Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-27 / 22. szám

flagygyü'és Rómában Nagygyűlést tartottak va­sárnap Romában az OKP meg­alakulásának 49. és Lenin szü­letésének 100. évfordulója al­kalmából. A nagygyűlésen Fe- doszejev akadémikusnak, az ípZKP KB tagjának vezetésé­vel. szovjet küldöttség is jelen volt. Petroselli, az OKP Központi Bizottságának tagja megnyitó beszédében megállapította: a lenini tanítás napjainkban Is élő és időszerű, és lehetővé te­szi az egész világ haladó és szocialista erőinek, hogy új sikereket érjenek el. A szovjet küldöttség nevé­ben Fedoszejev akadémikus hangoztatta, hogy Lenin szüle­tésének 100. évfordulója fon­tos dátum mindazok számára, akik nagyra értékelik a szo­cializmus. a béke, a nemzeti felszabadulás és a társadalmi haladás ügyét. A nagygyűlés ünnepi be­szédét Amendola. az OKP Köz­ponti Bizottságának tagja tar­totta. Megállapította, a két évforduló egymásba fonódik, hiszen az olasz párt bölcsőjé­nél is ott állt Lenin és az ok­tóberi forradalom. A szónok méltatta az SZKP szerepét és hangsúlyozta, hogy az imperia­lizmus elleni harc fő terheit viseli magán. Jelentős gazdasági és kulturális ' sikerek Mongóliában Cedenbal beszéde ULÁNBÁTOR (TASZSZ) Mint jelentettük, Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács el­nöke beszámolót tartott a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának plé­numán. Cedenbal megállapí­totta: Mongólia dolgozói a Szovjetunió és más szocialista országok testvéri segítségére támaszkodva, pártjuk vezetésé­vel a negyedik ötéves terv ed­dig eltelt négy esztendeje alatt jelentős sikereket értek el a gazdaságépítésben és a kultúra kiterjesztésében. Nemzetközi problémákról szólva megjegyezte, hogy r elmúlt 1969-es évben -tovább erősödtek a Mongol Népköz- társaság nemzetközi pozíciói. Megelégedéssel állapította meg, hogy kiszélesedtek és megszi­lárdultak azok a testvéri kö­telékek, amelyek a Mongol Népi Forradalmi Pártot a marxizmus—leninizmus elvei alapján álló kommunista és munkáspártokhoz fűzik. To­vább fejlődött és szilárdult a barátság és az együttműködés a Mongol Népköztársaság és más szocialista országok között. Cedenbal hangsúlyozta: a kommunista és munkáspártok műit év júniusában megtartott moszkvai nemzetközi értekez­lete ismét demonstrálta a marxista tanítások életrendjét és alátámasztotta a kommunis­táknak azt az eltökéltségétf hogy megvédik a marxizmus— leninizmus tisztaságát, követ­kezetes harcot vívnak a jobb­oldali és a „baloldali” oppor­tunizmus ellen. Az értekezlet eredményei óriási hatást gya­koroltak és kétségtelenül gya­korolnak majd a jövőben is a marxista—lenjnista pártok ideológia! ős elméleti tevékeny­ségére, fokozni fogják a munká­sok osztályharcót, előre lendí­tik majd az egész nemzetközi fejlődés menetét. A lenini jubileumi év szá­munkra azt jelenti, hogy to­vább erősítjük harcos szolida­ritásunkat a kommunista és forradalmi világmozgalommal, szakadatlanul szilárdítjuk a testvériséget, a barátságot és az internacioanalista szövetsé­get Lenin nagy pártjával és hazájával, és más testvéri pár­tokkal és országokkal — mon­dotta végezetül Cedenbal. Semmi közük az angoloknak Nig ária hoz LAGOS A Lagosi Rádió hétfői adásá­ban éles támadást intézett a brit politika ellen, azzal kap­csolatosan, hogy az alsóház hét­főn vitát rendez a nigériai kér­désről, Nagy-Britannia szere­péről a biafrai menekülteknek nyújtandó segélyszállítmányok kérdésében. „Véleményünk szerint itt az ideje, hogy a brit parlament bizonyos tagjai megértsék: sem erkölcsi, sem politikai értelem­ben nincs joguk ahhoz, hogy tanácsokkal lássanak el min­ket, vagy elvárják tőlünk, hogy bármihez engedélyüket kérjük” — hangsúlyozta a rádió kom­mentárja, az ország szuvereni­tásába való beavatkozásnak minősítve a brit parlament al­sóházának hétfői vitáját. 25 éve szabadult lel az auschwitzi koncentrációs tábor A szovjet haderő 25 esztendővel ezelőtt szabadítot­ta tel Auschwitz még életben levő foglyait. Csupán né­hány ember élte túl a hitleri fasizmus leghírhedtebb megsemmisítő táborát. Csak a dantei Tnfemo bor­zalmai hasonlíthatók azokhoz a Szörnyűségekhez, amelyeket a német fasizmus haláltábo­raiban vittek véghez Hitler parancsára.. E vesztőhelyek élén a lengyelországi Oswie- cim állott, német nevén: Auschwitz, Miután a német imperializmus hadigépezete váratlanul megrohanta és le­igázta Lengyelországot, 1939- ben a Führer faj. és népirtó terveinek szolgálatában óriási terjedelmű mechanizált vesz­tőhelyet létesítettek itt, ame­lyet Octave Mirbeau hírhedt regénye nyomán — A kínok kertje névvel „becéztek" a tá­bor fasiszta hóhérai. Az auschwitzi koncentrációs táborban — a cinikusan „se­gédüzemnek" nevezett birke- naui lágerrel együtt — négy­millió embert semmisítettek meg. Ebben az óriási méretű kínok kertjében éveken át füstöltek a krematóriumok kéményei és éveken át nyel­ték az emberek tömegeit a gázkamrák. Ebben a Pokol­ban a Mengele-féle orvosok élő embereken végeztek őrjí­tően fájdalmas kísérleteket. Ebben a táborban létezni any- nyi volt, mint megjárni a via crucis-t, a gyötrelem útját. Négymillió oroszt, lengyelt, franciát, belgát, hollandot és zsidót semmisítettek meg itt különböző eszközökkel, külön­böző formában és különféle céllal. A Magyarországról el­hurcolt zsidók túlnyomó több­ségét is Auschwitzben pusztí­tották el. Azokat, akik mun­kaképesek voltak, egy dara­big dolgoztatták, de megfelelő táplálkozásukról nem gondos­kodtak. Igyekeztek hasznosíta­ni még az áldozatok hulláit is, hajukat, csontjaikat, vérüket megkapták a vegyi üzemek^ mint — nyersanyagot. Minderre emlékezni kell. Nem az önkínzás az, amely emlékezésre készteti az em­beriség tiszta szívű nőit és fér­fiait. hanem a még mindig élő tanulság. Az a hatalom, amely Auschwitzben pusztí­tott: fajgyűlölő-fasiszta—im­perialista hatalom volt. Mindenütt, ahol megnyilat­kozik a fajüldözés bármilyen formája, ott burkoltan vagy nyíltan a fasizmus kísérteié vigyorog az emberre. Auschwitz 25 évvel ezelőtt megszűnt. De Auschwitz csak azért semmisülhetett meg, mert volt olyan történelmi erő, amely képes volt megál­lítani a fasiszta ámokfutókat, még mielőtt az egész földke­rekséget egyetlen Auschwitz- cá tehették volna. Emlékezünk a mártírokra és emlékezünk a nagy tanulság­ra. (t. m.) írtat Catherine Gittis Amióta az NDK csak léte­zik, immár több mint , húsz év óta, az ország egyetlen óriási építkezés. Űj üzemek, házak tízezrei, egészen új la­kónegyedek és városok épül­tek ezen évek során. Az építés arányainak nagy*'- ságáról ékesen szól az a tény, hogy az összes nagyvárosok, mint Berlin, Drezda, Lipcse, Karl-Marx-Stadt, Rostock vagy Magdeburg — amelyek a második világháború során mind-mind súlyos károkat szenvedtek — ma már újra felépültek. Drezdának, a gyö­nyörű félmilliós városnak több mint 80 százaléka pusz­tult el. Csupán a városból 17 millió köbméter romot kellett eltávolítani, új házak építésé­hez csak a romok hosszú éve­kig tartó lebontása és eltaka­rítása után lehetett hozzákez­deni. Mai szemmel nézve na­gyon egyszerűek azok az új épületek, amelyek kezdetben épültek, de akkor az volt a jelszó, hogy minél előbb la­kásokat tudjanak teremteni. E kezdeti évek óta azonban nagy léptekkel fejlődött az építéstechnika. Az építészek munkájának jellemzői ma: az üveg, a vasbeton és a köny- nyű épületelemek. Három év óta a várostervezőknek az a feladata, hogy 14 kerületi központhak és a fővárosnak, ' Berlinnek új arculatot adja­nak. E nagyarányú vállalko­zás felöleli e városok általá­nos beépítési és közlekedés- politikai problémáit. A tervek kidolgozásában részt vettek a városi tanácsok, a városter­vezők, a gazdasági és a köz­lekedési szakemberek, s nagy lelkesedéssel kapcsolódott be a vitákba a városok lakossá­ga is. A tervek születésénél az eddiginél sokkal jobban figyelembe vették e városok megnövekedett új szerepét, úgy hogy a most jóváhagyott tervek már a jövő szükségle­teit is kielégítik. E tervek jóváhagyása óta aztán a nagyvárosok központ­jai újból nagyarányú építke­zések színhelyévé változtak. Óriási acélvázak, magas da­ruk nyúlnak a városközpon­tokban az ég felé ma az NDK nagyvárosaiban. E központok most megkapják mindazon építményeket, ame­lyek szükségesek ahhoz, hogy ismét a társadalmi élet köz­pontjává váljanak. Példa er­re a tévétorony a berlini Ale- xanderplatzon, ahol még egy szálloda és számos kormány­zati épület kap helyet; Drezda történelmi műemlékű Alt- marktján épül az új kultúr­palota; s a Prager Strassen egy modern idegenforgalmi központ, amelyben több szál­loda, vendéglő és számos üz­let lesz. Lipcsében, a legna­gyobb egyetemi városban megkezdték az új egyetemi épület építését, s ezzel egy- időben számos diákszálló is épül. Az NDK nagyvárosai meg­tartják jellegzetes külsejüket — valamennyi szintézise lesz a modern építészetnek és a kultúrtörténeti, műemlék- épületeknek. HfiiK V ♦ \ 9 i| * •* BEB Till A régi Berlin parádés útja, a Brandenburgi kapuba torkolló „Unter der Linden” nemcsak régi, gyönyörű épült-teit kapta vissza. A berliniek és az NDK fővárosába láto­gató külföldieknek kedvelt találkozóhelye a „Liudeueorso” veudeglálóipari komplexum Újabb manőverre készülnek az NSZK-ban? Ä Wehner* nyilatkozat és visszhangja BONN «MTU Herbert Wehner, a Nyugat­német Szociáldemokrata Párt parlamenti csoportjának veze­tője a Spiegel című lapnak adott nyilatkozatában a Né­met Szövetségi Köztársaság és az NDK kapcsolataival foglal­kozva kijelentette, hogy az NDK elismerése elől elzárkózó Kommunista siker a pót választásokon PÁRIZS Mindkét kommunista jelöl­tet Pierre Toutaint és Eliane Obiint megválasztották a fran­ciaországi Oisellben vasárnap tartott községtanácsi részleges pótválasztáson. A választásra azért került sor, mert a város­ban a radikális párti polgár- mester elhunyt, a községtanács egy másik tagja pedig lemon­dott. Az előző választás ered­ményével összehasonlítva a a kommunista jelöltek 12,5 szá­zalékkal növelték szavazataik arányát. Egy másik helységben Isle En Dodonban tartott pótválasz­táson ugyancsak a kommunista jelöltet, Elie Escalast választot­ták meg a községtanács tágjá­vá, az elhunyt szocialista pol­gármester helyébe. Tito Afrikában KHARTOUM Tito jugoszláv elnök hétfőn reggel Khartoumból Dar es- Salaamba utazott. A jugoszláv elnök afrikai körútja során hi­vatalos látogatást tesz Tanzá­niában. Tito két órára szakította meg útját a szudáni főváros­ban, ahol Numeiri tábornokkal, a Szudáni Forradalmi Tanács elnökével és más szudáni ve­zetőkkel tárgyalt. Újságírók előtt kijelentette, hogy az af­rikai vezetőkkel folytatandó tárgyalásain a közel-keleti vál­ság. a vietnami ,háború prob­lémája, és a leszerelés kér­dése szerepel. bonni politikát „nem kell ab­szolút dolognak tekinteni’’. „Elő kell segítenünk olyan helyzet kialakulását, amelyben elképzelhető az el nem isme­rés koncepciójának módosítá­sa, vagy teljes megváltoztatá­sa— mondotta. Wehner ezután utalt Wal­ter Ulbricht múlt héten el­hangzott nyilatkozatára és ki­jelentette: „Vlbrichtnak ter­mészetesen joga van megjelöl­ni célkitűzését, melynek meg­valósítását a tárgyalások útján el akarja érni. Ugyanígy ne­künk is megvan a jogunk er­re. Nem értek egyet vele és másokkal sem, így tehát azt mondom -és aztán«. Mindez a tárgyalóasztal mellé tarto­zik, még ha a tárgyalások éve­ket vesznek is igénybe.” Wehner kijelentései nagy felháborodást váltottak ki CDU/CSU-körökben. Barzel, az ellenzék parlamenti frakci­ójának elnöke hangoztatta; Wehner most felmondta a kö­zösséget az ellenzékkel a né­met politikában. „Azt keli kér­deznünk” — hangoztatta —, „hogy a német nép nyaka kö­ré kötelet akarnak-e hurkol­ni.’' A nyugatnémet főváros po­litikai megfigyelői élénk ta­lálgatásba kezdtek arról, hogy mi rejlik Wehner kijelentése mögött. Brandt tíz nappal ez­előtt elhangzott parlamenti be­szédében kategorikusan eluta­sította az NDK de júre elis­merésének lehetőségét. Vajon megváltoztatta-e a bonni kor­mány ilyen rövid idő alatt; álláspontét e döntő kérdés­ben? Mivel ez nem látszik va­lószínűnek, különböző kombi­nációk látnak napvilágot ar­ról, hogy a Wehner-nyilatko- zat mögött milyen manőver húzódhat meg. Nixon meghajlik a követelők előtt Izrael befolyása az elnökre Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Nixon elnök amerikai zsidó­szervezetek vezetőihez intézett üzenetében kijelentette: az Egyesült Államok „gondosko­dik arról, hogy a baráti álla­mok meg tudják védeni ma­gukat” és kész arra. hogy rendelkezésre bocsássa az eh­hez szükséges fegyvereket. Az elnöki üzenet azt hangsúlyoz­za, hogy bár az USA a Közel- Keleten „mértéktartást kíván­na" a fegyverszállításokat te­kintve, mégis szükségesnek tartja a „fegyverzet egyensú­lyának fenntartását a térség­ben.” Nixon állásfoglalása csak­nem kétségtelenné teszi, hogy a washingtoni kormány kész újabb repülőgépeket szállíta­ni Izraelnek. Mint emlékeze­tes, Golda Meir izraeli minisz­terelnök még tavalyi washing­toni útja során követelte, hogy az USA újabb 50 Phan­tom típusú szuperszonikus harci repülőgépet bocsásson Tel Aviv rendelkezésére és megfelelő hitelt Is adjon az üzlet lebonyolításához. A Ni- xon-kormány akkor átmeneti­leg kitért a követelés elől. de biztosította Golda Meirt támogatásáról és egyetértésé­ről. Rogers, amerikai külügymi­niszternek a rabati konferen­ciára időzített beszéde nyo­mán — amelyben arról szólt, hogy az USA „egyenlő mér­tékkel kíván mérni” a közel- keleti válság tekintetében — mind a Tel Aviv-i kormány, mind pedig befolyásos ame­rikai zsidószervezetek köve­telték, hogy Washington nyil­vánosan foglaljon állást az izraeli követelések mellett, és hagyjon fel azokkal a kísér­letekkel, amelyek „az arabok édesgetésére” irányulnak. A Rogers-beszéd egyik kiváltó tényezője,. az amerikai lapok szerint az arab területen nagy olajérdekeltségekkel rendelkező monopóliumok nyomására történt. A Nixon- üzenet most eleget tesz a Tel Aviv nyílt pártfogását köve­telő köröknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom