Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-20 / 16. szám

pa Összegezés ős tervezés A m«* or vei mtxiiiüem aw ereHm^nv<*k feladatok tükrében Csupán néhány adat az il­lusztrálás kedvéért: Nógrád megye filmszínházai az elmúlt esztendőben 20 500 előadást tartottak. A filmeket egymillió és 607 néző látogat­ta. Ez annyit tesz, hogy a megye minden lakójára hét előadás jut. De nézzünk kissé a szá­ntók mögé: — Normál filmszínházaink —- mondja Kiss Imre, a me­gyei moziüzemi vállalat igaz­gatója — mindenben teljesí­tették a tervet. A keskeny- filmes moziknál viszont lema­radás mutatkozik, összesítve a hálózat eredményeit, azt láthatjuk, hogy bevételünk 433 ezer forinttal, látogatóink száma 77 ezerrel kevesebb mint 1968-ban volt. — Mi következik ebből? — Az, hogy az évek óta észlelhető csökkenési tenden­cia még nem állt meg, szá­molni kell vele, s mindent el­követnünk a fékezésére. Ami ezt illeti, mi szeretnénk az idén, az elmúlt év eredmény- szintjét megtartani. — Milyen eszközök és le­hetőségek kínálkoznak erre jelenleg? — Előbb talán azt nézzük meg, hogy eddig milyen mód­szerekkel próbálkoztunk. El­sősorban a matiné és az ifjú­sági előadások fokozott szer­vezésére törekedtünk, meg­szerettetni tanuló ifjúságunk­kal a filmet, annak vállalá­sával is, hogy a kedvezmé­nyes belépődíjak miatt árbe­vételi kiesésünk lesz. Ezen­kívül a nagy történelmi év­fordulókhoz kapcsolódó, to­vábbá 25 év magyar termésé­nek kiemelkedő filmjeiből bérleti akciókat hirdettünk — s mondhatjuk, nem eredmény nélkül. — Mik a további lépések? — Következetesen törek­szünk a filmértő közönség tá­borának növelésére, valamint a már igényesebb látogatók szükségletének kielégítésére. A művelődési intézmények keretében tovább szorgalmaz­zuk a filmklubmozgalmat, se­gítjük szervezését, műsorellá­tását. Fokozzuk a tanuló if­júság filmesztétikai nevelésé­nek támogatását, filmek, is­mertetők és esetenként elő­adók felkérésével. — A film mindinkább nem puszta szórakozás. A közön­ségnevelés szolgálatában be­szélnünk kell az egészséges műsorpolitika kívánalmairól Is. Milyen elgondolások veze­tik a moziüzemi vállalatot? — A műsorosztással egyre Jobban a tudományosság felé kívánunk közelíteni. 1 Figye­lemmel a városok, községek lakosságának sajátos össze­tételére, érdeklődési körére, kulturális állapotára, üzemek, téeszek fejlettségére, igényére. Különféle hatásvizsgálatokat kívánunk indítani, s ehhez a Filmtudományi Intézet segít­ségét is kérjük. A tapasztala­tokat természetesen a gya­korlati munkában akarjuk ka­matoztatni. Olyan kérdésekre keresünk például választ mint többek között az. hogy miért gyenge nálunk a magyar fil­mek látogatottsága? Egyéb­ként a filmek kategóriánkénti és nemzetiségenkénti megosz­lásánál az eddig kialakult gyakorlatot követjük. Tovább­ra is fokozott gonddal tűz­zük műsorra és forgalmaz­zuk az úgynevezett A/l, A/2, B/l kategóriájú alkotásokat. Járási székhelyeinken máso­dik hálózatot szervezünk, s heti egy alkalommal igénye­sebb közönség részére bérle­tes „art-kino” előadásokat, előadássorozatokat adunk. Ugyancsak járási székhelye­ken — az iskolai filmakciók mellett — gondoskodunk meg­felelő ifjúsági filmekkel a rendszeres gyermek- és ifjú­sági mozi létrehozásáról. — É's a hol nincs mozi? — A mozival el nem látott helyeken, elsősorban a bá­nyászlakta helységekben, mű­velődési házzal nem rendelke­ző községekben vándormozit működtetünk. Ami szorosan az ifjúság neveléséhez kap­csolódik még terveinkben az, hogy az új iskolai év kezdete előtt összeállítjuk és megje­lentetjük a tantervhez kap­csolódó hazafias, honvédelmi, irodalmi, esztétikai nevelést segítő fontosabb filmek aján­ló jegyzékét, s azt valameny- nyi oktatási intézménynek el­juttatjuk. — A Nógrád megyei Mozi­üzemi Vállalat az utóbbi esz­tendőkben igen jelentős ered­ményeket ért el a hálózatfej­lesztésben, -korszerűsítésben. ' Mire számíthatunk az év so­rán? — Sajnos, a fejlesztéssel kapcsolatosan nem sokat em­líthetünk. Köztudott, hogy idén kezdődik a salgótarjáni 503 férőhelyes új filmszínház építése, vállalati erőből, s ez minden forintunkat leköti. A megmaradó lehetőségeket a meglevő állóeszközök, beren­dezési és felszerelési tárgyak úgynevezett állagmegóvására, a biztonságtechnikai és mun­kavédelmi előírások érvénye­sítésére fordítjuk. Természete­sen változatlan törekvésünk a községi művelődési otthonok vonzóbbá tétele, ebben azon­ban fokozottabban várjuk a helyi illetékesek, tanácsi és gazdasági szervek közreműkö­dését is. A megyében jelenleg mintegy ötven olyan művelő­dési otthont tartunk számon, amely már alkalmas az igé­nyek kielégítésére, van tehát még tennivaló bőségesen — csaknem száz intézményben. Ez pedig nem egyedül a mo­ziüzemi vállalat feladata, ha­nem közös kötelesség. (barna) Megkezdte működését az új magyar központi levéltár A művelődésügyi miniszter utasítása alapján megkezdte működését az űj magyar köz­ponti levéltár. A levéltár ren­deltetésszerűen és kizárólago­san veszi át az országos hatás­körű államhatalmi, államigaz­gatási és jogszolgáltatási szer­veknek, valamint az országos jelentőségű intézményeknek, testületeknek és egyesületek­nek a felszabadulás után kelet­kezett levéltári anyagát, az or­szágos jelentőségű állami gazda­sági szerveknek a felszabadu­lás, illetve államosításuk utá­ni levéltári anyagát, a felsza­badulás után hozott törvények és törvényerejű rendeletek ere­deti példányait, valamint az 1945. január 1-e után konzuli anyakönyvek másodpéldányait. Ez alól a rendelkezés alól csak az a levéltári anyag kivétel, amelyet a művelődésügyi mi­niszter engedélye alapján ta­nácsi, vagy szaklevéltárban őriznek. A levéltár ezenkívül gyűjti a felszabadulás után országos sze­repet játszott családok és szemé­lyek levéltári anyagát, az ugyan­ebben az időben keletkezett or­szágos történeti vonatkozású egyes levéltári iratokat, to­vábbá mindazt az anyagot, amelyet a művelődésügyi mi­niszter külön jogszabályban, vagy esetenként gyűjtőkörébe utal. Évforduló — képeslapon Három éve alakult meg dr. Petrikovics László, szerencsi fogorvos adományából hazánk első képes levelezőlap gyűjte­ménye, a szerencsi Helytörté­neti Múzeumban. Az idösfog- orvos, aki több mint fél évszá­zadon át a világ minden tá­járól négyszázezer képes le­velezőlapot gyűjtött össze, ezt a felbecsülhetetlen kultúrtör­téneti értéket a közösségnek adományozta. A gyűjtemény egyedülálló része Leninről, a világ minden táján kiadott ké­peslevelezőlapok sorozata. Több mint kétszázötven, Le­nin portréját ábrázoló lapot gyűjtöttek össze. Szerencsen, Lenin születésének centenári­uma alkalmából ezekből a le­velezőlapokból külön kiálHtást rendeznek. 0uhá$z a Máira alján n orogháza alatt, a Hcats- " szú-mezsgyén lakik az öreg juhász, Helisz János. Távoli vidékről került ide még annak idején, amikor a báró birtokolta ezt a vidéket. Nála is juhász volt. Azt mond­ják az öreg juhászról, hogy nem sokba vette a nagyurat, mart ő a juhászok körében a bárónál is nagyobb úr volt. Ismerte a birkának minden szokását, a nyáj mozgásából iáolvasta, milyen lesz a gyap­júhozam, veszélyeztetl-e betegség a jószágot. Nagy tu­dása miatt kénytelen volt a földbirtokos is meghajolni előtte. Petre János, a termelt* zö- szö vetkezet kocsisa véget nem érően dicséri őt. — Ezzel az emberrel arany­hoz jutott a tsz .,. Mert Helisz János be­állt a termelőszövetke­zetbe még annak idején. Társával, Bakos Istvánnal háromszáz juhot forgatnak a mátí-aalji enyhe legelőkön. Tetemes vagyonát gondozzák a mezőgazdasági üzemnek. Most, a télvíz idején beszorította őket az idő a hodályba. Eddig a takarmányozáson kívül nem is volt különösebb gondjuk a jószággal, de most kezdődik a hajíá a juhászaiban. Maga az öreg mondta ezt, amikor egyik este kimosakodva bejött a Hosszú-mezsgyéről Nemtibe a kultúrotthon ba, hogy egy kis tudománnyal frissítse fel magát. Előadást tartott a főállattenyésztő, azt jött meg­hallgatni. — Bejöttem, mert egyha­mar már nem jöhetek — mondta az embereknek, mi­kor közrefogták. Az öreg juhász elfoglaltsá­ga tiszteletet váltott ki a többiekből. Azok jól tudták, mire céloz Helisz. A Mátra al­ján kezdődik az elletés ide­je. A juhásznak, ha lelkiis­meretes ós szereti a jószágot, se éjjele, se nappala nincs eb­ben az időben. Petre most Is ef ősit gette: — így van, éppen a napok­ban vittem a juhakolha a vaságyat. Ott, a juhok között lesz a szállása János bácsi­nak ... Az biztos: a juhhodály most tiszta, mint a patyolat. Kis ketrecek állnak készenlét­ben az újszülöttek számára. A bárányok gyengék mint a har­mat, amikor megszületnek. Az öreg Helisz bábaként várja őket. Szárítgatja, melengeti a kis gyámoltalanjait. Azt mond­ják, titokban már megfigyel­ték, hogy amikor a világra jönnek, kabátjába csavarja őket, beszél hozzájuk, és csak mikor megszáradnak egy ki­csit, teszi a ketrecbe őket. — Valóságos bölcsőde az, kérem — mondja a juhász. Micsoda zenebonát csapnak ezek a kisbarányok. A juhász csitítja őket, és amikor már lábra állnak, engedi anyjuk­hoz. Azt mondják, azért olyan kezes a Helisz nyája, mert már kiskoruktól magához édesgeti őket. Míg az ellés tart, Helisz köztük marad. De azután is gondolni kell az állatokra. Ezt az összejövetelt használta ki az öreg 1 erre. Azt mondta a főagronómusnak: — Mondják meg, szükség van-e a húsra, meg a gyap­júra? Csend lett a teremben. Mert hogyne volna szükség! A ju­Lenin ügyét folytatva IQ70 — * Lenín-oentenári­' * ’ um esztendeje. Világ­szerte tisztelegnek Vlagyimir Iljics előtt, aktnak nevéhez és tevékenységéhez az emberiség életének egész forradalmi kor­szaka kapcsolódik. A szocia­lizmus, amelyet Lenin új kö­vetkeztetésekkel és felfedezé­sekkel gazdagított, ma világ- történelmi tény. A szocialista világrendszer korunk alapve­tő forradalmi ereje. Éppen ezért a Lenin-évforduló nem­csak a múlt felelevenítésére teremt alkalmat, hanem a je­len tudományos vizsgálatára és a jövő tennivalóinak o&z- tályharoos meghatározására. A centenárium megünnep­lésének ez a jellege dómboro- dig ki azokból a tézisekből, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja adott ki. „Lenin születésének 100. év­fordulójára emlékezve... min­den forradalmár iiarcos szem­lét tart erőd fölött, meghatá­rozza tevékenységének továb­bi távlatait ós feladatait, erő­síti harci egységét a békéért, a demokráciáért, a szocializ­musért folyó küzdelemben” — olvashatjuk a tézisekben. Az SZKP Központi Bizott­ságának elgondolásai tükrözik, hogy a lenini örökség olyan érték, amely a forradalmi erők mai harcában nélkülöz­hetetlen. Ezt mindenekelőtt a munkásosztály új típusú párt­járól szóló lenini tanításokkal bizonyítják, amelyek mind a mai napig, s a jövőben is a kommunista mozgalom alap­kérdése. Kétségbe vonható-e például Lenin azon vélemé­nyének időszerűsége és fon­tossága, miszerint —■ a tézise­ket idézve — „egy marxista párt sikeres tevékenységének, a munkásmozgalom fejlődésé­nek és győzelmeinek elenged­hetetlen feltétele a kétfrontos harc: harc az opportunizmus és a revizionízrnus jobbolda­li és »balos-« válfaja ellen?” Nyilvánvalóan nem. A pártok törekednek az új történelmi viszonyoknak meg­felelő forradalmi stratégia és taktika kidolgozására, az el­mélet és a gyakorlat össze­hangolására, az ideológiai harc fokozására — míndmeg- aninyi Lenin által megfogal­mazott feladat végrehajtásá­ra. A lenini eszme konkrét segítséget nyújt a kommunis­ták mai nemzedékének ab­ban, hogy pártjukat a nem­zetközi munkásmozgalom még erősebb harci osztagává tegyék. nősei újult erővel hívták fel a kommunisták figyelmét arra a lenini megállapításra, mi­szerint az új társadalom épí­tésének fő eszköze a proletár­diktatúra, amelynek legkisebb gyengülése is utat nyithat az osztály ellenségnek. Az is rendkívül tanulságos, ahogy Lenin a politikai szabadság- jogokat értelmezte. Mindig osztályé 1 lás pontból indult ki. Úgy vélte, hogy ezek a jogok a dolgozók szocialista össze­fogásának, a szocialista ideo­lógia terjesztésének feltételét is magukban foglalják, ame­lyek kizárják a szocialista- ellenes propaganda „szabad­ságát”, az ellenforradalmi erők szervezkedésének „sza­badságát”. A tézisek azzal is nagy szolgálatot tesznek Le­nin követőinek», hogy segítik összevetni a szocialista építés nemzeti sajátosságait a Lenin által feltárt általános , tör­vényszerűségekkel. Márpedig ez az összevetés, a nemzeti sajátosságok és az általános törvényszerűségek összhangja a szocializmus építésének fon­tos feltétele. A leniniamus a XX. század osztálycsatáinak igen széles színterére vetít fényt. Na­gyon találóan mondják ki az SZKP tézisei, hogy „csak a lenini tanítást követve lehet megértem a világban végbe­menő forradalmi változások lényegét és jellegét, helyesen értékelni az ezekben résztve­vő erők szerepét, helyesen ki­tűzni a szocialista világforra- dalom kibontakoztatásának távlatait”. Éppen ezért a leni­ni eszmék felvázolása egyben a marxista—leninista világ­kép felrajzolását is jelenti. Ennek kulcspontja pedig az a tény, hogy a szocializmus történelmi offenaívában van. Ennek feltartóztatására szö­vetkeznek az imperializmus erői, amelyeknek stratégiáját éppen Lenin eszmei örökségét felhasználva látja tisztán a kommunista mozgalom. De a lenini hagyaték ahhoz is se­gítséget nyújt, hogy ez a mozgalom politikailag éretten, ideológiailag felvértezve száll­jon szembe ellenségeivel. Fő­leg arra figyelmeztet, hogy a harc sikere soraink egységé­től, s korunk különböző for­radalmi áramlatainak össze­fogásától is függ. A leninizmus hatékony fegyver a burasoá ideológia elleni küzdelemben. Olyan fegyver, amelyet kérlelhetet­lenül, komnromiwzumók nél­kül kell forgatni. A marxis­ták—leninisták elutasítják az ideológiai területen való bé­kés egymás mellett élés op­portunista tételét. A mai vi­lágban is osztályok harca fo­lyik, nincs és nem is lehet semmiféle osztályon kívüli vagy osztályok feletti ideoló­gia. Mintha ma hangzanának tehát Lenin szavai arról, hogy „a szocialista ideológiá­nak mindennemű lekicsiny­lése, az ettől az ideológiá-tőü való mindennemű eltávolodás valójában a burzáoá ideológia erősítését jelenti”. A lenini úton a legmaga­sabbra eddig a Szovjetunió ért: a kommunizmust építi. A tézisek szembetűnően bizo­nyítják, miként válnak való­ra Lenin hazájában a világ első szocialista állama meg­alapítójának elgondolásai, elő­relátásai: „Lenin ügyét foly­tatva a szovjet nép kemény munkával gyarapítja a társa­dalmi javakat,. fejleszti a szo­cialista demokráciát, a tudo­mányt és a kultúrát, lanka­datlanul gondot fordít a szo­cialista haza védelmi erejé­nek növelésére, építi az em­berhez méltó életet”. A fóvieoL olvasása közbe« ir/jioci» sokszor foglal­koztatja az embert a gondo­lat, miként lehet lenini mó­don élni és harcolni, melyek azok a tulajdonságok, ame­lyek képessé teszik az ember* arra, hogy valóra váltsa » történelem minden próbáját kiállt eszmét. Vannak, akik a mindent leküzdő akaratban, a tömegekbe vetett határtalan hitben, a következetes inter­nacionalizmusban látják a kö­vetendő példát. Igazat lehet nekik adni. Mások az eszmei céltudatosságot emelik ki. ök Is helyesen gondolkodnak. S miközben ezen elmélkedik az ember, eljut a tézisek utolsó szavaihoz, ahol a bolsevikok utódai, a szovjet kommunis­ták megfogalmazták a vá­laszt: „Lenini módon élni és harcolni annyi, mint minden erőt, tudásit, energiát latba vetni a föld leghumánusabb és legigazságosabb ügyéért: annak a harcnak az érdeké­ben, amely a dolgozóknak az elnyomás és a kizsákmányo­lás alól való teljes felszaba­dulásáért. a kommunista esz­mények győzelméért, az em­beriség jobb jövőjéért fo­lyik”. Pálos Tamás A legméütóbb tisztelgés Le­nin előtt: a leninizmus esz­méinek megtestesítése. Ezek az eszmék pedig a szocializ­musban öltöttek teetet.. Érthe­tő tehát, hogy a tézisek em­lékezetünkbe idézik a lenini elméletet a szocialista társa­dalom építéséről. Az elmélet egy emberöltővel ezelőtt szü­letett, mégis úgy érezzük, mintha napjaink gyakorlatá­ból születtek volna a követ­keztetések. A közelmúlt tőrté­hászat mindig jó pénzt hozott, most U számítanak rá, hogy így' lesz. — Hát akkor én gondosko­dom afról, el ne vesszen egy újszülött bárány sem, maguk pedig gondoskodjanak a jő legelőről, meg a takarmány­ról ... Vita keletkezett, mert az állattenyésztő bizonygatta, hogy van takarmány, tápszer is és legelő is De Heliszt, ha a ju- hairól van szó, nem lehet ilyen egyszerűen kielégíteni. Azt mondta: — Kevés az, ami van. A Le­gelőt is fásítják, kiszorul a jószág az akácosba, ahol a gally tépi a gyapját és harap­ni csak kóró jut neki... ló kövér legelő után vá- " gyakorik a juhász. Nem is tágított addig, amíg ígéretet nem kapott, ■ hogy ki­elégítően gondoskodnak juhai táplálékáról. Csak így lehe­tett megnyugtatni. Aztán el­indult az estében, ki a Hosz- szií-mezsgyére. Még messziről is hallották, hogy tapossa a havat. Egyhamar nem látják a faluban. Majd tavasszal a fa­lu felett, az oldalban, ahol le­gelteti a nyájat. Dobál Gyula 350 tonna könyv Gyomárói A könyvművészetéről híres gyomai Kner család nyomdák 1963-ban a békéscsabaival egyesült és azóta valósággal újjá­varázsolták. A nagyszabású rekonstrukció utáni első évben, 1969-ben már közel 10U tonna színes prospektust és 5 könyv­kiadó vállalat részére 350 tonna könyvet nyomtattak a régi hírnevéhez méltó színvonalon, de a legújabb technikával Ké­pünkön: Szilágyi Albert nyomdász munka közben. (MTI totó — kunkovács László felv.) Üj óvoda Szécsenvben Szécsény lakóinak régi ki- nek kijelölése még január el- vánsága teljesül ebben az ső napjaiban megtörtéta. esztendőben; új óvoda épül a Amint az időjárás [éltetővé járási székhelyen. A hetven- teszi, azonnal hozzákezdenek öt személyes, modern óvodát a mintegy kétmillió fórint ér­sz űj lakótelepre tervezték, tékű beruházás teljesítéséhez, ahol sok a fiatal házaspár és Az új létesítményt még 1970- a kisgyerek. Az épület helyé- ben átadják rendeltetésének. NÓGRÁD — 1970- január 20., kedd §

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom