Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-21 / 17. szám

MUNKÍSÖRÖK JW egszokott. mindennapos látvány a falvak, váro­sok utcáin az acélszürke mun­kásőr egyenruha. Tizenhárom évvel ezelőtt a munkásőrség az ellenforradalmi lázadás le­verésére kibontakozó forradal­mi harc tüzében alakult. Meg­alapítói a népi hatalomhoz hű munkások, parasztok, értelmi­ségiek, akik — politikai meg­győződésüktől vezetve — ön­ként ragadtak fegyvert a nép­hatalmat ért támadás elhárí­tására. A munkásőrség létrejöttével egy új típusú fegyveres erő ke­letkezett, amely csak a nép- hatalmakra. a szocializmust építő társadalmi rendszerekre jellemző. Hogy a nép széles ré­tegei, önzetlenül, ellenszolgál­tatás nélkül vállalkoznak a for­radalmi vívmányok fegyveres védelmére, napi munkájuk után vállalnak fáradalmakat, nehéz­ségeket, áldozatot, ez csak olyan társadalmi rendszerben lehet­séges, ahol a dolgozó tömegek egyetértenek a társadalmi cél­kitűzésekkel, magukénak tart­ják a hatalmat. A munkásőrség a párt köz­vetlen irányításával, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány állami felügyeletével, a többi fegyveres testületekkel való együttműködésben végzi tevékenységét, látja el fontos intézmények, létesítmények őr­zését, védelmét, rendezvénye­ket biztosít, részt vesz a köz­rend és a közbiztonság fenn­tartásában, az államhatárok őrzésében, elemi csapások ide­jén segítséget nyújt a lakos­ságnak az élet és az anyagi eszközök mentésében, a károk elhárításában, a rend fenntar­tásában. A speciális feladatok ellátá­sára hivatott fegyveres tes­tületek szükség esetén erősí­tést kérnek és kapnak a mun­kásőrségtől. Határsértések ese­tén akcióba lépnek a munkás­őr egységek is, Több száz mun­kásőr tulajdonosa a Kiváló Határőr jelvénynek. A munkásőrök többször nyújtottak segítséget a bünte­tésvégrehajtó őrségnek letar- tóztatási helyükről megszökött veszélyes bűnözők elfogásához. A rendőrséggel együttműkö­désben rendszeres közbizton­sági portyán vesznek részt. Erdőtüzek, olajkitörések, ár­víz esetén a munkásőrök min­dig az elsők között sietnek a lakosság segítségére. Sokan kaptak kitüntetést közülük az elemi csapások következmé­nyeinek elhárításában tanúsí­tott nagyfokú áldozatvállalá­sért. Kik ezek az emberek, akik önzetlenül vállalnak áldozato­kat a köz érdekében? — vető­dik fel akaratlanul a kérdés. Szolgálaton kívül látszólag semmi nem különbözteti meg őket a többi embertől. Túl-, nyomó többségük kötelességét pontosan, fegyelmezetten tel­jesítő gyári munkás, termelő­szövetkezeti paraszt, műszaki értelmiségi, hivatali dolgozó. De van közöttük gyárigazgató, egyetemi tanár, művész és ope­raénekes, egyszóval a társada­lom minden rétege. Évente sok ezren öltik ma­gukra a munkásőr egyenri - hát, s szerelnek le, illetve vo­nulnak tartalékállományba. A szolgálati idő öt év, (parancs­noki beosztásban nincs idő­meghatározás). A mostanában zajló ünnepélyes évzáró és év­nyitó egységgyűlések tanúsít­ják, hogy a szolgálati idejüket letöltött munkásőrök nehezen válnak meg a jó elvtársi és ba­ráti légkört biztosító kollektí­váktól- A veteránok nagy ré­sze pl. a munkásőrségből nem akar „nyugdíjba” menni. Gaz­dag élmények sokasága, erős érzelmi szálak kötik őket a testülethez. A munkásörök testületi feladatai nem zárulnak le a kiképzési és szolgálati kö­telezettségek teljesítésével. A testületben folyó szocialista versenymozgalom egyik leg­fontosabb értékelési szempont­ja a termelőmunkában való részvétel minősége és az em­beri magatartás. A termelés­ben közvetlenül .résztvevő munkásőrök nagy többsége szo­cialista brigádtag, sokan kö­zülük brigádvezetők. A gaz­dasági vezetés a legtöbb he­lyen intézményesen támaszko­dik a munkásőr-kollektívákra. Tájékoztatja őket az üzem: feladatokról, számít segítsé­gükre. A párt-, állami, gazdasá­gi vezetés éppen ezért nagyfo­kú megbecsülésben részesíti a munkásőröket. Béres Gyula VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NÓQRÁD AZ MSZMP NÓCRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANaGS LAPJA XXVI. iVF., 17- SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1970. JANUÁR 21.. SZERDA Nyugodt hét réye ZcEvrcspSeaZesn a szállítás cs M j&lf-nál Kevés a fedett kocsi Számottevő zökkenő nélkül radó 13 vagont belföldi meg- ni a vagonokat, 13 közül hét- telt el, csendes, zavartalan rendelőknek küldték el. főn már csupán három kocsi volt a hét vége a vasúton. Az A ZIM salgótarjáni gyár- vesztegelt a pályaudvaron, enyhe időjárás hatására a egysége és a Salgótarjáni Öb- amelyeket — például az olajat vasúti pályákon a hó legna- lösüveggyár rakodómunkásai — nem tudtak kirakni. Ugyan- gyobb része elolvadt, javultak sem tétlenkedtek a hét végén csak kiürítette a Salgótarjáni a szállítási feltételek, a vagon- A Tűzhelygyár csaknem 10, az öblösüveggyár is a számára igénylők, s azok a vállalatok, öblösüveggyár 6 vagont igé- érkezett kilenc tehervagont. A ahová szállítmányok érkeztek, nyelt a heti pihenőnapra, salgótarjáni megrendelőknek a vasárnap folyamán ki- és be Ezúttal a kocsik rakodótere küldött 75 kocsi.' illetve te- egyaránt rakodhattak. A tér- olyan árukkal telt meg, ame- hervonati egység csaknem két- melőüzemek az ünnepek el- lyeket a hazai fogyasztók vá- harmadát, 42 kocsit sikerült a múltával, az új év első hetei- súrolhatnak majd, a hét vé- vasárnapi f-akodással szabad­ban már visszazökkentek az gén egyik vállalat sem indí- dá tenni. eredeti kerékvágásba, ezekben tott exportszállítmányt, gyár- A hót elejére csupán azok a a napokban már elérték a ko- tott termékeiket a belkeres- küldemények maradtak sínen, rábbi szállítási szintet, az idő- kedelemnek adták át. amelyeket a címzettek nem szaknak megfelelő vagonszá- Vasárnap azonban nemcsak tudtak elfuvarozni, illetve az mot igényelték és fogadták. áruval megrakott vagonok in- AKÖV — átvevő személyzet Mint rinvíri JTprpnr álló- dúltak útnak Salgótarjánból, híján — nem szállíthatott el magnók 5elmondotte Ä ^-ugyancsak áruval megra- az állomásról. Nem volt te- naora üzemeink együttesen 41 k°tt vagonok érkeztek a sál- hát fennakadás a hét vég: vagont kötöttek le. A nap ío- Sofarjám kulso pályaudvarra, vasút: szállításban, az üzemek dl™:* Többek kozott szenet, tüzelő- igenyelt a vasút teljesítem y| . j vasúti íw" anyagot kaptak a TÜZÉP-ek, tudta. Ha azonban ennél több méfy^f- ^ rvonltT sS: az Ötvözetgyámak kő és vagonra lett volna szükség, ^nvt állítva ő<^- ara- koksz- a Tűzhelygyárnak fa- könnyen gondot okozott volna vényt amtva össze , a ra anyag_ formah(>mok és fűtő- az igények kielégítése A leg­olaj, más-más megrendelők- utóbbihoz hasonló hét végi nek bútor, vegyianyag és fü- forgalom Újvári Ferenc véle- szeráru érkezett. menyé szerint még kedvező­A vagonfogadók sorában is nek tekinthető, szeretnék, ha a . . ___,, . , ,, az Acélgyár áll az első helyen, jövőben ez a helyzet fennma­h uszonhét vagon áruja gör- radna. Bár a vasárnapot kö­dült a vasúti síneken Sál- vető napokban átmeneti fe- gótarjánig. Dicséretükre le- dettkocsihiány mutatkozott, a gyen szólva, a munkaszüneti hét közepére ez várhatóan nap ellenére valamennyi ko- megszűnik, s a termelőüze- csiból kirakodtak a nap fo- mek többé-kevésbé kiegyen- tárállomáson keresztül a Szov- lyamán. A Tűzhelygyár ugyan- súlyozott kocsiellátásra szá- jetunióba utaztak. A fenmma- csak igyekezett szabaddá ten- míthatnak. Javul a vasúti közlekedés Á vasút munkájának múlt a villamosvontatást Nyíregy- vagont kap. A mellékvonalak évi mérlegét vonta meg, prob- házáig; ezzel Záhonyból Deb- közlekedésének javítására hat. gonokat útnak indította a ren­deltetési állomások felé. Egye­dül legnagyobb termelőüze­münk, a Salgótarjáni Kohá- hászati Üzemek negyedszáz termékeivel. Ezek közül ti­zenkettőt exportszállítmány­nyal töltöttek meg, kivétel nél­kül mindet Záhony felé irá­nyították, az acéláruk a há­láméit, idei feladatait, terveit recenen, illetve Miskolcon át, ismertette kedden a MÁV ve- Budapesten keresztül Hegyes- zérigazgatóság sajtótájékozta- halomig villamos üzemet tud tóján Rödonyi Károly közle- fenntartani a MÁV. Megkez- kedés- és postaügyi miniszter- dődik a Budapest—Szob vonal helyettes, MÁV-vezérigazgató. villamosítása és a Szajol—Lö­kösháza vonal villamosításá- millió forint jut a MÁV A vasút tavaly csaknem 111 nak előkészületei. Megindult a gozóinak lakásépítésére. részes motorvonatot rendeltek a Ganz-MÁVAG-nál, szociális és munkavédelmi célokra 7? millió forintot, az egészség- ügyi ellátás javítására 34 mil­lió forintot fordítanak. 50 dől Kü t fai számunkban: millió tonna árut és 398 mii- budapesti Déli pályaudvar re- lönös gondot fordítanak lió utast szállított. Ez a tel- konstrukciója, és folytatják kormányhatározat alapján a jesítmény kisebb mint szeret- Veszprém-külső állomásának vasúti dolgozók munkaköriil- ték volna. Az év első felében bővítését. A fejlesztési terv ményeinek javítására, szociá- a tervezett előszállítások el- szerint mintegy 300 kilométer lis ellátására. Rendezik az maradasa, és más okok miatt vasútvonal komplex korszerű- utazó- és a fordulószolgálatot kapacitásukat nem tudták tel- gjtésére keiül sor. teljesítők túlóradíjazását, a jesen kihasználni, a második a vasúti járműpark 24 vil- munkás- és egyéb forgalmi ál- félévben viszont nem tudták famos és 35 Diesel-mozdonyt, lományú dolgozók munkaköri kielégíteni a szállítási igénye- ny0ic motorvonatot, 250 sze- bérét, fölemelik az éjjeli pót­Forradalmi hittel (3. oldal) Gyermekápolónők lesznek (4. oldal) „Gondolj a kisebb helyekre!" (9. oldal) Elkészült a vádirat Menczel Iván bűnügyében (6. oldal) Kedvező helyzetet mutat az 1%9-es év egészséjügy* gyorsaié le?e két. A tapasztalatok azt mutat-, ják, hogy mind a vasútnál, mind a fuvaroztatók körében javítani kell az irányító, szer­vező munkát, az együttműkö­dést. A szállítás gyorsítására a kocsipark jobb kihasználására hatékonyabb közgazdasági ösz­tönzőket kell alkalmazni. A MÁV a közlekedéspolitikai koncepcióknak megfelelően to­vább kívánja növelni az áru­forgalommal és a személy- szállítással kapcsolatos szol­gáltatásainak színvonalát. A fuvarozási igények egyenlete­sebb elosztása érdekében az év első három hónapjában nyeresége tefhére, 22 árucikk szállításánál 10 százalékos díj- kedvezményt nyújt. Fejleszte­ni kívánják a személyszállí­tást, . kényelmes, kulturált menetrendszerű utazást akar­nak megvalósítani, s a sebes­ség növelésével az utazási idő csökkentésére törekednek. A vasút fejlesztésére a? idén csaknem 5,4 milliárd fo­rintot fordítanak. Az összeg­ből elsősorban a Budapest— Nyíregyháza vonal villamosí­tását oldják meg: a tervek szerint az év végére bevezetik mélykocsit és kétezer teher- lékot. Dr. Majercsik Sándor, az ból MTI főmunkatársa jelenti: Gyorsmérleget készítettek a szakemberek arról, hogyan alakult hazánk egészségügyi helyzete, hogy szolgált az egészségünk 1969-ben. Egyértelmű negatívuma az óesztendőnek a közlekedési balesetek számának nagyará­nyú emelkedése: országosan 12, Budapesten 18 százalékkal többen szenvedtek balesetet a közúti közlekedésben, mint 1968-ban. Még kedvezőtlenebbül alakult a halálos végű közlekedé­si balesetek száma. Országosan 14, a fővárosban pedig 30 százalékkal többen vesztették életüket ilyen bal­esetek következtében. A ha­lálos végű üzemi balesetek száma nagyjából változatlan. A halálokok között egyébként most is a szív és keringési megbetegedések vezetnek. A halálozás ebben a kategóriá­ban 8 százalékkal volt több az előző évinél. Kisebb mér­tékben — körülbelül 3 száza­lékkal — nőtt a másik fő ha­lálok, a daganatos megbete­gedések, a rák áldozatainak száma is. Ezzel szemben a tüdőgyulladás, valamint a gü- mőkór néhány százalékkal ke­vesebb ember életét követel­te, mint a megelőző évben, A gümőkór elleni küzde­lemben egyébként évről évre tovább javulnak az eredmé­nyek az életszínvonal kedve­zőbb alakulása és a nagy­arányú, tervszerű egészség- ügyi munka eredményeként. Tavaly például 10 000 lakosra már csak 11 megbetegedés ju­tott, a halálozási arányszám — ugyancsak 10 000-re vonat­koztatva — kettő. A többi fontosabb fertőző betegség közül a szamárköhö­gésben ,és a kanyaróban mu­tatott a statisztika az előző évinél rosszabb helyzetet. Igaz, ez a viszonyítás nem ad teljesen hű képet, mert bár a szamárköhögés az előző évi­nél 44 százalékkal több meg­betegedést okozott, de az 1968-as év ebből a szempont­kiemelkedően a Vasárnap tartotta évzáró és évnyitó gyűlését a nagybátonyi munkásőrség, ahol több mun- kásőrnek kitüntetést adtak át (Riportunk a 3. oldalon) legjobb volt, és a tavalyi mintegy 200-as megbetegedési szám is a legalacsonyabbak közé tar­tozik. A kanyaró szintén a Legutóbbi évek átlagát tartot­ta, bár a kiugróan jó 1968-as esztendőhöz képest itt is visz- szaesés következett be. 1969- ben kezdték meg a kötelező védőoltásokat, ezek azonban még nem éreztethették hatá­sukat. A szakemberek szerint legalább három év szükséges ahhoz, hogy az egész hat év alatti gyermeknépesség meg­szerezhesse a védettséget, hi­szen az oltás csak 3 éves kor­ig kötelez, és a tavalyi 3 éve­sek akkor kerülnek iskolakö­teles korba. Ennek következ­tében feltehetően a kanyaró is erősen visszaszorul majd, hasonlóan a többi leküzdött fertőző betegségekhez. A járványos gyermekbénu­lás 1969-ben két megbetege­dést okozott. A diftéria elleni küzdelemben pedig újabb csúcseredmény született: mindössze 12 gyerek bete­gedett meg az egész év­ben. Jelentősen — 31, illetve 43 százalékkal — csökkent a di- zentériás és vörhenyes meg­betegedések száma is. Mint­hogy azonban vérhasban (di­zentériában) még mindig tíz­ezernél többen betegszenek meg, ez a betegség továbbra is fontos közegészségügyi problémát jelent a fertő: 5 májgyulladással együtt, amelyben a megbetegedések száma nagyjából az előző évi szinten volt. Tavaly, március—áprilisban zajlott le hazánkban az úgy­nevezett hongkongi influenza- járvány. Ennek arányai elma­radtak a korábbi évek nap v A/2 influenza-járványaitól. Influenzás megbetegedéssel mintegy 400 ezren jelentkez­tek orvosnál, a megbetegedé­sek valódi száma azonban en­nél nyilván nagyobb volt. A járvány feltehetően szerepet játszott a szívbetegségek és a tüdőgyulladás okozta halálo­zások számának emelkedésé- » ben, valamint abban, hogy a kora tavaszi hónapokban a táppénzes betegek arányszá­ma is meghaladta az előző évit. Kilencvenezer holdat öntöznek Kilencvenezer hold Békés megyei föld kap néhány év múlva öntöző vizet az épülő T' - sza II. vízlépcsőtől. A vidék mezőgazdasági üzemei jó előre felkészülnek az öntöző víz fo­gadására, hasznosítására. Az ezzel összefüggő nagyszabású munkába a fiatalok is bekap­csolódnak- Kedden Szarvason többoldalú szocialista együtt­működési szerződést írtak alá ilyen céllal. A szerződés alá­írói — a szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet, a szarvasi Felsőfokú Mezőgaz­dasági Technikum, a Kőrösvi­déki Vízügyi Igazgatóság és az érintett termelőüzemek KISZ- titkárai — védnökséget vállal­tak a vízhasznosítási program előterjesztése, megvalósítása felett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom