Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)
1970-01-21 / 17. szám
Á vándorló Antarktisz MINDEN IDŐK legnagyobb antarktiszi kövületleletére bukkant egy kilenc tudósból álló amerikai kutatócsoport a hatodik kontinensen — mindjárt a délsarki nyári szezon első munkanapján. A lelőhelyről a különböző típusú gerincesek, hüllők és kétéltűek megkövesült csontmaradványai kerültek elő; valamennyi lelet olyan régen kihalt lény maradványa amelyek messze a földtörténeti régmúltban, a triászkorban, legalább 200 millió évvel ezelőtt éltek. A New York-i Természet- tudományi Múzeum egyik helyszínen levő munkatársa, dr. Edwin H. Colbert elemzése szerint az egyik megkövesült hüllőkoponya perdöntő jelentőségű. Egy 0,6—1,2 méter hosszúságú őshüllő, a Lyst- rosaurus maradványa. Minthogy ez a hüllő a déli nagykontinentális tömbök kulcsállatfaja volt az alsó triászkorban, a mostani lelet azt bizonyítja, hogy a már régóta sejtett, feltett hatalmas déli kontinensünknek, a Gondwana-földnek valóban léteznie kellett. • Dr. Colbert leírása szerint a Lystrosaurus különösen formált koponyáján az orrlyukak magasan fenn voltak a kiemelkedő szemek között — ez amellett bizonyít, hogy a hüllő vízi élőlény volt. Ilyen hüllők megkövesült maradványait már korábban is megtalálták Ázsiában és DélAmerikában. Ezeket a leleteket összehasonlítva a most felfedezettel, kézenfekvő a feltevés, hogy a hatodik kontinens. az Antarktisz egykor összeköttetésben állt más föld. részekkel. A kövületeket egyéként november 23-án fedezték fel homokkőágyakban, a központi transzarktiszti hegységben, mintegy 650 kilométernyire a déli pólustól. Más kövületek, között megtalálták a thecodont nevű régen kihalt hüllő maradványait is. A thecodon- tok a dinoszauruszok ősei — maradványaik már sokszor előkerültek Észak-Amerikában, és Európában Is. Fejlődési le- származottaiknak tekinthetjük a krokodilokat és alligátorokat, és még fejlettebb utódaikat, a madarakat. Egy másik érdekes lelet, amely ugyancsak a homokkő- ágyból került elő egy régen kihalt kétéltű, a labyrintho- dont maradványa. A tudományos kutatók két évvel ezelőtt találták meg az Antark- tiszon az első labyrinthodont maradványát, most előkerült a második példány is. Az első tudományos elemzések szerint a leletek óriási jelentőségűek a földtörténet jobb megértése szempontjából. Az utóbbi években ugyanis a geológusok körében mind jobban előtérbe került a kontinensek vándorlásának elmélete. Ezt az elméletet már 50 évvel ezelőtt részletesen kidolgozták. Megalkotója, Wegener úgy vélte, hogy valamennyi jelenlegi kontinens egyetlen, hatalmas szuperkontinens esetleg két nagy földrész maradványa. Ezek az óriás kontinensek — vagy az egyetlen szuperkontinens — valamikor a földtörténeti régmúltban széttörtek és elvándoroltak, „elúsztak” a földgömb felszínén jelenlegi helyükre. Ha ez a feltevés helyes, akkor az Antarktisz, a hatodik kontinens is egykor szerves része volt a hatalmas déli kontinensnek, a Gondwana-földnek. AZ ÉDESVÍZI kétéltűek és szárazföldi hüllők jelenlétének kimutatása az Antarktiszon valamikor 200 millió évvel ezelőtt, erős bizonyíték a kontinensek vándorlása mellett, mert a most felfedezett kövületek bizonysága szerint ezek a hüllők és kétéltűek nagyon szoros rokonságban álltak más kontinensek hasonló korú gerinceseivel, és ha a hatodik kontinens mindig a jelenlegi helyén lett volna, ezek az állatfajok semmiképpen sem vándorolhattak volna ide a sok ezer kilométeres nyílt tengerszakaszokon keresztül. Csak a szárazföldön juthattak a déli Sarkvidék manapság nagyon barátságtalan vidékére, s ez csak úgy volt lehetséges, hogy az Antarktisz a hatalmas ősi, déli földrész szerves része volt. (A DELTA januári számából) $ÖH a títff Két filmet vetít a mozihétben a salgótarjáni November 7 filmszínház. A felszabadulási filmsorozat keretében január 22-én délutáni előadásban kerül közönség elé a Békében élni című emlékezetes olasz filmalkotás, melynek mostani felújítása is joggal tart számot érdeklődésre. Január 22-től 28-ig a My Fair Lady, Bemard Shaw 7air <Cad Pygmalion című színművének kétrészes, színes, szélesvásznú amerikai filmmusical változatát láthatjuk. A világhírű látványos produkció nem kevesebb, mint nyolc Oskar-dijat nyert, többek között a leg jobb rendezés és a legjobb férfialakítás díját. A filmmusicalt George Cukor rendezte, a főszerepekben Audrey Hep- bumt és Rex Harrlsont láthatjuk. Társadalmi segítség az óvodáknak Az új óvodai nevelési program bevezetését a Salgótarjáni járási Tanács VB művelődésügyi osztálya a személyi tárgyi feltételek javításával i segíti. Az általános és szak- felügyelet folyamatosan vizsgálja az óvodák tárgyi feltételeit, s arra törekednek, hogy ezek a társadalmi segítés út- tán is javuljanak.' Különös súlyt helyeznek az óvodák környezetére. (Udvari játékok, megfelelő méretű játszóterek. *mrkositás, kerítés stb.). Azt is vizsgálják, hogy az új óvo- lai nevelési program milyen hatással van már jelenleg is az óvodai nevelőmunkára, s hogy mennyiben változtatta meg az óvónők szemléletét, ólaidban az óvodapedagógiai gyakorlatot. Ezen túl, az Őrölök teljes kihasználását is 'élül tűzték ki. Ennek jegyéhen rendszeresen figyelemmel kísérik majd az óvodai helyek | számának alakulását is. Azok- I ban a községekben, ahol nem működik óvoda, a múlt évi gyakorlatnak megfelelően, az idén is óvodai előkészítőket tartanak az első osztályba lépők számára. Jelenet a pazar kiállítású M” Fair Lady című amerikai Mlmmusicalből. Audrey Hepburn és Bex Harrison. Már csak a díszes szarkofágot láthattam a falu széléin. .. Szép faragott os-ztop volit. Tölgvfáboi faragta az asztalos, és barnára pácolta. A nevet úgy vésitek a fába: Szergej Vasziijevics Afanaszjev sztarsi] szerzsamt, vagyis őrmester. Ennyi volt az egész! A többit már a kis vasútállomás nyugdíjazás előtt álló, apró tüskebajszu főnöke mesélte el, meg-megakadva ,egy-egy gondolatnál, mert nem könnyű az ilyen történetet még húsz esztendő elmúltával sem elmesélni. Akkor már messze túljutott a front a falucskán, mely kicsi volt ugyan, de igen jelentő« vasúti csomópont. Féltett objektum háborúban és békében egyaránt. A házak közel sorakoztak az indóházhoz. és a kertek üde zöldje beleolvadt a lamkás dombok haragos sziluettjébe. A vasútállomás várótermében lakott egy raj katona. Azoknak volt a parancsnoka Szergej Vaszii.ievics őrmester. — Akárcsak a fiamat látnám! — mondta mindig Csókás mama. valahányszor vízért ment a^í állomás mellé. Két nagyobbik flát még az első világháborúban elsinabta, a harmadik a Don-kanyarból írt utoljára. Sízerjózsát nagyon szerették a faluban. Ügy élt közöttük, mint egy nagyon kedve« rokon és úgy fordultak hozzá, mint a megtnentőhöz, aki mindenre tud megfelelő orvosságot. Szerjózsa kétszeresen is az lett szelíd, barátságos természete miatt. A falu élte a megszokott, békés, mindennapos életét. Már régen elfelejtették a háború iszonvatát. amikor egy varjú- szürke ha jnalon repülőgép zúgása ébresztette lakóit. A bombák vijjogva keresték a vasútállomást, de sorra céilt tévesztettek. — Ezt megúsztak volna! — mondta az állomásfőnök, amikor megvirradt. Ám hamarosan kopogtatott hozzá a biccentő« Bálint: — Főnök úr! — mondta a suszter. — Amott a nyárfáknál valami vasat akasztott az eke. A raj azonnal a helyszínre indult. A süppedő«, vizes földben fogta meg az ekevas a bombát. Ha felrobban, magával viszi a vasútállomást, a vasutat és vagy húsz lakóházat a közelben. Az ezred törzse innen jó negyven kilométerre a városba települt. Mire megjárják az utat. oldódhat a bomba. Talán időzített, talán nem! KI tudhatja azt most pontosan megállapítani? Szerjózsa intézkedett. Szekeret rendelt és magára vállalta a legnehezebbjét A gyereknyi bombát ki kellett emelnie a süppedős lápból. Ügy dolgozott, ahogyan a műszaki tanfolyamon tanulta, amikor a front még a Volgánál állt Lépésről lépésire közelítette meg. majd térdre ereszkedett mellette. Gyalogsági ásóval gondosan körbe- árkolta a pokolfajzatot. Mikor annyira hozzáfért, hogy átölelhette. a karjába vette, mint féltő ainva a kicsinyéit. Furcsa látvány volt a Vékony. szőke hajú legény a hatalmas szürke vashordóval. A bombát feltette a szálGyermekápolónők lesznek AAi^Ay\/VhAi<>A<n/VAA<'\A^/V^/»*'VWV/\^\/VO/>rvvo/VO/VO/xrvvO/VO/V<VV'UV>n/V'VVrtArtA<AA-»WVAA<'\A<^/V» Orvos ellenőrzi, hogy a jelöltek jól mérik-e a vérnyomást ApoTőrtűlc — tta lehet fokozni e hivatás humánumát, szépségét, akkor a gyermekápolónők munkája még szebb, még humánusabb. Egészen kicsinyeket ápolnak és a nagyobbak néhány szavából találják ki panaszukat. Míg beadják az injekciót, mesét mondanak és mosolyogva csitítják a nyűgös kicsinyeket. Vérnyomást és lázat mérnek, és orvosságot adnak, pelenk áznak. mekgyógyászat és az ápolás alapvető tudnivalóival. A fiatal lányok többsége vidékről jött — ezért a klinikákon kollégiumi szobákat rendeztek be nekik. tátják. Másrészt az. hogy a* ápolónők a kétéves iskola befejezése után általában ott maradnak a klinikán a megszokott, megszeretett környezetben, ott vállalnak Budapesten a Jáhn Ferenc Gyermek ápolónő-képző Iskola második kihelyezett osztályát nyitotta meg az idei tanévben a Bókái János utcai I. számú Gver- mekklinikán. A II. klinikán a Tűzoltó utcában mór 1957 óta működik ilyen kihelyezett osztály. Két év alatt gyakorlati és elméleti oktatáson 20 szakIgy kell helyesen fogni, kézbe venni a csecsemőt — mutatja az oktató tárgy alapjait sajátítják el, megismerkednek a gyermával vastagon bélelt szekér re és elindult vele a homokbánya felé. Az állomásfőnök tanácsolta, ott lehetne biztonságosain felrobbantani. A falu a vasút mellett állt. Onnan figyelték, mi lesz Szerjózsával. Csókás mama legelöl címei gebe a fejét: hiszen a fia dolgozik most ott! — Az én fiam! Istenem, csak sikerüljön neki1 Robbanás reszkettél te meg a levegőt. Az emberek egyszerre sóhajtottak fel. A lassan felszálló füstfelhővel együtt elszállt a falu fölött a veszedelem is. Gyerekhad és ember- oszlop rohant a homokbánya felé. Kezet akartak szorítani Szerjózsával Nem volt már rá ideiük. A bomba a szekéren robbant. A lovat darabokra tépte. Szerjózsa még élt. Ez volt az utolsó szava: — Nincs baj ... papa! Ide, a nvárfék alá temették el. tisztességgel és azóta — tavasztól késő őszig — nem fogy a sírjáról a virág. Legtöbbet Csókás mamV- látogatja. Beszél is hozzá: — Látod fiam! Látod! A falut, azt megmentetted. ___ G. B. n yuk érettségizett, a többiek általános iskola után kerültek a szakiskolába. Az I. klinikán 26. a II klinikán 33 elsőéves ápolónő tanul. Mi az előnye, miért jobb, ha a klinikán tanulnak a hallgatók ? Elsősorban az. hogy a gyakorlatokat nem demonstrálva. hanem valóságos környezetben, a betegek közt, az osztályokon folyállást. De tanulmányi idejük alatt is részt vesznek a gyermekgondozónői munkában — s bizonyos feladatokat ellátnak, ez alatt csökken a nővérhiány. Az alig néhány hónapja itt tanuló lányok máris hivatástudattal, szeretettel foglalkoznak a kis betegekNyugodtan tűri a kis beteg, hogy tisztába tegyék az Ifjú ápnlőnőjelöltck (MTI fotó — Bara István felvétele)
