Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)
1970-01-18 / 15. szám
Helyi érdekek Ä nyereségrészesedési * * rendszer bevezetése az új gazdasági mechanizmusban valóban termékenyítőén hatott a termelésre, több tekintetben meggyorsította az okos gazdálkodásra irányuló korábbi erőfeszítéseket, közelebb hozta egymáshoz a vezetőket és a beosztottaikat. Ez az egymásra utaltság azonban nem mindig szerencsés. Ezzel kapcsolatban Ká- dáé elvtárs angyalföldi beszédében a többi között ezeket mondotta: „Nekünk azonban elvi alapon állva ügyelnünk kell arra, nehogy a helyi érdek, összefonódás görbe utakra vigyen.”Ki meri felelősségéneit tudatában azt állítani, hogy minisztériumi vállalataink, építőiparunk, egyes kis- és nagykereskedelmi vállalatunk, a kisipari termelőszövetkezetek, a tanácsi ipari vállalatok kizárólag jó munkával, a piaci lehetőségek okos felhasználásával szerezték meg a tervezettnél néha meglepően nagyobb nyereséget. Ha egyik-másik termelőegységnél egy kicsit jobban utána néznénk a dolgoknak, bizony hamar napvilágra kerülne néhány furcsaság. A lényegen mitsem változtat, hogy megyénk egyetlen vállalatát sem kellett gazdasági birságra kötelezni, s alá ellen indult is eljárás, azt is megszüntették. Kevés vállalatról mondhatjuk el, hogy az elért nyereségért talpraesettem, élelmesen, rátermetten dolgoztak. Felesleges áltatnunk egymást, mert mindannyian tudjuk: egyik vállalatnál jobban, a másiknál kevésbé, de mindenütt jobban fogott a ceruza, amikor az árakat kalkulálták. Megtehették, mert az objektív valóság: a megnövekedett, részben kielégítetlen kereslet is sokszor ilyen megoldásokra ösztönözte az érintett vállalatokat, keíeskedelmi egységeket. Társadalmi ellenőrzésről beszélni etekintetben pedig szinte lehetetlen. A párt- és a szakszervezeteknek kellett volna fellépni a túlzások ellen. A megtörtént próbálkozások igen erőtlenek voltak. Elég utalnunk arra a SZOT-határozatra, amely előírja, hogy az indokolatlan áremelések meggátlása céljából — ami elsősorban munkásérdek — létre kell hozni az ár- tanácsadó és árellenőrző bizottságokat. Az elképzelés nagyon jó, csak nehéz megvalósítani. Amennyiben a szakszefve- zet képviselői felülemelkedtek a szüle vállalati érdekeken, felemelték tiltakozó szavukat az indokolatlan áremelések ellem. rögtön fegyvert adtak a gazdasági vezetők kezébe: lám, a szakszervezet nem akarja, hogy több legyen a nyereség, pedig béreket emelni, új fürdőt, öltözőt, víkendházat építeni, modem gépet vásárolni csak akkor lehet, ha egyre, nagyobb a nyereség. Ily módon kívánják leplezni azokat a munka- és üzemszervezési fogyatékosságokat, amelyeket meg kellene szüntetni. Ennek kapcsán nagyon találóan mondta az egyik szakszervezeti titkár: hamar elhallgattatják az embert. Pedig a görbe útnak káfos következményeit, ugyancsak azok a dolgozók érzik meg, akik, mint fogyasztók belemennek az indokolatlan áremelésekbe, úgy vélekednek, hogy az árkalkuláció nem az ő dolguk, csinálják a vezetők, így hát elmarad a dolgozók ellenőrzése, a felsőbb szervek pedig abból kiindulva, hogy ne sértsék meg a vállalat önállóságát, bátortalanul lépnek fel a tapasztalt visszásságokkal szemben. N em a nagyobb nyereség ellen lépünk fel, hanem annak egészségtelen megszerzési formája elvetéséért protestálunk a közösség érdekében. Mert nem mindegy, hogy a keresetből ki, mit és mennyiért vásárolhat. . V, K. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESUUETEKI NÖGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVF., 15. SZÁM ARA: 1 FORINT 1970, JANUÁR 18., VASÁRNAP Zárszámadó közgyűlés Ecseten Nagy sikereket ért Mai számunkban: Traktoros a tsz-ben (3. oldal) Változó háztáji (4. oldal) Érdemes volt... (5. oldal) ' Tudomány, technika (11. oldal) Elutazott ITIirko Topává« Mirko Tepavae, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminisztere, aki Péter János külügyminiszter meghívására hivatalos, baráti látogatást tett Magyarországon — és a kíséretében levő Jaksa Petries külügyminiszterhelyettes, továbbá a jugoszláv külügyminisztérium, több vezető munkatársa szombaton délután elutazott Budapestről. A magas rangú vendégeket a Keleti pályaudvaron Péter János, Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, Marjai József, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete és a Külügyminisztérium több vezető munkatái-sa búcsúztatta. Jelen volt a búcsúztatásnál Géza Tikvicki, Jugoszlávia budapesti nagykövete. A látogatásról közös közleményt adtak ki. (MTI) Az orszáshan pl síin pk Mezőgazdasági szocialista brigádok vetélkedőbe Salgótarjánban A pásztói járás egyik legeredményesebben gazdálkodó mezőgazdasági üzemében, az ecsegi Béke Termelőszövetkezetben tegnap tartották meg az 1969. évi zár számadó közgyűlést. A tagok zsúfolásig megtöltötték a községi művelődési otthon nagytermét. Részt vettek a közgyűlésen a pártbizottságok és tanácsok képviselői, valamint a tsz-szel kapcsolatban álló vállalatok, szervek megbízottai. Ott volt a tsz területi szövetség képviselője is. Kazinczi János a termelőszövetkezet elnöke ismertette a vezetőség beszámolóját. Bejelentette, hogy a termelőszövetkezet dolgozóinak nagy része, elsősorban azok akik háromszáz munkanapot ledolgoztak, nemcsak elérték az ipari munkások átlagkeresetét, hanem lényegesen túl is szárnyalták. A nagy tetszéssel fogadott bejelentés után az elnök elismerését fejezte ki az ecsegi és kozárdi szorgalmas, mun- kaszerető tsz-tagokmak. ELmondta, hogy a környék szántóföldje közepes minőségű, de mert szakszerűen kezelik, jó termést takarítanak le róla. Az elmúlt évben 240 vagon szerves trágyát és holdanként 400 kilogramm műTöbb dolog indokolja, hogy gyárainkban, üzemeinkben megtermelt áruk minél előbb a megrendelőhöz, illetve a fogyasztóhoz jussanak. Ennek megvalósítása jórészt a MÁV- on múlik. Mi a helyzet a vagonellátásban — kérdeztük néhány gyár kereskedelmi osztályának vezetőjétől? Üresen nem adják vissza Az Öblösüveggyárban Matrágyát használták fel a talajerő pótlására. Ennek az eredménye, hogy kenyérgabonából például holdanként 15,6 mázsát takarítottak be. Más termónyféleségek is hasonlóan jól fizettek. A tsz tagságának, a vezetőségnek ezt az utat jelölte meg a jövőre vonatkozólag is. Kérte, hogy a vezetők és a tagság egyaránt képezze magáit, és sajátítsanak el egyre magasabb szakmai műveltséget. A növénytermelés az elmúlt évben 5 millió 557 ezer forintot, az állattenyésztés 5 millió 380 ezer forintot jövedelmezett a tsz- nek. Az üzemben igen jó az állattenyésztés is. Kiváló törzstenyésizetiik van. Harminchat törzskönyvezett tehenük, és az ezektől származó vemhes üszőket szívesen vásárolják tőlük. 105 hízómarhát értékesítettek az elmúlt évben, 623 kilogrammos átlagsúllyal, ebből tizenkilencet export „A” minőségben, tizenhét darabot extrém „B” minőségben. Az elnök elmondta, hogy az új kormány- rendelet szerint a jó minőségű marhát kilogrammjaként, 30 forintért értékesítették. A tehenészetben elérték a tehenenként! 3600 liter évi átlagot, amely jóval meghaladja ják: ma, vasáfnap is rakodnak. Tíz vagont kértek a MAV-tóL Szabad szombaton is A Salgótarjáni Síküveggyárnak naponta tíz vasúti vagonra volna szüksége, ebből azonban legfeljebb négyet vagy hatot kapnak. — Emiatt raktáraink tele vannak áruval — közli Keményvári István kereskedelmi osztályvezető, majd így folytatja: — Elszállításuk komoly el a tsz a megyei átlagot. A sertéstenyésztésük a leggazdaságosabb. 639 sertést értékesítettek, 105—110 kilogramm súly- lyal. Egy kilogramm sertéshús előállítására 3,80 kg abrakot fordítottak, áz országos * 4,20 kilogrammal szemben. Egy kilogramm sertéshús 7 forint tiszta jövedelmet hozott a gazdaságnak. A baromfitenyésztés is haszonnal járt. Az állatállománynak megfelelő mennyiségű és minőségű takarmány áll a rendelkezésére. Az elnök ismertette a termelőszövetkezet tiszta jövedelmét, amely az elmúlt évi jó gazdálkodás után 4 millió 274 ezer forint. Az egy tagra jutó napi tízórás munkanap értéke 98 forint és 52 fillér. A termelőszövetkezet összvagyona: 23 millió 820 ezer forint. Az elnök elmondta, hogy a tagokat ezenkívül prémiumban részesítették és természetbeni juttatásokat is biztosítottak részükre. Ismertette, hogy a jövőben milyen feladatokat kell megoldani az üzem továbbfejlődése érdekében. A tagság felszólalásában biztosította a vezetőséget a támogatásáról, és elfogadta az üzem további fejlesztésére vonatkozó határozatot. gondot okoz. Hogy ne legyen nagyobb fennakadás, nemcsak vasárnaponként, hanem a szabad szombatokon is rakodunk. Mára 13 kocsit kértünk a MÁV-tól. , Az osztályvezető szerint a vasúti vagonhiány eddig még nem okozott olyan pénzügyi nehézséget, amit ne bírt volna el a vállalat. Amennyiben a jelenlegi állapot tartós lesz, akkor a pénzügyi problémák is jelentkezni fognak. Pedig a vállalatra nem panaszkodhat a MÁV: a karácsonyi ünnepekben is Rakodtak. Hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulója tiszteletére, jubileumi vetélkedőt rendez a MEDOSZ országos vezetősége, a KISZ központi bizottsága, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az Országos Vízügyi Hivatal a mezőgazdaságban dolgozó szocialista brigádok részvételével. Az országban elsőnek a Nógrád megyei elődöntőt rendezték meg tegnap Salgótarjánban a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházában, a megyei szervek közreműködésével. Az elődöntőt a novembertől folyamatosan megrendezett üzemi vetélkedők előzték meg — ezekről hét üzem szocialista brigádjának versenyzői kerültek a tegnapi elődöntőre. A Pásztói Gépjavító Állomás, az Ipolytamóci Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, a Mátraaljai Állami Gazdaság, a Sziráki Állami Gazdaság, a Magyar nándori Állami Gazdaság, a Szécsényi Tangazdaság és a Nógrádkö- vesidi Állami Gazdaság öt-öt tagú csapatai érkeztek a salgótarjáni vetélkedőre. Kanyg Béla, a MEDOSZ megyei bizottságának titkára nyitotta meg a szellemi vetélkedőt, amelynek célja, hogy ily módon is tovább ösztönözze a szocialista brigádok kulturális tevékenységét. Itt érdemes megemlíteni, hogy az üzemi szintű vetélkedőkön a nógrádi brigádok több mint hatvan százaléka képviseltette magát, és harminckét százalékos volt a rendszeres könyvolvasók száma. A szellemi vetélkedőn szakmai kérdésekre, irodalmi és történelmi ismeretekre, hazánk felszabadulásának eseményeivel összefüggő kérdésekre, valamint gazdaságpolitikai kérdésekre válaszoltak a vetélkedők. A két legjobb eredményt elért versenyző a területi döntőn vesz részt februárban. Vasárnap is rakodnak,.. gyár József kereskedelmi osztályvezető, a következőket mondotta: — Jó kapcsolatunk van a vasúttal. Ha egy mód van rá, igényeinket kielégítik. Sajnos a dunántúli havazások következményeit mi is érezzük. Január elseje óta raktár- készletünk majdnem hárommillióval növekedett. Nekünk naponta 5—6 vagonra volna szükségünk, de csak kettőt— hármat kapunk. Mivel részt veszünk a rakva-rakott mozgalomban, ezért a hozzánk áruval érkező vagonokat kiürítés után saját termékeinkkel rakjuk meg. Raktári készletünk csökkentése céljából jövő vasárnap tíz vagont szeretnénk megrakni áruval. Tizennégy fedett kocsi A Tűzhelygyárban Lovász László, kereskedelmi osztályvezető szerint, decemberben vagonhiány miatt majdnem le kellett állítani a termelést. A hó végefelé ugyan megjavult a helyzet, de ez sem tette lehetővé a megtermelt áruk kiszállítását. Január első hetében megkapták a kért napi 14, fedett vagont, a második héten — a tegnapi nap kivételével — csak 6—8 kocsit tudtak megrakni áruval. A visszaesés eddig még nem okozott komolyabb gondot. Megelőzése céljából az áruszállítás költségesebb módját választi A Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat balassagyarmati dobozüzeme az elmúlt- évben 4 millió 300 ezer forint értékű munkát végzett, amelyet ebben a gazdasági évben 4 millió 500 ezer forintra terveznek. Megnövekedett feladatukat létszámemelés nélkül oldják meg. Az év folyamán tovább gépesítik az üzemet, új saroktűzőgépet vásárolnak (Koppány György felvétele)
