Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-25 / 21. szám

A megalakulás első évei A felszabadulást követően Eógrád megye gazdasági hely- ete rendkívül súlyos volt. A aegye készletekkel nem ren­delkezett. Az alispán 1947 jú­liusában jelentést tett az 945—46-os évekről a várme- ;yei Törvényhatósági Bizott- agnak. Jelentésében többek :özött(ezt írta: ..A háború sújtotta várme- [yék közül Nógrád—Hont fármegye országos viszony- atban a harmadik helyen lü.” Ki tudná rangsorolni, íogy a háború milyen erköl- si károkat okozott?” A me- ;vén átvonuló csavargó, ké- .es egyének, rejtőzködő fa- sztak, az itt élő bűnözők ak­tivizálódtak- Naponként £or- iulitak elő súlyos, nem ritkán ?let elleni bűntettek. Az in­dító ok a vagyoni haszon­szerzés volt, vagy éppen a leszámolás. Hiányoztak az élet- és vagyonbiztonság leg­elemibb feltételei.” A hcfadó erőkkel Ebben a kétségbeejtő hely­zetben a kommunisták voltak azok, akik hirdették: Lesz magyar újjászületés! Ezt az országépítő újjászü­letést a felszabadulás első pillanatától a politikai es köztörvényi bűnözők meg akarták akadályozni. Ezért olyan szervezetet kellett lét­rehozni, amely az ország ha­ladó erőivel összefogva al­kalmas e feladat megoldásá­ra. A Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére, a Szovjetunió támogatásával, segítségével 1945-ben megala­kult a demokratikus magyar rendőrség. Már a harcoló szovjet csapatok parancsnokai is támogatást adtak a helyi, önvédelmi feladatokat ellátó egységek létrehozásához. Nógrád megye tobh helységé­ben, elsősorban I az ipari munkásság által lakott térü- leteken az MKP helyi szer­veinek kezdeményezésére és részvételével alakult meg a rendőrség. Érdekes idézni ab­ból a táviratból, amit a sal­gótarjáni kapitányság akkori vezetője. Acél Béla küldött 1945. április 25-én az alis­pánnak:: . .A rendőrség össziétszá- ma 101 fő. Kommunista párt­tag 65, a többi párton kívüli.” A vármegye valamennyi körjegyzőségében 1945 ja­nuár végére — bár különbö­ző név alatt — megszervezték a rendőrséget. Kik voltak az első rendőrök? Munkások, szegényparasztok, a Szovjet­unióból hazatért partizánok, akik nehéz körülmények kö­zött vették fel a harcot a bű­nözők ellen. A hatalomért fo­lyó harcban nemcsak ezt a küzdelmet kellett vívni, hanem saját soraikban is volt tenni­való. A középszintű szervek egy részénél, különösen a vár­megye székhelyén, Balassa­gyarmaton a magukat „de­mokratáknak” valló, volt horthysta katonatisztek, de­tektívek, hivatalnokok föld- birtokosok maguknak szerez­ték meg és osztották szét a vezető posztokat. Az újonnan megalakult rendőrség helyze­tét bonyolította, hogy 1945 nyarától 1948-ig, a két párt egyesüléséig, a tiszti kineve­zésekre és a vezető állások betöltésére a koalíciós pártok megegyezése alapján került sor. A koalíciós pártokban te­vékenykedő jobboldal műkö­dése a személyi állomány fel­hígulásához vezetett. A leg­több helyein a beosztottak párthoz tartozását a parancs­nok pártállása döntötte el. így kerülhetett sor arra, hogy bűnözők is felvételt nyertek, s múltjuk csak ak­kor derülit kd, amikor 1946- ban az állomány tagjaitól ujj- nyomatot vettek. Sikeres harc Az állandó átszervezés alatt álló pártharcokban megosz­tott, rosszul felszerelt, kellő szakismerettel nem rendelke­ző rendőrség, mégis sikerrel vette fel a harcot a politikai és más bűnözőkkel szemben. Ez elsősorban a kommunis­táknak és a velük rokonszen­vező demokratikus erőknek, s az akkor megyénkben levő szovjet és román katonáknak köszönhet». Az osztály ellenség a Vörös Hadsereg győzelmeit, átmene­tinek tekintette. Amikor lát­ta, hogy restaurációs kísérle­tei eredménytelenek, a fenn­álló állapotok konzerválásával próbálkozott. Nyílt és burkolt formában állandó támadás­ban volt. Az alig néhány hó­napos rendőrség megyénkben sikerrel harcolt ellenük. Há­borús és népellenes bűnösöket kutattak fel, kémeket össze­esküvőket lepleztek le. Biz­tosították a választások za­vartalan lebonyolítását. Két példa ebből az időből: T. I. amerikai állampolgár, aki a második világháború alatt az USA tisztje volt, a megye felszabadulását köve­tően Balassagyarmatra érke­zett. Itt elsősorban a szovjet és magyar fegyveres erőket, azok elhelyezkedését kezdte felmérni. Az adatokat a kö­vetségre továbbította. Sz. I.- né balassagyarmati lakost ha­sonló feladatok elvégzésére Csehszlovákiában szervezték be az egyik nyugati hatalom hírszerző tisztjei. A rossz gazdasági helyzet következtében tömegével for­dult elő vagyonelleni bűn­cselekmény. Különösen az ál­latlopások voltak gyakoriak. Megakadályozására, az elkö­vetők felderítésére szoros együttműködés alakult ki Csehszlovákia közbiztonsági szerveivel. Rendőreinknek gyakran fegyveres harcot kel­lett folytatni a magyar— csehszlovák határt Illegálisan átlépő osempészbandákkial, akik az árukon kívül nem egyszer embereket Is csem­pésztek. Komoly gondot okoz­tak a Csehszlovákiából átszi­várgó bűnözők, benderisiták, akik fegyverrel raboltak ma­guknak ruhát, élelmet. Csavargó — nem egyszer fiatalkorúakból álló — cso­portok vonulási területükön üzleteket törtek fel, vasúti szállítmányokat dézsmáltak. Hatalmas arányokat öltött a spekuláció. A bűnözés elleni harc a köz­rend, közbiztonság megterem tése nehéz, véráldozatokat is követelő próba elé állította a rendőrséget. 1945. december 11-én Nógrádbercel határá­ban Dudola Károly próba- rendőrt ismeretlen tettesek meggyilkolták, akiket valóban bravúros nyomozással, gyor­san felderítettek. A mátramindszenti rendőr­őrsön szolgálatot teljesítő Szűcs Miklós rendőrt 1945 december egyik napján az orvvadászattal gyanúsított és őzért előállított V. I. megtá­madta, súlyosan megsebesí­tette, majd elmenekült. 1951- ig — leleplezéséig — az or­szág más területén álnévvel élt. Bizonyítottak Hősi korszak volt ez az or- sza.gépítő munka ezernyi ne hézségé között szerveződött rendőrség történetében is. Ebben a „madzagpuskás” idő­ben 80—90-es járőrkörzetben saját ruhában, gyalogosan lát­ták el a szolgálatot a rend­őrök, s 1946. augusztus 1-ig fizetést nem kaptak. Azóta negyedszázad telt el. Népünk feladataink teljesítő séhez a, feltételeket megte remtette. Rendőrségünk jól felszerelt. Tagjai követik azok példáját, akik a Horthy rendszer, majd a nyilas rém­uralom tobzódása alatt bá tor, hősies magatartásukkal bizonyították hazaszeretetü­ket. A hősök harcaiból, for­radalmi hagyományainkból erőt merítve, kudarcainkból a tanulságot levonva szolgál­juk pártunk vezetésével dol­gozó népünket. Szigetvári János r. őrnagy A nép szolgálatában A negyedszázados évforduló alkalmából ma a rendőröket Icöszöntjük. A demokratikus rendőrség megalakulása egy­beesik felszabadulásunk év­fordulójával. Történelmi évforduló est a mai. A felszabadító szovjet hadsereg katonái után mun­kásosztályunk, parasztságunk legjobb fiai fogtak fegyvert negyedszázaddal ezelőtt, hogy megteremtsék a felszabadult nép biztonságát, nyugalmát, őrizzék, védjék a nép által birtokba vett gyárakat. bá­nyákat, a földosztással a pa­raszt kezébe jutott földet. Ke­mény, férfias munkát köve­telt a demokratikus magyar rendőrség valamennyi tagjá­tól ez a munka. Harcba kel­lett szállni asz itt maradt dek­lasszált elemekkel, nyilasok­kal, háborús bűnösökkel, a nép ellenségeivel. Negyedszázad telt el azóta. A vegyesöltözetű, korszerűtlen fegyverrel ellátott alapító ta­gok után ma, egy korszerűen felszerelt rendőrség őrködik dolgozó népünk biztonsága fe­lett, védi a nép vagyonát. Huszonöt év a nép szolgá­latában. Negyedszázad a nép­pel, a népért. Most azokat kö­szöntjük, akik első harcosai voltak a demokratikus magyar rendőrségnek, azokat, akik ma is őrködnek biztonságunk le­lett, az utcai járőrt, a közle­kedés ellenőrét, a nyomozót, a testület valamennyi tagját. Kettős jubileum A szakértő mindent kimutat — A tettes három különbö­ző helyen, három abiasot be­tört. Az egyik helyen bemá­szott a lakásba. Meg lehet-e állapítani a ruháján máradt üvegszilánkból, melyik . he­lyen ment be? — teszem fel a kérdést. '! — Igen. Sőt azt is. hogy az ablaküveg mely részéből ma­radt a szövetben üvegszilánk — adja a válásért Fekete Sán­dor rendőr főhadnagy, igaz­ságügyi nyomszakértő, aki „mellékesen” írásszakértő és bűnügyi technikus is. — Az utóbbi években nagy változás állt be a technikai munkában is, Rohamos fejlő­désről van szó. A technikai munka szélesítése megtörtént. Ma már a legbonyolultabbnak látszó vizsgálatot is helyben el tudjuk végezni. Megfelelő helyiség és technikai eszkö­zök állnak rendelkezésünkre, míg korábban egy-egy nyom vizsgálata Budapesten történt. Ma, legyen az bármilyen nyom — akár mdkronyom is — zár-, láb- vagy eszköznyom, a munkát helyben végezzük el. A nyomvizsgálat a bűn­cselekmény felderítésénél sarkkő lehet — mondja a fő­hadnagy. — Szeretnénk, ha néhány példát említene. — Lopás történt. Eltűnt 8000 forint. Nem volt tettes. A vizsgálat kizárta az idegen kezet, a cselekményt csak helyben követhették eL Egy másik esetben az egyik álla­mi gazdaságnál 65 darab sző­lőtőkét, diófát vágtak ki bal­tával. öt balta jöhetett szá­mításba. Azonosítottunk — megkerült a tettes. Más: egy betörésnél tornacipőtől ma­radt vissza poros felületű lábnyom. A nyomozás során a lábbelit lefoglal,ták. Az azo­nosítás félreérthetetlenül bi­zonyított. Máskor egy holttest kézfején egy hajszál maradt vissza az elkövetőtől. Több bizonyíték nem volt. A labor- vizsgálat kimutatta, az elkö­vetőtől származik a hajszák T- A jelenkor kriminál- technikájáról érdeklődenénk. — A krimin ál technika is az élet fejlődését követi. Állan­dó kapcsolatban állunk kül­földi országokkal. Figyelem­mel kísérjük a szakirodalmat, az új módszereket. A Szovjet; Az elsőik között jelentkezett rendőrnek. A községben to- borzók jártak. Balassagyar­matról jöttek, rendőröket to­boroztak. Fiatalokat az új demokratikus rendőrségbe. Benedek József belépett, hat társával együtt. Karjukra nemzetiszínü szalag került, ruházatuk vegyes volt, csak­úgy mimt fegyverzetük. Be­nedek Józsefnek egy dobtáras géppisztoly jutott. így kezdte á szolgálatot. Ekkor 1945. de- oember 8-ét írtaik. A megyei rendőr-főkapi­tányság vizsgálati osztályának vezetőjével, Benedek József alezredessel beszélgetünk. Életében kettős jubileumot je­lent az 197U-es év. Ebben az evben lesz 50 éves, és 25 éve teljesít szolgálatot a rendőr­ségnél. A kezdetről beszélge­tünk. A nehéz körülmények­ről, arról az áldozatkész mun­káról, amely a rendőrökre várt az alakulás utáni évek­ben. Az alezredes emlékezete friss. Pontosan emlékszik mindenre. A fiatal rendőr 1946-ban tanfolyamon vesz részit. A következő évben Miskolcra kerül, s innen mint őrmester jön haza . Cserhátsurány&a, ahol őrsparancsnok. Minden évben tanulás. Budapestre rendelik 1949-ben. A tisztiis­kola következik. Sikerrel bir­kózik meg itt is a feladatok­kal. Az iskoláról hadnagyként Pécsre kerül, a közrendvédelmi osztályra. Három megyében tevékenykedik. Átszervezés Után 1950-ben Somogy me­gyében, Kaposvár a követke- > aő állomáshely. Innen hét év után hazatér szülőhazájába, Nógrád megyébe, öt éven át a rétsági kapitányság vezető­je, majd 1962-ben a vizsgá­lati osztályra kerül. Felelősségteljes munkájáról beszélgetünk. Arról, hogy a vizsgálati osztály dolgozói mi­lyen sokoldalú, körültekintő munkát végeznek. A törvé­nyességről, a jogpolitikai el­vekről esik szó. A mérlege­lésről, mert hiszen emberek uniótól Japánig számos ország­ból kapott berendezésekkel dolgozunk. Három évenként rendeznek nemzetközi szimpó­ziumokat, ahol kriminalisták találkoznak. Ilyenkor az új módszerek bemutatására Is sor kerül — tájékoztat Fekete Sándor. A főhadnagy hat éve végzi ezt a munkát. Ha bűncselek­mény történik, legyen hétköz­nap vagy ünnepnap, a nap bármely időszakáról van is szó, készenlétben áll. Volt, amikor 24 órán belül 5 hely­színre kellett elmennie, s akadt olyan nyom, amelyen 12 napig dolgozott. A szakér­tőnek az időt nem szabad sajnálnia. Erről Fekete Sán­dor főhadnagy így vélekedik: — Egyedül a feltétlen bi­zonyíték nem elég. A szakér­tőnek az objektivitás talaján kell állnia. Fontos, hogy ar­ról, amit vizsgál, az objektív valóságból kiindulva győződ­jön meg. Akár pozitív, akár negatív az eredmény. Ha egy szakértő határozottan állást foglalni nem tud, akkor min­den valós körülményt a ter­helt javára kell írni. Az alapelív a törvényesség. sorsa fölött kell dönteni. S a rendőrnek ekkor a szakmai felkészültség mellett pedagó­gusnak, pszichológusnak kell lennie, hogy minden tettével a párt politikáját szolgálja. Az alezredes fontos he­lyen említi az állampolgá­rokkal való kapcsolatot. Segí- tőkésaségük nélkül a vizsgá­lati munka nem lehet ered­ményes. Eseteket említ, ami­kor állampolgár segítségével sikerült eredményre jutni. Bűntettek? Néhány emléke­zetes esetet sorol Benedek Jó­zsef alezredes. Betöréssoro­zatot, amelynek elkövetőjét bravúros nyomozás után sike­rült felderíteni, az orvvadás* bűncselekményét, aki az er­dészre lőtt, máskor bonyolult bizonylati rendszer átnézése után sikerült leleplezni egy társadalmi tulajdont károsító bűnbamdát. Ez a munka teljes embert kíván. Fizikailag és szellemileg felkészült erobert. Újból a kezdettől esik szó a szobában, ahol az alezre­dessel ülünk. Pereg az emlé­kezés orsója. A tiszttéavatás felejthetetlen pillanatai, helytállás, erőpróbák. Nappal és éjszaka. Huszonöt év a nép szolgálatában. A negyedszá­zad alatt számtalan dicséret, több kitüntetés bizonyítja, hogy Benedek József munká­ját példamutatóan végezte. Az első kitüntetést, a Közbizton­sági Erem bronz fokozatát, 20 évvel ezelőtt kapta. Két éve, 1968-ban a hetedik kitünte­tést is mellére tűzték, a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát Hajában ősz szálak. Szabad idejét családjá­nál tölti. Felesége, két fia várja otthon — és a köny­vek. A szakirodalom mellett szereti a szépirodalmat. Ked­venc időtöltése? Ez is a szak­mával függ össze. Nem egy szaklapban, újságban talál­kozhatunk nevével, tanulmá­nyával, amelyet egy-egy bűn- cselekményről, a megelőzésről ír. Hétköznapok az országutakon Róluk van szó, akik az országutakat járják. A közlekedési rend” őrökről, a közrendvédelmi beosztottakról, akik ha esik, ha füj, » közúti forgalomba a közrendre vigyáznak. Nem nyolc órában, a nap minden szakában. Az emberekért, a balesetek megelőzéséért dolgoz- nak. Munkájuk nehéz, felelősségteljes. Az igények növekedtek. Több ezer gépjármű fut Nógrád útjain. (1963 óta már 7500-zal több gépjármű fut a megye útjain.) Legyen gyalogos valaki vagy gépjárművezető, a veszély min­dig ott leselkedik az ország­utakon. A balesetek száma nőtt. Ma már ott tartunk, hogy a. megelőzés társadalmi prob­léma. A gépjárművek számához viszonyítva sajnálatosan elő­kelő helyet foglal el hazánk a baleseti statisztikában. Ha 18 európai országot veszünk ala­pul, akkor szomorú, de az első helyen állunk. (Nógrád megyében 1961-ben 142, 1963-ban 254, 1969-ben 647 közúti baleset volt.) Aztán az alkohol, mint bal­eseti forrás. Hányszor találko­zunk ittas gépjárművezetővel. A közlekedési rendőr intézke­dik, szondáztat. Intézkedése ilyenkor nem éppen népszerű az ittas vezetőnél. Pedig ér­tük, családjukért, a baleset megelőzéséért történik min­den. (1968-ban 2153, 1969-ben 2504 ''alkoholszondázás-ellenőr- zés volt Nógrád útjain.) . összefogásra van szükség. A megelőzésben mindenkinek se­gítenie kell. Nem elég a közle­kedési rendőrök képzettsége, kulturáltsága, mert ők szakmai és egyéb tekintetben nem val­lanak szégyent, műszaki és technikai feltételeik is jók. Ezen a téren nagy előrelépés történt. Motoros járőrt ma már csak elvétve látunk. Gyors rendőrkocsik, helyszínelő ko­csik, szondák, zajszintmérők és radar biztosítja többek között a megelőzést (A múlt évben 18 015 gép­járművet ellenőriztek a megye útjain.) Munkájukban segítséget kapnak a közlekedésiek az ön­kéntes rendőröktől, munkás- őröktől. A gépparkkal rendel­kező vállalatok, intézmények is segítenek a napi munkában. A továbbképzéshez azonban még nagyobb összefogásra, szívós, kitartó munkára van szükség, és ebben mindenkinek köte­lessége segíteni. (1968-ban 210 előadás hang­zott el, 170 000 prospektus se­gítette a megelőzést) A közlekedési rendőröket köszöntjük. Őket, akik a bal­esetek megelőzéséért éjt nap­pallá téve dolgoznak. NÓGRÁD — 1970- január 25., vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom