Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)
1969-12-13 / 289. szám
A KISZ-titkár Ha krétával szeretnénk megrajzolni a tizenkilenc éves Koreny Annát, a lelkes KISZ-titkárt, akkor nagy kerek vonalakat kellene kanyarítanunk. Különösen ha mosolyra nyílik szája, vevődnek észre kellemes széles arccsontjai. Fiatal kora ellenére már negyedik éve titkára a községi KISZ-nek és a szervezett fiatalok (jelenleg ‘28 tag van) már g'imnázista korában is jó szervezőnek tartották. Pedig mostanában nem kis erőfeszítésbe telik a KISZ-szervezeten belül valamely eseményt megszerveznie. Két hónappal is előre kell látnia és dolgoznia, ha azt akarja, hogy eredményt mutassanak fel. Ez azért is fontos, mert a tagok nagy része Pestre és Aszódra jár dolgozni, csak két-három KISZ-tag tartózkodik otthon. Koreny Anna is „eljáró’*, hiszen a Szirák és Vidéke Körzeti ÁFÉSZ központi dolgozója. Bér, a szlovák község Sándor bác-ti Szirák közelében, sárt völgyben, hegyek védelmében terjed szét a lankán Bér, a nagyabbára szlováklakta község. Ezekben a hol havazó hol olvadó napokban sokan járnak csizmában, mind a férfiak, mind a sokssoknyás asszotiyok közül. Talán zártságuknak köszönhetik, hogy a szlovák néprajzi és népművészeti hagyományok gazdagabban élnek itt, mint akár a hegyen túli Buják nevezetes, magyar ■■ palóc emlékei. Itt még sokakat látni a fél évszázad előtti viseletben, bár a fiatalok már itt is korszerű módon öltöznek, s az öt szél alsószoknya helyett nylon fehérneműt, a főkötő helyében kalapot vagy sapkát, esetleg divatos kendőt, a csizma helyett meg magas sarkú cipőt, nylonharisnyát hordanak. S ha hidegebb az idő, magukra öltik kardigánok széles körű választékát, mindig azt, ami a divatnak legjobban megfelel. Mert bár földrajzilag és néprajzilag zárt világ ez, a külvilág árama sokkal gyorsabban és könnyebben eljut ide is a közlekedési eszközök és rádió, televízió által. Észrevehető itt is a kor sok sajátos megnyilvánulása, még a demográfiában is észrevehető a kor szele. Molnár Istvánná, a tanács- titkár például némi szomorúsággal tájékoztatott arról, hogy kilenc év alatt, az 1960-as népszámlálás óta száznegyvennel csökkent a lakosság létszáma: akkor 921 lakost tartottak nyilván, most hétszáznyolcvanat. Évente mintegy tizenöttel csökken a lélekszám és ez elsősorban a rendkívül alacsony születési aránynak tudható be. Dívik az egyke. S bár a községhez tartozó pusztákról is sokan elvándorolnak, ez nem befolyásoló tényező, minthogy a bevándorlók száma nagyabb. Érdemes végigkísérni tíz év születési és elhalálozási sto- tisztikáját: Dátum Született Meg 1960-ban 16 13 1961-ben 15 6 1962-ben 12 13 1963-ban 21 7 1964-ben 12 fi 1965-ben 13 15 1966-ban 16 n 1967-ben 9 9 1968-ban 7 10 1969-ben (eddig) 5 9 Valaki tréfának szánva azt mondta erre, hogy viszont ötvennél több új ház épült, sok a tévékészülék és sokan gyűjtenek autóra! Más valaki meg azzal vigasztalt, hogy az egyke egyáltalán nem vonatkozik a cigánylakosságra, tehát nincs veszve minden! Mindamellett demográfiai mélyponton áll a község és ezen az sem segít, ha, amint várják, Szirákhoz csatolják közigazgatásilag. Legfeljebb majd egy újabb, magasabbra csapó hullám!... Szőnyeget készítenének Fia<al az elnök Nincs öltöző Sokan eljárnak a községből dolgozni, csaknem százhúszan, ami a község lélekszámához viszonyítva nem kis szám. A nők inkább az Ikladi Műszergyárba, a férfiak nagyobbára Budapestre, a Közlekedési Építő Vállalathoz, valamint az Üt- és Közműépítő Vállalathoz. De jut belőlük a Selypi Cukorgyárba és a váci DCM- be is. Különösen az asszonyok maradnának szívesen otthon, ha a foglalkoztatást megoldanák. Közülük többen javasolták, hogy a háziipari szövetkezettel kössönek megállapodást szőnyeg készítésére. A tanács támogatja a javaslatot, s már keresi is az épületet, amelyben a munkát végezhetnék. A sergős szoknya Nagy területen fekszik ugyan a község, de villany és vízgondjaik nincsenek, mint sok más nógrádi községnek. A villanyt már a cigánytelepre is bevezették, sőt a hegy aljában fekvő Petőfi utca 99. szám alatt lakó három családhoz is eljuttatták a világosságot. A vízkérdést is megoldottnak látszik a 22 közkúttal, amelynek nagy részét korszerűsítették, szivattyúsra alakították át. öt kútnak jó ivóvize van, klórral a többinek a vize is javítható. Igaz ugyan, hogy vödörben, kannában kell hordani a vizet, egyesek azonban leleményesen segítenek magukon. A képen látható Borovszki Andrásné, aki Grenyó Jánosoknál segédkezett a disznóöléskor, például a közkút közelébe költözött, hogy a fateknőben tisztára mossa a kolbászbelet. Pezsdülő iskola Icát hazavárják Az iskolákban rokonszenves tanítóházaspár. Mágiái Ferenc és a felesége fogad bennünket. Az idén költöztek a községbe és a bériek véleménye szerint, máris nagyon sokat tettek az iskoláért. Jó kapcsolatot alakítottak ki a tanáccsal, ahonnan sok segítséget kapnak. Közel hétezer forintért vásároltak szemléltető eszközöket. Az idejáró gyerekeknek majdnem fele cigány, így fokozott gondot okoz a velük való törődés. Évek óta most van először mindennap korrepetálás részükre. Nemrégiben nagy öröm érte mindannyiukat, ugyanis televíziókészüléket kaptak a sziráki ÁFÉSZ-től. Nagyon rossz állapotban vannak viszont az iskolapadok. Ennek kicseréléséhez azonban a járási művelődési osztály segítségét kérik. Béren mindig szívesen szöt- tek-fontak, hímeztek az asszonyok. Ha egy lány férjhez ment, addigra megvolt a hozománya. Ott sorakoztak a törülközők, abi-oszok, lepedők magasra tornyozva a szekrényekben. Súlyán Jánosné még ma is büszke arra, hogy 13 lyes növendékistálló építését éves korában varrta a meny- tervezik. Fiatal agrármérnököt választott elnöknek a béri Béke Tsz, Fehér Sámuel személyében. Ügy mondják a községben, hogy az új vezetőség a munka lendületét is megfiatalította. Nem megy még mindig minden úgy, ahogy szeretnék, de már kezdik jól hasznosítani az össztermés után kapott tiz százalékos állami támogatást. A kenyérgabona ugyan gyengén termett, de ellensúlyozta az őszi árpa és a kukorica hozama. Dohányból a hevesi zöld nem a legjobban sikerült, viszont 7,5 mázsát adott holdanként a kerti dohány, szárazon. Hozzájárult a növénytermesztés árbevételeinek növekedéséhez a tiz hold- nyi málna és a húsz holdnyi kertészet is. (Űjabban tíz hold telepítését tervezik málnából!) Az állattenyésztést szeretnék erőteljesebben fejleszteni. Jelenleg kétszáz szarvasmarhát (ebből 85 a tehén) és 350 juhot (ebből 270 az anya) tartanak. Minden férőhely be van töltve, éppen ezért a fejlesztés érdekében 135 féröheA termelőszövetkezet neve alatt működik a labdarúgószakosztály, de a tanács is segíti a sportolókat. Az idén például ötezer forint értékű felszerelést vásárolt a községi tanács, a termelőszövetkezet pedig a labdarúgók szállítását vállalta magára. Megoldatlan azonban az öltöző és a szertár kérdése. A sportolók ideiglenesen a tűzoltószertárt vették igénybe. Ez azonban valóban csak ideiglenes megoldás lehet. Nagy szükség lenne rá, hogy az illetékesek a jövő évi pénzügyi tervük elkészítésekor erre is gondoljanak. Kovács Sándor bácsi annak idején szinte az egész országot bejárta. A bognármesterséget tanulta ki, egy éve ment nyugdíjba a termelőszövetkezetből. Se szeri, se száma ma már annak a sok kocsikereknek, kocsirúdnak, miegymásnak, amit életében elkészített. Októberben töltötte be a 71. életévét.. Munka nélkül még most sem tud élni, ha a tsz- ből üzennek érte, hogy Sándor bácsi szükség lenne a munkájára, azonnal megy. Büszke arra, hogy fiatal korában vöröskatonaként harcolt a Tanácsköztársaságért. A régi fényképet, amely erre az időre emlékezteti, ma is a fontos iratok között, a tárcájában őrzi. Az idén megkapta a Tanácsköztársasági emlékérmet. Mihály bácsi, a vadász öt esztendeje nyugdíjas id. ga Zsuzsa Mihály. Hosszú éveken keresztül felvásárlóként dolgozott a földművesszövetkezetnél, baromfi, tojás, burgonya és különféle gyümölcsök felvásárlását intézte. Zsuzsa Mihály bácsi Béren született. Bár sokfelé megfordult az országban, mindig büszke volt a szülőfalujára. 1945-től kézdve párttag, tíz esztendeig párttitkárként tevékenykedett. Jól ismerik a községben, ahol mamunkájával hozzájárult Bér előbbre lépéséhez. A feleségének most is besegít a felvásárlásba, ő intézi az adminisztrációt. Emellett szívesen vadászik. Nap mint nap fogja puskát és nekiindul a mezőnek, hátha akad fácán vagy nyúl a puskacső elé. Szeret vadászni és a szerencse is gyakran melléje szegődik, mert alig akad olyan útja, hogy ne vinne haza valamilyen zsákmányt. asszonyi díszlepedőjét. Még most, idős korában is hímez- get, főleg fejkötőt csinál az ismerős asszonyoknak. A fiatal asszonyok már nem foglalkoznak kézimunkával, azoknak már csipketerítő kell. De az unokáknak ünnepélyekre, közös tánchoz ismét „sergős” szoknya kell — és ezt legtöbbször a nagymamák varrják. Hozzá a hímzett pruszli- kot, amitől aztán olyanná válnak a kislányok, mint a mezei virágok. A szövetkezet jövedelméhez hozzájárul a segédüzem is, Két teherautóval fuvarozást végeznek, vámdarálást is vállalnak és egy, a Cserháti Állami Erdőgazdaságtól bérelt területen kőbányát szeretnének nyitni. Az új vezetőség keresi az új és gazdaságos megoldásokat. A szorgalmas tsz-tagok kiérdemelték és előreláthatólag meg is kapják a tervezett jövedelmet. I Napirenden a Kossuth utca Faggatjuk Jancsik Jánost, a tanácselnököt, hogy a havi tanácsüléseken mi mindennel foglalkoznak. János bácsi már nyugdíjas, csak úgynevezett „társadalmi elnök”, de a kérdések legalább annyira foglalkoztatják, mint ifjú korában Arról tájékoztat, hogy a legutóbbi tanácsülés két égető problémát tűzött napirendre. Az egyik: a Kossuth utca kikóvczcse, víztelenítése, a másik: a ravatalozó építése. Kii- Ionosén a Kossuth utcai lakosság ügye sürget, minthogy a kátyúk eltávolítása az egész községet érinti. Csakhogy amíg a ravatalozóra megvan a pénz, csak kivitelező hiányzik, addig a kövezéshez és vízlevezetéshez szükséges félmillió forintot képtelenek előteremteni. Vidám felszabadulási ünnej> Szolgáltatás tekintetében mostohán állnak a bériek. Egy kőműves kivételével nincs kisiparosuk. A fogyasztási szövetkezet, amely itt csupán egyetlen vegyesbolttal, italbolttal és a szeszfőzdével rendelkezik, a szokásos kölcsönzésen kívül, amellyel a nagyobb rendezvényeket, disznóölések lebonyolítását és a háztartási munkák végzését segíti, egyébbel nem tud szolgálni a lakosságnak. A bériek így, szerencsére jó hozzá az autóbuszközlékedés, Szirákra járnak cipőt javíttatni, hajat nyíratni és bodoríttatni. Különösen a borbély és a női fodrász hiányát érzik nagyon. Várják tehát, hogy Ica, pontosabban Kralovánszki Ilona hazatérjen Jobbágyiból, ahol a ktsz-ben női fodrászatot tanul. A tanács helyiséget is biztosít neki. _ Huszonöt év termése A felszabadulás évfordulója alkalmából többször szóba került, hogy mi mindennel gazdagodott a község a két és fél évtized alatt. íme, a fejlődés néhány, fontos állomása! 1. Villanyt kapott a község Mihályfi Ernő, országgyűlési képviselő közbenjárására. 2. Épületet kapott a községi tanács. 3. Megépült a tűzoltószertár. 4. Bővítették és pvc- padlóval látták el az általános iskolát. 5. Járdát építettek. 6. Három helyiségből álló épületet vásároltak orvosi rendelőnek. 7. Megépült a kultúrház 120 ülőhellyel, hetente kétszer mozielőadást tartanak. December elején ünnepli Bér felszabadulásának 25. évfordulóját. Ebből az alkalomból szerdán ünnepséget tartottak a művelődési ház nagytermében. Szlovákul Bjelik György, a Szlovákok Magyarországi Szövetségének főtitkára, magyarul Szalui Antal, a Hazafias Népfront pásztói járási titkára mondott ünnepi beszédet. Ezt követően a többszörösen kitüntetett Békéscsabai Balassi Táncegyüttes mutatta be műsorát, Gécs Jenő vezetésével, és Born Miklós koreográfiájával Képünkön részlet látható a Csabai fonó cimfl táncjátékból A héten a pásztói járás egyik eldugott kisközségében, Béren jártak lapunk munkatársai, hogy ismerkedjenek a község örömeivel, gondjaival, a beszámolókat CSATAI ERZSÉBET és LAKOS GYÖRGY írta, a felvételeket KOPPÁNY GYÖRGY készítette. A jövö héten, december 17- én, Zabarra látogatnak munkatársaink és szokásukhoz híven délelőtt 10 órától déli 12 óráig a tanácsházán fogadják az érdeklődőket vagy panaszosokat.
