Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-17 / 14. szám

Két évtizede postás Télon. nvdron. esőben, sár­ban, napsütésben a postásnak menni kell. Gordos Lajos két évtizede végzi a községben a postakézbesítői munkát. Több­szörösen kitüntetett kiváló dolgozó, pedig naponta kemé­nyen meg kell dolgoznia az el­ismerésért, ugyanis a posta- hivatal Mihálygergén van. A községből a hivatalig, majd a kézbesítés megköveteli a ” • pl 20 kilométer megtételét. Nyá­ron legfeljebb a kerékpár köny- nyíti helyzetét. Ahol csak érdeklődtünk Gor- dos Lajos munkája iránt, el­ismeréssel beszéltek róla. Lel­kiismeretesen továbbítja a több mint 400 újságot. Emellett a fizetési napokon több száz­ezer forintot, csomagokat kéz­besít. Akkor nyugtalan, amikor késik a járat és nem tudja időben helyükre juttatni a postai küldeményeket. Á Dobroda mentén \AXV>XVO-v\>^Arf\A^\/v-vv^rwvvo/>x\AX\/\x\/V'\/v/V/v/\/v<\A--v>^V\^VVOA»^/VV'eVW<v/y»VAfA/V'WV<VVV^A<A/ A hagyomány szerint a honfoglaló magya­rok áldoztak itt isteneiknek. S az 1300-as évekből már írásos emléke is maradt a Dob- roda-menti kis községnek, Egyházasgergének. Valamikor a Zách nemzetség ősi birtoka volt, később a Gyürky, a Fáy, a Ráday, a Mocsdry családnak voltak itt birtokai. Gyakran vál­tozott a község elnevezése is. Egyházasgere- gyéből lett Egyházasgerge, majd Kisgerge. Szíves kalauzunk Szántó Gyula, a községi tanács elnöke, érthetően nagyobb izgalommal mesélt a falu jelenéről, mint a múltról. Hi­szen Egyházasgerge — újra így nevezik a falut — sokat haladt az elmúlt években. Hosszan tart az is, ha csak a számokat, ese­ményeket sorolja az ember. Több mint tíz évvel ezelőtt, 1957-ben megtörtént a falu vil­lamosítása. Akkor talán 15 lehetett az utcai lámpák száma. Közben két alkalommal is bővítették, korszerűsítették a villamosháló­zatot. Ma már majd 90 lámpa szórja a fényt az esti utcákra, s ebből mintegy 30 a kor­szerű higanygőzlámpa. Okosan, gondosan használják fel évről évre a nem egészen 50 ezer forint községfejlesztést. Van művelődési otthonuk, orvosi rendelőjük, önkiválasztó boltjuk, ízlésesen berendezett presszójuk. Nyilván mindehhez kevés lett volna a község ereje, még akkor is, ha az Egyházasgergén élők szívesen végeznek társa­dalmi munkát. A kis község mindig ott érez­te maga mögött az állam segítségét, támoga­tását. Nem sokan, talán ha ezren lakják a közsé­get. Napközben azonban lényegesen kevesebb ember található Egyházasgergén. Mintegy háromszázan eljárnak a faluból dolgozni Sal­gótarján ipari üzemeibe, bányába, közöttük mintegy félszáz a nő. Munkalehetőség nyil­ván lenne még több asszonynak is a megye- székhelyen, azonban inkább maradnak ott­hon a faluban. A termelőszövetkezetben dol­goznak, és most újabban néhányon bedolgoz­nak a Budapesti Háziipari Szövetkezet sal­gótarjáni üzemének. Megélhetési gondok egyetlen családot sem szorítanak. Ide jutott el egy negyedszázad alatt Egy­házasgerge. A gyakran változó földesurak he­lyett a dolgozó emberek alakították, s for­málják ma is egyre tartalmasabbá életüket a Dobroda mentén. 4r fiutübiisz . vezetője Társadalmi munkások Antol Andrásék arról ne­vezetesek a községben, hogy kiváló társadalmi munkások. Antalné tanácstag. Férje az­zal segíti feleségét, hogy el­sőnek, példamutatóan részt vesz a társadalmi munkában. Nevükhöz fűződik a Vörös­hadsereg útján a járda épí­tése. Antalékhoz hasonlóan Áthelyezték a múlt évben a sportpályát. A falu elején, ahol eddig rúgták a labdát a lelkes sportolók, semmiképpen sem volt meg­felelő helyen. Magasan állt a talajvíz, a jószágokat sem si­került távol tartani. A községi tanács 80 ezer forintot adott a munkálatokhoz. A tereprende­zés, a játéktér füvesítése meg­történt. Az idén teljesen elké­szül a kerítés is a sportpálya körül — mint mondották a sportolók és a szurkolók jóvol­tából. társadalmi összefogással, munkával. Öt évtized rA községben nagy megbe­csülésnek örvend Makovics Kálmán, az általános iskola nyugdíjas igazgatója. Közel öt évtizede osztozkodik a fa­lu dolgozóival jóban, rossz­ban, örömben, bánatban. Oda­tartozik a községhez minden porcikájával. Volt tanítványai közül sokan már nagyapák, még többen apák, anyák, akiknek leszármazottjait is Kálmán bácsi készítette elő az életre. Nagy tiszteletben tartják az idős tanítót, aki még ma is okos szóval, jó tanácsokkal halmozza el a hozzáforduló­kat. Szenvedélyes méhész és kertész. Ezzel tölti el szabad idejét. Még hivatalos elfog­laltsága is van: takarékszö­vetkezeti pénztáros. Mint vallja, aki dolgozik, az nem öregszik meg. A presszóban Hosszú ideig vártak az új falatozóra, de megérte. Az el­múlt évben elkészült, és olyan jól sikerült, hogy akár­melyik városban is megfelel­ne. A község központjában építették fel. Belül ízléses ráccsal kettéválasztották a presszót és falatozót. Közel egymillió forintot fordítottak rá. Az új falatozó vezetője Fehér Jánosné, helyettese Kesztyűs Zoltánné. Szakérte­lemmel vezetik a boltot Hi­deg-meleg ételről, változatos italfélékről gondoskodnak. . Hogy jól, azt bizonyítja az elmúlt félhavi forgalom, amely 82 ezer forint volt. Igaz, a környező községekből is eljárnak a presszóba szó­rakozni a fiatalok. Tervezik, hogy a farsang idején zenés műsoros esteket is rendez­nek. kiváló társadalmi munkás még Gordos András (Bandi), Fekete István, Szukán Ferenc és még sokak mások. Abban a falurészben, ahol ők lak­nak, rendezettek, takarosak a lakóházak és környékük, és sok ház falán ott díszük a „Tiszta udvar, rendes ház" kitüntető tábla. Az iskola hírneve Sajnos, az iskola igazgató­jával, Géczi Tiborral nem ta­nácskozhattunk, mert járási értekezleten volt. Meglepe­tésünkre a község dolgozói jól ismerik az iskola munká­ját. Elmondták, hogy az in­tézmény felújítására közel 300 ezer forintot fordítottak A pedagógusok hozzáéréssel ne­velik a gyerekeket. Bizonyítja ezt, hogy a község iskolájá­ból kikerült tanulók a felsőbb iskolákban jól megállják he­lyüket. László László és Gor­dos Matild, a szegedi egyete­men sem szégyenkezett álta­lános iskolája miatt. Pál Já­nos katonatiszt lett, Egyed Rezső most jár katonatiszti iskolába. A szakkörökben is pezsgő élet folyik. Este érkezett meg a fiatal igazgató, aki a köz­ségben hallottakat hitelesen megerősítette. Az óvodában Azok közé a községek közé tartozik Egyházasgerge. ahol a felszabadulás után elsőként létesítettek óvodát. Az intéz­mény a falu központjában, egy takaros épületben van és 25 férőhelyes. Verbói Rozália fiatal óvónő vezeti. Munka­társa Csordás Istvánná, a sza­kácsnő pedig Berta Lajosné. ök hárman gondoskodnak az óvoda jelenleg húsz lakó­járól. Egészségesek, szépek a gyerekek, látszik rajtuk a gondoskodás. Ebédre készü­lődéskor látogattuk meg őket. Finom húslevest és túrósle­pényt fogyasztottak jó ét­vággyal, Gordos Istvánná ar­ról tájékoztatott, hogy nincs különösebb panaszuk, a szü­lők is elégedettek. Öröm er­ről hírt adni. Számadásra készülnek Február első napjaiban tartja zárszámadó közgyűlését a mihály- gergei Üj Tavasz Termelőszövet­kezet. a mostoha viszonyok elle­nére is eredményesnek mondják az esztendőt a szövetkezetiek. A ho­zamok, s így az áruértékesítés Is magasabb, mint a korábbi évek­ben volt. Jól fizetett a gabona, a zöldborsó, az állattenyésztés és az erdő is. A szövetkezetben lehe­tőség van a tartalékolásra és arra is, hogy legalább tíz százalékkal növeljék a tagok jövedelmét. Az elmúlt évben először, készpénzt fizetett a termelőszövetkezet a ta­goknak és alkalmazottaknak egy­aránt. A párta!a pszervezet Munkájával, az emberekhez való viszonyával nagy tekin­télyt vívott ki magának a pártalapszervezet, amelynek a titkára Zsidai Ferenc, építő­ipari munkás. Az esti órák­ban foglalkozik a pártmunká­val. Nem könnyű a feladata. Rendszeresen megtartják a vezetőségi üléseket, a párt­taggyűléseket, ezeken megvi­tatják a község gazdasági életét. Nagy befolyással van­nak a tsz munkájára is. A la­kossággal való jó kapcsolat révén tudják, mi foglalkoz­tatja az embereket. Ezt a tsz vezetőivel megtárgyalják. Mi tagadás, sokat vitáznak, mert az alapszervezetnek az á leg­fontosabb, hogy jól menjen a munka, az emberek elégedet­tek legyenek. A téli estéket a dolgozók politikai és szakmai művelt­ségének szélesítésére használ­ják fel. A téli tanfolyamok keretében oktatják az embe­reket, akik a tanulás iránt igen érdeklődnek. Mint a tit­kár mondja, az emberek bi­zalma, a gazdasági munkában elért jó eredmények biztosít­ják az alapszervezet tekinté­lyét ______ M ini nélkül Érdemes fejleszteni Az álattanyésztés erőtelje­sebb fejlesztésére, kiváltkép­pen most a kormányrendelet megjelenése után kedvezők a lehetőségek. Élnek is az al­kalommal a termelőszövetke­zetben. Mindenekelőtt a szarvasmarha- és a juhte­nyésztés fejlesztését tűzték- ki célul. Már az idén hétszázra növelik a meglevő juhállo­mányt, s tízzel szaporodik a tehénállomány is. Jelenleg 410 juhot és mintegy 180 szarvas- marhát számolnak a nem egé­szen 1100 holdas szövetkezet­ben. Az állatszállások meg­vannak, takarmány sem hi­ányzik a tervezett fejlesztés megvalósításához. Nyolcvannál is több gáztűz­hely van ma már a faluban. A mini-gázcseretelepet nem sikerült ugyan megvalósítani, De így sem igen panaszkod­nak. A 2-es AKÖV gáz-túra- járata hetenkint háromszor is eljut Egyházasgergére. Legfel­Takarékos emberek lakják a falut. A „falusi bank” helyi fiókjánál majd két és fél millió forintot őriznek. De vannak egészen jól látható je­lei is a faluban a szorgalom­nak, az igyekezetnek, a takaré­kosságnak. Az utóbbi években tágas, szép házakat építeúek, új bútorral rendezték be a szo­bákat, gépesítették a háztartá­sokat. Mintegy 120 tv-előfizetőt tartanak nyilván, sok a rádió, a mosógép, a porszívó. Tizen­hat—tizennyolc a gépkocsi tu­lajdonosok száma is. Ügy hír­lik, legalább tízen várják, hogy rájuk mosolyogjon a szerencse egy gépkocsi képében. jebb olyankor bosszankodnak a gáztűzhely-tulajdonosok, ha a járat késik vagy egyáltalán nem érkezik meg a jelzett na­pon, és hiába várakoznak rá. Az igazsághoz tartozik még, hogy az ilyen bosszúságok az utóbbi időben mind ritkábbak. A községben él az AKÖV egyik legrégibb autóbusz-ve­zetője, Juhász András, népsze­rű nevén „Berci sógor”. Az Egyházasgerge és Salgótarján között közlekedő autóbuszt ve­zeti már 1954-től. Ezen a vo­nalon úgy számolja, 500 ezer kilométert tett meg. Ezt meg­előzőleg is gépkocsivezető volt, a megtett kilométerek száma abban az időben is elérte az 500 ezer kilométert. A község­ből reggel öt órakor indul és este 11 órakor tér haza. Eddig még balesetmentesen közleke­dett, s aki ismeri Juhász And­rást, nehezen is képzeli el, hogy balesetet okozzon. Ezért szeretik utasai, pedig naponta zsúfolt az autóbusza, amelynek nemcsak vezetője, hanem jegykezelője is. Sikere­ket kívánunk neki, mint a fa­lu és város közötti kapcsolat „fenntartójának.” A jó boltos Tóth Jánossal, az FMSZ he­lyi megbízottjával az új ve­gyesboltban találkoztunk, ű mondja el, hogy jelenleg a község jól ellátott, a külön­böző árukból nagy a válasz­ték. Gordos Barnabás, a ve­gyesbolt vezetője gondoskodik arról, hogy az igényeket min­den áruból kielégítsék. Hogy ezt sikerül is megoldaniuk, azt bizonyltja az önkiszolgáló Vegyesbolt havi átlagos 250 ezer forint forgalma. Most minden figyelmüket afra összpontosítják, hogy a zárszámadás idejére megfelelő árubőséggel álljanak a vásár­lók rendelkezésére. Szép tex­tilárukat rendeltek, mégpedig a legújabb divatnak megfele­lőt. Hétéves panasz Szolgálati lakást építettek a közelmúltban az orvosnak. Mivel a körzeti orvos Litkén lakik, az épület most üresen áll. Meddig marad kihasználatlanul? Ki tudja? Bár ha el­készült, érdemes lenne lakót telepíteni bele. Bizonyára akadna aki szívesen lakná, fi hasznot hozna tevékenységével a falunak Is Sok gondot okoz a köz­ség vezetőinek a Harango- zó-pataik, amely keresztül szalad a községen. Szabá­lyozni kellene, mélyíteni a medrét, s kövezni is/ ahol szükség van rá. Tavaszi ol­Utak Tervszerűség jellemezte az elmúlt években azt a munkát, amelyet a tanács, a község Lakói az utak, gyalogjárók építése, javítása érdekében végzett. A mintegy tízkilo- méteres útszakaszból csupán két kilométernyi tartozik a KPM fennhatósága alá, a többivel a községi tanács tö­rődik, nagy gonddal, követ­kezetességgel. Tavaly nem kevesebb mint ötvenezer forintot fordítottak a gyalogjárókra, utakra. Nem is kell most már csak 350 méteres szakaszt elkészíteni, hogy teljes egészében elké­szüljenek. A járdaépítéssel párhuzamosan végzik a ko­rábban épült gyalogjáró sza­kaszok rendbe hozását, javítá­sát is. vadáskor, vagy nagyobb esőzések idején kint hömpö­lyög a víz az úton, elöntés­sel riasztgat a szennyes ár néhány lakóházat is. A szécsényi járásban, de talán, a megyében sincs már olyan szerv, ahová ne jutott volna el a falu panasza. Hi­szen a patak ügye hét esz­tendeje napirenden van. Az­zal egyetértett mindenki, hogy rendezni kell a Ha- rangozó-patakot. Csak ép­pen pénzt nem sikerült ke­ríteni a munkák megindu­lásához. Pedig segítség nél­kül, ahogy Szántó Gyula tanácselnök véli, aligha tud­ják összehozni a szükséges félmillió forintot. Érdekes találkozások, hasznob beszélgetések színhelye volt Egyházasgerge egyetlen nap leforgása alatt. Képet kapott az érdeklődő arról, hogy lám egy ilyen kis faluban sem múlnak eseménytelenül a na- pok, a hónapok, az évek. Min­dig történik valami, amely a gondok ellenére is előbbre vi­szi az emberek dolgát, legközelebb, január 21-én Kis- bárkányba látogatnak szerkesz­tőségünk munkatársai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom