Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-20 / 16. szám

Halter Ullirielit sajtókonferenciája (Folytatás as 1. oldalról) nak az erőszakot kizáró, két semmiféle olyan megoldásba, vasolt nemzetközi jogi érvé- — Az európai status quo. amely bármiféle előjogot biz- nyű államszerződés aláírásé- különösen pedig az NDK ál­német^árimu^lTözörrrtzei^őd^ tositana a szövetségi köztáfsa- hoz”. Kiemelte: Brandt jelen- lami létének nemzetközi jo­am KOZOttl szerzodts Ságnak - jelentette ki Wal- leg csak azért hangoztatja gi érvényű, fenntartás nélkü­ter Ulbricht. Hozzátette, hogy misztikus módon a nemzet ii elismerését; a fenti okfejtés világosan bi- • tvsé^él, hogy kitérjen az _ az ndk ós a szövetségi megkötésére irányuló javasla­tiéra es elsősorban három kér- désre irányította a figyelmet: 1. „Nemzetközi jogi érvényű, zo”ylt^a ,az NDK követelései- NDK-Val kialakítandó normá- köztársaság közötti határok északot ki»áró pmejmánm. t^k minimális jellegét. 1S> egyenjogú nemzetközi jo- államhatárokként történő fel­erőszakot kizáró egyezménye' két. csak olyan államok köt- „ t » » hetnek, amelyek kölcsönösen" Kagasskoanak nemzetközi jogi érvénnyel el­ismerik, azaz a nemzetközi jog alanyának tekintik egy­mást.” ; 2. Rámutatott: Brandt kan­cellár beszédében nem jelen­tette ki. hogy a szövetségi köz­társaság kész az európai hatá­rok — beleértve az Odera— Neisse határ és a két német ál­lam között húzódó határ jogaikhoz Rámutatott, Demokratikus húsz éve á nemzetközi jog . . , „ , , államhatárokként történő, fel gi érvényű kapcsolatok meg- tétel nélküli elismerését; teremtése elöl. Aláhúzta, a potsdami szerződésben foglal­tak jelentőségét a Német De­mokratikus Köztársaság szu- .. - .... , ... .... , , hogy a Német vérén kül- és belpolitikája lo íeltet,el nelkuh l<™dást; Köztársaság számára — a kizárólagos képviseleti igény valamennyi formájáról és a Hallstein-doktrináról va­— a Kiemelte, hogy a potsdami NDK alanya és — hasonlóan a sző- megállapodásokat — így vetségi köztársasághoz — nem Katarokra vonatkozókat is — mond le az ehhez fűződő jo- végérvényesnek kell tekinte- gokról és kötelezettségekről. n!' A P?ts?a™ tanácskozáson Az NDK nem tekinti az liataI”fk ^egaiÍT tehát a jelenlegi európai status NSZK-val folytatandó tárgya­quo elismerésére. lások előfeltételének az állam- ® potsdami megálta­3 Kiemelte: az erőszakot ki- ^rródfe-teryezet elfogadását. ftett zaro szerződések problémája hanem Bonntol is konkret el- síthetik _ mondotla UlbHcht a szocialista közösség országai- kepzelesek kifejteset éarja. és hozzátette: Nyugat-Német- “ ,?*»“**■„ » Rámutatott, hogy a javasolt országban is tisztában-vannak Walter Ulbricht hangoztat- tárgyalások nem terelhetők az2al hogy lehetetlenség a je- ta: ha a nyugatnemet kancellár meUékvágányra. hanenj a két lenlegi európai határok bár­nem ismeri el a jelenlegi eu- nemet állam egyenjogú kap- miféle megváltoztatása, ropai határokat, akkor javas- csolatainak megteremtéséről Az NSZK számára is az el- lata az erőszakot kizáró szer- tartandó politikai jellegű tár- képzelhető legjobb változat az kl* gyalásoknak kell lenniök. európai státus quo alapján ki- s éti léggömbnek tekinthető. Walter Ulbricht részletesen alakítandó európai biztonság an^ulyozta: a Szovjetunió foglalkozott a bonni kancel- és a kapcsolatoknak ezen az es az NDK tanácskoztak, mi- jar parlamenti beszámolójá- alapon történő normalizálása elo.t szovjet részről megkezd- ban elhangzott, s más nyugat- Nyugat-Berlin helyzetével tek volna a megbeszéléseket a német megnyilvánulásokban nem foglalkozott részletesen, szövetségi köztársasággal az Rendszeresen visszatérő, „a hanem utalt az NDK isrrlert erőszakot kizáró egyezményre nemzet egységére” hivatkozó álláspontjára: ez a város nem vonatkozó tárgyalások élőké- érveléssel. ' - tartozik a Német Szövetségi szításéról., Előnyös javaslat Megállapította: a Német De­mokratikus Köztársaság meg­várja, hogy milyen álláspon­tot foglal el a szövetségi köz­társaság a Szovjetunióval re­mélhetőleg sorra kerülő érde­mi tárgyalásai során. Rámuta­tott, hogy az NDK "javaslata az erőszakot kizáró szerződés A Német • Demokratikus Köztársasághoz, és soha nem Köztársaság szocialista német hozzá tartozni, nemzeti állam, a nyugatnémet , szövetségi köztársaság tőkés llatvan JtCraCS NATO-állam, korlátozott nem­zeti szuverenitással — mqn- Visszautasította az „emberi dotta Walter Ulbricht könnyítésekre” vonatkozó lemondást minden, az és állampolgárainak megkülönböztetésére irányuló kísérletről; — a két német állam nem­zetközi jogi alapon való nor­mális, egyenjogú kapcsolatai­nak megteremtését. Walter Ulbricht rámutatott, hogy az NDK államszerződés­tervezete megvilágította y az egyenjogú kapcsolatok megte­remtésének útját. „Most az SDP—FDP kormá­nyon a sor Bonnban, hogy a két német állam lakosainak ér­dekében elfogadja ezt az aján­latot.’ A megjelent újságírók írás­ban mintegy 60 kérdést tettek fel az állami; ács. elnökének. A müncheni egyeznie nyről Válaszában Walter Ulbricht támogatta a valamennyi euró­pai állam egyenjogú részvéte­lével megvalósítandó európai biztonsági konferencia össze­hívásának gondolatát. Támogatta a müncheni egyezmény kezdettől való ér­Lapzártakor jelentik megkötéséről, ugyanazon az end6 szuverenitást biztosít- alapon nyugszik, mint a Szov­jetunió elképzelése. Az NDK államszerződés­tervezetével foglalkozva, az államtanács elnöke aláhúzta: „Nagyon komolyan vesszük a Német Demokratikus Köz­társaság és a Német Szövetsé­gi Köztársaság közötti egyen­jogú kapcsolatok felvételére vonatkozó egyezmény megkö­tésének ügyét.” Kiemelte a két német állam kapcsolatai normalizálásának jelentőségét az európai béke és biztonság szarná ta. Bevezető nyilatkozatában és újságírók kérdéseire válaszol­va kitért az NDK államszer­ződés-tervezetével kapcsolat­ban — elsősorban a szövetségi köztársaságban — több problémára. Az NSZK szuverénitását nyugatnémet tárgyalási javas- vénytelenítésének követelését, mint a szövetségi köztársaság és Csehszlovákia viszonya nor­malizálásának előfeltételét. Vé­gül támogatta a gazdasági kap­csolatok ápolásának gyakorla­tát és ezt különválasztotta a politikai jellegű követelések kérdésétől. v korlátozó párizsi szerződések- latokban megmutatkozó de­re utalva kijelentette: „A pá- magógiát, és rámutatott, hogy rizsi szerződések ellenére az a Brandt-kormány akkor lép a véleményünk: a bonni kor- fel valóban az emberiesség mánynak rendelkeznie kell érdekében, ha szakít azzal a annyi bátorsággal, hogy ele- politikával, amelynek lényege és célja agresszív és ember- són magának az NDK által ja- télén. Ez megköveteli; „Ulbricht nyilatkozata új he/yzetet Conrad Ahlers, a bonn! kor- eredményeként kötnek, s a Ahlers sajnálkozását fejez- mány szóvivője hétfői sajtó- szerződések nem szolgálhat- te ki, hogy Walter Ulbricht konferenciáján felolvasta az nak előzetes feltételül az esz- — bonni megítélés szerint — NSZK kormányának válaszát mecsere elejém.” időbeli elsőbbséget kíván biz­Walter Ulbrichtnak, a bér- A szóvivő — jóllehet Walter tosítani a szovjet—nyugatné- íini sajtóértekezleten elhang- Ulbricht berlini sajtóértekez- met érdemi tárgyalásoknak, és zott nyilatkozatára. létén hangsúlyozta, hogy az meg akarja várni azok eród­A szóvivő szerint az NSZK NDK nem tekinti a tárgyaié- ményét. Az NSZK kormánya nem ért ugyan egyet Walter sok előfeltételének az előtér- nem állít fel időbeli sorrendet. Ulbricht történelmi-politikai jesztett államszerződés-terve- felvetett fejtegetéseivel, nyilatkozaté- aetet — kijelentette, hogy az bam mégis megerősítését látja NSZK kormánya nem ítéli Azzal a „váddal” foglalkoz- az NDK Minisztertanácsa tár- meg pozitívan ,jzerződéster- va. hogy az NDK államszer- gyalási készségének. Ezért vezetek nyilvános szembeállí­ződés-tervezete ..maximális” Brandt nyugatnémet kancel- tását”. ' követeléseket, tartalmaz, rá- lár, a legközelebbi napokban Egy tudósító kérdésére vá­ra, u tatot t: a tervezetnek egyet- javasolni fogja az NDK-nak a faszolva később meg is je­tárgyalások megkezdését. gyezte, hogy Brandt válasza „Az NSZK kormánya ab- nem fog ellentervezetet tar- . . , teremtett és én­ből indul ki — hangoztatta a talmazni, hanem csak a tár- }’ kormányszóvivő —, hogy az gyalusok megkezdését indítvá­NDK nem kíván más maga- nyozza. len olyan pontja sincs, amely az NDK-t előnyös helyzetbe hozná, az NSZK-nak hátrá­nyos lenne. A tervezet nem követel sem­miféle előjogot az NDK-nak. tartást tanúsítani, mint a Ugyanakkor azonban világos, Szovjetunió és Lengyelország, hogy semmilyen körülmények Általános szokás ugyanis, hogy között sem egyezhetünk bele szerződéseket csak tárgyalások Befejezésül Ahlers kijelen­tette, hogy az NSZK kormá­nya „nem teszi vitássá Német­ország területén, a meglevő te­rületi statust”. Egy kérdésre válaszolva a szóvivő megállapította, hogy Walter Ulbricht nyilatkozata nek alapján teszi meg majd Bonn tárgyalási javaslatát. Huszonöt éves c? szovjet-magyar fegyverszüneti egyezmény MA 25 ÉVE, 1945. január 20-án, a szovjet kormány és a debreceni Ideiglenes Magyar Kormány képviselői aláírták a Szovjetunió és Magyafország közti hadiállapotot megszün­tető fegyverszüneti egyezményt. Ez az aktus véget vetett an­nak a szégyenteljes helyzetnek, amelybe a Horthy-rendszer ország vesztő urai sodorták a magyar nemzetet: oly sok vér- veszteség után végre kiléptünk a szovjetellenes háborúból, amelybe a Hitler kényét-kedvét kereső magyar úri osztály sodorta hazánkat a világ első munkás-paraszt állama ellen. A történelmi hitelesség ás teljesség kedvéért meg keli említeni, hogy nem ez volt az első szovjet—magyar fegyver­szüneti okmány. Három hónappal korábban, 1944. október 11-én, Horthy személyes megbízottai Moszkvában aláírtak már egy ilyen tartalmú megállapodást, amelyet azonban magyar részről soha nem hajtottak végre, így az érvényét ^ vesztette. Talán sok minden másként történt volna,' ha en­nek az első szerződésnek az aláírása után a magyar had­vezetés teljesítette volna a fegyvefszüneti feltételeket. Ha­zánk akkor a háború további pusztításaitól megmenekülhe­tett volna..A magyar uralkodó osztály azonban sokkal job­ban félt a háború után várható demokratikus fejlődés kiló-’ fásaitól, semhogy ténylegesein szakított volna korábbi poli­tikájával. Horthy négy nappal az első fegyverszüneti egyez­mény aláírása után hitszegő módon átjátszotta a hatalmat Szálasinak és nyilaskeresztes hordáinak, s Magyarország to­vábbi sorsát ennek a fasiszta bűnözőnek a kezébe tette le. A nyilasuralom további vért és pusztulást zúdított az or­szágra, és MagyaRország lett Hitler utolsó csatlósa. Történel­münk legsötétebb, legkilátástalanabb időszaka volt ez, és or­szágunk a teljes pusztulás elé nézett. A szovjet hadsereg 1944 év végi és 1945 év eleji kato­nai sikerei következtében Magyarország, jelentős része fel- szabadult. Debrecenben a felszabadult nép igazi képviselői­ből megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Kormány, amely deoember végén kezdeményezte a szovjet hadsereg magyafországi képviseleténél a hadiállapot megszüntetését. A szovjet kormány lehetővé tette, hogy a .magyar fegyver­szüneti bizottság — Gyöngyösi, akkori külügyminiszter, Vö­rös János honvédelmi miniszter és dr. Balogh István mi­niszterelnökségi államtitkár — Moszkvába utaEhassék. A FEGYVERSZÜNETI egyezmény mindenekelőtt a ka­tonai ellenségeskedések megszüntetését tartalmazta, de ren­delkeznie kellett egész sor más kérdésről, így a többi között a magyar hadsereg által Ukrajnában okozott károk megtérí­téséből. Ezt az összeget — hasonlóan a Romániára és Finn­országra kivetett jóvátételhez — 300 millió dollárban álla­pították meg. A szovjet államvezetés jóindulata Magyaror­szág iránt már ekkor kézzelfoghatóan fejeződött ki: ugyan­is jóvátételi követelést terjesztett elő Magyarország ellen Csehszlovákia és Jugoszlávia is. A szovjet kormány hozzá­járult ahhoz, hogy a 300 millió dolláros jóvátételben benne foglaltassák a csehszlovák és jugoszláv igény is; 100 millió dollárt átengedett ez utóbbi két országnak a szovjet kontin­gens terhére. A segítőkészség további jele volt, hogy később a még ki nem fizetett jóvátételi összeg felét eüenérték nél­kül elengedte a szovjet kormány. A szovjet—magyaf fegyverszüneti egyezmény a megúj- hodó Magyarország első jelentős nemzetközi aktusa volt, amely nemcsak a hadiállapotnak vetett véget, hanem annak elis­merését is jelentette, hogy a szövetséges hatalmak az Ideig­lenes Nemzetgyűlést és kormányt tekintik Magyarország ki­zárólagos képviselőjének. Az egyezmény értelmében Magyar- ország határai a bécsi döntések előtti helyzetnek megfelelően álltak helyre, vállaltuk, hogy katonailag hozzájárulunk a hitlerista hadsereg kiveréséhez hazánkból, feloszlatjuk a fasiszta szervezeteket és intézményeket, felelősségre von­juk a háborús bűnösöket és eltöröljük a fasiszta .törvénye ki6t. Nem egészein három hónappal a fegyverszüneti egyez mény aláírása után a szovjet hadsereg Magyarország égés:: területét felszabadította. A hitleristák kitakarodása után rom, pusztulás és éhínség jellemezte az ország helyzetét. A, ma­gyar nép — mindenekelőtt a főváros népe — soha nem felejti el, hogy azokban a rendkívül nehéz időkben a szov­jet kormány sietett a lakosság segítségére: élelmiszert kül­dött az éhező Budapestnek, nyersanyagot az ipái megindí­tásához, vetőmagot, igaerőt a parasztságnak. A FEGYVERSZÜNETI egyezmény aláírásával megala­pozott magyar—szovjet barátság az azóta eltelt 25 esztendő alatt kiteljesedett, bőséges gyümölcsöt hozott. Azóta vállvet ve -őrizzük azt a kincseit, az emberiség egyetemes kincsét, amelyet nekünk 1945 hozott meg: a szabadságot, a békét. (KS) Felveszünk balassagyarmati munkahelyre férti lerakatvezető■ helyettest (Közgazdasági technikumi, illetve boltvezetői vizsgával.) Lehetőleg Balassagyarmat, vagy környékén lakók je­lentkezését kérjük! Szabad szombattal dolgozunk! Pályázatokat a fizetési igény és eddigi működés leírásá­val az alábbi címre kérjük: Élelmiszer-nagykereske­delmi Vállalat Vác, De­recske dűlő 4. Pf. 54. Megközelíthető MAVAUT-tal. mSOk-MOTOMSOK! KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ­SZAVATOSSÁG! BIZTOSÍTÁS 1910. évi díja. A hő végéig pótlékmente­sen fizethető. Befizetőlappal, felvi­lágosítással szívesen all rendelkezésre az ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ NÓGRÁD - 1970- január 20., kedd Vietwam-eriekeaiet állandó bizottságának vasárnapi ülé­sén. hozták, ámelyen 27 or­— Amman ban szombaton este a „Palesztanaá Demokrat tikus Népi Felszabadítás; Front” szóvivője közölte, hogj; a Colán fennsíkon szómba; reggel 7.30 óra óta heves har­cok folynak. — A madridi Diplomáciai Tájékoztató Iroda szombaton közölte, hogy Gregorio Lopez szag 60 képviselője vett részt. Bravo spanyol kiülügyminisiz­ter hétfőn hivatalos látoga- — Londonban hétfőn egy tásra Kairóba utazott. Madri- rendőrségi szóvivő közölte, dl diplomáciai körökben Lo- hogy a Scotland Yard külön- pez látogatását Spanyolország leges osztálya is bekapcsoló- határozott arabbarát politi- dik abba a nyomozásba, kajának megerősítéseként ér- ameljmek célja, hogy kézre- telmezik. kerítsék a vandál elemeket, akik vasárnap horogkeresz­— Izraeli katonai szóvivő tekkel mázolták tele és meg­közölte, hogy vasárnap korán kísérelték felrobbantani Marx reggel jordániai területről tü- Károly síremlékét a Highgat ze-t nyitottak a Holt-tenger- temetőben. tői délre levő Heot Hakikar övezetben. Külpolitika — sorokban — A 'kanadai liberális párt québeci szervezetének veze­tőjévé szombat este Robert Bourassa montreali ügyvédet keit szolgálja” s annak az választották meg Jean Lesage volt québeci miniszterelnök helyére. Bourassa 1966 óta parlamenti képviselő. — Stockholmban március 28-tól 30-ig ülésezik a nem­zetközi stockholmi Vietnam- koníerencia. Az erre vonatko­az amerikai külügyminisztéri­um ázsiai osztályának szakér­tője és Donald Anderson kí­nai nyelvi szakértő, tolmács.. — Az EI-Fatah közlemé­nye szerint Arafat hétfőn és kedden további megbeszélése­ket tart a libanoni vezetők­kel. Szó van arról, hogy ta­lálkozik Karami miniszterel­nökkel is. — Grigor Sztoicskov, közle­kedésügyi miniszter vezetésé­vel bolgár küldöttség utazott Lengyelországba. A küldött­ség részt vesz a KGST közle­kedési állandó bizottságának munkájában. — A Szovjetunió és Bulgá­ria belkereskedelmi miniszté- riumáfiak képviselői Szófiá­ban aláírták a két ország 1970. évi választékcsere egyezményét. A Szovjetunió — a többi között varrógépe­ket, hűtőszekrényeket és épí­tőipari anyagokat szállít Bul­gáriának, ahonnan konfekció­amerikai nagyköveti tanács- árut, gyümölcsöt, zöldségkon- kozásokra vasárnap este Var-, aervet es más árukat jjnpor­— Chaben-Delmas francia miniszterelnök a párizsi Express-nek adott interjújá­ban kijelentette: Ez a politi­ka „Izrael és a nyugat érde­alapvefcő célnak az elérésére irányul, hogy „az ellenséges­kedő feliek között tartós béke jöjjön létre”. — A két év után ma, ked­den újra megkezdődő kínai­zó határozatot a stockholmi sóba érkezett St*»*! Kreisberg, táj. — A General Electric üze­meinek 150 000 dolgozója im­már 80 napja sztrájkol. Az új kollektív szerződés megköté­séért a General Electric ellen folytatott harcban egységes arcvonalként lép fel az Egye­sült Államok 14 szakszerveze­te. * — Nagy-Britannia 1969-ben 51,8 millió font sterling érté­kű árut exportált a Kínai Népköztársaságba. Az 1968- ban kivitelre került áruk ér­téke 28,5 millió fo-nit sterling volt. A Kínai Népköztársaság 1969-ben az előző évi 34 mil­lió font sterlinggel szemben 37,7 millió fönt sterling érté­kű árut exportált Nagy- Britanniába. — Az Aeroflot szovjet légi- forgalmi vállalat áprilisban közvetlen repülőjáratot indít Moszkva és Nairobi között. Ez lesz az Aeroflot által fenntar­tott tizennegyedik afrikai re­pülőjárat. — Damaszkuszban megkez­dődtek a Szíriái Arab Köz­társaság és a Bolgár Népköz­társaság kereskedelmi forgal­mának bővítéséről folyó tár­gyalások. A megbeszélésekéin Bulgáriát 29 tagú küldöttség |tópvtó.elL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom