Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-25 / 21. szám

Döntés előtt A napokban egyre gyak­* * rabban ülnek össze a családi haditanácsok, hogy megbeszéljék, hova kerüljön azi általános iskola vagy a középiskola befejezése Után a gyermek. Megfontolandó lé­pésről esik szó, hiszen egy életpálya megalapozását ve­szik figyelembe a képességek és a lehetőségek alapos mér­legelése mellett. A helyes döntés lebeg mindenki szeme előtt. Arra törekedik minden szülő és tanár, hogy közös erővel segítsenek gyermekük­nek és tanítványuknak. A cél mindkét esetben azonos: a he­lyes életpálya megjelölésével és az azon való elindítással a gyermek mind a saját, mind a társadalmi életben találja meg helyét. Életpályáról beszélünk, életünk munkával eltöltött vagy eltöltendő részéről. A döntéssel emberi sorsok ala­kulnak ki vagy mennek tönk­re. A pályaválasztás így egy kicsit mindig sorsválasztás is. Pályája, jövője kiválasztása­kor a fiatal nemcsak évekre, hanem talán egész életére előre meghatározza munká­ját, tanulmányi idejét, felméri lehetőségeit, nehézségeit, a vállalt kötelezettségeket, a társadalom elismerési formáit, érvényesülési lehetőségeit. A kérdések mindennap felvetődnek. Elsősorban a szülők körében, akik biztosí­tani kívánják gyermekeiknek a gondtalan életet, nyugodt mederbe akarják terelni fiaik, lányaik jövőjét. Hányszor hangzanak el mostanában a kérdések: Vajon jó lesz-e ez a pálya gyermekemnek? Mi­lyen pályát válasszunk? Hol lehet könnyen és jól elhe­lyezkedni? Megállja-e a he­lyét itt és itt a gyermek? A jogosan felvetett kérdé­sek tömegével áll szemben elsősorban a diák, de a szü­lő, a pedagógus is. A mi le­gyek? felvetést befolyásolják a tanulmányi eredmények, a diákkorban kialakult szemé­lyiségjelzők. Érdemes-e ezt a pályát választani? Mi lesz, ha nem vesznek fel? A pedagógus is jelentős és Bemes feladat előtt áll, hi­szen a mindennapi találkozá­sok ismereteinek tükrében se­gíthet tanítványainak a he­lyes pályaválasztásban. Be­folyásolhatja, reálisan előké­szítheti növendékét a képessé­geinek valóban megfelelő pá­lya kiválasztásában. S ilyen­kor nem ritka a nézeteltérés sem. Hogyan találkozik a szü­lő nem egy esetben megala­pozatlan elképzelése a peda­gógus értékítéletével és a diák vágyaival? Hogyan ér­tesse meg a nevelő a szülők­kel, hogy a gyermek nem al­kalmas az egyetemi továbbta­nulásra?! S csupán azért teszi ezt, mert el akarja kerülni a felesleges megrázkódtatásokat, mert az az elve, hogy min­denki a képességeinek megfe­lelő területen helyezkedjék el. Nemcsak a szülők, a taná­rok és a diákok vetnek szá­mot, hanem a társadalom is. A pályaválasztás kettős prob­léma: egyéni és népgazdasági. Ahogy a szakértő, dr. Rókus- falvy Pál írja a pályaválasz­tásról szóló könyvében: Az egyén érdeke az, hogy olyan pályát válasszon, amelynek gyakorlása közben személyi­ségének értékes vonásai kifej­lődnek, amely elégedetté te­szi, és eredményeket is hoz számára. A népgazdaságnak pedig az az érdeke, hogy a munkába lépő fiatalok fog­lalkoztatásával hatékonyan növelje a társadalmi terme­lést és a nemzeti jövedelmet. A döntés nem egy pilla­nat műve. A lehetősé­gek figyelembevételével, hosz- s»ú hónapok munkája. Me­gyénkben különösen nagy je­lentősége van a pályaválasz­tásnak, mert változó ipari struktúránk egyre több szak­emberre tart igényt. Éppen ezért nem merev ragaszko­dásra, hanem rugalmasságra van elsősorban szükség. S ha a fiatalok megtalálják a leg­megfelelőbb továbbtanulási és munkalehetőséget, akkor nemcsak maguknak biztosíta­nak gondtalan jövőt, de a társadalomban is megtalálják helyüket. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A/ ‘Ail MP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. EVF„ 21. SZÁM ARA: 1 FORINT 1970. JANUAR 25., VASÁRNAP Díszünnepség Salgótarjánban Huszonöt éves a nép rendőrsége Negyedszázados évfordulóba népi rendőrség megalakulásá­nak huszonötödik évforduló­ját ünnepelték tegnap Salgó­tarjánban. A József Attila művelődési központban meg­rendezett, nagyszabású dísz- ünnepségen megjelent Jedlics- ka Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első tit­kára, Géczi János, a megyei tanács vb elnöke, Lipták Gyu­la rendőr ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője. Jelen volt az ünnepségen a Belügyminisztérium képvise­letében Solymosi József ve­zérőrnagy. Eljöttek az ünnepségre azok, akik 25 évvel ezelőtt ott vol­tak a szervezők között. A fegy­veres társszervek képviselői mellett ott ültek a megye, a járások, s a város politikai és társadalmi szervezeteínék kép­viselői, a megyeszékhely üze­meinek küldöttei. A díszünnepséget Laczkó László rendőr őrnagy, a BM- szervek pártbizottságának tit­kára nyitotta meg, majd Ma- túz József, az MSZMP Nóg- frád megyei Bizottságának tit­kára mondott ünnepi beszédet. —- A felszabadulási ünnep­ségek sorában rangos helyet foglal el a népi rendőrség megalakulásának évfordulója, a- dolgozó nép egyik fegyve­res testületének létrejötte. A megalakulás körülményei szer­vesen. összefüggnek azzal a történelmet formáló sorsfordu­lót jelentő időszakkal, amelyet a felszabadulás időszakának, a népi demokratikus forradalom kibontakozásának neveznek — kezdte beszédét Matúz József, majd kegyelettel szólt azokról a szovjet harcosokíól, akik éle­tüket áldozták hazánk, Nógrád megye felszabadításáért. Ez­után a megalakulás első évei­ről beszélt. Arról az időszak­ról, amikor a nemzeti bizott­ságok által életre hívott de­mokratikus rendőrség hihetet­len nehéz körülmények között látott munkához. Tisztelettel szólt a rendfenntartó erők el­ső tagjairól, bányászokról, ipa­ri munkásokról, szegénypa­rasztokról, partizánokról, akik egészségüket és testi épségü­ket nem kímélve, életük ve­szélyeztetésével láttak hozzá a közrend megteremtésének nagy munkájához. — A ml rendőrségünk a for­radalmi harcok kohójában született, a dolgozó nép for­radalmának gyermeke. Olyan időszaké, amikor már kezdtek kirajzolódni a jövő biztató ké­jó tulajdonságai. A Tanács- köztársaság harcosainak és a Horthy-fasizmus ellen har­coló munkásmozgalmi embe­rek politikai iskolázottsága, ta­pasztalata,’ és a felszabadulás és közbiztonság megszilárdítá­sában, majd befejezésül ezt mondotta: — Engedjék meg, hogy ne­gyedszázados munkásságukért ezúton is köszönetét mondjak. Egyben kívánom, hogy a to­vábbi — a párt és a kormány által kitűzött feladatokat — sikeresen oldják meg, s ki- vánok valamennyiüknek a jö­vőben is erőt, egészséget. A díszünnepség befejező ak­tusaként nagy sikert aratva, a Belügyminisztérium Duna Művészegyüttese „Földért, ke­nyérért, igaz szabadságért” címmel mutatta be műsorát. Hai számunkban Elköltözött a békesség (3. oldal) Ha szólít a párt. <4. oldal) A nép szolgálatában (5. oldal) Sorsoltak az Nß II-ben (6. oldal) Mégegyszer a művészeti hei ékről •iifc Cl- oldal) Család — otthon (11 oldal) pel, a nemzeti felemelkedés körvonalai. Megalakulásától fogva magán viseli ez a Rendőrség a munkásosztály forradalmi szellemének je­gyeit, a forradalmi harc meg­valósítója, s egyben védelme­zője — mondotta a díszün- nep>ség szónoka, majd így foly­tatta. — Rendőrségünk egész te­vékenységét a dolgozó nép szeretete és hűséges szolgála­ta mellett, az ellenség iránti olthatatlan gyűlölet hatja át. A nép hatalmára és tulajdo­nára kezet emelők érezhették az elmúlt 25 évben, hogy a proletárhatalom — ha kell, kemény, és lesújt arra, aki kezet emel rá. Rendőrségünk egész tevékenységét kezdettől fogva a párt irányította. A pxárt ösztönzött arra, hogy az állomány minden egyes tag­ja egyre képzettebben, hozzá­értőbben és fegyelmezetten lássa el hivatását. Pártunk az, amely erősíti és védelmezi ezt a fontos karhatalmi szervün­ket, éberen őrködik a testü­let egységén, jó harci szelle­mén, politikai, szakmai fel- készültségén. Olyan rendőrségünk van, amelynek keretében hasznosan ötvöződnek három nemzedék után a politikai küzdőtérre lé­pő korosztály munkabírása, felkészültsége, az ifjabb nem­zedék áldozatvállalása, és az ügy iránti odaadása. Olyan rendőrségünk van, amely ki­járta a hatalom megszerzésé­ért, az ellenforradalom leve­réséért, a szocializmus alapjai lerakásáért folyó harc iskolá­ját. A megtett negyedszázados út méltán kerül történelmünk lapjaira. A magyar munkás- osztálynak, a dolgozók álla­mának olyan rendőrsége van, amely gazdag harci tapaszta­latokkal rendelkezik, politikai­lag szilárd, szakmailag felké­szült, és állománya egységes, fegyelmezett — hangsúlyozta Matúz JÓ7cof. A díszül**** pség szónoka a jelenkor feladatairól szólva fontos helyen említette a rendőrség és a lakosság kap­csolatát. Megállapította: — A felszabadulás óta el­telt idő legjelentősebb tanul­sága, hogy a szocialista rend­őri munka nem képzelhető el a dolgozó tömegekkel való együttműködés nélkül. Az elismerés hangján szólt az önkéntes rendőrök ered­ményes munkájáról, a mun­kásőrökről, akik tevékenyen kiveszik részüket a közrend Nemcsak több, de jobb is kell! KELL A SZÉN. A Nógrádi Szénbányáknál az idén is lehetőség van a terv túlteljesítésére. A mennyiségi több­let azonban nem mehet a minőség rovására. Az utóbbi idő­ben viszont sok a panasz. Az elmúlt év végén, és azóta is általában az apróbb, és olcsób szénből termelnek többet. Nagybátonytói például azt várják, hogy termelésében leg­alább 50 százalék legyen a durvaszén aránya. Decemberben csak 47,5 százalék volt. Különösen csökkent a darabos és a kockaszén aránya. A több termelés jelentősen javíthatja a vállalat gaz­dasági eredményeit, viszont a minőség romlása rontja azt. Csak néhány számot ennek bizonyítására. A kányási dara­bos szénért például tonnánként 479 forintot kap a vállalat. A kockáért 360 forintot, míg a diószénért csak 336 fo­rintot fizetnek. A dél-nődrédi szénnél is hasonló az arány, hiszen a kockáért 135, a dióért pedig 163 forinttal keve­sebbet fizetnek, mint a darabos szén tonnájáért. Az új év elején sincs javulás. Csökkent a szén kalóriaértéke is. Egyes szénfajtáknál például még 200 kalóriával is alacsonyabb a fűtőérték, mint amennyinek terv szerint lenni kellene. Így van ez a Gyulai osztályozón, Gusztáv-, Szurdok- és Rákóczi-aknák szenénél, de hasonló a helyzet a nagybátonyi osztályozón, a dél-nógrádi szénnél is. A Nógrádi Szénbányáknál az 1970-es év első két hó­napjára mennyiségi célfeladatot tűztek ki a bányák. A többlettermelés lehetősége azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a minőséget másodrendű kérdésként lehet kezelni. Jóllehet, hogy azt a gazdasági előnyt, amit nyernek a több­lettermeléssel, eladják a minőségromlással. Igen fontos mu­tató és a vállalati költségszintet nagyon érzékenyen érinti az árbevétel. Ennek növelésére csak a minőség javításával nyílik lehetőség. A SZÉN válogatásának a kezdete a munkahelyen van. A bányászok tehát nem feledkezhetnek meg erről a fontos követelményről. Ma talán még nagyobbak az engedmények, hiszen kell a szén. de holnap, lehet hogy éppen a silány minőség csökkenti majd az értékesítési lehetőségeket — és ezért sem lehet figyelmen kívül hagyni a minőségi köve­telményeket. B. J. A Nógrádi Szénbányák kisterenyci vegyesilzeméből az Idén már 63 millió forint árbevételre számítanak, aminek nagy részét a fűrészüzemnek kell bizto­sítania. Szovjet importfenyőt dolgoznak fel fűrészárura és ebből jelentős mennyiseget exportra is szállítanak. A rönktéren rakják ki a vagonból az importfenyőt . ; ^ (Koppány György feteétei^ M. Zs,

Next

/
Oldalképek
Tartalom