Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)

1970-01-15 / 12. szám

Wig effys^r a fcónl^rffl a magánszemélyek forgalmin dó-rendet et ót A Magyar Közlöny 1969. de­cember 29-én megjelent 99. száma tartalmazza a magán- személyek forgalmi adójáról szóló 1/1968. (I. 13.) PM szá­mú rendelet módosítását. A pénzügyminiszter 39/1969. (XII. 29.) PM számú rendele­tének 1. §-a megszüntette az adómentességet a forgalmi adóval már megadóztatott ter­mék változatlan állapotban történő értékesítésénél. Tehát, ha az iparos üzletben, vagy kisiparos társától forgalmi­adóval már megadóztatott terméket vásárol és azt min­den további megmunkálás vagy átalakítás nélkül válto­zatlan állapotban értékesíti, a termékre vonatkozó forgalmi adókulcs figyelembevételé­vel, a forgalmi adót fel kell számolnia, illetve forgalmi­adó-köteles bevételként adó­zás alá be kell vallania. A rendelet további módosí­tásában megszüntette a men­tességet a kerítés és kerítés­kapu-termék előállításánál. A rendelet szerint akár beépí­téssel, akár anélkül vállalja a kisiparos a munka elvégzését, 10 százalékos forgalmiadó- fculcs alá tartozik. A módosító rendelet 1970. január 1-től érvényben van. Tehát amennyiben január 1. után került kifizetésre ez a bevétel, már forgalmiadó-kö- teles. A kerítést és kerítéska­pu-termék előállításával fog­lalkozó kisiparosok (kovács, lakatos és vegyesjavítóik stb.) az árvetésüket módosítsák, és a felemelt forgalmi adó össze­gét is számolják feL Szám­lát és nyugtát kötelesek adpi, ugyanakkor a megrendelő- könyv vezetése is kötelező, mivel a mentesség részükre megszűnt. A pénzügyminiszter rende­leté szerint a méret vagy kí­vánság szerint előállított, el­készített termékekről meg­rendelőkönyvet kell vezetni. (Ez vonatkozik a többi kis­iparosokra is, ha az előző évi adóköteles bevétele a 48 000 forintot meghaladta.) A meg­rendelőikönyvben fel keU tün­tetni: a megrendelés sorszá­mát, a megrendelés idejét, a megrendelő nevét, címét, a megrendelt termék, szolgálta­tás, munkavállalás megneve­zését, a termékre, szolgálta­tásra, munkavállalásra vonat­kozó árvetés sorszámát és a költségvetés összegét, a telje­sítés időpontját, a megrende­lő aláírását. A rendelet 26. §. 1. bekez­dése értelmében számlázási kötelezettségen a vevőnek (megrendelőnek) kiszolgálta­tott árukról, a vevő részére teljesített szolgáltatásokról és tartalmi követelményeknek megfelelőnek kell lennie. A pénzügyminiszter rende­leté továbbá módosította a gumiipari termékek, a kefe, ecset, meszelő, seprő, szövött szalag, csipke, csipkeszövet, függöny, húzózárszalag, heve­der, előnyomott kézimunka forgalmiadókulcsának száza­lékát. A módosító rendelet sze­rint, ha a tenyésztőtől (gyűj­tőtől) kereskedő vásárolja meg a díszállatot stb-t, az adófizetési kötelezettség a magánkereskedőt terheli. A haszonkutyák eladásából szár­mazó árbevétel — a tenyész­tőnél — mentes a forgalmi adó alól. A rendelet szerint a forgal­mi adó fizetési kötelezettség egyaránt vonatkozik a saját termesztésű és a bárhonnan vásárolt virág, dísznövény és szaporítóanyag árusítására A szolgáltatások forgalmi- adó-köteles tevékenységének körét is bővítette a módosító rendelet, így a következő szolgáltatósoknál az adóalap­ja az anyagmentes vállalási javításokról számla, nyugta díj: a közúti gépjárművek és gé­vagy blokk kiállítását kell érteni. A magánszemélyek rendelése, vásárlása alapján autóbuszokon, a vontatókon kapott 100 forintot meghaladó és dömpereken, továbbá ezek pi hajtóerő nélküli közúti jár művek közül a motorkerék- meg- párokon, a gépkocsikon, az ellenérték igazolásául nyug­tát, a 100 forintot meg nem haladó ellenérték igazolásául pedig blokkot köteles adni, illetőleg kiállítaná. A szám­lának és nyugtának — a ren­deletben előírt — alaki és Hát olyan nagy a szerelem? A primitiv törzseknél tizen­három éves korukban íenőt- té avatják az ifjakat A XX. században — sok-sok oka van ennek — mintha előbb ér­nének a gyermekek. Előbb ta­nulnak meg érdekből moso­lyogni, inni, szeretni. (Bezzeg a mi időnkben — mondhat­ják a bácsik...) A fiatalkorban kötött há­zasságok száma mindenütt nagy: itt Nógrádban talán túlzottan is az. A számada­tok főként a „gyengébb” nem­nél beszédesek; akadnak köz­tük szép számmal ötvenhár­ressük egymást gyerekek”). Vagy valami világvégétől fél­nek? („De a mi szerelmünk soha el nem múlik”). Aztán meg, mi lesz a gyerekkel? Egyáltalán nem biztos, hogy normális lesz. (Az orvos vé­leménye: „A fiatalkorban kö­tött házasságokból származó gyerekek hatvan százaléka koraszülött”). És az anyagiak? Tizenhét éves fiú és tizenöt és fél éves leány házassága: a fiú ezerötszáz forintot ke­res, a lány semmit. Eltelik egy év, megszületik a gyerek. Boldogok. Boldogok?! Nem más, ötvennégyes születésűek könnyű ezerötszáz forintból is. Milyen lesz ez a házas­ság? — kérdeztem magamtól. Mástól nem kérdezhettem, nem válaszoltak. m 'üláqerfilozóftd " Ismerik a slágerbölcseletet? Nem? Pedig sokan táplálkoz­nak ezzel a szellemi cseme­gével. Tizenhét év körüli lány válaszolt így: „Tudja, úgy gon­doltam, nem várok holnapig”. (A férfi ezek szerint valahogy így felelhetett volna: „Min­denkinek volt egy végzet asz- szonya”)- Nem célunk pszi- chologizálni. Tény: a sláge­rek nagy többsége abból az igényből táplálkozik, hogy bi­zonyos néprétegeknek kell a tételmondat. A tételmondat legyen rövid, egyszerű, köz­érthető, és valamiféle féligaz­ságot is kell tartalmaznia, to­vábbá a legkülönösebb hely­zetekben is elő lehessen ha­lászni. „Egy nagy kaland az élet” — dúdolja negédes hangon a zongorista, és sok értelmes te­kintet várja e mondat foly­tatását, mint a sínai kinyilat­koztatást, és „nem leszek a játékszered” — mondhatják, akik már elváltak. A fiatalkorúak közti házas­ságok okait kutatva nem me­hettünk e mellett a „sláger­ideológia” mellett. Persze, a lényegi okok inkább a felek életkörülményeiben keresen­dők. Szoba-konyhás lakás, hat gyerek, apuka iszik, anyu­ka iszik; nem ítélhetünk el senkit azért, mert az ilyen körülményektől szabadulni akar? Ez egészséges reakció. Azonban akadnak olyanok is, akik a gimnáziumot, vagy az egyetemet hagyják ott. Hát olyan nagy a szerelem? („Sze­három embernek boldogan él­ni. (Elmúlt már az idő, ami­kor étel helyett messiást vár­tunk, és a tyúk sem tojja azt az aranytojást, mint utóbb kiderült.). Tudják, ők is tud­ják, hogy így van. És mégis házasodnak. Pedig közülük nem minden­ki Kloss, és különben is — ez tül nagy kockázat! hagyományok lisztet ele Zsiga néni (a Zsiga bácsi felesége) söpröget a háza előtt: — így van ez rendjén, fi­am; én innen nem mozdulok egy tapodtat sem! Az apám is itt élt, annak az apja, meg annak az apja is. Nekik jó volt, nekem is jó. Mire ez a nagy flancolás? Hogy új lakás, még mit nem? Az­tán meg minek? Mondom, nekem jó ez a régi — nagyon is jó. Nem élek én már olyan sokáig, addig meg kibírom itt is. Televíziót sem veszek, mi­nek? Nem jó az a nagy tech­nika, baj is lehet belőle. Ne­kem hiába is magyaráz, apám és annak az apja is megvolt anélkül. Tudom, tudom lel­kem, hogy a Julcsának van tévéje, mondogatom is neki, hogy nem lesz jó vége... A mécses jobb mint a vil­lany, a ló mint a kocsi. Ki tudja, hány ősöm lovagolt, a fiam — pedig még kölyök — az őrült, kocsiról álmodozik. Apámnak jó volt a ló! Na, tessék! Hiszen megértem én Zsiga nénit. Igaza van. Csak azt nem értem, mi­nek jöttünk le a fáról? (lí- a.) NÓGRÁD — 1970. január 15., csütörtök utánfutóján, pót- és oldalko' csiján, valamint a felsoroltak résztermékein, tartozékain és felszerelési cikkein, végzett — az autóápolási (szerviz), ru­gókovács, fémszínező és ak­kumulátor munkákon kívül — bármilyen szerelési, javí­tási, átalakítási, beállítási és egyéb szakipari (elektromos, villanyszerelő, műszerész, esz­tergályos, fényező, dukkózó, kárpitos, bognár, lakatos, he­gesztő stb.) munka, továbbá az ezek során „beépített” egyedi, saját előállítású al­katrészek, felszerelési cikkek és tartozékok termékelőállí­tási munkái 15 százalékos for­galmi adó alá tartoznak. A javítások és a felsorolt szolgáltatások teljesítéséhez egyedileg készített alkatrész után — a jalvításra (szolgálta­tásra) vonatkozó forgalmi- adón felül — a termékelőál- lításma megállapított forgal­mi adót megfizetni nem kell Fodor Ernő pénzügyi revizor Évindító ülés Az elmúlt héten évindító ülést tartott a KISZ balassa­gyarmati városi bizottsága. Kovács Sándor, a KlSZ-bizott- ság titkárának előterjesztése alapján a megjelentek az 1970-es év feladatait, vala­mint a városi bizottság a végrehajtó bizottság mun­katervét tárgyalták meg. A következő és a kettős évfor­duló — felszabadulásunk 25., Lenin születésének 100. év­fordulója, valamint az új mechanizmus reformjának ki­bontakoztatása, a munkaterme- melékenység emelésének je­gyében zajlik le. Balassagyar­maton ez utóbbi a fiataloknak fokozottabb bekapcsolódását igényli a város iparfejlesztési feladataiba. A két jubileumi év­forduló előtt március 14-én ke­rül megrendezésre Balassa­gyarmaton a forradalmi ifjúsá­gi napok megyei megnyitó ün­nepsége, melyen minden egyes alapszervezet képviselteti magát. Osztályozás és felmentés a testnevelésben NOVEMBER 10-én megje­lent „Osztályozható-e a test­nevelés?” című cikkben rész­letesen foglalkoztam az új Tanterv és utasítás feladatai­val. A tantervi korrekció le­hetőséget ad minden tanuló számára a jó jegy megszer­zésére. Az egyénenkénti el­bírálást tűzte ki célul, nagy gondot fordítva tanulóinknál a testnevelés tantárgy meg­szerettetésére. A cikk nyo­mán több szülőtől érkezett le­vél és észrevétel, mindenütt pozitiven értékelve az új kez­deményezést, ami sok szülő­nek és gyereknek adott meg­nyugvást az elbírálásnál. Vál­tozást egyik napról a másikra az utasítás nem hozhat. Na­gyon sok pedagógusnál és szülőnél találkozunk még ma is az értékelés régi mecha­nizmusával, illetve az előíté­letekkel. Szemléletbeli meg­változásnak kell jönni mind­két részről, hogy a realitás szintjét elérjük. Az elmúlt években egyre szélesebb körű vita bontakozott ki az iskolai testnevelés egyes kérdései kö­rül. Mivel az osztályozással a múlt hónapban foglalkoztunk, most a felmentéseket fogjuk intenzíven tárgyalni. A felmérések azt bizonyít­ják, hogy nem annyira a test­nevelés, mint tantárgyi ne­hézség, hanem inkább az osz­tályzatok egyes helyeken ta­pasztalt liberalizmusa körül kell keresni a problémákat. Az osztályozás kérdését mint nevelési problémát kell tár­gyalni és alkalmazni is. Örömmel tapasztalható, hogy évről évre kevesebb me­gyénkben, különösein a közép­iskolákban a felmentett ta­nulók száma. A felmentések nagyobb számban a leányok körében találhatók. A me­gyei középiskolákban jelen tanévben 4026 diák tanul. A felmentettek száma 200 körül mozog. Az össztanulói lét­szám 20 százaléka mindösz- sze. Országos szinten ez az arány jónak mondható. Mos­tanában sokat foglalkozunk a testnevelés megszerettetésé­nek kérdésével — pedig a ta­nulók egy tantárgyban sem tudnak elérni olyan jó ered­ményt, annyi jeles osztályza­tot, mint épp a testnevelés­ben. A felméréseknél talál­kozunk olyan iskolákkal, ahol a jeles átlagok 35 százaléktól 70 százalékig megtalálhatók testnevelésből. Éppen itt be­szélhetünk liberalizmusról még pozitív értelemben is. Ugyan van-e még egy olyan tantárgy, amit ennyire szeret­nek a gyerekek és ahol ilyen eredményt tudnának felmu­tatni? Nem annak a kevés számú tanulónak a viselkedé­se, véleménye a döntő, akik menekülnek a testnevelés alól, szülei a jobb jegyért fel akarnak mentetni, hanem az a magas szám a döntő, amely önmagában beszél a tantárgy iránti szeretetről. Szerintem nem hiányzik a szeretet azok­ból a tanulókból sem, akik négyest, vagy esetleg hármast kapnak csak testnevelésből. A hibát tehát nem itt kell keresni. A hibát hamarább megtaláljuk az elkényeztetett gyerekeknél, akik ki akarják vonni magukat a komoly munka alól, és számítanak arra, hogy gondviselőik fel­mentetik a testnevelési fog­lalkozások alól. Vagy éppen az elfogult szülők a „jó át­lag” érdekében nem akarják elrontani a gyerek bizonyít­ványát, ezért akarják min­denáron a tantárgy alóli fel­mentést. Nyugodtan állíthat­juk, hogy az iskolai testneve­lés mai tantervi anyaga nem olyan nehéz, hogy azt meg­felelő akarattal és szorgalom­mal az átlagosan jó képessé­gű tanuló ne tudná elvégezni jelesre, vagy esetleg jóra, A testnevelés is csak akkor épülhet be az iskola oktató­nevelő munkájába, ha a ta­nulók maradéktalanul elvég­zik a kiszabott feladatokat. Oktatási feladatunk az isko­lák és a pedagógusok hivatá­sa, hogy a tanulókból szocia­lista embert formáljanak, ez esetben viszont nem nevelhe­tünk a könnyű életre, a ko­molyabb feladatok előli me­nekülésre. Az iskolai testne­velés alól indokolatlanul fel­mentett tanuló nevelésünk csődjét jelenti. HA EGY LUSTA, de jó ké­pességű tanuló felmenteti magát a testnevelés alól, megkapja a kitűnő rendű bi­zonyítványt és ezzel szocia­lista társadalmunkban még jogtalan előnyökhöz is jut­hat. A felvételi vizsgáknál, kollégiumi elhelyezéseknél, a tanulmányi segélyeknél azokkal a tanulókkal szem­ben, akik becsületesen végig­dolgozták a 8—12 évet testne­velési órákon, edzettek testü­ket, helyt tudnak állni mun­kahelyükön és a haza szol­gálatában is. Ezért a szülőit, a sportorvosok, ,a testnevelő tanárok szoros együttműkö­désére kell a felmentések el­bírálását bízni. Oda kell irá­nyítani a tanulókat a testne­velési órákra, sportköri fog­lalkoztatásokra, a sportisko­lákba, ahol egyenességre, küzdelemre, akaratformálás­ra és kemény, kitartó mun­kára nevelik tanulóinkat. Tóth András Mai műsor KOSSUTH RÄlÄö: 8.20: Llszt- zongoraművek. — 9.00: Mi a filo­zófia? III. — 9.25: Berki László népi zenekara játszik, a László kórház énekkara énekel — 10.05: Szimfonikus zene. — 11.00: Mai magyar múzsa. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Melódiakoktél. —13.43: Magyarország felfedezése. — 14.00: Schubert-müvek. — 15.10: Zeng­jen dalunk! A Magyar Rádió énekkari híradója. — 15.40: Balett­zenék opet eltekből. — 16.05: Adott­ságok. lehetőségek. — 16.29 r ..Be­jártam széles e világot!’* Charlie Coutts népdalalbumából. II. rész. 17.05: Időszerű nemzetközi kérdé­sek. — 17.15: Charles Aznavour énekel, a Caravelli-zenekar ját­szik. — 17.35: Nyitott stúdió. Pet- ress István műsora. — 18.00: Ope­ne. — Kb.: 22.15: Sporthírek. — részben. — 21.16: Gioconda. Részle­22.20: Nóták. — 22.50: Keresztrefe- szítés. Andrej Belij regényét is­merteti Varga Mihály. — 23.20: XVIII. századi operákból. — 0.10— 0.25: Könnyűzene. PETŐFI RÁDIÓ: S'.OS: Könnyű­zenei híradó. (Ism.) 8.45: Külpo­litikai figyelő (Ism.) — 9.00: Le- hoczky Éva és Paiócz László éne­kel. — 9.40: Együttes erővel... Integráció a községfejlesztésben. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 11.45: Arcok munka közben, a ké­ményseprő. — 12.00: Katonádalok, csárdások. — 12.25: Ünnepi ebéd Szeleburdiéknál. Rádiójáték gyer­mekeknek. — 13.03: Győri stúdiónk jelentkezik. — 13.20: Haydn: C-dúr szimfónia. — 14.00—18.00: Ifjúsági "~ca .0Per^s,^serek. randevú, kettőtől hatig .. — 18.10: 18.30: Vörös Sári cs Reményi Sán­dor népdalokat énekel. Béres Já­nos furulyázik. — 19.25: Kritiku­sok fóruma. — 19.35: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Beethoven összes szimfóniái. Ili rész. Kb.: 21.18: Körmikrofon. Kb.: 21.48; Táncze­Vendégségben Nemesik Pál általá­nos iskolai tanárnál Borsodnádud- varon. - 18.30: Csembalómuzsika. 18.48: Üj könyvek. 18.51: Közvetí­tés a Nemzeti Színházból. Sze­relmem, Elektra* Tragédia két tek Poncbielli operájából. — 21.46: „A szavak és a dolgok.” Könyvis­mertetés. — 21.56: Negyedszázad magyar zenéje. — 23.15: Szólista­parádé. — 24.00—0.10: Hírek, időjá- j rás. TELEVÍZIÓ: 8.10--10.10: Iskolaté- ! vé. — 13.10--15.10: ískolatévé. — j 18.05: Autóút a Brenner-hágón. Kisfilm. — 18.15: Napilapok, heti- j lapok. . Miről ír a világsajtó? — j 18.30: öten a sok közül. Munkás- | őrök premier plánban. — 18.50: Esti mese. — 19.00: Leonard Bern- i stein a muzsikáról. — 20.00: Tv- \ híradó. — 20.20: A kockázat. Ma­gyarul beszélő lengyel filmsoro­zat. 15. A tölgyfalevél-akció. — 21.15: A Tv Galériája. — 21.55: Tv- híradó — 2 kiadás. BESZTERCEBÁNYA: 9.45: Tv-já­ték. (Ism ) — 19.00: Tv-híradó. — 20.05: Kettesben, veled. (Szovjet film). — 21.35: Vonósnégyes. — 22.10; Tv-hiradö. Disznóölés. Gyakran veri fel disznósivítás a fagyos haj­nalok csendjét ezekben a he, tekben. A gazda szemével, no meg jófajta tengeridará­val és burgonyával kigöm­bölyített sertések sorsa egy- re-másra beteljesedik. Böl- lérkés villan, pálinkás bütykös csobban, és a per­zselő lángok felcsapódó fé­nye jelzi a sok örömmel já­ró ősi szertartás, a disznótor kezdetét. Képünkön: Elérkezett a hó­napok óta áhított pillanat: a böllérek feldarabolják a két­mázsás hízót. (MTI fotó renc felv.) Fehérvári Fe-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom