Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)
1970-01-25 / 21. szám
Döntés előtt A napokban egyre gyak* * rabban ülnek össze a családi haditanácsok, hogy megbeszéljék, hova kerüljön azi általános iskola vagy a középiskola befejezése Után a gyermek. Megfontolandó lépésről esik szó, hiszen egy életpálya megalapozását veszik figyelembe a képességek és a lehetőségek alapos mérlegelése mellett. A helyes döntés lebeg mindenki szeme előtt. Arra törekedik minden szülő és tanár, hogy közös erővel segítsenek gyermeküknek és tanítványuknak. A cél mindkét esetben azonos: a helyes életpálya megjelölésével és az azon való elindítással a gyermek mind a saját, mind a társadalmi életben találja meg helyét. Életpályáról beszélünk, életünk munkával eltöltött vagy eltöltendő részéről. A döntéssel emberi sorsok alakulnak ki vagy mennek tönkre. A pályaválasztás így egy kicsit mindig sorsválasztás is. Pályája, jövője kiválasztásakor a fiatal nemcsak évekre, hanem talán egész életére előre meghatározza munkáját, tanulmányi idejét, felméri lehetőségeit, nehézségeit, a vállalt kötelezettségeket, a társadalom elismerési formáit, érvényesülési lehetőségeit. A kérdések mindennap felvetődnek. Elsősorban a szülők körében, akik biztosítani kívánják gyermekeiknek a gondtalan életet, nyugodt mederbe akarják terelni fiaik, lányaik jövőjét. Hányszor hangzanak el mostanában a kérdések: Vajon jó lesz-e ez a pálya gyermekemnek? Milyen pályát válasszunk? Hol lehet könnyen és jól elhelyezkedni? Megállja-e a helyét itt és itt a gyermek? A jogosan felvetett kérdések tömegével áll szemben elsősorban a diák, de a szülő, a pedagógus is. A mi legyek? felvetést befolyásolják a tanulmányi eredmények, a diákkorban kialakult személyiségjelzők. Érdemes-e ezt a pályát választani? Mi lesz, ha nem vesznek fel? A pedagógus is jelentős és Bemes feladat előtt áll, hiszen a mindennapi találkozások ismereteinek tükrében segíthet tanítványainak a helyes pályaválasztásban. Befolyásolhatja, reálisan előkészítheti növendékét a képességeinek valóban megfelelő pálya kiválasztásában. S ilyenkor nem ritka a nézeteltérés sem. Hogyan találkozik a szülő nem egy esetben megalapozatlan elképzelése a pedagógus értékítéletével és a diák vágyaival? Hogyan értesse meg a nevelő a szülőkkel, hogy a gyermek nem alkalmas az egyetemi továbbtanulásra?! S csupán azért teszi ezt, mert el akarja kerülni a felesleges megrázkódtatásokat, mert az az elve, hogy mindenki a képességeinek megfelelő területen helyezkedjék el. Nemcsak a szülők, a tanárok és a diákok vetnek számot, hanem a társadalom is. A pályaválasztás kettős probléma: egyéni és népgazdasági. Ahogy a szakértő, dr. Rókus- falvy Pál írja a pályaválasztásról szóló könyvében: Az egyén érdeke az, hogy olyan pályát válasszon, amelynek gyakorlása közben személyiségének értékes vonásai kifejlődnek, amely elégedetté teszi, és eredményeket is hoz számára. A népgazdaságnak pedig az az érdeke, hogy a munkába lépő fiatalok foglalkoztatásával hatékonyan növelje a társadalmi termelést és a nemzeti jövedelmet. A döntés nem egy pillanat műve. A lehetőségek figyelembevételével, hosz- s»ú hónapok munkája. Megyénkben különösen nagy jelentősége van a pályaválasztásnak, mert változó ipari struktúránk egyre több szakemberre tart igényt. Éppen ezért nem merev ragaszkodásra, hanem rugalmasságra van elsősorban szükség. S ha a fiatalok megtalálják a legmegfelelőbb továbbtanulási és munkalehetőséget, akkor nemcsak maguknak biztosítanak gondtalan jövőt, de a társadalomban is megtalálják helyüket. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A/ ‘Ail MP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. EVF„ 21. SZÁM ARA: 1 FORINT 1970. JANUAR 25., VASÁRNAP Díszünnepség Salgótarjánban Huszonöt éves a nép rendőrsége Negyedszázados évfordulóba népi rendőrség megalakulásának huszonötödik évfordulóját ünnepelték tegnap Salgótarjánban. A József Attila művelődési központban megrendezett, nagyszabású dísz- ünnepségen megjelent Jedlics- ka Gyula, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, Géczi János, a megyei tanács vb elnöke, Lipták Gyula rendőr ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője. Jelen volt az ünnepségen a Belügyminisztérium képviseletében Solymosi József vezérőrnagy. Eljöttek az ünnepségre azok, akik 25 évvel ezelőtt ott voltak a szervezők között. A fegyveres társszervek képviselői mellett ott ültek a megye, a járások, s a város politikai és társadalmi szervezeteínék képviselői, a megyeszékhely üzemeinek küldöttei. A díszünnepséget Laczkó László rendőr őrnagy, a BM- szervek pártbizottságának titkára nyitotta meg, majd Ma- túz József, az MSZMP Nóg- frád megyei Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. —- A felszabadulási ünnepségek sorában rangos helyet foglal el a népi rendőrség megalakulásának évfordulója, a- dolgozó nép egyik fegyveres testületének létrejötte. A megalakulás körülményei szervesen. összefüggnek azzal a történelmet formáló sorsfordulót jelentő időszakkal, amelyet a felszabadulás időszakának, a népi demokratikus forradalom kibontakozásának neveznek — kezdte beszédét Matúz József, majd kegyelettel szólt azokról a szovjet harcosokíól, akik életüket áldozták hazánk, Nógrád megye felszabadításáért. Ezután a megalakulás első éveiről beszélt. Arról az időszakról, amikor a nemzeti bizottságok által életre hívott demokratikus rendőrség hihetetlen nehéz körülmények között látott munkához. Tisztelettel szólt a rendfenntartó erők első tagjairól, bányászokról, ipari munkásokról, szegényparasztokról, partizánokról, akik egészségüket és testi épségüket nem kímélve, életük veszélyeztetésével láttak hozzá a közrend megteremtésének nagy munkájához. — A ml rendőrségünk a forradalmi harcok kohójában született, a dolgozó nép forradalmának gyermeke. Olyan időszaké, amikor már kezdtek kirajzolódni a jövő biztató kéjó tulajdonságai. A Tanács- köztársaság harcosainak és a Horthy-fasizmus ellen harcoló munkásmozgalmi emberek politikai iskolázottsága, tapasztalata,’ és a felszabadulás és közbiztonság megszilárdításában, majd befejezésül ezt mondotta: — Engedjék meg, hogy negyedszázados munkásságukért ezúton is köszönetét mondjak. Egyben kívánom, hogy a további — a párt és a kormány által kitűzött feladatokat — sikeresen oldják meg, s ki- vánok valamennyiüknek a jövőben is erőt, egészséget. A díszünnepség befejező aktusaként nagy sikert aratva, a Belügyminisztérium Duna Művészegyüttese „Földért, kenyérért, igaz szabadságért” címmel mutatta be műsorát. Hai számunkban Elköltözött a békesség (3. oldal) Ha szólít a párt. <4. oldal) A nép szolgálatában (5. oldal) Sorsoltak az Nß II-ben (6. oldal) Mégegyszer a művészeti hei ékről •iifc Cl- oldal) Család — otthon (11 oldal) pel, a nemzeti felemelkedés körvonalai. Megalakulásától fogva magán viseli ez a Rendőrség a munkásosztály forradalmi szellemének jegyeit, a forradalmi harc megvalósítója, s egyben védelmezője — mondotta a díszün- nep>ség szónoka, majd így folytatta. — Rendőrségünk egész tevékenységét a dolgozó nép szeretete és hűséges szolgálata mellett, az ellenség iránti olthatatlan gyűlölet hatja át. A nép hatalmára és tulajdonára kezet emelők érezhették az elmúlt 25 évben, hogy a proletárhatalom — ha kell, kemény, és lesújt arra, aki kezet emel rá. Rendőrségünk egész tevékenységét kezdettől fogva a párt irányította. A pxárt ösztönzött arra, hogy az állomány minden egyes tagja egyre képzettebben, hozzáértőbben és fegyelmezetten lássa el hivatását. Pártunk az, amely erősíti és védelmezi ezt a fontos karhatalmi szervünket, éberen őrködik a testület egységén, jó harci szellemén, politikai, szakmai fel- készültségén. Olyan rendőrségünk van, amelynek keretében hasznosan ötvöződnek három nemzedék után a politikai küzdőtérre lépő korosztály munkabírása, felkészültsége, az ifjabb nemzedék áldozatvállalása, és az ügy iránti odaadása. Olyan rendőrségünk van, amely kijárta a hatalom megszerzéséért, az ellenforradalom leveréséért, a szocializmus alapjai lerakásáért folyó harc iskoláját. A megtett negyedszázados út méltán kerül történelmünk lapjaira. A magyar munkás- osztálynak, a dolgozók államának olyan rendőrsége van, amely gazdag harci tapasztalatokkal rendelkezik, politikailag szilárd, szakmailag felkészült, és állománya egységes, fegyelmezett — hangsúlyozta Matúz JÓ7cof. A díszül**** pség szónoka a jelenkor feladatairól szólva fontos helyen említette a rendőrség és a lakosság kapcsolatát. Megállapította: — A felszabadulás óta eltelt idő legjelentősebb tanulsága, hogy a szocialista rendőri munka nem képzelhető el a dolgozó tömegekkel való együttműködés nélkül. Az elismerés hangján szólt az önkéntes rendőrök eredményes munkájáról, a munkásőrökről, akik tevékenyen kiveszik részüket a közrend Nemcsak több, de jobb is kell! KELL A SZÉN. A Nógrádi Szénbányáknál az idén is lehetőség van a terv túlteljesítésére. A mennyiségi többlet azonban nem mehet a minőség rovására. Az utóbbi időben viszont sok a panasz. Az elmúlt év végén, és azóta is általában az apróbb, és olcsób szénből termelnek többet. Nagybátonytói például azt várják, hogy termelésében legalább 50 százalék legyen a durvaszén aránya. Decemberben csak 47,5 százalék volt. Különösen csökkent a darabos és a kockaszén aránya. A több termelés jelentősen javíthatja a vállalat gazdasági eredményeit, viszont a minőség romlása rontja azt. Csak néhány számot ennek bizonyítására. A kányási darabos szénért például tonnánként 479 forintot kap a vállalat. A kockáért 360 forintot, míg a diószénért csak 336 forintot fizetnek. A dél-nődrédi szénnél is hasonló az arány, hiszen a kockáért 135, a dióért pedig 163 forinttal kevesebbet fizetnek, mint a darabos szén tonnájáért. Az új év elején sincs javulás. Csökkent a szén kalóriaértéke is. Egyes szénfajtáknál például még 200 kalóriával is alacsonyabb a fűtőérték, mint amennyinek terv szerint lenni kellene. Így van ez a Gyulai osztályozón, Gusztáv-, Szurdok- és Rákóczi-aknák szenénél, de hasonló a helyzet a nagybátonyi osztályozón, a dél-nógrádi szénnél is. A Nógrádi Szénbányáknál az 1970-es év első két hónapjára mennyiségi célfeladatot tűztek ki a bányák. A többlettermelés lehetősége azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a minőséget másodrendű kérdésként lehet kezelni. Jóllehet, hogy azt a gazdasági előnyt, amit nyernek a többlettermeléssel, eladják a minőségromlással. Igen fontos mutató és a vállalati költségszintet nagyon érzékenyen érinti az árbevétel. Ennek növelésére csak a minőség javításával nyílik lehetőség. A SZÉN válogatásának a kezdete a munkahelyen van. A bányászok tehát nem feledkezhetnek meg erről a fontos követelményről. Ma talán még nagyobbak az engedmények, hiszen kell a szén. de holnap, lehet hogy éppen a silány minőség csökkenti majd az értékesítési lehetőségeket — és ezért sem lehet figyelmen kívül hagyni a minőségi követelményeket. B. J. A Nógrádi Szénbányák kisterenyci vegyesilzeméből az Idén már 63 millió forint árbevételre számítanak, aminek nagy részét a fűrészüzemnek kell biztosítania. Szovjet importfenyőt dolgoznak fel fűrészárura és ebből jelentős mennyiseget exportra is szállítanak. A rönktéren rakják ki a vagonból az importfenyőt . ; ^ (Koppány György feteétei^ M. Zs,
