Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-25 / 21. szám

A megalakulás első évei

A felszabadulást követően Eógrád megye gazdasági hely- ete rendkívül súlyos volt. A aegye készletekkel nem rendelkezett. Az alispán 1947 júliusában jelentést tett az 945—46-os évekről a várme- ;yei Törvényhatósági Bizott- agnak. Jelentésében többek :özött(ezt írta:

..A háború sújtotta várme- [yék közül Nógrád—Hont fármegye országos viszony- atban a harmadik helyen lü.” Ki tudná rangsorolni, íogy a háború milyen erköl- si károkat okozott?” A me- ;vén átvonuló csavargó, ké- .es egyének, rejtőzködő fa- sztak, az itt élő bűnözők aktivizálódtak- Naponként £or- iulitak elő súlyos, nem ritkán ?let elleni bűntettek. Az indító ok a vagyoni haszonszerzés volt, vagy éppen a leszámolás. Hiányoztak az élet- és vagyonbiztonság legelemibb feltételei.”

A hcfadó erőkkel

Ebben a kétségbeejtő helyzetben a kommunisták voltak azok, akik hirdették: Lesz magyar újjászületés!

Ezt az országépítő újjászületést a felszabadulás első pillanatától a politikai es köztörvényi bűnözők meg akarták akadályozni. Ezért olyan szervezetet kellett létrehozni, amely az ország haladó erőivel összefogva alkalmas e feladat megoldására. A Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére, a Szovjetunió támogatásával, segítségével 1945-ben megalakult a demokratikus magyar rendőrség. Már a harcoló szovjet csapatok parancsnokai is támogatást adtak a helyi, önvédelmi feladatokat ellátó egységek létrehozásához.

Nógrád megye tobh helységében, elsősorban I az ipari munkásság által lakott térü- leteken az MKP helyi szerveinek kezdeményezésére és részvételével alakult meg a rendőrség. Érdekes idézni abból a táviratból, amit a salgótarjáni kapitányság akkori vezetője. Acél Béla küldött 1945. április 25-én az alispánnak::

. .A rendőrség össziétszá- ma 101 fő. Kommunista párttag 65, a többi párton kívüli.”

A vármegye valamennyi körjegyzőségében 1945 január végére — bár különböző név alatt — megszervezték a rendőrséget. Kik voltak az első rendőrök? Munkások, szegényparasztok, a Szovjetunióból hazatért partizánok, akik nehéz körülmények között vették fel a harcot a bűnözők ellen. A hatalomért folyó harcban nemcsak ezt a küzdelmet kellett vívni, hanem saját soraikban is volt tennivaló. A középszintű szervek egy részénél, különösen a vármegye székhelyén, Balassagyarmaton a magukat „demokratáknak” valló, volt horthysta katonatisztek, detektívek, hivatalnokok föld- birtokosok maguknak szerezték meg és osztották szét a vezető posztokat. Az újonnan megalakult rendőrség helyzetét bonyolította, hogy 1945 nyarától 1948-ig, a két párt egyesüléséig, a tiszti kinevezésekre és a vezető állások betöltésére a koalíciós pártok megegyezése alapján került sor. A koalíciós pártokban tevékenykedő jobboldal működése a személyi állomány felhígulásához vezetett. A legtöbb helyein a beosztottak párthoz tartozását a parancsnok pártállása döntötte el. így kerülhetett sor arra, hogy bűnözők is felvételt nyertek, s múltjuk csak akkor derülit kd, amikor 1946- ban az állomány tagjaitól ujj- nyomatot vettek.

Sikeres harc

Az állandó átszervezés alatt álló pártharcokban megosztott, rosszul felszerelt, kellő szakismerettel nem rendelkező rendőrség, mégis sikerrel vette fel a harcot a politikai és más bűnözőkkel szemben. Ez elsősorban a kommunistáknak és a velük rokonszenvező demokratikus erőknek, s az akkor megyénkben levő szovjet és román katonáknak köszönhet».

Az osztály ellenség a Vörös

Hadsereg győzelmeit, átmenetinek tekintette. Amikor látta, hogy restaurációs kísérletei eredménytelenek, a fennálló állapotok konzerválásával próbálkozott. Nyílt és burkolt formában állandó támadásban volt. Az alig néhány hónapos rendőrség megyénkben sikerrel harcolt ellenük. Háborús és népellenes bűnösöket kutattak fel, kémeket összeesküvőket lepleztek le. Biztosították a választások zavartalan lebonyolítását. Két példa ebből az időből:

T. I. amerikai állampolgár, aki a második világháború alatt az USA tisztje volt, a megye felszabadulását követően Balassagyarmatra érkezett. Itt elsősorban a szovjet és magyar fegyveres erőket, azok elhelyezkedését kezdte felmérni. Az adatokat a követségre továbbította. Sz. I.- né balassagyarmati lakost hasonló feladatok elvégzésére Csehszlovákiában szervezték be az egyik nyugati hatalom hírszerző tisztjei.

A rossz gazdasági helyzet

következtében tömegével fordult elő vagyonelleni bűncselekmény. Különösen az állatlopások voltak gyakoriak. Megakadályozására, az elkövetők felderítésére szoros együttműködés alakult ki Csehszlovákia közbiztonsági szerveivel. Rendőreinknek gyakran fegyveres harcot kellett folytatni a magyar— csehszlovák határt Illegálisan átlépő osempészbandákkial, akik az árukon kívül nem egyszer embereket Is csempésztek. Komoly gondot okoztak a Csehszlovákiából átszivárgó bűnözők, benderisiták, akik fegyverrel raboltak maguknak ruhát, élelmet.

Csavargó — nem egyszer

fiatalkorúakból álló — csoportok vonulási területükön üzleteket törtek fel, vasúti szállítmányokat dézsmáltak. Hatalmas arányokat öltött a spekuláció.

A bűnözés elleni harc a közrend, közbiztonság megterem tése nehéz, véráldozatokat is követelő próba elé állította a rendőrséget. 1945. december 11-én Nógrádbercel határában Dudola Károly próba- rendőrt ismeretlen tettesek meggyilkolták, akiket valóban bravúros nyomozással, gyorsan felderítettek.

A mátramindszenti rendőrőrsön szolgálatot teljesítő Szűcs Miklós rendőrt 1945 december egyik napján az orvvadászattal gyanúsított és őzért előállított V. I. megtámadta, súlyosan megsebesítette, majd elmenekült. 1951- ig — leleplezéséig — az ország más területén álnévvel élt.

Bizonyítottak

Hősi korszak volt ez az or- sza.gépítő munka ezernyi ne hézségé között szerveződött rendőrség történetében is. Ebben a „madzagpuskás” időben 80—90-es járőrkörzetben saját ruhában, gyalogosan látták el a szolgálatot a rendőrök, s 1946. augusztus 1-ig fizetést nem kaptak.

Azóta negyedszázad telt el. Népünk feladataink teljesítő séhez a, feltételeket megte remtette. Rendőrségünk jól felszerelt. Tagjai követik azok példáját, akik a Horthy rendszer, majd a nyilas rémuralom tobzódása alatt bá tor, hősies magatartásukkal bizonyították hazaszeretetüket. A hősök harcaiból, forradalmi hagyományainkból erőt merítve, kudarcainkból a tanulságot levonva szolgáljuk pártunk vezetésével dolgozó népünket.

Szigetvári János

r. őrnagy

A nép szolgálatában

A negyedszázados évforduló alkalmából ma a rendőröket Icöszöntjük. A demokratikus rendőrség megalakulása egybeesik felszabadulásunk évfordulójával.

Történelmi évforduló est a mai. A felszabadító szovjet hadsereg katonái után munkásosztályunk, parasztságunk legjobb fiai fogtak fegyvert negyedszázaddal ezelőtt, hogy megteremtsék a felszabadult nép biztonságát, nyugalmát, őrizzék, védjék a nép által birtokba vett gyárakat. bányákat, a földosztással a paraszt kezébe jutott földet. Kemény, férfias munkát követelt a demokratikus magyar

rendőrség valamennyi tagjától ez a munka. Harcba kellett szállni asz itt maradt deklasszált elemekkel, nyilasokkal, háborús bűnösökkel, a nép ellenségeivel.

Negyedszázad telt el azóta.

A vegyesöltözetű, korszerűtlen fegyverrel ellátott alapító tagok után ma, egy korszerűen felszerelt rendőrség őrködik

dolgozó népünk biztonsága felett, védi a nép vagyonát.

Huszonöt év a nép szolgálatában. Negyedszázad a néppel, a népért. Most azokat köszöntjük, akik első harcosai

voltak a demokratikus magyar rendőrségnek, azokat, akik ma is őrködnek biztonságunk lelett, az utcai járőrt, a közlekedés ellenőrét, a nyomozót, a testület valamennyi tagját.

Kettős jubileum

A szakértő mindent kimutat

— A tettes három különböző helyen, három abiasot betört. Az egyik helyen bemászott a lakásba. Meg lehet-e állapítani a ruháján máradt üvegszilánkból, melyik . helyen ment be? — teszem fel a kérdést. '!

— Igen. Sőt azt is. hogy az ablaküveg mely részéből maradt a szövetben üvegszilánk

— adja a válásért Fekete Sándor rendőr főhadnagy, igazságügyi nyomszakértő, aki „mellékesen” írásszakértő és bűnügyi technikus is.

— Az utóbbi években nagy változás állt be a technikai munkában is, Rohamos fejlődésről van szó. A technikai munka szélesítése megtörtént. Ma már a legbonyolultabbnak látszó vizsgálatot is helyben el tudjuk végezni. Megfelelő helyiség és technikai eszközök állnak rendelkezésünkre, míg korábban egy-egy nyom vizsgálata Budapesten történt. Ma, legyen az bármilyen nyom — akár mdkronyom is

— zár-, láb- vagy eszköznyom, a munkát helyben végezzük el. A nyomvizsgálat a bűncselekmény felderítésénél sarkkő lehet — mondja a főhadnagy.

— Szeretnénk, ha néhány példát említene.

— Lopás történt. Eltűnt

8000 forint. Nem volt tettes. A vizsgálat kizárta az idegen kezet, a cselekményt csak helyben követhették eL Egy másik esetben az egyik állami gazdaságnál 65 darab szőlőtőkét, diófát vágtak ki baltával. öt balta jöhetett számításba. Azonosítottunk — megkerült a tettes. Más: egy betörésnél tornacipőtől maradt vissza poros felületű lábnyom. A nyomozás során a lábbelit lefoglal,ták. Az azonosítás félreérthetetlenül bizonyított. Máskor egy holttest kézfején egy hajszál maradt vissza az elkövetőtől. Több bizonyíték nem volt. A labor- vizsgálat kimutatta, az elkövetőtől származik a hajszák

T- A jelenkor kriminál- technikájáról érdeklődenénk.

— A krimin ál technika is az élet fejlődését követi. Állandó kapcsolatban állunk külföldi országokkal. Figyelemmel kísérjük a szakirodalmat, az új módszereket. A Szovjet;

Az elsőik között jelentkezett rendőrnek. A községben to- borzók jártak. Balassagyarmatról jöttek, rendőröket toboroztak. Fiatalokat az új demokratikus rendőrségbe. Benedek József belépett, hat társával együtt. Karjukra nemzetiszínü szalag került, ruházatuk vegyes volt, csakúgy mimt fegyverzetük. Benedek Józsefnek egy dobtáras géppisztoly jutott. így kezdte á szolgálatot. Ekkor 1945. de- oember 8-ét írtaik.

A megyei rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályának vezetőjével, Benedek József alezredessel beszélgetünk. Életében kettős jubileumot jelent az 197U-es év. Ebben az evben lesz 50 éves, és 25 éve teljesít szolgálatot a rendőrségnél. A kezdetről beszélgetünk. A nehéz körülményekről, arról az áldozatkész munkáról, amely a rendőrökre várt az alakulás utáni években. Az alezredes emlékezete friss. Pontosan emlékszik mindenre.

A fiatal rendőr 1946-ban

tanfolyamon vesz részit. A következő évben Miskolcra kerül, s innen mint őrmester jön haza . Cserhátsurány&a, ahol őrsparancsnok. Minden évben tanulás. Budapestre rendelik 1949-ben. A tisztiiskola következik. Sikerrel birkózik meg itt is a feladatokkal. Az iskoláról hadnagyként Pécsre kerül, a közrendvédelmi osztályra. Három megyében tevékenykedik. Átszervezés Után 1950-ben Somogy megyében, Kaposvár a követke- > aő állomáshely. Innen hét év után hazatér szülőhazájába, Nógrád megyébe, öt éven át a rétsági kapitányság vezetője, majd 1962-ben a vizsgálati osztályra kerül.

Felelősségteljes munkájáról beszélgetünk. Arról, hogy a vizsgálati osztály dolgozói milyen sokoldalú, körültekintő munkát végeznek. A törvényességről, a jogpolitikai elvekről esik szó. A mérlegelésről, mert hiszen emberek

uniótól Japánig számos országból kapott berendezésekkel dolgozunk. Három évenként rendeznek nemzetközi szimpóziumokat, ahol kriminalisták találkoznak. Ilyenkor az új módszerek bemutatására Is sor kerül — tájékoztat Fekete Sándor.

A főhadnagy hat éve végzi ezt a munkát. Ha bűncselekmény történik, legyen hétköznap vagy ünnepnap, a nap bármely időszakáról van is szó, készenlétben áll. Volt, amikor 24 órán belül 5 helyszínre kellett elmennie, s akadt olyan nyom, amelyen 12 napig dolgozott. A szakértőnek az időt nem szabad sajnálnia. Erről Fekete Sándor főhadnagy így vélekedik:

— Egyedül a feltétlen bizonyíték nem elég. A szakértőnek az objektivitás talaján kell állnia. Fontos, hogy arról, amit vizsgál, az objektív valóságból kiindulva győződjön meg. Akár pozitív, akár negatív az eredmény. Ha egy szakértő határozottan állást foglalni nem tud, akkor minden valós körülményt a terhelt javára kell írni. Az alapelív a törvényesség.

sorsa fölött kell dönteni. S a rendőrnek ekkor a szakmai felkészültség mellett pedagógusnak, pszichológusnak kell lennie, hogy minden tettével a párt politikáját szolgálja. Az alezredes fontos helyen említi az állampolgárokkal való kapcsolatot. Segí- tőkésaségük nélkül a vizsgálati munka nem lehet eredményes. Eseteket említ, amikor állampolgár segítségével sikerült eredményre jutni. Bűntettek? Néhány emlékezetes esetet sorol Benedek József alezredes. Betöréssorozatot, amelynek elkövetőjét bravúros nyomozás után sikerült felderíteni, az orvvadás* bűncselekményét, aki az erdészre lőtt, máskor bonyolult bizonylati rendszer átnézése után sikerült leleplezni egy társadalmi tulajdont károsító bűnbamdát. Ez a munka teljes embert kíván. Fizikailag és szellemileg felkészült erobert.

Újból a kezdettől esik szó a szobában, ahol az alezredessel ülünk. Pereg az emlékezés orsója. A tiszttéavatás felejthetetlen pillanatai,

helytállás, erőpróbák. Nappal és éjszaka. Huszonöt év a nép szolgálatában. A negyedszázad alatt számtalan dicséret, több kitüntetés bizonyítja, hogy Benedek József munkáját példamutatóan végezte. Az első kitüntetést, a Közbiztonsági Erem bronz fokozatát, 20 évvel ezelőtt kapta. Két éve, 1968-ban a hetedik kitüntetést is mellére tűzték, a Haza Szolgálatáért Érdemérem

bronz fokozatát Hajában ősz szálak. Szabad idejét családjánál tölti. Felesége, két fia várja otthon — és a könyvek. A szakirodalom mellett szereti a szépirodalmat. Kedvenc időtöltése? Ez is a szakmával függ össze. Nem egy szaklapban, újságban találkozhatunk nevével, tanulmányával, amelyet egy-egy bűn- cselekményről, a megelőzésről ír.

Hétköznapok az országutakon

Róluk van szó, akik az országutakat járják. A közlekedési rend”

őrökről, a közrendvédelmi beosztottakról, akik ha esik, ha füj, » közúti forgalomba a közrendre vigyáznak. Nem nyolc órában, a nap minden szakában. Az emberekért, a balesetek megelőzéséért dolgoz- nak. Munkájuk nehéz, felelősségteljes. Az igények növekedtek. Több ezer gépjármű fut Nógrád útjain.

(1963 óta már 7500-zal több

gépjármű fut a megye útjain.) Legyen gyalogos valaki vagy gépjárművezető, a veszély mindig ott leselkedik az országutakon. A balesetek száma nőtt. Ma már ott tartunk, hogy a. megelőzés társadalmi probléma. A gépjárművek számához viszonyítva sajnálatosan előkelő helyet foglal el hazánk a baleseti statisztikában. Ha 18 európai országot veszünk alapul, akkor szomorú, de az első helyen állunk.

(Nógrád megyében 1961-ben 142, 1963-ban 254, 1969-ben

647 közúti baleset volt.)

Aztán az alkohol, mint baleseti forrás. Hányszor találkozunk ittas gépjárművezetővel. A közlekedési rendőr intézkedik, szondáztat. Intézkedése ilyenkor nem éppen népszerű az ittas vezetőnél. Pedig értük, családjukért, a baleset megelőzéséért történik minden.

(1968-ban 2153, 1969-ben

2504 ''alkoholszondázás-ellenőr- zés volt Nógrád útjain.) .

összefogásra van szükség. A megelőzésben mindenkinek segítenie kell. Nem elég a közlekedési rendőrök képzettsége, kulturáltsága, mert ők szakmai és egyéb tekintetben nem vallanak szégyent, műszaki és technikai feltételeik is jók. Ezen a téren nagy előrelépés történt. Motoros járőrt ma már csak elvétve látunk. Gyors rendőrkocsik, helyszínelő kocsik, szondák, zajszintmérők és radar biztosítja többek között a megelőzést

(A múlt évben 18 015 gépjárművet ellenőriztek a megye útjain.)

Munkájukban segítséget kapnak a közlekedésiek az önkéntes rendőröktől, munkás- őröktől. A gépparkkal rendelkező vállalatok, intézmények is segítenek a napi munkában. A továbbképzéshez azonban még nagyobb összefogásra, szívós, kitartó munkára van szükség, és ebben mindenkinek kötelessége segíteni.

(1968-ban 210 előadás hangzott el, 170 000 prospektus segítette a megelőzést)

A közlekedési rendőröket

köszöntjük. Őket, akik a balesetek megelőzéséért éjt nappallá téve dolgoznak.

NÓGRÁD — 1970- január 25., vasárnap