Nógrád. 1970. január (26. évfolyam. 1-26. szám)
1970-01-01 / 1. szám
Magyar államférfiak üdv-hlő távirata a kubai vezetőkhöz Dr. Fidel Castro Ruz elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a kubai forradalmi kormány minisztereb lökének, rír. Osvaldo Porticos Torrado elvtársnak, a Kubai Köztársaság elnökének, HAVANNA. Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és az egész magyar nép nevében köszöntjük önöket és a kubai népet a forradalom győzelmének 11. évfordulója alkalmából. A magyar nép őszinte tisztelettel adózik a testvéri kubai népnek, amely hősi harcokban vívta ki függetlenségét, önfeláldozó munkával felszámolta a múlt feudális örökségeit, védte szabadságát az imperialista agresszorokkal szemben, ? jelentős eredményeket ért el a szocialista társadalmi rend kialakítása felé vezető úton. A Kubai Köztársaság politikai, gazdasági és kulturális sikerei méltó hozzájárulást jelentenek a világ népeinek közös antiimperialista harcához. Meggyőződésünk, hogy a népeink között kialakult testvéri barátság és sokoldalú együttműködés a jövőben is tovább fejlődik, s hozzájárul a szocialista közösség egységének erősítéséhez. A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén minden jót, további sikereket kívánunk önöknek és a testvéri kubai népnek a szocializmus felépítéséért végzett áldozatos munkájukban, a hazájuk függetlenségének biztosításáért folytatott bátor harcukban. Budapest, 1970. január 1. Elvtársi üdvözlettel: KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCÉI PAD, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke FOCK JENŐ, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Péter János külügyminiszter az évforduló alkalmából táviratban üdvözölte dr. Raul Roa Garcia kubai külügyminisztert. A SZOT, a KISZ, a Hazafias Népfront ás a nőtanács ugyancsak küldött üdvözlő táviratot kubai testvérszervezetiének. (MTI) Agnew Dél-Vietnamba is ellátogat Agnew amerikai alelnöik, aki jelenleg ázsiai és csendesóceáni körútja során a Fülöp- szigetek fővárosában, Manilában tartózkodik, jól értesült források szerint mégis ellátogat Dél-Vietnamba — állítják nyugati hírügynökségek. Bár a hivatalos amerikai szóvivők, nyilvánvalóan biztonsági okokból, semmit sem közölnek az alelnök tervéről, az említett források szerint Agnew, Nixon elnök júliusi villámlátogatásához hasonlóan, útja során érinteni kívánja Dél-Vietnamot, ahol a rezsim vezetőivel folytat rövid .megbeszélést, s feltehetően meglátogatja a harcoló amerikai alakulatok egyikét is. A manilai elnöki palotában szerdán az amerikai államférfi Marcos elnökkel folytatott négyszemközti beszélgetésit, majd a kíséretében levő Eugene A, Ceman asztronauta négy fekete színű holdkőzet- darabkát ajándékozott a fülöp- szigeti államfőnek. Agnew a feltételezéseik szerint szerda este vagy az új év első napjának reggeli óráiban érkezik Saigonba, bár hivatalosan útjának következő állomása Tajvan. (MTI) Események A Reuter hírügynökség ösz- szeíoglalója, délről támadó és észak felé előretörő, támadó hadseregként jellemzi az influenzát, amely jelenleg Franciaországot, Spanyolországot, Hollandiát, Nagy-Britan- niát, Nyugat-Németországot, és a Skandináv országokat tartja megszállva. A hongkongi, illetve ázsiai influenzaként számon tartott járvány vírusa az említett országokban súlyos gondokat okoz mind az egészségügyi hatóságoknak, mindpedig a gyárak, hivatalok és egyéb munkahelyek vezetőinek. — sorokban aki karácsony előestéjén egy óriás méretű napszemüveg mögé rejtőzve és egy játékpisztollyal felfegyverkezve kirabolt egy koppenhágai bankot. A fiatalasszony elmondotta, hogy egyedül él hároméves kislányával és pénzre volt szüksége karácsony előtt. Egy karlsruhei kávéházban Nyugat-Németországban tanuló iráni diákok verekedtek ösz- sze. Az összetűzésben az iráni uralkodó hívei és ellenségei vettek részt. Két diák súlyosan megsebesült. Hermann Matern Az NDK^ kész a tárgyalásokra Hermann Matern, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, kijelentette, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kész tárgyalásokat folytatni a nyugatnémet kormánnyal. Matern, a Horizont című hetilapnak adott nyilatkozata során rámutatott, hogy a Német Demokratikus Köztársaság a két német állam békés együttélése mellett foglal állást. Ehhez nemzetközi jogi érvényű szerződésekre van szükség, olyanokra, amelyek rendezik a kölcsönös kapcsolatokat, kizárják az erőszak alkalmazását és a másik állam ügyeibe való beavatkozást — fűzte hozzá Hermann Matern. Az alapvető kérdések megoldása hatékony hozzájárulás lenne a feszültség enyhítéséhez és az európai biztonság szavatolásához. E kérdésekben tárgyalásokra van szükség és az NDK kész erre. Végül is a politikai józanság felülkerekedik majd, és minél előbb következik be ez, annál jobb lesz. — hangsúlyozta Hermann Matern. (MTI) Arafat felkeresi az arab országokat Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet elnöke szerdán Tripoliban cáfolta azokat a híreket, hogy a rabati arab csúcsértekezlet nagy összegeket ajánlott volna fel a Palesztinái ellenállási mozgalom céljaira. Közölte, hogy Rabatban mindössze egyetlen érdemi intézkedés született: felszólították őt, hogy külön külön keresse fel az egyes arab országokat és tárgyaljon a Palesztinái ellenállási mozgalom céljaira szánt hozzájárulás mennyiségéről. Líbia volt az egyetlen — mondotta Arafat —, amely a Palesztinái Felszabadítási Szervezet által kért 16 millió fontos összeg egynegyedét azonnal felajánlotta. (MTI) Kamerun a fe Jődés útián A Kameruni Szövetségi Köztársaság január 1-én ünnepli függetlensége kikiáltásának 10. évfordulóját. Az elmúlt tíz esztendő alatt megélénkült az országban a gazdasági tevékenység. Sikeresen megvalósították a gazdasági és a társadalmi fejlesztés első ötéves tervét (1960—1965), és számos gazdasági mutató tekintetében már most túlhaladták a második (1966—1971) ötéves terv előirányzatait. Kamerunban körülbelül hetven új ipari vállalat létesült. A függetlenség első tíz esztendejében Kamerun nagy eredményeket ért el az elmaradottság ellen vívott küzdelemben, de még nehéz harcot kell folytatnia az igazi gazdasági függetlenségért. (MTI) Anglia és a Nyikolaj Turkatyenko, a TASZSZ tudósítója írja: Anglia az 1969-es esztendőben lépéseket tett, hogy megszilárdítsa állásait a Perzsa-öböl térségében, amely a világ egyik leggazdagabb kőolajlelőhelye. A Perzsa-öböl térségében tevékenykedő angol politikai megbízott és beosztottai gyakran látogattak Londonba, ahol megvitatták e térség „további gazdasági és politikai fejlesztésének” kérdéseit. Gyakori vendégek voltak Londonban azoknak a hercegségeknek és emirátusoknak a kormányzói is, amelyeket Angliához „védelmi szerződések” fűznek. E szerződések értelmében Anglia oldja meg mindazokat a katonai és külpolitikai kérdéseket, amelyek Datar és Bahrein hercegségeket és a szerződéses Oman hét hercegségét érintik. Anglia azt hangoztatja, hogy 1971 végére felszámolja a Perzsa-öbölben levő katonai támaszpontjait. Ugyanakkor az angol, valamint az amerikai, japán és nyugatnémet nagy kőolajipari és egyéb monopóliumok nagy mértékben fokozzák üzleti aktivitásukat, hogy megPerzsa-öböl erősítsék itt a nagytőke uralkodó helyzetét. Csupán az angol társaságok beruházásai ebben a térségben körülbelül egymilliárd font sterlingre tehetők és ez évi kétszázmillió font sterling tiszta nyereséget hoz. Anglia saját beruházásai és más külföldi tőkebefektetések védelmében politikai és katonai jellegű intézkedéseket is foganatosít. így formálisan megteremtették a Perzsa-öbölben levő hercegségek szövetségét, hogy az Anglia és a külföldi tőke iránt leglojálisabb sejkek kezében összpontosíthassák a hatalmat. A bahreini és as»- harjai hercegségben levő angol csapatokat angol tisztek irányítása alatt álló „arab nemzeti erőkkel” akarják felváltani. Az Ománban levő nem nagy létszámú, de jól kiképzett, angol tisztek irányítása alatt álló, és a Perzsa-öböl térségében működő angol politikai megbízottnak alárendelt egység lenne ennek a gerince. Ugyanennek a tervnek a keretében a közeljövőben közös parancsnokság alá akarják rendelni a Perzsa-öbölben levő hercegségek és Szaúd-Arábia fegyveres erőit. (MTI) A perui kormány törvény- erejű rendeletében előírja az újságok „peruizálását”, azaz elrendeli, hogy csak perui születésű, teljes jogú állampolgárok alapíthatnak lapot, illetve vehetnek részt sajtóvállalkozásokban. Megfigyelők szerint az intézkedés elsősorban az amerikai érdekeltségek ellen irányul. Nixon amerikai elnök az új év első két hetét San Cle- mente-i nyaralójában tölti, itt készül fel január végi kongresszusi beszédére. DAKAR Senghor, szenegáli elnök sajtóértekezletén „lélektani hadviseléssel” vádolta meg Portugáliát, amelynek kormánya a portugál—guineai szabadságharcosok tevékenységét ürüevként felhasználva, megtorló intézkedésekkel fenyegeti Szenegált. Senghor elítélte az Egyesült Államokat, amelynek képviselője a Biztonsági Tanács ülésén, ahol Szenegál Portugália ellen benyújtott panaszát vitatták meg, tartózkodott a szavazástól. A dán rendőrség letartóztatott egy csinos fiatalasszonyt, NAPI KOMMENTÁRUNK Az óesztendő utolsó napján változatlanul nagy terjedelmeit kap a világsajtóban és a hírügynökségi tudósításokban a „cherbourgi hajók” ügye. 1969 legvégének csakugyan egyik legfeltűnőbb eseménye volt az öt hajó „kicsempészése” az izraeliek részéről Franciaország egyik legnagyobb kikötőjéből. S miközben a hajók talán már meg is érkeztek, vagy éppen e sorok olvasásának idején érkeznek meg valamelyik izraeli kikötőbe, a világközvélemény érdeklődésének középpontjában már nem is maguk a hajók állnak. Inkább az érdekli a világot, hogy Franciaország végül is mit tesz majd a dologban? S mennyiben befolyásolja az egész ügy mind a francia- izraeli viszonyt, mind pedig Párizs és az arab országok — az utóbbi időben mind inkább javuló — kapcsolatait Párizsból érkező jelentések szerint ebben a kényes és a NÓCRÁD - 1970. január 1., csütörtök francia kormányt zavarba ejtő ügyben attól függ majd Pompidouék döntése, hogy milyen az arab országok állás- foglalása. Ez utóbbi pedig, az eddigi jelek szerint, vegyes. Amíg p&dául egy algériai újság kereken kijelenti: lehetetlen, hogy a francia kormány nem tudott volna az ügyről — tehát eléggé nyíltan teszi felelőssé és támadja Párizst —, s hasonló hangok fedezhetők fel egyik-másik Szíriái és libanoni orgánumban is, addig az egyiptomi sajtó igen mérsékelt és tárgyilagos hangon foglalkozik Franciaország sserepével. Mindenesetre: érdeklődéssel várja az egész világ a további fejleményeket. Annyi bizonyos: az eset nehéz leckét adott fel Párizsnak, s most van igazán szükség a francia diplomácia rugalmasságára, hogy a „kényes egyensúlyt” egyfelől az arab államokhoz, másfelől Izraelhez fűződő kapcsolataiban meg tudja tartani. Érdekes hír érkezett Berlinből is. A Horizont című tekintélyes politikai hetilap közölte Hermann Matemnel, az NSZEP Politikai Bizottsága tagjával folytatott interjúját. Mátém kijelentette: az NDK kész tárgyalásokat folytatni az NSZK kormányával. A két német állam békés egymás mellett élésére, ehhez pedig nemzetközi jogi érvényű szerződésekre van szükség, olyanokra, amelyek rendezik a kölcsönös kapcsolatokat, kizárják az erőszak alkalmazását és a másik állam belügyeibe való beavatkozást — mondotta egyebek között Matern - világosan körvonalazva az NDK állásfoglalását, amely a szocialista országek legutóbbi moszkvai tanácskozásának szellemét tükrözi. Talán a szeptemberi választások után kétségtelenül rugalmasabbá lett, de a múltnak még mindig túl sok örökségét magával vonszoló bonni politikát is rugalmasabbá teszi az új esztendő, s közelebb hozza a realitásoknak nemcsak elméleti, de kézzelfogható gyakorlati elismeréséhez is. Eszícsiilő forüitlöfán Irta: Darvast István AZ ESZTENDŐ utolsó napja és az új év első napja általában semmit sem zár le és semmit sem kezd el, hacsak nem magát a naptári vagy a költségvetési évet. Mégis elvárják a politikusoktól és a sajtótól is, hogy az év végén mérleget vonjanak és bepillantást nyújtsanak a jövőbe. A nemzetközi helyzetről gyakran kap a közvélemény áttekintő és elemző képet év közben is, mi akadálya lenne tehát, hogy ilyen kép esztendő végén is készüljön? A mögöttünk levő tizenkét hónap amúgy is elég gazdag volt eseményekben, köztük olyanokban is, amelyek valóban lehetővé tesznek némi óvatos előrelátást. A diplomácia és a publicisztika — nem véletlenül — a tárgyalások évének keresztelte el az 1969-es esztendőt. Ha arra gondolunk, hogy bár eredménytelenül, de folynak Párizsban a vietnami hadviselő felek közötti tárgyalások, ha a kommunista és munkáspártok júniusi moszkvai tanácskozásainak eredményeire, a nemzetközi forradalmi munkás- mozgalom erősödő és növekvő egységére gondolunk, e név máris megilleti a búcsúzó esztendőt. Méginkább ráillik ez a név 1969-re, ha emlékezetünkbe idézzük a Varsói Szerződés tagállamainak európai biztonsági konferencia összehívását kezdeményező budapesti felhívását, ugyanezen országok külügyminisztereinek az év őszén Prágában megismételt indítványát, az ezek nyomán felpezsdült politikai életet, az azóta megkezdődött és azóta is folyó két- és többoldalú politikai, diplomáciai és társadalmi megbeszéléseket. Számítsuk hozzá mindehhez a stratégiai fegyverrendszerek korlátozása tárgyában Helsinkiben megindult szovjet— amerikai előkészítő tárgyalásokat, az érintkezés nélkül eltelt hosszú évek után végre újból megkezdődött szovjet— kínai megbeszéléseket és teljes mértékben igazolódik, hogy 1969 valóban a tárgyalások éve volt. És még ez sem minden. A Német Szövetségi Köztársaságban választások voltak és — bár még nem tudhatjuk mit hoz a jövő — annyi máris tény, hogy néhány kezdetinek nevezhető pozitív külpolitikai gesztus tapasztalható az új kormány részéről. Hallható volt néhány megnyilatkozás arról is, hogy nem mindenben a korábbi kormányokhoz hasonlóan kívánja alakítani kapcsolatait a szocialista országokkal. Csak futólag szólunk ezek után a nyugati világ, az Atlanti Szövetség és a Közös Piac államainak egymás közötti tárgyalásairól, amelyek nem utolsósorban ezért fontosak, mert napirendjük közvetlenül vagy közvetve a szocialista országok politikájának a burzsoá világra gyakorolt hatását és saját békét akaró közvéleményük nyomását tükrözte. Sikertelenségük miatt csak utolsósorban, de meg kell említenünk a közel-keleti konfliktus rendezéséről, pontosabban az izraeli agresszió következményeinek felszámolásáról folyó négyhatalmi tárgyalásokat is. Mindebből természetesen az következik, hogy 1970 valószínűleg szintén a tárgyalások éve lesz. Annál is inkább, mert az európai biztonsági konferencia egyelőre még nem jött létre, és bár a szocialista országok tettek javaslatot az időpontra, sem ebben, sem magában a konferencia összehívásában nincs még egyetértés valamennyi érdekelt fél között ELÉGEDETTEN állapíthatjuk meg, hogy a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján való megoldásának gondolata, a szocialista országok békés egymás mellett élési politikájának ez a fontos elve már bejárta a világ nagy részét és ma már szinte sehol sem talál süket fültkre, pontosabban sehol sem tudnak vele eredményesen izembeszegülni Nagy változás ez azokhoz az időkhöz képest, amikor a hidegháború jeges szelei fújdogáltak világunkban és a különböző társadalmi rendszerű országok közötti érintkezés jószerével kimerült a diplomáciai kapcsolatok puszta fenntartásában. Aligha vitathatja bárki, hogy ezt a változást a szocialista világrendszer létrejötte, megerősödése, a klasszikus értelemben vett gyarmati rendszer saéthillása, a nemzetközi erőviszonyoknak a béke, a haladás, j nemzeti függetlenség erői javára történt történelmi jeleitőségű átbillenése és az imperializmus válságának mindesk következtében történt további elmélyülése idézte elő A szaporodó tárgyalások láttán nem könnyelműség azt mmdeni, hogy a zöld asztal mind nagyobb, mind fontosabb aerepet játszik a világrendszerek küzdelmében, bár sajnos, gyeiére — úgy látszik elég sokáig — a fegyverekről sem léiét lemondani. A tárgyalóasztalnál nem folyik vér, de t küzdelem ott sem könnyű. Az imperialista ellenfél nem kockáztatja a pusztulással fenyegető világháborút, ám a trgyalóasztalnál • szeretné elérni, amit fegyverrel már nem tid. Ezért nincs helye semmiféle kritikátLan optimizmusnak. A túlzott optimizmus azért is indokolatlan, mert a nemzéközi élet nagy kérdései még mindig megoldatlanok Néhánj kezdeti lépéstől eltekintve még nem született átfogó leszrelési megállapodás, megoldatlan az európai biztonság. Az Egyesült Államok új elnöke szegre akasztotta választási programját és néhány, a közvélemény megtévesztését szolgáé lépéssel próbálja elterelni a figyelmet arról, hogy folytatni akarja a vietnami háborút. Háborúnak nevezhető hgyzet uralkodik a Közel-Keleten is. A tárgyalások, a tárgyalási hajlandóág tehát nem egyebek, mint kezdeti lehetőségek, amelye az eddiginél kedvezőbb harci feltételeket teremtenek a lemzetközá politika nagy és égető kérdéseinek megoldásáho. Nem indokolt azonban a pesszimizmus sm. Másfél—két évtizedre visszatekintve jól látható a nagy ’áltozás, a nemzetközi helyzet kedvező fejlődése. Ezt a tendenciát már nem lehet megváltoztatni, mert a történeleü kerekét lehet ugyan lassítani, meg lehet állítani egy-eg pillanatra, de visszafordítani nem lehet. ÜGY ILLIK, hogy az esztendő végén toljunk hazánk, a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról s. A párt és a kormány politikájával egyetértő, azt támogtó minden magyar dolgozó ember jóleső érzéssel gondolát arra, hogy a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekinélye arányaiban messze meghaladja hazánk területének nayságát, lakosságának számát. Ez külpolitikánk következel» elviségének, a proletár internacionalizmushoz, a Szovjetuióhoz, a szocialista országok egységéhez való hűségünkne köszönhető. Ez teszi lehetővé, hogy elősegítsük a nemzetWzi helyzet kedvező vonásainak erősödését és eredményien munkálkodjunk mindenütt, ahol a béke, a haladás, ánemzeti függetlenség szolgálatáról van szó. Megszűnt a vízumkényser A Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság között a vízumkényszer megszüntetése tárgyában Budapesten 1969. október 1-én aláírt egyezmény csütörtökön lép hatályba. Az egyezménynek megfelelően )70. január 1-töl érvényes útiemány birtokában vízum rlkül utazhatnak a magyar Uampolgárok a Finn Köztársságba, illetve a finn államposárok a Magyar Népköztár sasi területére. (MTI) 4
