Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)
1970-01-18 / 15. szám
Vannak, akiknek nem elég dübörgő életünk zaja... •V t ’,Äi® Egy német lakatos a Riviérán nyaralt és megsajnálta a sétányon hangosan rádiósokat, hogy egyik kezüket a készülék foglalja el, s csak egy kézzel foghatják át partnerüket. Nosza, kalapba a készülékkel. Talált is egy német kalapgyárost, aki egy rádiókészítövel „pehely” könnyű rádióvevőt készíttetett, azt kalapba helyezte és mint találmányt szabadalmaztatta. Képünkön: egy szalmakalapba beépített „zajcsinálöt” látunk ,/,/S/,SSSSSSSS/SS//SSJrS/rtSSSSS/SS//**SWSSSSSSSSSSSSSSSSJSSSSSSSSSSS/SSS/SSSSSySSSSJSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/*SSSSSSSSSSSSSSSSSSSJ A földrengések előrejelzése ÉVENTE világszerte többezer földlökést regisztrálnak, szerencsére a pusztító erejű földlökések száma viszonylag kevés. Elsősorban Japán, Chile, Mongólia, Törökország, India, Olaszország és a Szovjetunió egyes területein, hazánkhoz legközelebb pedig Jugoszláviában jelentkeznek általában pusztító földrengések. Érthető, hogy az Egyesült Államok és Japán melllett a Szovjetunióban is szakértők százai dolgoznak a megbízható földrengés előrejelzési módszerek és eszközök kialakításán. A Szovjetunióba« ebben az Lesz-e mesterséges szív? 1958-ban, a Brüsszeli Világkiállításon a sok kiállított tárgy közt bemutattak egy szintetikus hártyát, — az ún. „mesterséges izmot”, amelyet egy svéd professzor állított elő., Vlagyimir Engelhaft akadémikus, az ismert szovjet biológus, már a háború előtt feltárta a mozgás vegyi jellegét, miután bemutatta a kísérleti „izmot”, az „élő" polimerekből készült, rövidülő fonalat. A svéd tudós azonban olyan szintetikus rendszert hozott létre, amelyik képes megrövidülni és a vegyi ösz- szetétel megváltozásakor mechanikai munkát kifejteni. .. Csak savval kellett hatni az átláts&ó hártyára, és megrövidült, a lúg viszont azonnal megnyúlásra késztette. Ez lényegében nem más, mint a kértüai energia mechanikai energiává való egyenes átttlá- kuíása. ■7- Akkor jutott eszembe,-— mondja Radomir Beljakov, a műszaki tudományok kandidátusa, — mi történne, ha egy ilyen átalakulásra képes hártyát önszabályozó rendszerben helyeznénk el? Ily- módon egy automatikusan dolgozó, lüktető polimerhajtómű keletkezne... — A Laboratóriumban előállított első hártyák vékonyak és törékenyek voltak, s mindössze húszegynéhány grammos terhelést bírtak ki. Most viszont még néhány kilós terhet is képesek tartani. Ilyen, néhány centiméter szélességű hártyákat helyeztünk el függőleges helyzetben egy folyadékkal teli edényben. Ahhoz, hogy a berendezést működésbe helyezzük, már csak ki kellett egyensúlyozni, az egyik szelepet kinyitni, és a lúgoldatot beereszteni. A lúg hatására a hártya megnyúlik, a súly kezd „átbillenni” és működésbe lép a szabályozó emelőkar. Elzárja a lúgot beengedő szelepet, miközben a savszelepet nyitja meg. Amikor azonban a sav olyan mértékben húzza össze a hártyát, hogy az egyensúly ismét felbomlik, a hártya az emelőkaron keresztül ismét elzárja a savszelepet. A továbbiakban a generátor önmaga dolgozik, sajátos gyakoriságú lüktetéssel. Megtörtént tehát a visz- saacsatolás. — Hamarosan sikerült létrehoznunk a műizom egy új, tökéletesebb' változatát. Az új modellben a folyadék már nem a nehézségi erő hatására áramlik, hanem magának az „izomnak” a munkája következtében. Most már önállóan szabályozta nemcsak az áramlást, de a sűrítést is. Minél több idő telt el, annál gyakrabban gondolunk a mesterséges szív létrehozására. Az, ami régen álomnak, fantáziának tűnt, most valóságos talajt nyert. Hiszen elvben a szív nem más, mint egy izomzsák, illetve pontosabban egv izomszivattyú. Amit sikerült megvalósítani egy különálló izomdarabon, most meg lehet próbálni egy rendszeren? Egy burokba, amely szimbolikusan a szívet jelezte, két hajlékony szifonkamrába zárt „izmot” helyeztek, amelyek a burkot két részre osztották. a szív két kamrájának megfelelően. Az „izmokra” merőlegesen választófalat helyeztek el, úgy, hogy a kamra belseje most hat részre oszlott: két dolgozó „mesterséges izomra” és négy, az oldatok befogadására szolgáló rekeszre. A szelepekkel ellátott hajlékony gumicsövek a kis- és nagyvérkör mintájára ölelték körül a burkot. A jobb kamrában lúgos, a bal kamrában pedig savas oldat volt. Csak a kezdő impulzust kellett megadni a válaszfalnak és a rendszer mozgásba jött. A négy folyadékkal teli kamra nagysága változott, kettő megnagyobbodott, kettő pedig kisebb lett. A sav és a Lúg automatikusan bepnéselődött a „mesterséges izmok" kamráiba, a kisebbé váló kamrákból. Ezzel egyidejűleg a megnagyobbodó kamrákba új adag folyadék szívódott. A kamrákat úgy kapcsolták ösz- sze, hogy mindegyik mesterséges izmot hol lúg, hol sav aztatta. Az izmok antagonisz- tikusakká váltak és ez szabályozta a válaszfal helyzetét, a szelepek munkáját és ezzel az egész rendszer működését. „A világon elsőnek dolgozták ki egy mechanikai-vegyi rezgésen alapuló generátort, amelyben megvalósul a mechanika-vegyi visszacsatolás. Ez a prototípusa a jövö polimer-motorjainak”. Ez volt a szakvéleménye Akszel Berg akadémikusnak, a kibernetika egyik legjelentősebb szakértőjének. — A létrehozott modell — mondja befejezésül Radomir Beljakov — segít az orvosoknak néhány Szívelégtelenség modelljének elkészítésében és tanulmányozásában, különösen azokéban, amelyeket, lehetetlen előidézni, mivel elkerülhetetlenül a kísérleti élőlény pusztulását okozzák. Szvetlána Vinokurova évszázadban 1927-ben Krím- félszigeten, 1940-ben Garma- ban, 1948-ban Ashabadban és 1980-ban Taskentben volt pusztító erejű földrengés. A kutatás az 1948-as földrengés után indult meg intenzivebben a földrengések előrejelzésével kapcsolatban. Igyekeztek feltérképezni azokat a veszélyeztetett terepeket, amelyeken /az eddigi tapasztalatok és sorozatos mérések alapján á jövőben számolni lehet nagyobb erejű rengésekkel. Az • előrejelzések problémakörével csaknem valamennyi szovjet geofizikai intézmény foglalkozik. A kutatások eddigi állása szerint bizonyos előjelek regisztrálása segítségével napjainkban a földrengések helyét és valószínű erejét már meg tudják határozni, ami azonban a Legfontosabb lenne ezen a téren: a kitörések pontos idejét még nem. Pedig az érintett terület riasztásához és időbeni kiürítéséhez erre feltétlenül szükség volna. Mégis mit lehet tenni annak érdekében, hogy a rengések minél kevesebb kárt okozzanak emberéletben? EGYIK szovjet professzornak az a véleménye, hogy pillanatnyilag a legcélszerűbb feltérképezni az ország területén a földrengésveszélyes zónákat, és ezeken a területeken rengésálló épületeket emelni, illetve a már meglevő épületeket megerősíteni. A fizikusok a szeizmikus jelenségek és a földmágnesség közötti összefüggések beható tanulmányozásától várják a jövőben az eredményt a megbízható előrejelzési rendszerek kidolgozására. Mások a lökéshullámok jellegének, terjedésének vizsgálatából igyekeznek következtetéseket levonni. Ismét más kutatók a Kurili-szdgetekiröl és Kamcsatkából kiindulva elkészítették a Szovjetunió szeizmikus térképét, megjelölve rajta azokat a helyeket, amelyeken az elkövetkező 20 esztendő folyamán pusztító erejű földrengéssel lehet számolni. Érdekes ezzel a témával kapcsolatban egy fiatal tadzslik származású szeizmológusnaik a kutatási munkája, Tádzsikisztánban gyakori a földrengés és az elmúlt években mintegy 10 ezer regisztrált földiöltést tanulmányozott. Kiinduláskor figyelembe vette, hogy Tádzsikisztán területen a gyenge ap- litudójú földlökések igen gyakoriak, míg az erős rengések nagyon ritkán fordulnak elő. A föld rengések száma és ezeknek az ereje közötti összefüggéseket a szovjet kutató grafikonon ábrázolta. Grafikonját frekvencia grafikonnak nevezte el. Ez a grafikon már többet mondott a tudós számára. A szovjet kutató fiat tapasztatta, hogy a legerősebb földlökés előtt a gyenge amplitúdójú lökések szórna csökken, ugyanakkor az erős amplitúdójú lökések száma növekszik. Grafikonról a nagy erejű földlökés 2 héttel korábban leolvasható. MA MÉG természetesen nem lehet arról vitatkozni, hogy a fiatal szovjet kutató módszere a gyakorlatban minden tekintetben beváltja- e a hozzáfűzött reményekét. Ha sikeresnek bizonyulna, úgy a Szovjetunió területén kiterjedt földrengés előréjel ző-óllomás hálózatot lehet kiépíteni. Az állomásokat nagy- frekvenciás műszerekkel látnák el. Így: „közelebb leszünk ahhoz, hogy a technika és tudomány a jövőben lehetővé teszi a földrengések megbízható előrejelzését.” E. I. Klimatizáit űrruha Az > asztronautáknak fel keli készülniük a világűr szélsőséges hőmérsékleti hatásaira, éppen ezért különleges, kli- matizált védőruhát öltenek magukra. Az egy darabból készült, teljesen zárt öltözéket vékony csövek hálózzák be, melyek a belső oldalon érintkeznek az ember bőrével. A csövekben kis szivaty- tyúval cirkuláltatott víz átveszi a test melegét, felmelegíti a csőben keringő vizet, melyet azután a képen látható segédberendezésben lehűtenek, és ismét a csöveikbe szivattyúznak. A ruhához tartozó kis villamosszivattyút elemek táplálják. Ha megfordítják az áramlás irányát, hűtés helyett fűthető a víz, amikor is a ruha melegen tartja viselőjének testet. A mindenkori legmegfelelőbb hőfokot természetesen automatikus szabályozó állítja be. A férfi kezében tartott segéd berendezés egyébként ,a többi életfenntartó berendezéssel együtt a háton foglal helyet« világűrbe való kilépés alkalmával, mint azt az amerikai asztronautáknak a Holdra va ió lépésekor is láthattuk. Újfajta aktiv folyamatok a Napban — A Nap mélyében újfajta, mágneses kitöréseket fedeztek feL Nagy teljesítményű műszerek segítségével a Napot megfigyelő Uszuri Obszervatórium vezetőjének (Távol-Kelet, Szovjetunió) sikerült megállapítania, hogy a mágneses kitörések a kro- moszférában lezajló kitörések után keletkeznek. A mágneses kitörések tanulmányozása fontos a napfoltok keletkezésének és természetének megértéséhez. ^ ni f r Oyokernoveny- betakarító gép Takarmányrépa és cukorrépa és más gyökérnövények betakarítására új gépet konstruáltak a szovjet mérnökök. A traktor után kapcsolható gép, mely elevátorának és szállítószalagjának meghajtását erőátviteli tengely segítségével a traktorról kapja, egyszerre két sor növényt gyűjt be. A gyölíérnövényeket a gép különleges szedőberendezése emeli ki a földből s közvetlenül az elevátornak adja át, mely megtisztítja a földtől. Innen a növény a szállítószalagra kerül, majd a gép mellett haladó teherautóra. Egy óra alatt mintegy fél- hektárnyi területről lehet betakarítani a gyökérnövényeket e gép segítségével. A Moszkvai Mezőgazdasági Gépgyár a kísérleti széria űzetni tapasztalatai alapján megkezdte a gépek sorozat- gyártását. A fekete tetra Az egyik Ieghálásabb és legelterjedtebb akváriumi díszhal, amelynek tartásával a kezdőknek is értelmes kísérletezni, a fekete tetra. A pontylazacok családjába tartozik, eredeti hazája Dél- Amerika: az Amazonas vízrendszerének folyói, patakjai. 1935-ben került először Európába, Magyarországra pedig 1937-ben. Alakja jellegzetes: szinte kereknek tűnik legyezőszerű- en kiterült hátúszója, farok- úszója és a kloaka nyílásig terjedő fark alatti úszója miatt. Lapos teste lehetővé teszi, hogy a gyonsfolyású vizekben is könnyedén mozogjon. Akváriumunkban is megfigyelhetjük, hogy a hosszú ideig mozdulatlanul, szívesen ácsorgó hal milyen villámgyors mozdulatokra képes. Színe szürkésfehér, fémesen csillogó pikkelyekkel. Űszói feketék, és testén is fekete haráncsíkok húzódnak a hátoldaltól a hasoidalig. A sötét szín azonban árnyalataiban változik a hal tartási körülményeitől függően: a rosz- szul tartott hal sokszor egészen színtelen. A hal környezettel szemben támasztott igényelt akváriumunkban könnyen kielégíthetjük. A 20—25 C°-os hőmérsékletű vizet szereti. A legfontosabb, hogy feltétlenül tiszta vize legyen a tágas akváriumban. A piszkos, zavaros bomlószerves anyagot tartalmazó vízben biztos, hogy sikertelenül próbálkozunk tartásával. Táplálékában nem válogatós. Szívesen fogyaszt élő, szárított, de akár műeleséget is, bár természetesen az élőt részesíti előnyben. Tubifexből, Enchytreus-ből, szúnyoglárvából, vízibolhából sokat tud elfogyasztani. Étvágya általában kitűnő. Az élő eleség különösen a fiatal példányok fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Tenyésztéséhez legalább 25 literes akvárium szükséges, melynek aljára 3 cm vastag, tisztára mosott folyami homokot terítünk. Ikráztatás céljára növényekből bokrokat képezünk ki az akváriumban. A tenyésztésre kiválasztott Ilimet és nőstényt, — az esti órákban — behelyezzük az akváriumba, miután a vizet 25—28 C°-ra melegítettük fel. Az ikrázás 1—3 nap alatt a kora reggeli órákban következik be. A halacskák kecses mozdulatokkal, játékosan öez- sze-összecsapnak. A nőstény ikráit az ikráztató növényre szórja, amelyek ott megtapadnak. Ikrázás után eltávolítjuk a halakat az akváriumból, és a víz magasságát 15 cm-re csökkentjük. Az ivadékok 24 óra múlva kelnek ki. az ikrából, a kikelő kis halak 3—4 napig a növényeken függnek. Ezután elindulnak önálló táplálékszerzésre. Táp-, lálékul az első napokban vízben oldott főtt keménytojás sárgáját, esetleg apró élő ele séget adhatunk. A halak rendkívül gyorsan növekednek, ennek arányában egyre nagyobb tápláLékállatokat adhatunk. Ivarénettségüket 8— 10 hónapos korukra érik eL Érdemes tehát foglalkoznunk a fekete tetra tenyésztésével : aránylag igénytelen, hálás díszhal, és esztétikád élményt nyújt az a szépen berendezett akvárium, melyben nagy csapat fiatal tetra játszadozik. I r NÓGRAD — 1970- január 18., vasárnap 11
