Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)

1969-12-18 / 293. szám

Ert'ink hurcollak Bátorság és elszántság A vesekő betegségről Szovjet katonák emlékeznek „Értünk harcoltak. Szovjet katonák harcosok, tiszthelyet­tesek, tisztek es tábornokok. Ok idézik emlékeiket, harcai­kat, melyet Hazánk, megyénk ielszabadttásáért folytattak. A NOGRAd kérésére megküldték visszaemlekezeseiket. Szívesen, s hálánk melegével aljuk köz­re.” 1944. december 6. Az 5. gárda páncélos hadtest 21. páncélos brigádjának egységei sikeresen támadnak északnyugati irány­ba. Káliéig nem maradt több 700—800 méternél. Andrej Gnvezgyilov gárda alhadnagy jelentkezett előretolt megfi­gyelőnek. Sor került a felderí­tők felelősségteljes munkájára. Rövid időn belül meg kellett állapítani az ellenség erőit és eszközeit ebben a faluban. És ekkor, mintha bosszantani akarnák, az utászoktól vészt- jelző hír érkezik: „Aknák!” A mozgásban levő csoportok meg­torpannak. A hitleristák el­árasztottak bennünket ólom­mal. Elkeseredett tűzpárbaj kezdődött. Az erős ellenséges tűz elle­nére Varfolomejev két harcos­sal kezdi felszedni az akná­kat. Ugyanakkor Andrej Gon- za gárdaharcos, három katoná- val nekiindul, hogy kerülő- utat keressen a német akna­zárból. Hol kúsznak, hol ne- ki-nekifutnak. Hamarosan el­érik azt a fasiszta szárnyat, amely tüzével fedezi az akna­mezőt. Rendkívül kedvező helyzet a váratlan csapáshoz. De a tapasztalt frontharcos másként cselekszik. Az ellenség még nem fedez­te fel a felderítőket. Márpe­dig, ha ez íáy van, Gonza úgy dönt, hogy a maroknyi vitézt továbbvezeti, hogy az ellenség hátába kerüljön. És íme, négy gárdista bekerítő hadműveletet hajt végre a Káliéban meghú­zódó hitleristák ellen. Repül­nek a célba a gránátok, ropog­nak a géppisztolyok. Az ellen­ségen erőt vesz a pánik. Hi­szen nem ismeri a rohamozók erejét. És felemeli a kezét. A rövid összecsapás véget ért. Gnyezgyilov alhadnagy fel­derítő csoportjának harci mér­lege. ezúttal: fegyverestül fog- ge ezúttal: fegyverestül fog­lyul ejtve 12 német katona, ár­talmatlanná téve 18 páncélos­elhárító akna. És Kálló felé szabad az út! December 6. 12 óra 30 perc­kor a páncélos hadtest első vonalába ért a 22. páncélos bri­gád. A gárdisták, megtörve az ellenség ellenállását, elszán­tan nyomulnak előre Galgagu- ta, Nógrádsáp, aztán délnek fordulva Csővár felé. A felderítők közt volt egy bátor és elszánt páncélos sza­kasz, Klszeljov gárdaalhad­nagy parancsnoksága alatt. Mindössze huszonegy éves volt. A háború első napjaitól a fron­ton harcolt. A haza két hábo­rús érdemrenddel méltányol­ta vitéz fiának hadimunká­ját. A tankok viharként rontot­tak az ellenségre. Tűzzel és lánctalppal pusztítva, „nyel­vet” foglyul ejtve. A parancs­nokság számára nagyon fon­tos dokumentumokat zsák­mányoltak. Három tank. géppisztolyos deszánttal a „fedélzetén” szá- guldva közledett Nógrádsáp- hoz. Az ellenség egységei épp­hogy csak elhelyezkedtek ál­lásaikban a falu déli és keleti határában. Képtelenek voltak akár egyetlen lövést leadni. A „téharmincnégyesek” átszök­kentek haderejükön, és végig­dübörögtek a falu főutcáján. Széttaposták az ellenséges törzs két autóbuszát, öt vontatót, egy páncélos elhárító ágyút. „Fszel a versennyel nem akarjuk befejezni « 99 Salgótarjánban, a Bolyai gimnáziumban a még fiatal, de annál lelkesebb Racskó Éva vezeti a polgári védelem okta­tását. Nem akárhogy. Az íróasztalon ott a „trófea”, a megyei polgári védelmi parancsnokság által adományozott vándor­zászló. Ezt a zászlót kell megvédeni vasárnap, Egerben, a hevesiekkel szemben, a két megye polgári védelmi vetélke­dőjén. — Felkészültek? — Azt hiszem, joggal remélhetünk: csapatunk felkészült a négy fő témakörből — munkásmozgalom, egészségügy, polgári védelem és honvédelem — ' választott kérdésekre. Nem csak Salgótarjánt, de a megyét is képviseli az iskola. Ezzel a versennyel nem akarjuk befejezni, tavasszal ismét indulunk. Még kétszer kell megvédeni a vándorzászlót, és akkor végleg az iskola tulajdona lesz. Ha bejutunk a dön­tőbe. ott már komoly díjakért folyik a harc: televízió, rádió, hűtőszekrény, mosógép, pénzjutalom —, hogy csupán a főb­beket említsem. — Izgulnak? — A péntek, szombat még a felkészülés napja. Izgulunk, persze, de reméljük, hogy hírnevünket továbbra is meg­tartjuk. Gömőri NAGY ZSOLT CSABA: Néhány perc múlva pedig már Csővár felé vágtattak. Mö­göttük maradt a pánikba esett ellenség. Kiszeljov képes volt a gyakorlatban alkalmazni az általa némiképp megváltozta­tott közmondást: „A bátorság és elszántság városokat hódít.” Nógrádsáptól másfél kilo­méterre meglehetősen mulatsá­gos eset történt. Két német tank és három teherautó gya­logsággal, éllel Nógrádsáp felé az út szélén állt. A német so­főrök minden nyugtalanság nélkül szemlélgették a közelgő szovjet páncélosokat, a tisztek pedig fontoskodva sétáltak fel és alá az úton. Nyilván saját késlekedő tankjaikat várták. Ez a körzet, a fasiszták hie­delme szerint, jócskán a front mögé esett. Éppen ezért a vá­ros felöl közeledő tankok ro­baja egy csöppet sem nyugta­lanította őket. Ráadásul az ap­ró szemű nedves hó eltorzítot­ta a T—34-ek kontúrjait. Minden jel arra mutatott, hogy a hitleristák felderítőinket sa­ját egységüknek vélték. S csak amikor Kiszeljov szakasza kö­zel ért, riadtak meg. Saját tankjaikhoz futottak, de elkés­tek. A nedves levegő is össze­rázkódott az ágyúlövésekre. Mind á két páncélozott ellen­séges behemót kigyulladt. Le­génységük, s vele együtt a gyalogság szanaszét szaladt. De nem sikerült messzire jutniuk. Mintegy ötven ellenséges ka­tona elpusztult, húsz fogságba esett. A felderítők felgyújtot­ták a teherautókat, aztán dél­nek fordultak, Csővár felé. Három kilométert száguld- va újabb német oszloppal ta^ lálkoztak a páncélosok. Ez ti­zenkét géppisztolyosokkal és különböző rakománnyal teli te­herautóból állt. Tízperces csa­ta után az úton össze-vissza görbült vasdarabok, s több mint hetven halott maradt. Negyven hitlerista égnek emel­te a kezét... Az akció után nemsokára Pjotr Kiszeljov megkapta har­madik háborús kitüntetését: A Honvédő Háború Érdemrend első fokozatát. Bulgakov mi ezredes Crsekvadkert Lassan kitárulnak előttem is csodálatos koronául öleid Negyekkel övezeti földed lalpamra fagyott százszor is reménység. Bár naponta húz i-sry másik otthon — a régi — de ereimbe loptad inagad tolvaj módon és hozzád szökök én már minden bánaton túl. hegyeid közé lágy ívű tested áldott házaihoz. Az estek is mindig hozzád kötnek lábadozó szerelemmel a nagy hitek könyvet tartom kezemben. Ismerőseink, barátaink kö­zött nem egyszer hallunk a vesekőbetegségről. Mi is a ve­sekőbetegség lényégé, hogyan állunk ma e betegség gyógyí­tásával? Hajlamosak vagyunk minden betegséggel kapcso­latban arra, hogy a legmesz- szebbmenőkig kutassuk a be­tegség keletkezésének okát. Számos tényezőt ismerünk, melyek hajlamosítanak a kő keletkezésére. A vizelet sóösz- szatétele, koncentrációja, az anyagcsereviszonyok, a lakáf- heíyi ivóvíz sajátosságai, a fogyasztott élelmiszereink, a vizeleti szervek gyulladásos betegségei egyaránt felelőssé tehetők a vesekőbetegség elő­idézésében. Minden kő kezdetben csak njikroszkóposan látható, úgy­nevezett kőmagból indul el, melyre különböző oldott kris­tályok csapódnak ki. Így a kő egyre nagyobb lesz, nő* gombostűfejnyi, lencsényi, borsónyi, sőt ennél jóval na­gyobb vesekövek is előfor­dulnak. Keletkezési helyük a vasmedence leggyakrabban, de a vizeletszervek más he­lyén is előfordulhatnak ahöl a vizeletelfolyás akadályo­zott. A vesekő sokáig tünet­mentes, néma marad, de he­lyéről kimozdulhat, elindul a vesemedencéből, ahol keletke- -ett és a vesét a hólyaggal összekötő uratérben megakad­hat Ilyenkor lép fel a vese­görcs, amelyet á betegségben szenvevők sajnos igen jól is­mernek. A fájdalom szinte tűrhetetlen, mint derült égből a villámcsapás — úgy éri a beteget. A legkülönbözőbb helyen és időben léphet fel a vesegörcs, munkahelyen, ott­hon, sportpályán vagy akár szórakozás közben. Azonnal orvosi segítség, görcsoldás szükséges. Előfordul, hogy a görcs megszűnése után nem­sokkal a kő természetes úton megszületik. De sokszor meg­akad, s aikadályozza a vizelet átfolyásának az útját. A meg­felelő oldali veséből nem tud elfolyni a vizelet, pang, a ve- seüregrendszer kitágul, mely ha soká áll fenn a veseállo­mány pusztulásához vezet. A veseköves beteg szakor­voshoz küldendő, urológiai szakrendelésre. Itt speciális képzettségű szakorvosok dol­goznak, akik kifejezetten a húgyúti betegségekkel foglal­koznak. Sok beteg indokolat­lanul fél az urológiai vizsgá­lattól, egy rosszul értelmezett félelem terjedt el az emberek között. A szakorvos dönti el, hogy adott esetben melyik vizsgálat szükséges, a beteg­ség sajátossága szerint feltét­len igényli-e azt a beteg avagy sem. De ha a kivizsgá­lás a beteg érdekében feltét­len fontos, nem szabad hú­zódoznunk tőle. A vizsgálato­kat igyekszünk fájdalommen­tesen végezni, a cél az, hogy fájdalom nélkül és pontosan, mielőbb megállapítsuk hol a baj, hol kell segíteni. S ez a döntő. A beteget nemcsak a betegség tüneteitől, hanem a betegséget ténylegesen elő­idéző októl kell elsősorban megszabadítani. A szakorvos dönti el, mi az a kezelési mód, mely eredményes gyó­gyuláshoz vezethet. Vannak esetek, melyeknél a kő feloldható. Manapság széles körben elterjedt a ve­sekövek feloldásának lehető­sébe. Úton-útfélen hallunk erről. Mi hát az igazság? Va­lóban vannak esetek, melyek­nél a kő eredményesen fel­oldható és a beteg szenvedé­seitől megszabadulhat, pa­naszmentessé tehető. De je­lenleg csak az urátkövek ese­tében beszélhetünk erről az eredményről. A kövek össze­tétele változó, s az egyéb összetételű kövekkel kapcso-, latosan jelenleg széles körű kísérletek folynak a kőold ás­sál kapcsolatosan. Az eredmé­nyek biztatóak, de még jelen­tős idő szükséges, hogy a té­mával kapcsolatosan végle­ges álláspontra helyezked­jünk. Vannak esetek, melyeknél csak a műtét jöhet szóba Ilyen esetekben a műtét az egyetlen gyógymód, mellyel a betegen segíteni tudunk. A műtét maga fájdalmatlan, a beteg a műtét ideje alatt al­szik. s utána a szükséges ide­ig fájdalomcsillapítókat kap Minden célunk az, hogy a vesekőbeteg embertársunk mielőbb megszabaduljon pa­naszainak okától. Sokszor al­orvos helyzete sem könnyű A vizsgálatok során a kő fel­ismerése nehéz lehet, a kő rendellenes elhelyezkedése is előfordul. De a beteg, aki­nek a műtétet megajánlja!: saját egészségét kockáztatja, ha a műtétet halogatja vagy visszautasítja. Problémát Jelent az úgyne­vezett kőképződési hajlam. A betegek egy részénél a már eltávozott kő után, vagy mű­téttel megoldott eseteket kö­vetően a beteg teljesen • pa­naszmentes lesz. De egy ré­szüknél a kő újra képződhet. Hogyan tudjuk az újbóli kő­képződést megakadályozni ? Ez bizony nem könnyű fel­adat. Van néhány tanács, me­lyek betartása a kőújrakép­ződés megelőzésében fontos szerepet játszik. így: a bő fo­lyadékfogyasztás. Akinek a szíve nem beteg, a bő folya­dékfogyasztással eléri, hogy a vizelete viszonylag híg legyen, s így a híg vizeletből új kő’ nehezebben csapódik ki. Ha a _ vizeletrendszerben gyulla­dás lép fel. ezt sürgősen ke­zeltetni kell, mivel a gyulla­dás egyben a kőképződést is elősegíti. Á veseköves beteg ne fogyasszon alkoholt és fűszeres ételeket. Urológiai szakrendelésen a betegeket kioktatják és meg­adják a szükséges utasításo­kat. Az egyszer már vesekő­betegségen átesett beteg rend­szeres ellenőrzésre szorul. Él­jünk a lehetőséggel és kérjük ki a szakorvosok tanácsát. A betegség elleni küzdelem egy­aránt célja a betegnek és az orvosnak is. A XX. század orvostudományának is ez a célja, a betegségek eredmé­nyes gyógyítása mellett egy­re jobban előtérbe kerül a megelőzés, az eredményes profilaxis. dr. Asztalos Béla Színházi esték NAP A VÁROS FELETT Őrsvezetők tanfolyama A meevp- úttörőelnökség egyre több figyelemmel vizsgálja a fa- usi úttörőCb ipatok tevékenységét. A jobb úttörőmiinka érdekében Kresztvényben rendezik meg a téli szünetben, december husxonhe- edikp és harmincadika között az őrsvezetők tanfolyamát. A tábor rnunKá jában azokból a falusi iskolákból érkező őrsvezetők vesznek részt, ahol nagyobb létszám található. A tanfolyam célja: felkészí­teni ai úttörőket a gyermelcvezetői feladatok ellátására. A négy­lapos táborban hetven falusi gyermek vesz részt. NÓGRAD — 1969. december 18., csütörtök Rendhagyó bemutató volt, és rendhagyó darabot láttunk vasárnap este Salgótarjánban, a József Attila művelődési központ színpadán. Rendha­gyó bemutatót, mert nem hir­dették plakátok, a bérleti mű­sorban is hiába keressük; az eseményt felszabadulásunk ünnepi programja igényelte. És rendhagyó maga, a darab is: különleges színpadi-drama­turgiai konstrukció. Olyan építmény, ahol minden esetle­gesnek tűnik, kusza rögtön­zésnek a szerző szándéka sze­rint, mert a klasszikus dra­maturgiának jóformán vala­mennyi hagyományos alapel­eiemét elveti. Ilyen értelem­ben talán nem is beszélhetünk igazi drámáról. Sok-sok egye­ző vonás alapján Taar Ferenc: Nap a város felett című szín­padi műve commedia deli arte, „rögtönzött” játék, laza szerkesztési, elrendezési metó­dusában pedig irodalmi szín­padi produktum. Mi, és hogyan történik ezen a színpadon? A rendező — narrátor és Vitékmester —, színre hívja alakjait, bemutatja őket, kije­löli helyüket, funkciójukat a történésben, az 1944 őszi, és azt követő időkben. Jelzéses a színpad, többségükben maguk az alakok is egy-egy társadal­mi, vagy jellemtípus jelzése? eszközei. Az író körüljárható közelségből csak egyetlen í családot vesz szemügyre. E makroklíma magatartásformá­jában, szemléletváltozásaiban végzi történelmi-meteorológiai vizsgálatát. Tulajdonképpen történelmi krónika ez a színpadi mű, hármas szférában. Egy család, egy város és az ország sorsá­ban, összefüggéseiben, hatásá­ban játszódó hiteles és költött események tükre. Az író jól kivehető szándéka az, hogy egyetlen cseppben mutassa meg a tenger összetevőit, e célra látja alkalmasnak a Gulyás család sorsát. A róluk készített szelvénymetszet va­lóban alkalmas a szemlélődés­re, arra, hogy társadalmi mé­retű tanulságokat láttasson ve­lünk. A családon belüli ellen­pontok, a két fiú, az apa egy­máshoz való viszonya az adott történelmi helyzetekben álta­lános vetületként is felfogha­tók. A mű egésze mégis erő­sen provinciális, egy konkrét hely kereteiben érdekkeltő. Annyi sajátos pecifikumot hordoz, hogy azok ismerete nélkül a néző olykor csak té­tova szemlélője a színpadi tör­ténésnek. A Nap a város fe­lett ily módon aligha válik a színpadi irodalom általános, befogadott, országosan játszott műsordarabjává, csupán ér­dekes kuriozitásnak könyvel­hetjük el a vállalkozást. A darab nyelvezete is feltűnően erőtlen és fakó. hiányzik be­lőle a téma kínálta lendület, a költői hév. Emelkedettebb, szabadabb szárnyalásnak csak az első rész monológsorában lehetünk tanúi, ez a képmeg­oldás viszont erősen Madách Tragédiájának londoni színé­ből kölcsönzött, a szöveg böl­cseleti formálásában is remi- niszcencikus. A Nap a város felett gyen­géi érzésem szerint elsősor­ban a műfaji tisztázatlanság­ból, illetve kevertségből ered­nek. Ebben a dramaturgiai keretben még azoknak a jel­lemeknek teljes kibontására sincs módja és ideje az író­nak, amelyek pedig tartópil­léreit adják a drámai épít­ménynek. Így válik színpadi közhellyé az idős Gulyásné alakja, de így sematikussá az idősebb Gulyás és két fia közül főleg Ferenc, — hogy a színpad többi, már valóban csak vázlatosan felvetett tí­pusáról ne is beszéljek. Plasz- ticitásuk hiánya még szembe­tűnőbb, ha a dialógusokban, monológokban hemzsegő ve­zércikk ízű, ma'már brosúrák­ban is nehezen elviselhető közhelyekre gondolok. Taar Ferenc vállalkozása azonban még így is, akkor is tiszteletre méltó, ha szándé­kát, hogy méltó színpadi em­lékművet állítson újkori törté­nelmünk legnagyobb méretű sorsfordulójának, csak mérsé­kelt művészi szinten, tudta megoldani. Az önmagának szabott mércét, ha le is ver­te az író, mindenesetre nemes Igyekezet fűtötte válalkózását. S a részeredmények — melye­ket művében felmutathat — nem éppen megvetendők. Ezt a salgótarjáni bemutatót kí­sérő elismerés is igazolja. A darabot a Csokonai Szín­ház együttese nagy ambíció­val játssza, a szereplők ké­pessége azonban nem minden poszton áll arányban a di­cséretes igyekezettel. A legki­emelkedőbbek: Sárosdy Re­zső, Sárközi Zoltán, NoVák István, Újvárosi Katalin, Ol- savszky Éva, Simor Ottó, Sá- rady Zoltán, Sarlai Imre ol­dalán a népes gárdában fel­tűnően sok a műkedvelő lej­tésű hang, bár az is igaz, hogy közhelyeket hitelesíteni még a színpad árnyalt kifejező esz­közeivel sem könnyű megbí­zatás. A feladatok megoldási nehézségét pedig főképp ez adja a szereplőknek, és nem a jellemek bonyolult össze­tettsége. A rendező Ruszt Józsefnek nem volt könnyű dolga, hogy a többdimenziós drámából mondandójában egységes mű­tét kovácsoljon —, a doku­mentum és improvizáció egy­mást kiegészítve, erősítve, ha­tásosan érvényesüljön. Teljes elismerésre mindent megtett, ami tőle tellett, úgyszintén az egyszerűségében is kifejező díszletképet tervező Gyar- mathy Ágnes is. Barna Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom