Nógrád. 1969. december (25. évfolyam. 279-302. szám)
1969-12-13 / 289. szám
tfILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK AZ MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA É S Á M F G Y E I TANÁCS LAPJA XXV. ÉVF. 289. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1969 DECEMBER 13., SZOMBAT Kábelgyár Balassagyarmaton 8 (3. oldal) A vevőt szeretni kell ' (4. oldal) Bükkszék! beszélgetés Marosvári Bélával (7. oldal) Napirenden A tanácsi munka k neszei* ű sí t ése Értekezlet a megyei tanácson Befejezte munkáját az országgyűlés A költségvetés vitája, Híint az várható volt, áthúzódott péntek délelőttre is. Négy képviselő felszólalása szerepelt még a programon. A községi járási tanácsok elnökeit hívta össze tegnap délelőtt tájékoztató értekezletre a megyei tanács. Az értekezleten Illés Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese tartott előadást. Elsőként a 3. ötéves terv feladatainak megvalósításáról tájékoztatta a résztvevőket. Elmondotta, •hogy a mostani ötéves tervidőszak alatt, mintegy 800 millió forintot fordítunk megyénk fejlesztésére, amely meghaladja a tervezettet. Az utóbbi években fejlődött a megye ipara, új üzemek települtek Nógrádba, amelyek megoldják az elhelyezkedési gondokat. A negyedik ötéves terv időszakában előreláthatólag további fejlődésre számíthatunk. Lakásépítésben harmadik ötéves tervi forint-előirányzatunkat várhatóan túlteljesítjük. Ugyanez vonatkozik a vízellátásra is, de problémát jelent a falvak megfelelő ivóvízzel történő ellátása. Ez a negyedik ötéves *terv feladatai közé tartozik. A szolgáltatások színvonala növekedett, ugyancsak emelkedett a kiskereskedelem forgalma. Az egészségügyi és szociális ellátásban nagyot léptünk előre. Megépült az új megyei kórház, több rendelőintézet, és emelkedett a bölcsődei férőhelyek száma. Ezt követően Illés elvtárs a negyedik öteves terv feladatairól beszélt, majd rátért a tanácshálózat korszerűsítésének, illetve a tanácsi munka továbbfejlesztésének kérdésére. A tanácsok életében és tevékenységében jelentős új vonások mutatkoznak, amelyek lehetővé teszik a szocialista demokratizmus továbbfejlesztését. Egyszerűsödött a tanácsi munka. Intézkedések láttak napvilágot, amelyek azt szolgálták, hogy növekedjék a tevékenységük hatékonysága, erősödjék a tanácsok és a lakosság kapcsolata. Ismeretes, napjainkban sok szó esik az állami élet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztéséről. E kérdésekben végleges döntés még nem született, de a tanácsok jellegét tekintve új vonásként jelentkezik a szocialista típusú önkormányzati szerv jellege. A tanácsok a jövőben nagyobb helyi önállósággal rendelkeznek, amely a központi és a helyi érdekek azonosságán alapul. Az önkormányzati jelleg kialakításának alapvető feltétele a gazdasági, pénzügyi megalapozottság. Az egyes települések lakosságát érintő ügyek zömét az elképzelések szerint, a tanácsok intézik. Illés elvtárs utalt arra: az ország közigazgatásának színvonala nagy mértékben múlik azon, hogy milyen értékű munkát végeznek a községi tanácsok. A tanácsi munka reformja során, a községi tanácsok szerepe és jelentősége a jövőben minden bizonnyal növekedni fog. Az említett célokat szolgálják azok az intézkedések, amelyek közös tanácsok, nagyközségek létrehozásán, egyes községi tanácsok város alá rendelését teszik lehetővé. Sok szó esik mostanában a tanácsösszevonásokról. Ennek oka, hogy lehetetlen Valamennyi kis községben a lakosság igényeinek megfelelő intézményhálózatot, kulturális és kommunális berendezést megvalósítani. Ez csak nagyobb körzetben oldható meg. Ma már egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy 2—3 fős apparátusokkal a községi tanácsokra háruló, rendkívül sokrétű és szerteágazó állam- igazgatási teendőket kielégítő módon elvégezni nem lehet. A községi közigazgatási szervezet fejlesztésének útja a közös tanácsok létesítése. Az összevonások elkövetkezendő években fokozatosan megvalósulnak. Ezt követően Illés elvtárs a községi egységes szakigazgatási szervek működésének tapasztalatairól számolt be. A gyakorlati tapasztalatok pozitívan értékelhetők: megnövekedett feladataiknak jó) eleget tettek. Bata János, Pest megyei képviselő a ruházati megrendeléseknél ma is tapasztalható konzervativizmust kifogásolta, amely véleménye szerint rossz irányba befolyásolja a kereskedelmi választékot. Nagyobb, korszerűbb ruházati boltok megnyitását javasolta, elsősorban Budapesten. Mokri Pál, a Komarom megyei pártbizottság titkára az eredményes alkotómunka nyilvánvalóbb erkölcsi-anyagi elismerését sürgette felszólalásában. Különösen fontos ez olyan gazdasági vezetők esetében, akik az átmeneti nehézségek, vagy bizonyos elavult, túlhaladott gazdasági intézkedések tudatában és azok ellenére is mindent megtesznek a jobb eredményért a maguk hatáskörében, és ez a törekvésük sikerrel jár. Jazbinsek Vilmos komlói főmérnök, baranyai képviselő, aki elsősorban a szénbányászat további sorsának problémáit fejtegette. Sem az utánpótlás, sem a gépellátás nem kielégítő, s ez, a véleménye szerint, a korlátozott szénprogram megvalósítását is veszélyezteti. Hosszú idő után első ízben került hosszadalmasabban szó parlamenti ülésen sportkérdésekről, ezúttal Pióker Ignác budapesti képviselő felszólalásában. Méltányolta a sportnak nyújtott tekintélyes anyagi támogatást, de sajnálattal állapította meg, hogy egy sor sportágban visszaesés tapasztalható. • • Összefoglaló Ezután Vályi Péter pénzügyminiszter foglalta össze a költségvetési vita tanulságait, és válaszolt egyes felszólalóknak. Elsősorban a sokak által érintett árkérdésről beszélt. Valóban kifogásolhatók a spekulációs, manipulációs eredetű ármozgások — állapította meg — és joggal várja el a közönség, hogy legyen mindig a kereskedelemnek kellő mennyiségű és jó minőségű olcsó áruja. De arra is figyelmeztetett, hogy korántsem minden ármozgás ilyen spekulációs jellegű. Egyébként is szoros összefüggés van az árszínvonal stabilitása és a gazdasági egyensúly között. Jó példa erre az Ollári István borsodi képviselő által említett műanyag árszabályozás, amelynek keretében túl alacsonyra szabták az árakat, a vállalatokat állami dotáció felvételére kényszerítették. nem tudnak fejleszteni kellően, a másik oldalon pedig az alacsony árak még irreálisan nagy keresletet is támasztanak a műanyagcikkek iránt. Bővebben reagált a pénzügyminiszter az ágazati sajátosságokkal összefüggő képviselői megjegyzésekre is. Ügy vélte, a kormányzat túlságosan is figyelembe veszi ezeket a sajátosságokat, ezért oly sok a kivételezés, dotáció, megkülönböztetett adózás. Holott csak a nagy népgazdasági ágazatokat, például az ipart, a mezőgazdaságot, a kereskedelmet kellene ilyen értelemben megkülönböztetni. Ezt viszont még nem teszik következetesen. Végezetül élénken helyeselte, hogy a szokástól eltérően sok szó esett az ülésen az iparról, nevezetesen az építőipar és az anyagipar, a nyomdák, a ruházati ipar, a vaskohászat, a szénbányászat problémáiról, és az ezeket fejtegető képviselőknek összefoglalva azt válaszolta, hogy javaslataikat figyelembe veszik a negyedik ötéves terv már napirenden levő elkészítésében, személy szerint Ollári képviselővel, aki a vegyipar meglassúbbodott fejlődését kifogásolta. Ezzel be is fejeződött a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat vitája, és a képviselők egyhangúan törvényerőre emelték a javaslatokat. Következett a védjegyről szóló törvényjavaslat tárgyalása, Kiss Árpád miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének bevezetőjével. A gazdálkodás számos új jelenségére hivatkozott a miniszter, az élénkülő piaci körülményekre, amelyek közepette a vállalatoknak már elsőrendű érdeke, hogy jó hírnevünket öregbítsék és propagálják, egyszersmind megakadályozzák versenytáx'saikat abban, hogy ezeket áz eredményeket lerontsák, vagy kisajátítsák. Mindehhez fontos | eszköz a védjegy. Hasznossága azonban csak a valóban jó, állandó minőségű áru esej tében válik tartóssá, egyébként úgymond „védjeggyé”. Frank Ferenc, az ipari bizottság előadója további részleteket ismertetett ezután a törvényjavaslatról, majd dr. Révy Zoltán Győr megyei képviselő, a megyei minőségvizsgáló intézet igazgatója, a kérdés kiváló ismerője szólalt fel. Elmondotta, hogy jelenleg mintegy 7 ezer védjegyet lajstromoznak Magyarországon, ebből négyezret külföldi, háromezret pedig hazai vállalatok jegyeztettek be. Igen sok vállalat nem használ még védjegyet, mások használnak ugyan, de nem kérik oltalmukat. A védj egyeztetés sokfajta hasznosságára való hivatkozással ezért arra kérte az ipari tárcák minisztereit, találjanak módot arra, hogy minél több vállalat éljen ezzel a lehetőséggel. Az országgyűlés a felszólalás után egyhangúan megszavazta a benyújtott törvényjavaslatot. Interpellációk Utolsó napirendként ezután került sor az interpellációk előterjesztésére. Elsőnek Molnár József Heves megyei képviselő a közúti közlekedés rendjének és biztonságának növelése érdekében, valamint a közlekedésrendészet tevékenységének javítását sürgetve interpellált a belügyminiszterhez. Adatokkal illusztrálta a közlekedés rosszabbodó baleseti viszonyait, különösképpen Budapesten, és megkérdezte a minisztertől, vajon milyen lehetőséget lát a helyzet javítására és az ellenőrzés korszerűsítésére. Benkei András belügyminiszter mindenekelőtt adatokkal bizonyította a gépkocsiközlekedés ugrásszerű növekedéséi az utóbbi években, ^amellyel sem az útkorszerűsítés, sem a szervizhálózat, az alkatrészellátás és más technikai körülmények nem tudnak lépést tartani. Ami pedig az országos baleseti adatokat illeti. 1960 óta 8450 halálos baleset történt és 140 ezer sebesülés. Bejelentette, hogy átfogó javaslatot terjesztenek a kormány elé, elsősorban a megelőzés javítása érdekében, átdolgozzák a KRESZ-t, gyorsítják a bírságoló és más eljárásokat, és kiterjesztik a rendőrség jogkörét a vezetői jogosítvány bevonására is. A választ az országgyűlés elfogadta. 4 válasz nem kielégítő Az árvajáradékok rendezése érdekében terjesztett be interpellációt a munkaügyi miniszterhez Bata János képviselő. Véleménye szerint ugyanis nem helyes az elhalt apa munkájától, beosztásától, valamint munkában eltöltött éveinek számától függővé tenni az árvák támogatásának mértékét. Veres József miniszter válaszában a nyugdíjellátás elveire hivatkozva, helyeselte a differenciált ellátást, de hozzátette, hogy minimumot kell megállapítani. A képviselő tudomásul vstte a miniszter válaszát és az országgyűlés is jóváhagyta azt. Dr. Guba Sándor szintén a munkaügyi miniszterhez interpellált az idős termelőszövetkezeti tagok öregségi járadékának rendezése" érdekében, mondván, hogy sokan közülük munkaképtelenek, gyermektelenek vagy nem támogatják őket gyermekeik és ha történetesen a tsz is rossz helyzetben van, arra sem támaszkodhatnak. A miniszter válaszában hangsúlyozta, hogy ez esetben nem nyugdíjról, hanem szociális támogatásról van szó, amely egészében így is nagy terhet ró a költségvetésre. Utalt rá, hogy indokolt esetben a tanácsoknak kellene pótlólagosan támogatni ezeket a járadékosokat. A választ azonban az interpelláló képviselő nem találta kielégítőnek és az országgyűlés sem fogadta el azt, így a kérdés a szociális bizottság elé kerül. Ezzel befejeződött az országgyűlés két és fél napos ülésszaka. A legjelentősebb réteg a munkásifjúság Járási KlSZ-küldöttértekeslet Sa laátarjánban Tegnap délelőtt fiatalokkal népesült be az SZMT-székház földszinti tanácsterme. A salgótarjáni járás több mint 3500 ifjúkommunistája képviseletében közel másfél száz küldött gyűlt össze itt, hogy értékeljék, megtárgyalják az ifjúsági mozgalom elmúlt kétévi eseményeit, eredményeit, az elkövetkező időszakban rájuk váró feladatokat, megválasz- szák az új járási KlSZ-bizott- ságot és a revíziós bizottságot. A küldöttértekezletet Oskó Károly járási KISZ-titkár nyitotta meg, üdvözölte a küldötteket, a meghívott vendégeket. majd a levezető elnök, az elnökség, a munkabizottságok megválasztása, a napirend jóváhagyása után vitaindító beszámoló hangzott e). A járási KISZ-biaottság meglepően bőséges anyagot bocsátott a küldöttek rendelkezésére, hogy a KISZ járási bizottság beszámolóját értékelhessék. A legjellembőbb a járás arculatára, hogy az utóbbi két-három évben számos új üzem vagy üzemrész települt le a járásban, mint a kisteleki domborcímke- üzem, a Jánosaknai Fehérneműgyár, vagy a nagybátonyi FŰTOBER, de sorolni lehetne még. Ezek az üzemek ma már mintegy két & fél ezer embert, köztük nagyon sok fiatalt foglalkoztatnak. Az egyre nagyobb ütemű iparosítás az ifjúsági munkában is sajátos gondokat, problémákat vetett fel. Űj feladatként jelentkezett az utóbbi időben a (Folytatás a 2. oldalon) Virágospusztán csendes, havas a táj: az autóközlekedési vállalatok oktatási intézményében éppen szünetel a munka. De Sávolyt Béla gondnok már készül a karácsonyi és szilveszteri műszakra, amikor negyven üdülőt várnak a korszerűen berendezett intézménybe. Valamikor a Sziráki Állami Gazdaság gazdasági épülete állt itt, most szépen kiképzett korszerű épületek kapcsolódnak egymásba. Űrtorony, erkély díszíti az üdülőt, zuhany, strand, snortpá'lyák egészítik ki a kényelmet és a szórakozás szobában űzhető nemeit. Tízmillió forintban van eddig, és a bériek nevezetes középületüknek tartják. (Béri összeállításunk az 5. oldalon)
