutunk, amelyen át egy-kettőre elérkezünk a régi szécsényi vár romjaihoz. Ne számítsunk itt valamilyen romantikus hegytetőre épült várerősségre. Sohasem emelkedett ki a réti környezetből. És ma már csak néhány falrészlete és bástyamaradványai látható. Ezzel terve van a tanácsnak. Felújításáról tárgyalnak. Bár így történne... Nagv őrgébics Természetvédelmi értékeink Sokan Összetévesztik a hazánkban is költő kisőrgébiccsel, mivel ehhez alakra és színre is hasonlít, azonban a kisőrgébics homloka fekete, az alsó test tolla fehér. A csőr tövétől a szemen át feltűnő fekete sáv húzódik a nyak oldalaira. Felsőtest szürke, a váll fehér. A szárny fekete, egy vagy két fehér folttal. Farok fekete, szélső tollak és vége fehér. Elterjedési köre a 70. fok északi szélességtől Dél felé, a Balkán félsziget kivételével egész Európát felöleli. Salgótarján környékén minden télen megjelenik. Főleg bozótos, ritkás erdőkben és legelőkön tartózkodik. Sark* búvár Eléggé ritka téli vendég. Színe: fejtető és a nyak hátulja szürke. Torka és a nyak eleje lilásfekete, a test egész felső része fekete, a hátán és a szárny fedőtollain rács- szerű négyszögű fehér foltokkal. A nyak oldalai fekete alapon hosz- szú párhuzamos fehér csíkozású. Valamivel nagyobb a kacsánál. Hazánkban október után lehet vele találkozni, főleg apróbb halakban bővelkedő folyókon, tavakon. A vizeink befagyása után a Feketetenger és * az Atlanti-óceán portu gáliai partjaira vonul téli szállásra Tápláléka túlnyomó többségbei. hai, ezen kívül rák, féreg és egyéb puhatestűek Vidékünkön a mát- raszelei külszíni fejtés taván tartózkodott Húsa élvezhetetlen, mert erősen halízű. pusztán 2600 forintot.A juhiéiért külön számolja a pénzt a szövetkezet. Tarthat emellett 20 birkát, kapott fél hold háztájit. Szépen helyrehozták a juhászlakást. Oravecz András azt mondja, ha villany volna a pusztán, egészen elégedett lenne helyzetével. Nagyobbik fiából már bizonyos, hogy nem lesz juhász. Hanem a kisebbik, mindig ott lábatlankodik körülötte. Most még csak négyesztendős. De ki tudja, talán tíz ev múlva apja nyomába lep. Mai misor Buják tíz darab kocsányos tölgyfa. Buják: erdőrész az Egídins-forrással. Herencsény rét az Arethusa-forrással. Jobbágyi: Mátra-szegélyi andezit vulkánosság. Ipolytar- nóc: ősmaradványok az erdőben, legelőn. (Nagy érték). Mohorán Mikszáth-fa (vad- gesztenye). Csesztvén: a Ma- dách-emlékfa (hars), Rom- hány: Rákóczi — törökmogyoró — fa, Salgótarján: Salgó- vár és környéke. Parkok: (védett és jegyzékbe felvett parkjaink) nézsai kastélypark, erdőtarcsai arborétum, (Salgótarján—Vöröska. tonák fája. Nógrádmegyer ki- lenctövü hársfaóriás, felsőpetényi arborétum, szécsényi Kis sólyom kastély parkja, hont; szakadék, patvarci 250 éves szilfa» kisterenyei kastély körüli népkert, Csitár — 50 éves fák, ludányhalászi szociális otthon parkja, sziráki kastély parkja, Balassagyarmat város parkja, Borsosberény a Tihanyi—Mocsári kúria parkja, Fenyvespuszta (Tar község mellett) Tuzson-féle arborétum, Salgótarján Zója-liget. Benczurfalva park. tiszafákkal. Kezelésükre, védelmükre különös gohdot kell fordítani. Gatvás ölyv Formára, színre az egerész ölyvre hasonlít. Megkülönböztethető viszont, mert egész lábszára tollas, amellett farka tiszta fehér, csak a végén van egy fekete sáv. Feje majdnem teljesen fehér, csak apró hosszmenti csíkok vannak rajta. Nálunk téli vendég. Hozzánk októberben érkezik és márciusban vonul vissza költőterületére. Itt-tar- tózkodása idején mezei pocok és egér a zsákmánya. Mezőgazdasági szempontból any- nyira hasznos, hogy a vadtenyészetekben okozott kár sem változtatja meg értékelését! Gorle nagyságú ragadozó. Háta palakék. hasa rozsdássárga, sötét, barnásfekete hosszfoltokkal. A farok hamvasszürke, csúcsán fehér végszalag, előtte egy széles, fekete sáv. a tojó nagyobb a hímtől, ennek a háta hamvasbarna. Észak- Európán át Izlandtól az Urálig, továbbá Észak-tés Kelet-Ázsia tundráin él. Nálunk téli vendég, s így általában téli vendégekből, illetve verebekből szedi áldozatait. Any- nyira vakmerő, hogy nálánál jóval nagyobb madarakat is megtámad. Minthogy nagyon megfogyatkozott már, pusztítását a törvény tiltja* KOSSUTH RÁDIÓ: 8.20: Rimsz- Korszakovr Seherczade. — 9.00: anófenyben. Egy téma az utcáról. — 9.15: Hatvani Mezei Gyula népi zenekara játszik. — 9.45: Fúvószene a berlini rádió ajándéktekercseiből. — 10.05: Színházi regény. — 10.35: Kamarezene. 11.30: A Szabó család. (Ism.) — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: If j. Ma gyári Imre népi zenekára játszik, Bodza Klári énekel. 14.00: Süssmayr: Nagypapa névnapja. Gyermekkantáta. 14.30: Nőkről nőknek. — 15.10: Mai dalok a berlini rádió műsorából. — 15.20: Magyar századok. Hunyad magas falsnál. — 16.05: Negyedszázad távolából. „Ha élni akarsz, harcolj!” —- 16.10: Népdal- gyűjtőúton Kodály Zoltán nyomában. — 16.30: Mi újság nálatok. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Jussi Björling operafelvételeiből. — 17.50: A Közel-Kelet közelmúltja. — 18.05: A Tolcsvay-fi- vérek táncdalaiból. — 18.15: Kor- társaink. Simon István. — 19.25: Versek az édesanyáról. — 19.35: Kapcsoljuk az Erkel Színházat. Henryk Szeryng zenekari hegedűestje. — Kb.: 21.50: Rose Marie. Részletek Friml filmzenéjéből. — Kb.j 22.15: sporthíreké — 22.20: Magnósok, figyelem! (Ism.) — 23.05: Trollusz és Kresszida. Opera. — 0.10—0.25: Verbunkosok. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Kedvelt régi melódiák. — 8.45: Európa és a világ — Szófiából. (Ism.) — 9.00— 10.00: Az Ifjúsági Rádió műsora. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.55: Néhány perc tudomány. — 12.00: Anny Schlemm és Ernest Blanc énekel. — 12.35: Orvosi tanácsok. A korszerű szülésvezetésről. (Ism.) — 12.40: Mázunk tája. — 13<03: Schubert-művek. 14.00— 18.00: Kaleidoszkóp. — 18.10: Kis magyar néprajz. —. 18.15: Hz; verseny a stúdióban. ísépy Eszter gordonliázik, Sándor René és Ra- dos Ferenc zongorázik. — 19.00: Részletek Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél és Fortunio daia c. operettjéből. — 19.40: Alkotóműhelyben. — 19.54: Jó estét, gyerekek! _ 20.25: Üj könyvek. »0.28: Szüreti nóták. — 21.20: A műhelyben beszélik, a kollektív szerződésről. — 21.40: Szilárd; Béla tánc- dalaiból. — 21.50: Ady Endre élete és költészete. — 22.’0: Zenekari muzsika. — 23.15: Künn/űzene. — 24.00—0.10; Hírek, időjárás. TEES VÍZIÓ: 9.31: Lehotka Gábor orgonái. — 9.55: Trójában nem lesz háború. Tévéfilm. (ism). (16 éven felülieknek!) — 11.45—12.15: Delta. Tudományos híradó. (Ism.) — 16.45:-*-22.55: Az Intervízió estje. 16.45: Bevezető. _ 16.50: Drótbábúk. NDK kisfiÍrnek. — 17.05: Hóvirágok csilíngídése. . . Az Interví- zió gyermekműsora Bukarestből, felvételről. — 17.30: Mesél a tél! erdő. — 17.45: Az orlicci hegyekben. — 18.00: Kalinyin sugárút. — 18.15: Csillagszóró. . . Helsinki. — 19.15: Esti mese. — 19.25: Haladás. Tudományos Magazin. — 20.0o: Tvhíradó. — 20.20: Népi táncok. — 20.30: A kockázat. Magyarul beszélő lengyel filmsorozat. 17. (befejező rész.) Wolf Grupenführer. 21.25: Ünnepi gálaest, az interví- zió megalakulásának 10. évfordulója tiszteletére. — 22.55: Tv-híradó — 2. kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 18.05: A Hadsereg-filmstúdió Magazinja. — 18.25: Cook kapitány nyomában. VI. — 19.00 és 22.20: Tv-hfradó. — 19.50: Dráma a vadászaton. (Tv-no- vella). 21.20: Az Intervízió jubileumi estje.
