Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-22 / 18. szám

Nemzetközi szerződést kell kötni a két német államnak Walter Ulbricht, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke, szerdán választ adott további kérdé­sekre, amelyeket hétfőn a nem­zetközi sajtóértekezletén tet­tek fel az újságírók írásban. Az NDK-nak az NSZK ál­tal történő nemzetközi jogi érvényű elismerése, valamint az erőszakról való lemondás­ról szóló egyezmény közötti kapcsolatról így nyilatkozott: .,Az NDK semmit sem köve­tel, ami hátrányosan megkü­lönböztető volna a szövetségi köztársaságra nézve, vagy el­lent mondana a szövetségi köztársaság egyenjogúságának. Ugyanígy megköveteljük azon­ban, hogy az NDK-t se érje semmilyen hátrány vagy meg­különböztetés. Ez a probléma lényege. Ezt pedig nem lehet megoldani a két német állam kapcsolatait rendező nemzetkö­zi jogi érvényű szerződés alá­írása nélkül. Az erőszakról való lemon­dásnak két állam között ter­mészetesen csak akkor van ér­telme, és csak akkor van való­ban érvénye, ha a két szerződő fél egyenjogú államnak ismeri ben, amikor napirendre kerül, el egymást és kölcsönös jogai- nyilván megadják a választ.” kát, valamint kötelezettségeiket Az NDK Államtanácsának nemzetközi jogi érvényű szer- elnöke nyilatkozott az NDK- ződésben rögzítik. Természe- nak a nyugatnémet félhez in­tésén ide tartozik elsősorban a tézett korábbi javaslatairól is, jelenleg fennálló határok tel- például a föderációs kérdésről, jes elismerése.” Az NDK az idők folyamán több Arra a kérdésre, hogy a két javaslatot tett, köztük felaján- német állam viszonyának szer- lotta konföderáció létrehozá- ződéses rendezését egy európai sát. „Azonban minden eddig biztonsági konferencia előtt, tett javaslatunk visszautasi- után vagy azzal párhuzamosan tásra talált a Német Szövetsé- kell-e létrehozni, Walter gi Köztársaság kormánya ré- Ulbricht azt válaszolta, semmi széről. értelme, hogy itt menetrendet Minden lehetőség közül, állítsanak fel. „Először is sze- amelyek valamikor fennálltak retném megismételni: aki az — ma a különböző bonni kor- NDK és az NSZK viszonya mányok hibájából csak az a rendezésének kérdését pgy eu- lehetőség maradt, hogy ncr- rópai biztonsági konferencia mális nemzetközi jogi érvé- létrejöttével akarja összekap- nyű kapcsolatokat Hozzunk csolni, az abba a veszélybe ke- létre a két német állam között rül, hogy megnehezíti ennek a az egyenjogúság alapján és konferenciának a megvalósu- minden megkülönböztetés nél- lását.” ltül. Erre szolgál az NDK ja­Az Egyesült Államokban az vaslata-” , európai biztonsági konferen- Walter Ulbricht egyebekben cián való részvételére vonat- állást foglalt az NDK és a kozóan Walter Ulbricht így vá- skandináv államok közötti laszolt: „erre a kérdésre az normális diplomáciai kapcsola­európai államok a maga idejé- tok felvétele mellett. (MTI) Meghiúsult puccskísérlet Irakban Kivégezték az Összeesküvőket Bagdadban a forradalmi tanács egy tagjának vezeté­sével különbíróságot hoztak létre a január 21-re virradó éjszaka leleplezett, sikertelen puccskísérlet körülményeinek tisztázásaira, a résztvevők fe­lelősségre vonására. A bagdadi rádió, beszá­molva arról, hogy az össze­esküvés valamennyi résztve­vőjét letartóztatták, leszö­gezte: az ügy hátterében az Egyesült Államok, Nagy-Bri- tannia és Nyugat-Németor- szág áll. A puccskísérlet ugyanakkor kapcsolatba hoz­ható az amerikai 6. flotta földközi-tengeri manőverei­vel is, és mindazzal, amit „a nyugatnémet kofmány a NA­TO déli szárnya megerősíté­sére irányuló erőfeszítések­nek” nevezett. A rádió a letartóztatottak szamáról nem tett említést. A háromtagú különbíróság kihallgatta és rövid tárgyalás után halálra ítélte a puccs­kísérlet öt résztvevőjét. A bagdadi rádió jelentése sze­rint 14 óra 30 perckof — magvar idő szerint —, a ki­végző osztag végrehajtotta az ítéletet az öt katonatiszten. „Ezzel az összeeesküvők első csoportja elnyerte méltó büntetését. A puccsot az ira­ki imperialista, cionista és reakciós erők szervezték — hangsúlyozta a rádió kom­mentárja. (MTI) Folytatódik a nemzetközi értekezlet Moszkvában folytatja mun- szovjet és külföldi tudósok káját a nemzetközi elméleti foglalkoztak a nemzeti felsza- konferencia. Jelenleg szekció- badító mozgalom időszerű ban folyik a vita. problémáival, az imperializ Az első szekció az alábbi mus kommunistaellenes diver- témát vitatja meg: „a világ- zióival összefüggésben. Ka- forradalmi folyamat és az mesnov és Georgiev bolgár tu- antikommunizmus — mint az dósok beszéltek a reakciós; imperializmus eszmei-politikai nacionalizmus elleni harcról, fő fegyvere — ellen vívott és a forradalmi erők akció­harc”. Ehhez a kérdéshez egységének szükségességéről, szovjet, lengyel és nyugatné- Az ötödik szekcióban meg- met tudósok szóltak hozzá. Ha- vitatják a társadalom politikai led Bagdas, 9 Szíriái Kommu- megszervezésének problémáit, nista Párt Központi Bizottsá- az antikommunizmus elleni gának főtitkára foglalkozott harc fényében, azzal a veszéllyel, amelyet az A hatodik szekció a törté- antikommunizjnus jelent a nettudomány területén az am- nemzeti felszabadító mozga- tikommunizmus ellen folyó lom fejlődésére nézve. A nem- harc problémáival foglalkozik, zeti felszabadító erők számára A konferencián részt vevő Ciprus és a junta mindennél fontosabb a szilárd szövetség a szocialista tábor­ral, amelynek alapvető lánc­szeme a Szovjetunió — mon­dotta Haled Bagdas. magyar küldöttség tagjai közti', dr. Simái Mihály, a konferen­cia elméletéről és a két vi­lágrendszer fejlődési tenden­ciájáról, Pálos Tamás, a Ma­A második és a negyedik gyafország ellen irányuló an- szekcióban megvitatják a fe- tikommunista politikai, ideoló- akciós gazdasági koncepció^ giai és propaganda tevékeny­kritikájának és az antikom- ségről, Hollós Ervin, az impe- munizmus filozófiai-szocioló- rializmus fellazító taktikájá- giai alapjának problémáit, nak mechanizmusáról, Hajdú Bolgár, lengyel, román és Tibor pedig az 1919-es Magyar szovjet tudósok szóltak ekér- Tanácsköztársaság antikom- déshez. munista irodalmáról tartott A harmadik szekcióban előadást. (MTI) Mit kér a tömeggyilkos? A Port Benning-i katonai Westmoreland tábornokot, a bíróság febrttár 9-én dönt ar- vezérkari főnökök egyesített ról, hogy a tömeggyilkossággal bizottságának elnökét, mivel vádolt William Calley ügyé- állítólag a katonai bíróság ben kihallgassák-e az ameri- tagjait befolyásolták a vádirat kai hadsereg legmagasabb ran- összeállításában, gú vezetőit is. A Port Benning-i haditöf­Calley védője, George Lati- vényszék ugyancsak a jövő mer, azt kérte, hogy hallgas- hónapban dönt Calley-nek ar- sák ki tanúként Melvin Laird ról a kéréséről, hogy ejtsék el hadügyminisztert, Stanley Re- az ellene emelt összes vádat, sor hadseregügyi minisztert, és mert az ügyének biztosított , világméretű publicitás „eleve ' ehetetlenné teszi a pártatlan ítélkezést”. (MTI) JOGGAL mondják, hogy Ciprus egyike a világ legszebb, legidlllikusabb tájainak. A kis sziget csendjét azonban, — amint azt nemrég személyesen is tapasztaltam — időn­ként bombák robbanása veri fel. Működik az úgynevezett nemzeti front, amelynek élén, a jólértesültek szerint, a volt belügyminisz­ter áll. A terroristák első számú célja: bebi­zonyítani, hogy Makiariosz és kormánya nem ura a helyzetnek. Teszik ezt annak ellenére, hogy megbízható felmérések szerint a lakos­ság 67 százaléka áll az elnök mellett. A „biztosítási eljárás” végső fokon pedig arra irányul, hogy erősítsék a kampányt vagy az Enosds (Ciprus Görögországhoz való csatolá­sa), vagy a sziget kettéosztása érdekében. Makari ősz ebben a feszült helyzetben in­dult útnak több afrikai ország meglátogatá­sára. Az utazás során kétízben is érintette Athént. A görög fővárosban 1 tárgyalásokat folytatott Papadopulosz miniszterelnökkel, a junta erős emberével, és Pipimelisz külügy­miniszterrel. Ezek a megbeszélések nyilván összefüggésben állnak a ciprusi terroristák tevékenységével, mert aligha férhet kétség ahhoz, hogy a nemzeti frontnak szaros kap­csolatai vannak a juntához. Valószínű, hogy az érsek igyekezett rávenni Papadopuloszt: vesse latba befolyását és csökkentse a ter­roristák merényletsorozatát. Kérdés persze, hogy milyen eredményt érhetett el? Azt is tudni vélik, hogy Athénben felvetődött a ciprusi görög, illetve török nemzetiségű la­kosság problémája. E kérdés megoldására már igen hosszú ideje folynak a tárgyalá­sok, de kibontakozás nem mutatkozik. A tö­rökök nem óhajtják, hogy a szigetet területi alapon megosszák, ők inkább további kisebb­ségi jogokat szeretnének kapni. Görög rész­ről viszont a jelenlegi kisebbségi jogokat is sokallják. « A nehézségieket fokozza Ciprus földrajzi helyzete. Amikor a junta hatalomra került, az az aggodalom merült fel, hogy az ezrede­sek fegyveres erővel igyekeznek majd hatal­mukat Ciprusra kiterjeszteni. Bizonyos, hogy volt ilyen terv. A puccs nyilván azért szen­vedett halasztást, mert Athénben felülkere­kedett az álláspont, hogy előbb magában Görögországban kell a katonai uralom hely­zetét megerősíteni. Illúzió lenne azonban, ha úgy értékelnénk a helyzetet, hogy egy ilyen veszélyes akció végképp lekerült * napi­rendről. Amíg a junta hatalmon van, Ciprus függetlensége sohasem tekinthető biztosnak. A másik fenyegetés az Atlanti Paktum ré­széről indul ki. A NATO-hatalmak nem ad­ták fel terveiket, hogy Ciprust, mint ’ „el- sülyeszthetetlen repülőgép-anyahajót” hasz­nálják fel a Paktum igen fontos déli frontjá­nak erősítése érdekében. A NATCMeryek a kis szigetet a világpoli­tika forgatagába helyezik, hiszen ha Ciprus , atlanti támaszponttá válna, ez kihatna a földközi-tengeri erőviszonyok alakulására, A NATO katonai irányítóiinak szemszögéből pe­dig, amióta kiderült, hogy a líbiai amerikai és angol bázisokat fel kell számolni, Ciprus még kívánatosabbá vált. Nicosiában alkal­mam volt beszélni dr. Lissaridissel, aki a Makarioszt támogató egyik centrista párt ve­zetője és egyben az érsek háziorvosa, így tehát különösen jól értesült politikusnak szá­mít. Szerinte NATO-körökben már el is ké­szültek a tervek, hogy valamilyen módon megpróbálják a líbiai támaszpontokat cipru­siakkal pótolni. Legfeljebb politikai síkon nem látják alkalmasnak a jelenlegi időpon­tot arra, hogy ezit szorgalmazzák. Végül, Makariosz útjával kapcsolatban a nemzetközi közvélemény nagy érdeklődéssel fogadta az érsek római tárgyalását Konstan­tin emigrációban levő görög királlyal. Sok találgatás hangzott el ezzel kapcsolatban. Akadt olyan vélemény, hogy az elnök egye­nesen a junta megbízásából vette fel a kap­csolatot Konstantinnal, és ismét felmerül a király visszatérésének gondolata. Mások sze­rint egyes nyugati hatalmak kezdeményezé­sére jött létre a Makariosz—Konstantin ta­lálkozó. Washingtonban és Londonban ugyan­is mindig akadtak olyan elgondolások, hogy a király visszatérésével a juntát szalonképe­sebbé lehetne tenni. Ha ez meg is történne, a junta jellegén semmit nem változtatna, Ciprus függetlenségét továbbra is veszély fe­nyegetné. MAKARIOSZ elnököt igen ügyes, képzett politikusnak tartják: ennek a múltban sok bizonyságát nyújtotta. Úgy tűnik, hogy a megfontolt és gondos politikai mérlegelésre a jövőben még nagyobb szüksége lesz, mint az elmúlt időkben. Sümegi Endre Offcíépites Nigériában Algírban • nyilvánosságra hogy a Biafra oldalán harcolt hozták azt a levelet, amelyet fehérzsoldosokat nemcsak a Go won nigériai államfő írt háborúval járó veszedelmek Burnedien algériai elnöknek, fenyegették, hanem egy zsol- Levelében Gowon leszögezte: dós számára talán még na- „ Ellen tétben azzal, amit egyes gyobb veszély: az, hogy tulaj- külföldi próféták jósoltak. Ni- dómképpen ingyen kellett vol- gériában nem fenyeget geril- na vásárra vinni bőrüket. Hét latevékenység és emigráns angol ugyanis azzal a váddal biafrai kormány felállítására állt bíróság előtt, hogy egy­sem került sor. Minden had- millió fontos értékben bank­művelet véget ért és a biza- jegyhamisítást követtek el. A lom és derűlátás légkörében vádlottak hamisított száz megkezdődött az ország újjá- frankos svájci bankjegyeket építése és a kiengesztelődés.” készítettek, s a forgalomba­Gowon szerint a polgárhá-r hozatal legegyszerűbb mód­ború befejeződése nemcsak ját választották: nem külön Nigéria győzelme, hanem egész külön akarták a bankjegyeket Afrikáé. A levélben a nigériai ejikölteni, hanem azok jó részét államfő köszönetét mondott kötőben akarták átadni Bumediennek a polgárháború egy KotegDen aKartaK ataani alatt nyújtott algériai támoga- e^.v afrikai közvetítőnek, aki tásért. Kifejezte azt a rémé- azokat a biafrai zsoldosok ki- nyét, hogy a nigériai egység fizetésére használta volna fel. fenntartása megszabadítja Af- » rikát „azoknak a külföldi ka- A ,tetv végreha3tasara 1 aratoroknak a vállalkozásai- üzért nem kefült sor, tói, akik országainkban zava- közben lebuktak. (MTI) rókát szítanak, hogy gyengít­senek és megosszanak bennún­csak mert Izraeli támadás Az Al-Aszifa (az El-Fatah katonai szervezete) parancs­noksága közleményt adott ki á szerdai izraeli támadásról. A közlemény megállapítja,' hogy: Az .Al-Aszifa egységei harc­ba szálltak az izraeli erők­kel, két tankot és számos ka­tonai járművet harcképtelen­né tettek, súlyos veszteségeket okoztak a betolakodóknak. A közlemény szerint a délelőtti csatározások során a Palesz­tinái ellenállók vesztesége, hat halott. Három katonai jármű­vük és egy géppuskát szállító katonai jeep használhatatlan­ná vált. A harc folyamán az izraeli gyalogság, a tüzérség támo­gatása mellett légitámogatást» is kért Jordánia tájékoztatta az ENSZ Biztonsági Tanácsát az újabb izraeli agresszióról. (MTI) két” ¥• A Közös Piac miniszterei 600 000 dolláros élelmiszerse­gélyt szavaztak meg Nigériá­nak, amelyet 'a lagosi kor­mány számára elfogadható szervezeteken keresztül kíván­nak szétosztani. * . Egy londoni bírósági tár­gyalás során kedden kiderül’., Két Kozmoszt bocsit toltak föl A Szovjetunióban szerdán Föld körüli pályára bocsátot­ták a Kozmosz—321 és Koz­Szerdán Budapestre érkezett Nyikolaj Patolicsev (a képen bal oldalt), a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere. A Ferihe­gyi repülőtéren Bíró József (jobb oldalt) külkereskedelmi mi­niszter és a minisztérium több vezető tisztviselője fogadta (TELEFOTÖ) NÓGRÁD — 1970- január 22., csütörtök A Magyarnándorl köz­ségi közös Tanács VB azonnali belépéssel fel­vesz építési technikumot végzett személyt Fizetés megegyezés szerint. mosz—322 jelzésű mestersé­ges holdakat. A szputnyikok fedélzetén tudományos beren­dezéseket helyeztek el a vi­lágűr kutatásának folytatása céljából a korábban kitűzött programnak megfelelően. A Kozmosz—321 kezdeti Föld körüli keringésének ideje 92 perc. A Földtől mért leg­nagyobb távolsága 507 km, legkisebb távolsága 280 km, a pálya hajlásszöge 71 fok. A Kozmosz—322 kezdeti keringési ideje 09,2 perc, a pálya apogeuma 337 km, pe- rigeuma 200 km, hajlásszöge pedig 65,4 fok. A szputnyikokon elhelyezett berendezések rendeltetéssze­rűen működnek. (MTI) Nigéria új szövetségi teiosztása A nigériai megbékélés és konszolidáció első, egyik leg­jelentősebb intézkedésének te­kinthető a korábbi négy fö­deratív tartomány tizenkét sző. vetségi állammá történt át­szervezése. Mint ismeretes er­re már egyszer 1966-ban sor került, de Biafra elszakadása, majd a kirobbant fegyveres harcok megakadályozták vég­rehajtását. A lagoszi kormánynak ez az elhatározása az egyenlőség alapján álló szövetségi rend­szer megszilárdítását célozza. .Nigéria közel 1 millió (923 773) négyzetkilométer kiterjedésű területén élő mintegy 50 mii- «őzé lió lakos ugyanis csaknem 200 kisebb-nagyobb törzshöz tarto­zik. A nagyobbak közül észa­kon a moharhedán hausza és kanuri törzsek, a déli tenger­parti vidékeken a jorubák, ke­leten az ibok laknak. A törzsi sokrétűségnek a szövetségi rendszer kialakításánál nyilván jelentős tényezőként kell sze­repelnie, hiszen ezzel további ellentétek kialakulását lehet megakadályozni. —■ TERRA —

Next

/
Oldalképek
Tartalom